Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-31 / 127. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. május 31. Gazdasági és politikai kérdések sorát vitatták meg a wil- liamsburgi csúcstalálkozó résztvevői. Képünkön a hét fejlett tőkés ország vezetője (és a Közös Piac képviselője) a csúcs- értekezlet „albumába” szánt fénykép elkészítésére sorako­zott fel. Kommentár Gemajel szorítóban A ki figyelemmel kísérte a hét vége híreit, azt ko­moly aggodalom tölt­hette el a libanoni helyzet miatt. Robbanásig fokozó­dott a feszültség a Bekaa- völgyben, ahol Szíriái és iz­raeli csapatok néznek egy­mással farkasszemet. A meg­figyelők — kelettől nyugatig — attól tartottak, hogy kü­szöbönön a szíriai és az iz­raeli erők összecsapása. Vasárnapra aztán viszony­lagos nyugalom támadt. Ko­molyabb incidens nem tör­tént. Már önmagában ez is megnyugtató. Ügy tűnik, Amin Gemajel libanoni el­nök nagyszabású diplomáciai offenzívába kezdett. Első lépésként arra törekszik, hogy minél előbb tartsanak rend­kívüli arab csúcsértekezletet. Meghívta Bejrutba Sedli Kli- bit, az Arab Liga főtitkárát, s várhatóan személyes meg­bízottakat küld az arab ve­zetőkhöz, hogy megnyerje támogatásukat. Az út azonban, amelyen Gemajel jár, rendkívül koc­kázatos. Az arab államok egy része ugyanis nem nézi jó szemmel a Szíria elszigete­lésére irányuló amerikai— libanoni kampányt. Líbia egyenesen szankciókat köve­tel Libanonnal szemben. Az pedig világos, hogy a libano­ni elnök ki akarja szorítani a palesztin és a szíriai erő­ket is. Második lépésként Gema- jel'elnök a keresztény és a mohamedán erőket szeretné összebékíteni. Vasárnap, Nyugat-Bejrútban, ennek a témának szentelte beszédé­nek jelentős részét. Hosszú esztendők óta most először fordult elő, hogy az ország keresztény államfője a job­bára mohamedánok által la­kott városrészben nyilvános beszédet mondott. Anélkül, hogy jósolni akar­nánk, előrelátható: Gemajel számára mindkét lépés pró­batétel lesz. Az elsőnél az arab államok már többször kinyilvánított ellenérzésébe botolhat, a másodiknál a val­lási fanatizmusba. Az eset­leg járható út keskeny, s ah­hoz meg kellene szerezni Da­maszkusz és a palesztinok hozzájárulását. De nagy kér­dés, hogy — látva egy álta­lános, igazságos rendezés­hez való szír és palesztin hoz­zájárulást — Izrael ezután nem táncolna-e vissza. Gy. D. (Folytatás az 1. oldalról) köszöntve Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökét, Apró Antalt, az országgyű­lés elnökét, Púja Frigyes kül­ügyminisztert, valamint az IPU vezető tisztségviselőit. Ezután Emilé Cuvelier, az Interparlamentáris Tanács elnöke fejezte ki köszönetét az IPU magyar csoportjának, a népköztárság elnökének és a magyar állami szerveknek azért, hogy házigazdái a kon­ferenciának. Utána Pio-Carlo Terenzio, az Interparlamentáris Unió főtitkára emlékeztetett arra, hogy az unió az európai eny­hülésért folytatott akcióját immár 12 évvel ezelőtt kezd­te el. Ezt követően mondta el megnyitó beszédét Losonczi Pál: — Nagyon örülünk, hogy a helsinki záróokmányt aláíró országok parlamentjeinek tagjai elfogadták a Magyar Interparlamentáris Csoport meghívását és úgy döntöttek, hogy ötödik konferenciáju­kat Budapesten tartják meg. Magyarország az Interparla­mentáris Unió alapítói közé tartozik és nagyra becsüli e szervezetet. A magyar or­szággyűlés elnöksége és a magyar kormány nagy figye­lemmel kíséri munkáját. Tudjuk, hogy az unió néhány év múlva ünnepli fennállásá­nak századik évfordulóját, így a legrégibb nemzetközi politikai szervezet. — Ma joggal aggaszt ben­nünket a nemzetközi helyzet, a fegyverkezési hajsza fel­gyorsult és veszélyes mérete­ket ölt, növekszik a bizalmat­lanság, és a nemzetközi fe­szültség. Nem túloznak azok, akik azt mondják, hogy ve­szélyben vannak a hatvanas évek végén és a hetvenes évek első felében elért nem­zetközi enyhülés mindnyá­junk számára igen értékes vívmányai. Az enyhülésben történelmi szerepe volt a hel­sinki európai biztonsági és együttműködési konferencia harmincöt állam- és kor­mányfő által aláírt záróok­mányának. Bátran mondhat­juk, hogy a záróokmány lét­rejöttéhez, majd vívmányai­nak és szellemének őrzéséhez nagymértékben hozzájárult az Interparlamentáris Unió ed­dig megtartott négy európai biztonsági és együttműködési konferenciája is. — Az unió konferenciái azért végződték sikerrel, mert a közreműködőket a meg­egyezés óhaja vezette, és a közös óhaj az előző konferen­ciákon mindig elvezetett az egyetértéshez, ' a konszenzus-* sál elfogadott záróokmány létrejöttéhez. Ügy vélem, semmi ok sincs arra, hogy ez most máiként legyen. — Példát adhatnak a világ­nak, más világrészek népei­nek és kormányainak az együttműködési készségből, egymás iránti tiszteletből és bizalomból. — Biztosíthatom önöket, hogy a vendéglátó Magyar Interparlamentáris Csoport minden tőle telhetőt meg fog tenni a konferencia sikeréért, azért, hogy az Interparlamen­táris Unió e tanácskozásai is elősegítse az enyhülés to­vábbfejlesztésének útjában álló akadályok elhárítását, a feszültség elemeinek csök­kentését és kiküszöbölését. Ügy vélem, egyetérthetünk abban, hogy ez mindnyájunk érdeke, hiszen az enyhülés­nek csak áldásai vannak, a feszültség pedig csak veszélyt hozhat az emberiségre — hangsúlyozta az Elnöki Ta­nács elnöke, majd az V. eu­rópai együttműködési és biz­tonsági konferenciát megnyi- tottnak nyílvánította. Losonczi Pál megnyitója után a konferencia megkezd­te munkáját. MEGHALT PELSE Arvid Pelse, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB pártellenőrzési bizottságának elnöke, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak küldötte, a Szocialista Munka Hőse cím kétszeres kitüntettje vasárnap hosszas betegség után, életének 85. évében elhunyt. SZOVJET—AMERIKAI LESZERELÉSI KONFERENCIA A Minnesota állambeli Minneapolisban befejeződött a szovjet—amerikai kap­csolatokkal és a leszereléssel foglalkozó konferencia, szov­jet és amerikai társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével. ÚJABB FÖLDRENGÉS JAPÄNBAN Hétfőn hajnalban újabb erős földrengés volt Japán Hokkaido szigetének csen­des-óceáni partvidékén. A földmozgás erőssége a Rich­ter-skála szerint 5,8 fokozatú volt. TÜNTETÉS AZ MX-RAKÉTÁK ELLEN Mintegy ezer ember tün­tetett vasárnap az Egyesült Államokban, a Wyoming ál­lambeli Cheyenne városában egy légierő-támaszpont kö­zelében, ahová a Reagan-kor- mányzat MX-rakétákat szán­dékozik telepíteni. A tünte­tésen felszólalt Gary Hart, Colorado állam szenátora. kényszer­leszállás A Lufthansa nyugatnémet légitársaság egyik repülőgé­pe útjának megszakítására kényszerült Athénben, miu­tán egy ismeretlen telefonáló azt közölte a frakfurti repü­lőtérrel, hogy pokolgépet rej­tettek el a fedélzeten. A re­pülőgép a Dél-afrikai Köztár­saságba tartott, 163 utassal és a 15 főnyi személyzettel. Athénban átvizsgálták a gé­pet és az utasok csomagjait, de nem találtak robbanószer- kezetet. ' Vádirat a totócsalások ügyében Elkészült a vádirat a totócsalások ügyében. Hétfőn a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztályán Tóth Ferencet, az MTI főmunkatársát tájékoztatták a bűncse­lekmény részleteiről: Széles körű bizonyítás le­folytatása után a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Tolna megyei Rendőr-fő­kapitányság befejezte a nyo­mozást a totócsalások miatt indult bűnügyben. A Fővárosi Főügyészség kü­lönösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt nyúj­tott be vádiratot Faragó Jó­zsef és 31 társa ellen, s ugyanezzel a bűncselek­ménnyel vádolja a Tolna megyei Főügyészség Molnár Tibort és 42 társát. A vádlottak közül Faragó József, Pataki Miklós és Pe­rei Gyula elhatározták, hogy együtt totóznak, a költsége­ket közösen viselik és a nyereményeken megosztoz­nak. Megegyeztek abban: a nagy összegű nyerés érdeké­ben a játékra -szánt pénz egy részét az egyes csapatok já­tékosainak adják annak fe­jében, hogy olyan váratlan eredményt produkáljanak a mérkőzésen, amelyet ők az adott héten fixre játszanak. Faragó József a mérkőzé­sek eredményeinek „meg­vásárlása” céljából kiter­jedt szervezetet hozott lét­re. Több mint tízen — kö­zöttük volt labdarúgók — vállalkoztak arra, hogy a .Faragó Józseftől kapott uta­sításoknak megfelelően a totómérkőzéseket játszó csa­patokat felkeresik, és a kí­vánt totótippnek megfelelő mérkőzéseredményt meg­vásárolják. Faragó József felhívta figyelmüket arra, hogy a labdarúgóktól a megállapodás betartásának biztosítékául pénzt vagy ér­téktárgyakat kell kérni. En­nek megfelelően általában a mérkőzés eredményének megvásárlására fordított összeg 50 százalékát kérték és kapták óvadékként, és ha a kívánt eredményt nem ér­ték el, az óvadékot nem kap­ták vissza. Faragó József és a totó­fogadásokban részt vevő bűntársai fogadási heten­ként meghatározták a meg­vásárolandó mérkőzéseket, majd részben maguk, rész­ben a „kijárók” — eseten­ként több tíz ezer forinttal — felkeresték a csapatok többnyire kulcspozíciót be­töltő játékosait és velük a pénz átadása, illetve a biz­tosíték átvétele mellett a kívánt eredményben meg­egyeztek. Legtöbb esetben a totómérkőzést játszó mind­két csapatnál megvették az eredményt. A vádlottak kezdetben hetenként egy-két, később egyre több totómérkőzés eredményét határozták meg előre. így például az 1982. évi 21. fogadási héten négy mérkőzés eredményének megvételével .több mint 3 millió forintot nyertek, a 25. játékhéten, a nyári Totó Kupa idején már kilenc mérkőzés eredményét vásá­rolták meg, és ekkor nyere­ményük összege meghaladta az 5 millió forintot. Faragó József és a foga­dásban részt vett bűntársai a vádirat összegezése szerint összesen több mint 27 millió forint jogtalan nyereséghez jutottak. Kilenc vádlott elő­zetes letartóztatásban várja ügyének elbírálását a Fő­városi Bíróságon. Molnár Tibor szekszárdi lakos és a totófogadásokban vele együtt részt vett több bűntársa lényegében ugyan­azzal a módszerrel jutott nagy összegű nyeremény­hez, mint Faragó József ék. Molnár Tibor és társai az 1981. és 1982. években össze­sen mintegy 40 játékhetet érintő, több mint száz mér­kőzés eredményét vásárol­ták meg. Ez idő alatt csak­nem 8 és fél millió forintot nyert a bűnszövetkezet a totófogadásokon. A Tolna megyei Főügyész­ség által megvádolt szemé­lyek közül öten, akik a csa­lás fő szervezői és a jogta­lan haszon élvezői voltak, előzetes letartóztatásban vannak. A kár megtérítése, illetve a megszerzett jogtalan ha­szon elvonásának lehetősé­ge érdekében a vádlottak vagyonára bűnügyi zárlatot rendeltek el. Magyar nevek a Krónikában Közép-Európa Sorbonne-ja Zeng-zúg a prágai Caroli­num, a Károly Egyetem aulá­jának orgonája. Négyes so­rokban kíséri a pedellus a professzorok elé a diákokat. Most veszik át diplomájukat. Szemben velük, a taláros pro­fesszorok mögött, annak a szobra, akinek az egyetem lé­tét köszönheti. IV. Károly német-római császár és cseh király. A legrégibb közép-európai egyetem alapítása, 1348 tava­sza óta immár 635 év telt el. Akkoriban az egyetemnek Taláros professzorok között: „Doktorrá fogadom” ... zethez számították, s nem puszta udvariasságból. Ak­koriban a csehek és a néme­tek között, az egyetem veze­téséért dúló, éles harcban a magyar diákok hűségesen és következetesen a csehek mel­lett szavaztak, s ha kellett — verekedtek. Viszonzásul a Húsz János féle Kutná Hora-i 'dekrétumban foglalt egyetemi kívánságok nemcsak a cseh hallgatókat illeték meg, ha­nem a magyarokat is. A középkori, gótikus egyete' mi folyosó. négy kara volt: teológia, jogi, orvosi és szabadművészeti, amelyből utóbb a bölcsészkar lett. Az egyetem bakkalaureá- tusi, mesteri és doktori cí­met adhatott. Nem csoda, hogy a Károly Egyetem mesz- sze földön ismert, elismert iskola lett, Sok európai or­szág fiait vonzotta. Ritkán esik szó róla, hogy magyarországi fiatalok neve szinte az egyetem alapításá­tól fogva található a Caro­linum évkönyvében. Mi több, épp a legfényesebb lapokra írták be nevüket. Az egye­tem XIV. századi alkotmá­nyában ez áll: „In universi- tates, ut de facto sunt, de Bo- hemorum, cui nationi sunt Moravi, Ungari atque Slavi — alia sit natio Polonorum, alia Bavororum, alia Saxonum” — vagyis a magyarországi diá­kokat a prágaiak a cseh nem­Az egyetem történetéből talán még annyit, hogy hű ma­radt a huszita mozgalomhoz, egészen 1620-ig, addig, ami­kor a Habsburgok Csehor­szágot háromszáz évre ural­muk alá hajtották. És még valami a Carolinumról. Ma­gyarországi és magyar nevek­kel Húsz János kora után is gyakran találkozunk. 1415- ben Brioki (Bereck) mes­tert rektorrá választották, s ő követelte a Prágára táma­dó Zsigmond császártól, hogy a husziták chartáját négy nyelven, cseh, német, latin és magyar nyelven vitassák meg. Zsigmond felfogta a magyar származású rektor tervét, s a disputát betiltot­ta, nehogy magyar katonái megismerkedjenek a huszita tannal. Kiemelkedő alakja volt a prágai egyetemnek a budai születésű Jan Jesse- nius-Jesensky orvos-profesz- szor, rektor, aki az 1618—20- as Habsburg-ellenes cseh fel­kelés élén játszott szerepéért a fejével fizetett. A múlt szá­zadból pedig Riedl Szende, fiatal magyar tudós nevét őrzi a prágai egyetem kró­nikája, aki magyar irodalmi olvasókönyvet adott ki Prá­gában, sőt 1860-ban Irodalmi Lapok címmel magyar folyó­iratot indított, hogy segítse a cseh és a magyar nép is­merkedését. Ma a Károly Egyetemnek 13 kara van — a testnevelé­sig bezáróan. A prágai egye­temhez tartozik a pilzeni, a Hradec Králove-i fakultás is. Tavaly a Károly Egyetemen 20 ezer diák tanult. Ez egész Csehszlovákia összes egyete­mi hallgatóinak mintegy 12 százaléka. A Carolinum dip­lomáját világszerte elisme­rik, minta hogy az egyetemet sokszor említik így: Közép- Európa Sorbonne-ja. Az egyetem köny , tirterme.

Next

/
Oldalképek
Tartalom