Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-03 / 103. szám
1983. május 3. Kelet- Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Csávázás új módszerrel A vegyszer egyenletesen jut a szórófejről a burgonyára. (Ignácz László felvétele) A burgonyatermesztés igen sokat vitatott problémája a vetőgumó csávázása. Több éve folyó vizsgálat eredményei alapján bebizonyosodott, hogy hatékony készítmény használata esetén nő a termésmennyiség, valamint a vetőgumó kihozatalban is jelentős javulás érhető el, tehát a gumó csávázása a térSzojuz űrhajé indítórakétája Bajkon ur Űrközpont a Szovjetunió legnagyobb koz- modronja. Indító komplexumai jelentős távolságra vannak Bajkonur várostól. A szovjet űrhajók, űrszondák és űrállomások természetesen a hordozórakétáktól függően különböző indítóállásokból startolnak. Bajkonur helyén évtizedekkel ezelőtt falu állt és az ötvenes években a szovjet űrkutatás rohamos fejlődésével párhuzamosan nőtte ki magát várossá az egykori falu. Itt az űrközpontban végzik a hordozórakéták szerelését, fékpadi kísérleteit, ellenőrző méréseit. A hordozórakétákat általában vasúton szétszerelve szállítják. A Szojuz—1 űrhajót 1967 áprilisában indították, azóta kb. 40 Szojuz típusú űrhajó indítására került sor. A Szojuz több személyes szovjet űrhajótípus, egyben az ilyen fajta űrhajókat alkalmazó űrrepülési program neve. Az űrhajó többször indítható hajtóművei és nagy mennyiségű hajtóanyag-tartalékai következtében igen nagy manőverezési képességgel rendelkezik. Kiválóan alkalmas nagymértékű pályaváltoztatásokra, űrrandevúra, összekapcsolási manőverekre, valamint űrállomásra történő teher- és személyzetszállítási feladatok, sőt bizonyos önálló kutatási programok végrehajtására. Képünkön: indítóálláshoz vontatják a Szojuz űrhajó rakétáját Baj- konurban. mesztéstechnológia fontos láncszeme lehetne. Az üzemi gyakorlatban azonban széles körben még nem terjedt el, aminek több akadálya is van. Magas a hektáronkénti vegyszerköltség (2—3000 forint). Kevés az alkalmas szer (csak az Agrocit, illetve a Topsin M 70 WP engedélyezett), valamint a kijuttatás technológiája is nehézkes (a Gumótox gép az egyedüli típus, ami a kereskedelemben kapható, de ez nem csatlakoztatható a gépesített kitárolástechnológia folyamatában, s a beszerzési ára is viszonylag magas). A nyíribromyi Oj Élet Tsz- ben beállított burgonya vetőgumó csávázási vizsgálat keretében, lényegében mindhárom probléma megoldásán (enyhítésén) segíteni kívántunk. A kísérletet több olyan — a korábbi vizsgálati eredmények alapján a burgonya kelési betegségei ellen jó biológiai hatékonyságúnak Ígérkező — készítménnyel állítottuk be, melyek beszerzési ára kedvezőbb mint például az Agrocité, engedélyezésük esetén a szerválaszték bővítését is szolgálná. A kijuttatástechnológia is egyszerűsödött. A burgonya csávázását a gabonafertőtlenítéshez hasonlóan a kaposvári növényvédelmi és agrokémiai állomáson kifejlesztett CFG típusú kisgéppel oldottuk meg. Külön gép köz- beiktatása nélkül, az üzemi technológia szerint alkalmazott KSZP—15/B burgonya kitároló gépsor görgős válogatóasztalára rögzítettük a szórófejeket. A centrifugás szivattyús fertőtlenítőgép emelő magassága 30—40 méter, teljesítménye percenként 15—20 liter. Az alkalmazott szórófejeket a gumó haladási irányába helyeztük el. A gép működéséhez 2—4 atmoszféra nyomás szükséges. A felhasznált csávázólé mennyisége tonnánként 8—10 liter volt. (A nagyobb tömegű gumóáthaladás mellett a lémennyiség csökkenthető.) A munkafolyamat során a fun- gicidek egyenletes bevonatot képeztek a gumók felületén. Ezzel az egyszerű, de mégis nagyüzemi eljárással a gu- mócsávázás könnyen, zökkenőmentesen megoldható. Galambosné Dienes Judit megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A berendezés működés közben. Infarktusgyógyítás — távlatokban? A Szegedi Orvostudományi Egyetem I. számú sebészeti klinikájának önálló szívsebészeti osztályán Magyarországon először érdekes, új módszert próbáltak ki a szívinfarktus gyors gyógyításával kapcsolatban. Maga a módszer világviszonylatban is új volt: az NSZK-ban 1979-ben alkalmazták először. Lényege: a szív vizsgálatánál alkalmazott szívkatéter segítségével olyan anyagot (sztreptokí- názt) juttatnak a vérrögtől elzáródott szívkoszorúerekbe, amelyek a vérrögöt igen rövid idő, 15—30 perc alatt teljesen feloldják, és ezáltal az a szívrész, amelynek vér- és oxigénellátása az infarktus során megszűnt, újra megkapja éltető elemeit. Ha a beteget az infarktus észlelésétől számított 1—3 órán belül ezzel az eljárással kezelni tudják, a kezelés sikeres lesz, komplikációmentes esetekben alig több, mint két hét után a beteg gyógyultan távozhat. Előfordul, hogy csak többször megismételt isztreptokináz-befekeskende- zésre szűnik meg teljesen a vérrög okozta elzáródás, de az első néhány beteg tapasztalata bizonyitja, a heves fájdalomérzés, ami az infarktust kíséri, már az első fél órában enyhül vagy megszűnik. És ez sem éppen mindegy. 1981 augusztusában végezték el az első ilyen beavatkozást, mostanig 24 sikeres esetük volt. Időközben bekapcsolódott ebbe a munkába az Országos Kardiológiai Intézet, majd az Orvostovábbképző Intézet egy-egy orvoscsoportja is, és a két in-_ tézetben szintén egy sor gyógyult beteg jelzi: az új út az infarktus gyógyításában sikeresnek ígérkezik. Kérdés azonban, hogy ez az újdonság a tudományos sikereken túl mennyire tekinthető már most, vagy a jövőben a rettegett infarktust tömegesen gyógyító eljárásnak? A kép nem egyértelmű. Lássuk előbb a gyakorlati mozzanatokat. Szivet katéte- rezni csak jól felszerelt hae- modinamikai laboratóriumban lehet. És ilyen nincs sok az országban. Ha a beteg nem kerül időben a katéterasztalra, akkor az új módszerrel nem gyógyítható. Az új módszer ma még nem alkalmas ennek a súlyos betegségnek a tömeges gyógyítására. Ott sem tudnak sokkal több beteget e célból fogadni, ahol már alkalmazzák. Mi lehetne a jövő útja? Orvosi körökben régen dédelgetett terv: az ország különböző tájegység központjaiban modern katéterberendezéssel ellátott szívvizsgáló központok létrehozása. Mondjuk Pécsett, Szombathelyen, Győrött, Miskolcon. Természetesen nem holnap. Nemcsak gazdasági okok miatt, hanem azért is, mert a szükséges gyakorlat megszerzéséhez, kellő számú szakképzett orvos kiképzéséhez is szükséges pár esztendő. Miért beteg a szabolcsi alma? A húsbarnulás okairól Ezt a kérdést nagyon sokan, nagyon sokszor feltették és felteszik ma is. Hosz- szú évtizedes kutatómunkával még ma sem tudunk egyértelmű választ adni a tipi- kesedés kérdésére, amely elsősorban a jonatán almafajtára jellemző. Nevezték ezt már fiziológiai és tárolási betegségnek, de valószínűleg azok álltak legközelebb az igazsághoz, akik a tápanyagvisszapótlásban keresték a bajt. Az elmúlt 10 évben — amikor olyannyira tért hódítottak a különböző lombtrágyák (Wuxal, Mikramid stb.) — az almánál egy olyan betegség lépett fel, amit joggal nevezhetünk rejtett betegségnek és ez elsősorban a tárolás után jelentkezik. Konkrétan az almák magház körüli bámulásáról van szó. Ez pedig nem csak esztétikailag rontja az alma minőségét, hanem keserű ízénél fogva fogyasztásra is alkalmatlanná teszi azt. Ismert tény, hogy Szabolcs megye elsősorban kovárvá- nyos, savanyú homoktalajokkal rendelkezik, így a jonatánalma fehérje szintéziséhez (levélképzéséhez) nagy mennyiségű nitrogéntartalmú műtrágyára van szükség. Az is ismert tény, hogy a nitrogén felvételéhez szükség van más műtrágyákra, elsősorban káliumtartalmúra is. Ezeket a műtrágyákat az almatermelő gazdaságok évről évre bedolgozzák a talajba, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a műtrágyák nem egyforma sebességgel érik el a fák aktív gyökérzóináját. Közülük is leglustábbak a foszfortartalmú műtrágyák, de a négy-öt évvel ezelőtt adagolt meny- nyiségek már régen elérték a 4—5 méter mélyen található aktív gyökérzónát és ott gyakorlatilag nagy részük felhalmozódott. Valamivel fürgébbek a káliumtartalmú műtrágyák, de a kovárvá- nyok révén azoknak egy része is felhalmozódott. A műtrágyák az almások talajában tehát adottak, és ha mindehhez adagoljuk a nitrogént, a Libik-féle törvény alapján nemcsak a fehérjeszintézis (a hajtásnövekedés, a levélképződés) gyorsul fel, de a termésekben is fellép egy bizonyos nitrogéntúlten- gés, ami a szövetek nagymérvű fellazulásához vezet. A növény- és zöldségtermesztési gyakorlatban ezek a problémák régen ismertek (a cukorrépánál például nitrogén- túl'tengés esetén csökken a cukortartalom, ha a hagymát K+N-nel kezeljük, a tárolhatóság csökken stb.). Ott ezeket a tápanyag-visszapótlási hibákat már régen korrigálták, de az almatermesztésben még nem. Sa j nos vezető, almater- mesztést irányító szakemberek vagy nem ismerték fel ezeket a bajokat, vagy hajszolva az alma külső „piacosságát”, továbbra is inspirálják a termelőüzemeket a nitrogénnel történő lombtrágyázásra. Holott ismeretes, a levélen keresztül felszívódó tápanyag izotópos vizsgálatok alapján a permetezéstől számított 3 napon belül a termésben kimutatható. A baj tehát az, hogy az almát mesterségesen felduzzaszt- ják, a sejtek közötti járatok fellazulnak, így a tárolás során a légzés következtében oxigén kerül a szövetekbe és az ott található savakat (főleg a csersavat) oxidálja. Ezek a jelenségek kevésbé jellemzőek a szatmári, kötöt- tebb talajon termelt almákra, de a lombtrágyázás bevezetése óta sajnos ott Is előfordul a tárolás utáni hús- bamulás. A kiutat ebből a helyzetből csak az biztosíthatja, ha a termelők ismételten behatóan tanulmányozzák a Westik Vilmos lassan feledésbe merült munkáit a zöldtrágyázásról, ha lemondanak a gyors küllemi „piacosságot" biztosító tápanyag-visszapótlásról, ha kizárják a nitrogént is tartalmazó mikroelem lombtrágyázást (elsősorban a karbamidot és a Wu- xalt) és felkészülnek egy nem éppen rövid ideig tartó, esetenként veszteséggel járó terápiára. Dr. Varga Imre főiskolai tanár mezőgazdasági főiskola, Nyíregyháza Újdonság: R0VET zöld hüvelyű bekerbabfajte A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat nyíregyházi kutatóközpontja és a holland Royal Sluis cég nemesítése eredményeként egy új zöld hüvelyű bokorbabfajtát hoztak létre. Nemesítők: dr. Bu- kai József, dr. Nemeskéri Eszter. Eddig nem rendelkeztünk hazai nemesítésű, korszerű, ellenálló zöld hüvelyű zöldbabfajtával. A zöldbabtermesztésben a relatív alacsony termésátlag (3,6 t/ha), a „baktériumos pa- szulyvész” okozta kártételek, terméskiesések, az utóbbi években fokozott gonddal jelentkeztek. A külföldi zöldbabfajták termesztésénél csak azok jöhetnek számításba melyek a hazai ökológiai viszonyok között is jól termeszthetők. A korábban nagy felületen termesztett Amboy fajta betegségek iránti nagymértékű fogékonysága, és az import vetőmag behozatal csökkentése is indokolta a hazai fajtaválaszték bővítését. A ROVET zöldbab mint hiánypótló fajta alkalmas erre a célra. Jellemzése: erőteljes fejlő- désű, jól bokrosodó fajta. Merev szárú, 40—50 cm magas bokrot képez. Fehér virágai a középzöld, közepes nagyságú levélzet alatt helyezkednek el. A hüvelyek a növény középső és felső szintjén képződnek. A középzöld színű, egyenes, 12—13 cm hosszú szálka- és membrán- mentesek. A húsos hüvelyek keresztmetszete kerek. Magja fehér. Középérésű. Te- nyészideje, tavaszi vetéssel 63—65 nap. Gazdasági értéke: bőtermő. Bokortípusa, hüvelyelhelyezkedése gépi betakarításra alkalmas. Konzerv- és hűtőipari vágottbab feldolgozásra, valamint friss fogyasztásra egyaránt alkalmas. A hüvelyekben a magvak szemese- dése viszonylag lassú, zsenge- ségét sokáig megtartja. A fajta 1982-ben nagyüzemi körülmények között hektáronként 10,9 tonna zöld hüvely termést adott. A ROVET előnyös tulajdonsága, hogy a baktériumos zsírfoltossággal szemben szántóföldi ellenállósággal rendelkezik, így megfelelő kémiai védekezés mellett biztonságosan termeszthető. Különleges termesztési igénye nincs. Technológiája fő vonalakban megegyezik az alkalmazott zöldbab termesz- téstechftológiával. Mivel erőteljes növekedésű fajta, így négyzetméterenként 38—40 tő vetését javasoljuk. Száraz és öntözött körülmények között sikeresen termeszthető. A nagyobb mennyiségű csapadékot kiemelkedő terméssel hálálja meg. A fajta nagyüzemi termesztése tavaly kezdődött. Ebben az évben már a kistermelők is hozzájutnak a vetőmag vállalat mintaboltjaiban korlátozott mennyiségben. Nagy Pál Kőkorszaki szarvas Dél-Bulgáriában a történelem előtti idők egyedülálló emlékeit tárták fel: egy szarvast ábrázoló edényt és nyolc vallási szertartáshoz használt asztalkát. A szarvas, amely az i. e. 5. évezredből származik — a Napkultusszal és a termékenységmítosszal függ össze. Csak Északnyugat- Iránban találtak eddig ehhez hasonló edényt, timely azonban lényegesen későbbi, i. e. 1000 év körüli időkből származik. Ultrahangos rágcsálóriasztó Ultrahangos rágcsálóriasztó készüléket szerkesztettek a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz szakemberei. A készülék az ultrahangra igen érzékeny állatok elleni védekezésre alkalmas, csaknem 85 decibeles, emberi füllel nem érzékelhető ultrahangot bocsát ki, és ezzel menekülésre készteti az egereket, patkányokat, illetve zárt helyiségZivatarjelző Az NSZK-ban olyan kézi készüléket szerkesztettek, amely felvilágosítást nyújt a zivatarhelyzetről. A készülék műszaki elgondolása azon alapszik, hogy minden villámkisüléskor a látható és hallható jelenségeken kívül olyan elektromágneses hullámok is keletkeznek, amelyeket a készülékbe beépített ferritantenna vesz és hosz- szabb ideig tárol. A készülék dobskáláján piros vonal mutatja a száz kilométeres körben megzavarja a rágcsálók táplálkozását, szaporodását, s végül is elpusztítja őket. A készüléket elsősorban olyan élelmiszerraktárakban és feldolgozókban, takarmányraktárakban, malmokban célszerű használni, ahol nem szabad méreggel védekezni; egy készülék 250 négyzetméternyi területet mentesít a rágcsálóktól. zetben kisülő villámok számát. Ha ez a szám alacsony, arra lehet következtetni, hogy a környéken legfeljebb néhány aktív zivatar van. A kisülések növekvő száma pedif. közeledő zivatarfrontra mutat, ami valószínűvé teszi a közeli zivatart. A készüléket hét, másfél voltos elem táplálja. Kipróbálása során megállapították, hogy 1—6 órás előrejelzésekre alkalmas, legfeljebb 90 százalékos biztonsággal.
