Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-26 / 123. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. május 26. Napi külpolitikai kommentár MX-kihívás A Isiinek kétsége volt az í *■ iránt, hogy Ronald Reagan következetes elnök, az most beláthatja: tévedett. Nincs az a kudarc, amely kedvét szegné, ha szívügyéről, a nukleáris fegyverkezésről van szó. Tavaly ősszel MX-ügyben látványos vereségiét szenvedett a Fehér Ház koncepciója, ügy is mondhatnék, föJüikerekedett a törvényhozásban a józan ész, s a csillagászati összegeket fölemésztő szuperrakéták telepítését leszavazták. Alig egy esztendővel később az elnöki msgpuhítás meghozta a gyümölcsét. Személyes meghívások, kedélyes fehér asztal melletti érvek, levelek, fenyegetőzések, sőt a tekintélyes The Washington Postban irt elnöki kommentár célzásai végül is hatottak. Az amerikai képviselőház kedd éjszaka megszavazta az interkontinentális rakéták telepítéséhez és további kísérleteihez szükséges újabb 625 millió dollárt Meglepetést a döntés nem keltett, megdöbbenésre azonban van ok. Hogy ne lenne, amikor a mad rendkívül feszült nemzetközi helyzetben ilyen propagandaszólam talál célba, mint „az erő útján megteremtett béke”. Eszébe jutott-e bárkinek is az amerikai törvényhozók közül, hogy az új hadászati fegyverrendszer létrehozása nem a leszerelés és. a biztonság irányában hat, hanem általa a nukleáris arzenál gyarapodásával az atamkatasztróf a esélyei nőnek? ]\"'l eglehet, a kongresszus iT* tagjainak egyikére-má- sikára hatott Reagan elnök ígérete, hogy az MX-prog- ramn megszavazása esetén a genfi tárgyaláson rugalmasabb álláspontra helyezkedik. Talán azt az érvet sem utasították vissza a törvényhozók, miszerint a száz rakéta telepítése megpuhítja a szovjet tárgyaló felet Senfben. De ami az előbbi ígéretet illeti, .az amerikai álláspontban — sajnos — eddig semmiféle jele nincs az új szovjet javaslat érdemi mérlegelésének. Márpedig ésszerű kompromisszumra csak a tárgyalási jó szándék vezet. Az utóbbi érv pedig ellentmond minden logikának. Az egyenként tíz robbanótöltettel rendelkező MX-ek programjának elfogadása új szakaszt nyit korunk legveszedelmesebb fegyverének históriájában. Olyan kihívásnak minősül, amely nem maradhat válasz nélkül. Gyapay Dénes Munkával küzdünk a békéért TINDEMANS MADRIDBAN Leo Tindemans, belga külügyminiszter szerdán kétnapos látogatásra Madridba érkezett. Tindemans tárgyalásokat folytat Spanyolországnak az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozásáról, valamint a spanyol— belga kapcsolatokról. A belga külügyminisztert fogadja majd I. János Károly spanyol király és Felipe González miniszterelnök is. II. ERZSÉBET SVÉDORSZÁGBAN II. Erzsébet angol királynő, férje, Fülöp herceg társaságában, szerdán hivatalos látogatásra Stockholmba érkezett. A brit uralkodó a svéd királyi pár vendégeként négy napot tölt Svédországban. DOLGOZATÍRÁS REFORMBÓL Lengyelországban szerdán kilencezer vállalat és egyesülés igazgatói vizsgáztak abból, mennyire sajátították el a gazdasági reform elveit. A tesztjellegű felmérés során az igazgatóknak ötven gyakorlati kérdésre kellett válaszolniuk. A minisztertanács rendelete alapján végzett felmérés egy széles körű káderpolitikai akció része. HAJÖSZERENCSÉTLENSÉG EGYIPTOMBAN Szerdán a Nílus folyón kigyulladt és elsüllyedt egy személyszállító gőzhajó, utasterében hatszázharmincnyolc emberrel. A szerencsétlenség Felső-Egyiptomban, Asszuántól háromszáz kilométernyire, Abu Szlmbel körzetében, eddig ismeretlen ok miatt következett be. Az utasok — főleg Egyiptomból Szudánba visszatérő vendégmunkások — és a személyzet kimentéséért egész napon át folyt a küzdelem. A hatóságok helikopterekkel könnyűbúvárokat is a helyszínre szállítottak. A mentést nehezítette, hogy a Nílusnak ezen a felső- egyiptomi szakaszán a folyóban krokodilokat is találni. A mentőknek a veszélyes ragadozókkal is küzdeniük kellett. Belügyminisztériumi források közölték az újságírókkal, hogy mintegy ötszáz embert sikerült kimenteni a Nílusból. Az esti hírek szerint mindössze nyolc holttest került elő. A többi utast és matrózt az eltűntek, valószínűleg áldozatok listájára írták. NÁCI TÖMEGGYILKOS Háborús bűnök és az emberiség ellen elkövetett bűn- cselekmények vádjával szerdán bíróság elé állították Berlinben Heinz Barth volt SS századost (oberstrumfüh- rert). Az NDK berlini városi bírósága előtt ismertetett vád szerint a ma 62 esztendős Barth a második világháború idején tömeggyilkosságokban vett részt a megszállt Csehszlovákiában és Franciaországban. 1942-ben Lezakyban közreműködött 92 csehszlovák férfi és asszony agyonlö- vetésében, két évvel később pedig az oradouri vérengzésben, amikor a nácik meggyilkolták a falu 642 lakosát és porig égették a települést. A pert mind a bel-, mind a külföldi sajtó nagy figyelemmel kíséri. A tárgyalásra Csehszlovákiából és Francia- országból hivatalos megfigyelőket is meghívtak. Furcsa tüntetés színhelye volt nemrég a chilei főváros: kérdőjelekkel a transzparenseken vonultak fel a tiltakozók Santiago centrumában. Beszédes kérdőjelek voltak ezek; az írásjeleket megelőző, le nem írt mondatokat mindenki magának megfogalmazhatta. S meg is fogalmazták mindazok, akik részt vettek a diktatúra elleni tüntetésekben — egy évtized óta a legjelentősebbekben. Mikor térhetnek haza a bebörtönzött, száműzött rokonaink? Miért soványabb egyre a pénztárcánk? Miért nem kapunk munkát? A tragikus dátum, Salvador Allen- de meggyilkolásának, a népi egység törvényes kormányzata megdöntésének tizedik évfordulója közeledtével egyre többen teszik fel a legfontosabb kérdést is: meddig maradhat még fenn Pinochet szégyenletes diktatúrája? A vádaknak is beillő, ki nem mondott kérdésekből persze értettek a pribékek is. A katonaság fegyvert használt a békés tüntetők ellen, egy 15 éves diák és egy 22 éves taxisofőr életét vesztette. Azóta megduplázódott a készültség, razziáztak a főváros munkáskerületeiben, százakat letartóztattak, s ismeretlen helyre szállítottak. A tiltakozások hulláma kirobbanó erővel jelezte azt, ami a felszín alatt már jó Letartóztatott tüntetőt kísérnek a rendőrségi buszhoz. (Fotó — Time — KS) A munkaképes lakosság majd harmada van állás nélkül, százezrek éhbérért dolgoznak a sebtiben beindított közmunkaprogramokon. Chile kénytelen volt fizetésképtelenséget jelenteni és a tartozások átütemezését kérni a Rendőrök űzik ki a legfelaőbb bíróságról az épületet elfoglaló jogászokat és joghallgatókat. Az akció a májusi tüntetéshullám része volt. (Fotó — UPI — MTI — KS) ideje érezhető volt: az elégedetlenség, a nyugtalanság mind szélesebb rétegekre terjed ki, s lassacskán megrendülnek a katonai rezsim támpillérei. Az erőszak, a megfélemlítés mellett eddig is csupán egyetlen magyarázata lehetett annak, hogy ebben a meggyökeresedetten demokratikus országban (amelynek politikai hagyományai kivételesek voltak Latin-Amerikában) a katonák képesek voltak tartósan megszilárdítani hatalmukat. Márpedig a külföldi tőke kegyeire alapozott impozáns gazdasági fellendülés, az importáruktól roskadozó kirakatok, a bőség illúziója. Chilében sokáig gazdasági „csodáról” beszéltek, ám a világgazdasági válság megpróbáltatásai közben kiderült, hogy az múló délibáb volt csupán. A hazai ipar megsínylette a nyílt versenyt, a termelés tavaly majd 15 százalékkal visszaesett. Újból megugrott viszont az infláció, amelynek megfékezését az egyik legfőbb vívmányként hirdették. nemzetközi pénzpiacon. Sőt — elvei ellenére — a junta kénytelen volt központilag Pinochet tábornok — a kérdőjelek nemcsak a transzparenseken szaporodnak. (Fotó — AP — MTI —KS) beavatkozni, újból államosítva a korábban magánkézbe adott bankokat, vállalatokat. S ez az, ami miatt megszaporodtak a spekulációk a husszú távra berendezkedett diktátor jövőjével kapcsolatban, hisz emiatt megingott még a tőke, elsősorban a válság terheitől leginkább sújtott kis- és középtőke bizodalma is. Napról napra többen állnak át az ellenzék táborába azok közül, akik 1073-ban a maguk eszközeivel (a fuvarozók teherautóik leállításával, a gabonatermelők a kenyérsütés akadályozásával) hozzájárultak a népi egység hatalmának felmorzsolásához, akik a magántőke védelmezőit látták a tábornokokban. Az erősödő rengéseket érzékelve, különböző legális és féllegális szervezetek leple alatt rendezik soraikat a betiltott politikai pártok. Ám ténykedésük megosztottsága egyelőre a diktatúra malmára hajtja a vizet. Pedig végső soron valamennyi politikai erő egyetért abban, hogy valamiféle kompromisszumra kellene jutni az egységes fellépéshez. Csakhogy például a kereszténydemokraták, akik egészen 1977-es betiltásukig azt hitték, hogy a győztesek táborában vannak, elzárkóztak a megegyezéstől a kommunista párttal, amely egy — a kereszténydemokratáktól a baloldalig terjedő — nemzeti egységfront alakítását javasolja. Az összefogási lehetőségek keresésének egyik biztató jele volt, hogy nemrég különböző pártokhoz tartozó polgári politikusok reformjavaslatban sürgették a juntát: két éven belül tartsanak választásokat és kezdjék meg a visszatérést a demokratikus kormányzáshoz. Pinochet egyelőre mégis kitart nagyratörő tervei mellett, s legalább 1989-ig fenn akarja tartani uralmát. Ehhez azonban — számos egyéb tényező mellett — a hadsereg támogatását is meg kellene őriznie. Az utóbbi hónapokban azonban a kaszárnyák környékén egyre több a puccshíresztelés. Most már csak az a kérdés, hogy egy esetleges hatalomátvétel tervezői az ellenzék növekvő tábora mellett, vagy ellen vetik be fegyvereiket? Elekes Éva NATO: ELEKTRONIKUS HADVISELÉS Az elektronikus hadviselésről kezdtek szakértőd tanácskozást a N ATO -központba n. A háromnapos tanácskozáson hadiipari vállalatok képviselői, elektronikai szakemberek az Atlanti Szövetség egyesített katonai szervezetének vezetőivel arról értekeznek, milyen irányokba és eszközökkel fejlesszék, korszerűsítsék a hagyományos szárazföldi, légi és tengeri fegyverzetet az elektronika, a lézer- technika, a legújabb távközlési vívmányok felhasználásával A NATO katonai tervező bizottsága (a hadügyminiszterek) decemberi döntése szerint a hagyományos fegyverzetek fejlesztésénél a jövőben az Atlanti Szövetségben az elektronika fokozott felhasználása a cél. Egy jelentés 20 milliárd dollárra teszi azt az összeget, amelyet a NATO-országoknak 1986-ig erre kellene fordítaniuk. Bernard Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek fő- parancsnoka több ízben hangoztatta, hogy „minőségileg új szintre kell emelni a hagyományos fegyverek, tankok, repülőgépek, hadihajók harci értékét, hatótávolságát és pontosságát". A NATO-vezérkar tagjai hangsúlyozzák, hogy a hagyományos fegyverzetek „elektronizálásával” a cél a NATO- haderők elrettentő erejének fokozása, de hozzáteszik: ez nem helyettesíti az atomfegyvereket a NATO-stratégiában. A stratégia továbbra is a hagyományos és atomfegyverek együttes felhasználására épül a „rugalmas válaszadásnak” nevezett elképzelés keretében. EÜ9 Megszaporodott kérdőjelek (Folytatás az 1. oldalról) szavatokat ellene — a béke érdekében! A főiskolai hallgatók nevében PetTOvics János, a középiskolásak nevében Jakab Judit követeltek békét a világnak, mert tanulni, jövőnket építeni csak békében lehet. Ezután Pásztor Györgyné gumigyári dolgozó olvasta fel az Országos Béketanács felhívását a békéért, az életért, a nukleáris háború ellen, amelyben a jövőt, a jelent féltő fiatalság arra kéri a június 14 és 20 között ülésező prágai béke-világtalálkozó küldötteit, hogy nevükben is nyilvánítsa ki: nem akarunk rakéta robbanófejek célpontjai lenni, nem akarunk más európai népekkel és más földrészek népeivel együtt elpusztulni. A fiatalok tapssal fejezték ki, hogy támogatják a béketanács felhívását. A békemenetet, a nagygyűlést műsor követte. A Dongó és a Tarvéra együttes műsora nagy tetszést aratott, a hangversenyteremben pedig Lakatos István mutatta be Háborús kiszsoltár címmel összeállított műsorát. A kamarateremben a főiskolások táncházat szerveztek, ennek szünetében pedig a főiskola Periszkóp pántom! megy üt tese mutatta be műsorát. Az est utolsó programja a korábban meghirdetett plakátverseny értékelése volt. Pillantás a hídra, avagy 100 éves a brioklyni hid „Pusztán az a tény, hogy létezik és szép, megnyugtat és biztonságérzetet ad.” Arthur Miller amerikai drámaíró szavai ezek, akit a brook- lyni híd annak idején a Pillantás a hídról című műve megírására ihlette. A most 100. születésnapját ünneplő híd a világ első egy- nyílású függőhídja vélt. Építésekor először használtak fel acélt, mégpedig 22,5 kilométer acélhuzalt, s több tonnás horgonyokkal feszitették M. 15 millió dollárba került és tizennégy éven át épült. „A világ nyolcadik csodája” — így lelkendeztek száz évvel ezelőtt az East Rivert átszelő, a két New York-i városrészt, Manhattan szigetét és Brooídymt összekötő több mint másfél kilométer hosszú hídról. Sok mindent kiállt az idők során. Hősiesen tűrte a robogó lovas kocsik, majd személyautók, trolibuszok, villamosok, teherautók rohamát, ellenállt szélnek, viharnak, az utóbbi éviekben pedig a kocogok hadának, az ipari szeny- nyezésnek, s végül ma is sokat szenved a notórius firká- lóktól. A brooklyni hidat a New York-i városképbe szervesen beleülő, jellegzetesen amerikai építménynek tartják a helybéliek. Pedig tervezője és építője, John Roeblimg külföldi volt: Németországból emigrált az új világba. Az ezernyi hídépítő munkás többsége is európai bevándorló volt, aki otthon nem talált munkát s Amerikába jöitt szerencsét próbálna. Két dollár volt a napi ibérüfc, s többen életüket vesztették a rendkívül veszélyes munka közben. Maga Roebfing sem érte meg az építés befejezését — ő is a híd áldozata lett. A munka irányítását fia, Washington vette át. New York polgárad szerint a hidat a népnek szánták. Ugyanis a tervezés során tekintettel voltak a gyalogosokra: a járdát Roébling magasabbra építtette, hogy a járművek ne takarják el a kilátást az emberek elől. Igazán a népé azonban 1979-ben volt a brooklyni híd, amikor nagy közlekedési sztrájk bénította meg New York autósforgalmát. Akkor magát a hidat sem lehetett látni a gyalogosoktól ... A távolról pókháló finomságának tűnő huzalok, a kecses acélszerkezet írókat, költőket, zeneszerzőket, festőket, filmrendezőket ihletett meg. Jöjjön bármilyen természeti csapás, műveik halhatatlanná tették a brooklyni hidat.