Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-24 / 121. szám

1983. május 24. Kelet-Magyarország 7 Felütötte fejét e babzsizsik Fertőzött góc a városkörnyék A babzsizsik (Acanthosce- lides obtectus Say) erősödő kártételével, fokozott elterje­désével kell számolnunk. Korábban már ismertetést adtunk arról, hogy a kártevő csak az utóbbi években je­lent meg megyénkben, tö­meges előfordulása a Dunán­túlon volt ismeretes. Felsza­porodását és élőhelyének ke­letre tolódását az elmúlt évek viszonylag enyhe téli időjárása és a megváltozott raktározási kürölmények tet­ték lehetővé. Az 1982—83-as szokatlanul meleg tél különösen kedve­zett a kártevő áttelelésének, ami fokozott veszélyre hívja fel figyelmünket. Különösen fertőzött Nyíregyháza és a várossal határos körzetek (Oros, Sóstóhegy, Nyírszőlős, Nyírjes-tanya), de szórtan a megyében több helyen is elő­fordul. A babzsizsik a meleg raktározási körülményeket kedveli, s ez városaink tömb­lakásaiban biztosított. Hideg­ben élettevékenységét be­szünteti — nyugalomba vo­nul —, két hétig —10 C° alatt tartva már elpusztul. Kártételét a lárva okozza azáltal, hogy a szemek belse­jét rágja. A lárvák külön- külön lárvakamrát készíte­nek maguknak, és teljes ki­fejlődés után abban bábo- zódnak. Egy szemben 1—20 lárva károsíthat. A lárvakam­rák kívülről sötétebb kerek foltként látszanak. Az imá- gók teljes kifejlődésük után a lárvakamrát fedő elvéko­nyított külső héjburkot fel­szakítják és kirepülnek. A raktárban kedvező körülmé­nyek között 4—6 nemzedéke is kifejlődhet. A szántófödli fertőzés mindig a raktárból indul ki. Ez történhet fertőzött vető­maggal, és úgy, hogy a boga­rak a raktárból kirepülve felkeresik a környező bab­táblákat. Az imágók jó re­pülők, így a 2—3 km-re lévő babtáblákat is megfertőzhe­tik. A szántóföldön egy nem­zedéke tud kifejlődni. Az imágó a „pergamenérésben” lévő hüvelyek varrata men­tén piciny lyukat rág és azon keresztül rakja be tojásait a hüvelybe. Az elterjedési terület nö­vekedésének megakadályozá­sában, a meglévő fertőzések felszámolásában a nagyüze­mek és kisárutermelők mel­lett jelentős szerepük van a fogyasztóknak, elsősorban a városi lakosságnak. Hatéko­nyan segítenek a védekezés­ben, ha a fertőzött 1—2 kg- os tételeket nem dobják a szemétbe, mert kikerülve a városi szeméttelepekre, po­tenciális fertőzési veszélyfor­rást jelentenek a környező területekre. Nagy jelentősé­get tulajdonítunk az áfész- felvásárlók hatékonyabb el­lenőrzéseinek, mellyel mege­lőzhetik a raktárak, valamint a felvásárolt nagyobb téte­lek befertőzését. Mivel a zsizsikek hidegre érzékenyek, —10 C° alatt 10—14 napon belül elpusztul­nak (ezért célszerű a babot hideg helyiségben, padláson, erkélyen tárolni). A fertőzés felszámolására a védekezést még a bogarak kirajzása előtt hajtsuk végre. Kis té­teleknél a hőkezelés alkal­mazható igen jó eredmény­nyel, melynek során a babot vízben kell főzni, vagy 3—4 órán keresztül 70 C° felett szárítani. Nagyobb mennyi­ségnél apróra állított darálón feldarálva — ügyelve a fer­tőzött szemek széthullásának elkerülésére — a zsizsikek elpusztulnak. Az így kezelt tételek állati takarmányként jól hasznosíthatók. Nagyüzemben a termény fertőtlenítése gázosítással vé­gezhető el, az erre a célra engedélyezett gázosítószerek- kel. Vetéskor ügyeljünk a vető­mag fertőzésmentességére, csak zsizsikmentes szem ke­A paradicsom elterjedt, a nép- élelmezésben jelentős zöldségnö- vényünik. Nyersen és feldolgoz­va egyaránt fogyasztható. A nyers, jó minőségű, friss áru és a konzervipari készítmények ki­tűnő exportcikkek. A paradi- csomban sóik cukor és C-vitaimin van<. A termés mennyiségiének nö­velése érdekében célszerű a pa­radicsomot öntözni. A jó kondí­cióiban levő növények jobban el- len állnak a különböző betegsé­gek és kártevők támadásának! A csapadékos időjárás, a 75 száza­lékánál magasabb páratartalom és a 20—24 Celsius fok körüli hő­mérséklet kedvező feltételeket teremt a paradicsom legvesze- delmeseb b g om babetegségén ek: a peronoszipórás paradi csőm vész­nek^ A kórokozó járványszerű fel­lépésére akkor számíthatunk, ha esős időszak uitán ködök, har­matok jelentkeznek, s ha a nap­pali magas hőmérsékletet éjsza­kai lehűlések követik. A fertő­zött tövek olyanok, mintha dér perzselte volna le; a leveleken sárga, majd barna foltok jelen­nek meg, melyek később megfe­ketednek és elszáradnak. A le- vélfonákon a foltokkal szemben finom, fehér penészbevonat lát­ható a spóratartók, illetve a spó­rák tömegével! A termésen, fő­leg a kocsány körüli részen, be- imélyedő barna foltok képződ­nek, amelyeken a gomba szin­tién „kivirágzik”. Mivel a kórokozó a paradicso­mot és a burgonyát egyaránt ká­rosítja, ezért ezeket a növénye­rüljön elvetésre. Szántóföl­dön — elsősorban a a telepü­lésekhez közel eső táblákon a kártevő megjelenését vi­rágzástól folyamatosan fi­gyeljük, és az imágók töme­ges rajzása idején (nagyü­zemben) Wofatox Sp. 30 1,5— 2 kg/ha, Ekalux 25 EC 1,5 1/ha vagy Phosdrinnal 0,8—1 1/ha védekezzünk. Házikert­ben az Unifosz 0,15%-os, Ditrifon 50 WP 0,2%-os, Bi— 58 0,1%-os, Safidon 40 WP 0,2—0,3%-os oldatát használ­hatjuk. A vegyszerek használatá­nál felhívjuk a figyelmet az óvórendszabályok fokozott betartására. Merő Ferenc Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás két egymás után vagy egymás mellett ne termesszük. Kerüljük a sűrű telepítést. Az első perme­tezést alkkor végezzük, amikor a környezetben a burgonyán meg­jelennek a kórokozó kezdeti tü­neted­A paradicsomvész ellen jó ha­tású készítmény az 1 százalékos Bordői-por, a 0,5 százalékos Mil- tox speciál vagy a — kísérletek­ben jól bevált — 0,4—0,5 százalé­kos Ridomil Z (2—2,5 kg/ha dó­zisban 500 1/ha víz mennyiség­ben). A Ridomil Z kombinált ha­tóanyaga növényvédőszer. Kon­takt hatású komponensből (48 százalék cáneb) és szisztemati­kus hatású komponensből (10 százalék metalaxil) áll. A Rido­mil Z kombinált hatóanyagai le­hetővé teszik, hogy a készít­mény külső védettséget — a kontakt hatóanyag révén — és belső védettséget — a szisztema­tikus hatóanyag révén — bizto­sítson. A Ridomil Z a levél és a bogyófertőzést is megakadályoz­za. A szisztematikus hatás kö­vetkeztében az esőáldőság foko­zódik, s így csökkenthető a per­metezések száma, egyszerűbbé válók a védekezés. A megelőző permetezéseket a fertőzési veszély kialakulásakor, még a tünetek megjelenése előtt kell megkezdeni. A permetezési fordulók 10—14 naposak lehet­nek. A készítmény élelmezés egészségügyi várakozási ideje: 14 nap. ügy szedés előtt két hét­tel a permetezéseket be kell fe­jezni. Dr. Széles Csaba Mezőgazdasági Főiskola Nyíregyháza Paradicsom a kiskertekben Leendő tenyészállatok Újdonság a frigó palánta Á jó eredmény alapja a szelektálás A nyúltenyésztés eredményessége nagyban függ a tenyészálla­tok tulajdonságaitól. A legjobban fialó, tejelő és nevelő anyák és a legtermékenyebb bak fiókái közül kell kiválasztani a leendő tenyészállatokat. A leg­jobban fialó és nevelő az az anyanyúl. amely évente a legtöbb fió­kát hoz a világra és nevel fel. A legjobb tejelő az, amelyiknek az utódai 3 hetes korukig a legnagyobb súlygyarapodást érik el. A szép küUemű, jól fejlett izmú, tömött szőrű egyedek közül azokat hagyjuk meg tenyésztésre, amelyek szelídek, 8—10 csecs­bimbójuk van, húsnyúl esetén 4—5 kg a kifejlett állatok súlya. Fontos az utódokba való átörökítés miatt, hogy a leadási súlyt minél hamarabb elérjék (12—14 hetes korig), és addig ne váljanak ivaréretté. A már ivarérett nyúl hajlamosabb a verekedésre, egy­mást kergetik „ölelgetik”, így sokkal lassabban fejlődik, és ez többletkiadással jár. A négyhónapos növendékeket már egyedileg kell elhelyezni, hogy nyugodtan fejlődjenek. Az együtt tartott nős­tények „összeugrálják” egymást, és álvemhesség miatt (úgy vi­selkednek, mint a vemhes anyanyúl) nem párzanak. A bakok he­réit meg kell vizsgálni, hogy épek-e, és szintén egyedileg elhelyez­ni, mert az ivaréretté váló nyulak egymás heréit is támadják. Tenyésztésbe 5—6 hónapos korú nyulakat érdemes és szabad venni, a korábban pároztatott nyulak sokkal kisebb teljesítmény­re, „termelésre” lesznek képesek. Jávori Pál Pótmama­szolgálat Mi volt előbb, a tyúk­vagy a kacsatojás? Ne firtas­suk. Tény, a gépi baromfi- keltetés mint tömegtermelés jól bevált, annak ellenére sokan ma is a házityúk-ülte- tésre esküsznek. Ez a kotlós most kiskacsáknál tölti be a pótmama szerepét, és ha jő mostoha lesz, kijár majd ré­szére is a kacsatánc. Tavaszi, nyár eleji szamóca­telepítés A tavasz első gyümölcsei kö­zött tartják számon a szamócát, közkeletűbb nevén a földleprét. Jellegzetes alakjával hívja fel magára a figyelmet, illata betöl­ti a piacokat. Az is a szamóca mellett szól, hogy a telepítést követő esztendőben már termőre fordul, sok gyümölcsöt hoz. A kisüzemi, házikerti termesztés­ben a szamócaültetvényt sok­szor négy-öt évig is a helyén hagyják, a harmadik évtől azon­ban j elentős terméshozam-visz - szaiesés jelentkezik és romlik a gyümölcs minősége. Korábban augusztusban ültet­ték a palántákat, amikor már el­érték a kellő fejlettséget és meg­felelő volt a hőmérséklet a gyö- keresedéshez. Ez a telepítési mód ma is a legelterjedtebb, de nem minden esztendőben jár eredménnyel, mert rendszerint az év ezen részében kevés csa­padék hull. Az eredés egyik alapfeltétele a megfelelő beisza- polás, öntözés. Az augusztusi ül­tetéstől tehát már van jobb. — Üjabban a hűtőházban tá­rolt, úgynevezett frigó palántá­kat a legoptimálisabb időben, májusban, júniusban telepíthet­jük — mondja Ladányi János, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Fő­iskolai Tangazdaság szakembe­re. — Ekkor ugyanis a sokéves átlagot figyelembe véve gyako­ribb a csapadék. A palántákat az ősz folyamán kell felszedni és hűtőházban tárolni. Ez ter­mészetesen a palántatermelőkre vonatkozik, viszont ha a vásár­lást követően nem használják fel közvetlenül a palántákat, úgy zárt fóliatasakban 10—15 napiga háztartási hűtőszekrényekben is károsodás nélkül tárolhatók. — Lényeges szempont az ülte­tési mélység betartása, ami ak­kor jó, ha a csúcsrügy a talaj felszínén helyezkedik el, a gyö­kértörzs pedig talajjal fedett. (A gyökeret nem kell visszavágni.) Az ültetésnél ajánlatos a 40—70 centiméteres sor- és a 20—30 cen­timéteres tőtávolság betartása a megfelelő tenyészt erület és ke­zelhetőség érdiekében. Ültetés után a jobb eredés érdekében legalább két-három deciliter vi­zet kell önteni a palánta köré. Az így telepített ültetvény gya­korlatilag hiánytalanul megered, igen gyors növekedésnek indul­nak a palánták, és őszig már termésre képes egyedekké fej­lődnek. Gyakori, hogy a telepí­tést követően 10—14 nap múlva virágot hoznak a növénykék, s már az első évben beérhet a gyümölcs. Természetesen az ál­landó öntözésről nem szabad megfeledkez ni. A főiskolai tangazdaság Korá­nyi úti árudájában jelenleg a legelterjedtebb korai fajtát, a GoreHát és az érésben ezt köve­tő Rivalt lehet kapni. A palán­tákat a fertőd! kutató intézet ter­melte. (sb) HORGÁSZOKNAK Tavasz a Kacsáson Ahogy a 36-os úton nyugat felé elhagyjuk Tiszavasvári utolsó házait, a Keleti Főcsatornán átívelő híd tövében ékes gyöngyszem­ként csillog a ritkás nádak közt az Alkaloida gyár „Lombik” hor­gászegyesületének saját kezelésű vize. A Sokféle zöldben pompázó tavasz lombrejtekében kis horgásztanya mtvik meg. Mellette, ta­lán száz méternyire fut délnek a Keleti Főcsatorna ezüst szalagja. Túlpartján halastó víztükre fölött sejtelnqgt párák remegnek, át­tetsző zöldbe bújtatva a Kálvinháza felé nyújtózó ligeteket. A Nyíri Mezőség jellegzetes tájképében az itteni Tgjprgászoknak mégis á „Kacsás tó” a legszebb, alig három hektijnqpi piciny horgászpatá- dicsomuk. A partról, csónakból és horgászpadokrw egyaránt horgászhjrtd víz jó halállomány éltetője. Ezeken a szép tavaszi napokon csiM: van a Kacsáson. Alig látni egy-két horgászt, kímélet! idő varMfe fajlagos tilalom mellett. Hiszen a tavaly kihelyezett 17 és fél éj||É forint értékű, több mint négy mázsa ponty után az idén újabb kiló kétnyaras ponty és egy mázsányi amur került a vízbe. — Kukoricával és gilisztával nem is szabad csalizni. Csak M parti lóherével lehet megpróbálkozni az ,öregebb” amurokkal. Vagy halszelettel a törpeharcsákkal, esetleg süllőkkel — mondja az egy szem parti horgász, Cziczás Sándor gyógyszergyártó. így szól hát most az egyesületi regula. Június 15 után aztán már mehet minden a maga rendjén. Tarsoly Mihály tanár úr a víz közepén lévő stégen üldögél. Nem igen örül az őt csónakon megközelítő fotóriporternek. Hiszen még a csónak sötét árnyékától is elriad a hal. És Tarsoly tanár úr — mint hírlik — „tanár úr” az amúrfogásban is. Tavaly nyolc-tíz da­rabot is megszákolt itt, négykilóstól tízkilósig. Vajda Bandi bácsi, a tanyagazda is büszkén emlegeti tavalyi kilenc és feles amúrját. — De Kántor Gusztiék esete már legendává lett itt nálunk — mondja a tanyagazda. — A nyíregyházi házaspár kedves vendégünk mindig. És a horgászfeleség rendre lepipálja a férjét. Mint tavaly nyáron is azzal a 12 kilós amurral . . . Ezek szerint nem csak szép, de jó víz is a Kacsás. A régi állo­mányból igen szép példányok veszik fel a horgot. Az új telepítet pedig vigyázva óvják, hogy több kilóval gyarapodva szákolhassák majd meg őket. (Fotó: Gaál.) Megyei ifivetélkedő Az egyesületekben korábban lezajlott vetélkedők után május derekán került sor a Nyíregyhá­za melletti Császárszálláson az ifi horgászok megyei vetélkedő­jére. A megye harminc horgász- egyesületéből mindössze hét küldte el ifi horgászcsapatait, összesen húsz fiatalt, akiket a hozzátartozók népes tábora kí­sért. A tisza vas váriak négy, a tu- zsériak és érpatakiak 2—2, a kis- várdaiak négy, az ÉPSZER egye­sülete is négy, a nyíregyházi vasutasok egy, a kocsordiak pe­dig három fiatallal neveztek a vetélkedőre. Az ifi ötpróba szellemi „torná­val” kezdődött a horgásztamyán, ahol tesztláp ok kitöltésével a horgászat alapismereteiből ad­tak számot. Ezt horgász-barkács követte: horogf elkötés, páter­noszter csomó, különféle halfo­gó szerelések összeállítása volt a feladat. A vetélkedő ezután a nagy tározón folytatódott, ahol a vizen úszó céltáblákra dobást, csónakbajtó verseny követte. Nyolcvanméteres, bójákkal kije­lölt vízipályán kellett ügyesked­ni az evezőkkel. A vetélkedő fénypontja termé­szetesen a halfogási verseny volt, amelyre az IB. intenzív kis- taván került sor. Könnyű, úszós halfogó készséggel kellett ho­rogra csalni a kistó lakóit. Ez bizony csak egyetlen versenyző­nek, a tiszavasvári Nádudvari Attilának sikerült, aki egy 1,75 kilós potykát szákolt a szurko­lótábor élénk biztatása közben. Az ifivetélkedő két csoport­ban folyt le. Az első csoportban (10—13 évesek) első lett Szukács Sándor (Tiszavasvári). 2. Dala- nics Zoltán (Érpatak), 3. Tilki József (ÉPSZER), 4. Vámos Lász­ló (Tiszavasvári), 5. Jaczina Csa­ba (ÉPSZER). A második cso­portban (13—16 évesek) első lett Nádudvari Attila (Tiszavasvári). 2. Csobai Attila (Tuzsér), 3. Ko­vács Mihály (ÉPSZER), 4. Tóth Szilárd (Kisvárda), 5. Mozga Zol­tán (Kisvárda). A legjobbak kö­zött háromezer forint értékű horgászfelszerelési tárgyakat osztottak ki a rendezők. A két csoportelső részt vesz a július 25. és augusztus 3. között Szarvason rendezett országos ifivetélkedőn és táborban. Mint ismeretes, a MOHOSZ megyei intéző bizottságának új ifjúsági felelőse van Varga Já­nos tanár személyében, akinek első, jól sikerült ifirendezvénye volt a császárszállási vetélkedő. De kézenfekvő, hogy a horgász­fiatalok körében végzett munka csak valamennyi egyesület, va­lamennyi egyesületi ifi-felelős részvételével lehet eredményes. A nemrég lezajlott megyei ifi­vetélkedő éppen ez irányban szolgál néhány tanulsággal. Az 1982-es taglétszámadatok szerint például a nyolcezres megyei hor­gásztábor 20 százaléka, 1600 ifi és gyermekhorgász. Szakmai és emberi, közösségi nevelésük a legelső helyen álló feladat, leg­alábbis ennek kellene lennie. De ehhez jó néhány egyesületben változtatni kell a szemléleten. Az idén is nem egy helyen elma­radtak az egyesületi ifivetélke­dők és a megyeire sem tüleked­tek a nevezésekkel. Sajnálatosan éppen a legnagyobb létszámú egyesületek . . . Telepítés a holtágakon Sok horgász keresi fel a szabolcsi tájon a Tisza romantikus holtágait. A horgász—halász kapcsolatok javulásával ezeknek a holtágaknak a halállománya is javul. Országos egyezség eredmé­nye, hogy a területi engedélyekből befolyt összegek nagyobbik ré­szét — most már hetven százalékát — halasításra fordítja a ter­mészetes vizeket hasznosító halászati szövetkezet. A Nyíregyházi Alkotmány HTSZ az idén szépen fejlett kétnyaras pontyokat he­lyezett ki az alábbi vizekbe: 316 kilót a dadai Holt-Tiszába, 385 kilót a tiszalöki „kenyérgyári” holtágba, 318 kilót a timári Kántor- Tiszába, 247 kilót a tiszadobi Darab-Tiszába, 1186 kilót a Keleti Fő­csatornába és 4195 kilót a rakamazi Morotvába. Ebbe a vízbe még 1015 kiló amur is került. Említésre méltó, hogy tavaly 50 ezer elő­nevelt süllőivadék és nem kévés ebb, mint 70 ezer harcsaivadék ki­helyezése történt meg itt a Morotván, amiből igen jó horgászvíz lesz. Pontyaira, kárászaira, törpeharcsáira, csukáira már korábban is sok horgász lesett a Tiszanagyfaluig nyúló partokon. Horgász és halász közös érdeke, hogy együtt vigyázza a tele­pített halak növekedését, közösen lépjen fel a méretkorlátozáso­kat figyelmen kívül hagyó törvényszegők ellen. Hiszen a jó vize­ken 100—150 dekás gyarapodással örvendezteti meg a horgászt min­den tavaszi telepítésű „potykagyerek”. (összeállította: Pristyák J.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom