Kelet-Magyarország, 1983. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-22 / 120. szám
4 Kdet-Magyaromág 1983. május 22. EGY HÉT Kétnapos francia—nyugatnémet csúcstalálkozót tartottak Párizsban. Képünkön: Mitterrand elnök (jobbra) és Kohl kancellár az Elysée-palotában rendezett díszvacsorán is megbeszélést folytatott. Események címszavakban HÉTFŐ: Jurij Andropov Moszkvában tárgyalt Eduardo dos Santossal, az angolai párt és állam elnökével — Megkezdődött a brit választási kampány, a munkáspárt meghatározta programját KEDD: Kvicinszkij szovjet és Paul Nitze amerikai nagykövet vezetésével a két küldöttség Genfben folytatta az euro- rakétákról megindult tárgyalásokat — Washingtonban közölték, hogy a Szovjetunió elfogadta az amerikai ajánlatot a gabonaszállítási egyezmény megújításáról — Aláírták az amerikai—izraeli—libanoni megállapodást SZERDA: Magyar—zimbabwei kormányfői tárgyalások Budapesten — A párizsi francia—nyugatnémet csúcstalálko- zó visszhangjában az ellentéteket hangsúlyozza inkább a két ország sajtója — Reagan elnök sajtóértekezlete CSÜTÖRTÖK: Kádár János és Losonczi Pál fogadta Robert Mugabét — Párizsban hat ország szociáldemokrata és szocialista kormányfői tanácskoztak a gazdasági válság elleni intézkedésekről — Véget ért Washingtonban Stefan Andrei román külügyminiszter háromnapos látogatása — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot hozott a közép-amerikai rendezés érdekében PÉNTEK: Az amerikai szenátus elutasította Reagan elnök költségvetési javaslatát, és a deficit csökkentésére adóemelést sürget — Közös közleményt adtak ki a szovjet- angolai tárgyalásokról — Híresztelések az izraeli sékel leértékeléséről SZOMBAT: Nicolae Ceausescu elnök tárgyalásai Ankarában a török vezetőkkel — A hamburgi Der Spiegel értesülése szerint már szeptemberben megérkeznek az NSZK-ba az eurorakéták amerikai szakértői, decemberben pedig maguk a rakéták — Pinochet rádióbeszédben kijelentette: nem állítják vissza a demokráciát Chilében Angliában teljes erővel folyik a meglehetősen rövidre szabott választási kampány. Képünkön: a három fő vetélytárs, Foot, a munkáspárt, Thatcher, a konzervatívok és Jenkins, a szociáldemokraták vezetője. • Á hét három kérdése Holnap hazánkba érkezik a görög miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására május 23-án, hétfőn Andreasz Papandreu görög miniszterelnök vezetésével görög kormány- delegáció érkezik hazánkba. Andreasz Papandreu életrajza O Hogyan alakul a közel-keleti helyzet a libanoni hármas alku megkötése után? A hét elején megtörtént az amerikai közvetítéssel (és nyomásra) létrejött izraeli—libanoni egyezmény aláírása, majd — bár alkotmányjogilag ezt egyik országban sem követelték meg — mind a knesszet, mind pedig a libanoni parlament jóvá is hagyta. Most már csak az lenne hátra, hogy végre is hajtsák a megállapodást, s például az izraeli csapatok távozzanak Libanonból. De ennek az lenne az előfeltétele, hogy előbb a palesztinok és a szírek vonuljanak ki. Szíria pedig elutasítja az amerikai—izraeli—libanoni egyezményt. Most az amerikai diplomácia fő törekvése az, hogy miután megpuhitotta Libanont (és bizonyos mértékig a Be- gin-kormányt), most megpróbálja rászorítani Szíriát, hogy csatlakozzék a megállapodáshoz. Közel-Keleten újra felbukkant amerikai ingázó nagykövetet, Reagan elnök személyes megbízottját, Philip Habibot azonban Da- maszkuszban nem hajlandók fogadni. A diplomáciai akciókban partnernek bizonyul Libanon is: Gemajel elnök a telefonkagyló után nyúlt, és az arab országok vezetőivel egymás után folytatott beszélgetéseket, hogy megmagyarázza Bejrút érveit és érdekeit. A libanoni külügyminiszter pedig európai körútra indult, hogy azokban a fővárosokban, ahonnan politikai és anyagi segítséget várnak, közölje állama Nyugathoz való kötődésének az árát. Izraelben pillanatnyilag a Libanonnal kötött megegyezés örömébe az ország nehéz gazdasági-pénzügyi helyzetének az ürömé vegyül. Az infláció mértéke már három számjegyű, a sékel értéke rohamosain zuhan. A tőkések a pénz leértékelését követelik, hogy az izraeli ipar versenyképessé válhasson. Az izraeli polgár pedig menekül a pénzétől, sorban áll a bankokban, hogy dollárt, márkát, fontot vásárolhasson. O Milyenek az új mezőgazdasági árak a Közös Piacon? A „tízek” földmíve- lésügyi miniszterei hosszadalmas-izgalmas viták után — egy újabb, 14 óráig tartó ülés végén — meg tudtak végre állapodni az idei mezőgazdasági árakban. (Pedig április 1-től számítják a mezőgazdasági évet...) Átlagosan és az európai valutaegységben, az ECU-ban kifejezve az áremelkedés 4,2 százalékos. Az egyes közös piaci országokban azonban az ártámogatással más-más árak alakulhatnak ki, s így például a francia termelők végül is 8 és fél százalékos áremelést könyvelhetnek el. Épp a francia gazdáknak van a legnagyobb súlyuk a Közös Piacon belül, és az egyes országok közül Franciaország az, ahol a mezőgazdasági problémák a politikai életben igen-igen fontosaknak bizonyultak. Az elmúlt hetekben-hóna- pokban a francia parasztok gyakran szerveztek tiltakozó akciókat. Legutóbb például a határátkelőhelyeket torlaszolták el, kiborogatták a külföldről érkező élelmiszer- szállítmányokat, a bortól a tojásig. Az olasz gazdáknak is sok a gondjuk. Itáliában olyan rohamos a pénzromlás, hogy az inflációval nem tudott lépést tartani a központilag megszabott mezőgazdasági árrendszer. Ezért Olaszország 250 millió dolláros különjuttatást kért a Közös Piactól, de csak 55 milliót kapott. Mi a titka a közös piaci megállapodás létrejöttének? Az NSZK engedett... az illetékrendszer bonyolult módosítása nyomán a nyugatnémet termények és termékek árának emelkedése nem éri el azt a bizonyos 4,2 százalékot sem. A bonni önzetlenségnek persze ára van: a Közös Piacon az NSZK befolyásának növelését más. számukra fontosabb területet kívánják elérni. © Milyen politikát kíván megvalósítani az új osztrák kormány? A héten megalakult az új osztrák koalíciós kormány. Dr. Fred Si- nowatz eddigi alkancellár lett a kormány feje, az alkancel- lári tisztséget pedig a kis szabadság pártnak (FPÖ), a szocialisták új partnerének az elnöke, Norbert Steger tölti be ezután. Ő egyben a kereskedelmi miniszteri tárcát is magáénak mondhatja. Pártjáé lett még két minisztérium: a hadügy és az igazságügy-minisztérium. (Még egy személyi változás érdemel említést: az új külügyminiszter az eddigi belügyminiszter, Erwin Lánc lett.) A szocialista párt vezető testületéinek plenáris ülésén megilletődötten búcsúztatták Bruno Kreiskyt, az osztrák politika „nagy öregjét”, aki ősszel meg fog válni a pártelnöki tiszttől is. Ugyanezen az ülésen Sinowatz kancellár hitet tett az enyhülési politika mellett, az új kormányfő kijelentette, hogy a szocialisták és a liberálisok kormányszövetsége a legész- szerűbb változat volt a választások után kialakult helyzetben. Az SPÖ vezető szerepét a szabadság párt tiszteletben tartja, cserében viszont a szocialisták figyelembe veszik a liberálisok szempontjait, igényeit. Nyilvánosságra hozták a két párt koalíciós megállapodását, benne a következő négy esztendő munkaprogramjával. Mindent megelőzve a foglalkoztatottságot kívánják biztosítani, főleg az ifjúsági munkanélküliséget akarják megelőzni. Pálfy József A Görög Köztársaság miniszterelnöke, Andreasz Papandreu 1919. február 5-én született Chiosz szigetén. Apja, Georgiosz Papandreu, 1963 és 1965 között volt az ország miniszterelnöke. Andreasz Papandreu az athéni egyetem jogi és gazdaságpolitikai fakultásán tanult. 1946 és 1947 között tanársegéd volt a Harvard Egyetemen. Majd különböző egyetemeken. 1964-ben az apja által vezetett Centrum Unió Párt elnökjelöltjeként parlamenti képviselővé választották. A centrum unió választási győzelme után előbb a miniszterelnökségi ügyek minisztere, majd 1964—1965-ben gazdasági koordinációs miniszterhelyettes volt. 1967 áprilisában a katonai diktatúra letartóztatta, majd 8 hónap múlva szabadon engedte. Először Svédországba, majd Kanadába emigrált. 1968—69-ben a Stockholmi Egyetem, 1969-től 1974-ig pedig a torontói York Egyetem professzoraként dolgozott. 1968-ban megalakította a Pánhellén Felszabadítási Mozgalmat (PÁK), amelyet 1974 júliusáig, a diktatúra bukásáig vezetett. A diktatúra bukása után visszatért Görögországba, és 1974 szeptemberében alapítója volt a PÁK utódjának, a Az Afrikai Egységszer- vezet 1963. május 22-25- én Addis Abebában megtartott alakuló csúcsértekezletén hoztak határozatot e nap megünnepléséről, a szervezet megalakulásának emlékére. A szervezetnek 1982-ben 51 tagja volt. Célja az afrikai Pánhellén Szocialista Mozgalomnak (PASZOK), egyben ő tölti be a mozgalom elnöki tisztét. Az 1981-es választások során a PASZOK a 300 tagú parlamentben 173 képviselői helyet nyert el, s őt bízták meg a kormányalakítással. 1981. október 21-én tette le az esküt Papandreu kormánya, melyben a miniszterelnök magának tartotta meg a had- ügyminiszteri tárcát is. Számos könyvet és folyóiratcikket publikált gazdasági és politikai témákról. 1979-ben a HNF OT meghívására PASZOK-küldöttség élén tett látogatást Magyar- országon. A miniszterelnök nős, 4 gyermekük van. népek egységének és szolidaritásának elősegítése, a gazdasági, politikai és más területen folytatott együttműködés fejlesztése. Alapelvei: az államok egyenjogúsága, a be nem avatkozás és a töm- bönkívüliség. Afrika leiszabadulásának napja A hét karikatúrái Jugoszláv gazdaság. Dínárreparálás. (Jezs — KS) Az USA Közép-Amerikában. — És ne felejtsétek a kiképzést: ti most kormányellenes nicaraguai felkelők vagytok! (Berliner Zeitung — KS) A VILÁGBAN Salvadori kilátások. Belekeveredni veszélyes . .. (International Herald Tribune — KS) Iraki—iráni háború. Végkimerülésig? (Magyar Szó — KS)
