Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

1983. április 27. Kelet-Magyaiország 7 olvasóink leveleiből PARKOSÍTANÁNK BALESETVESZÉLYES Szerkesztői üzenetek Nagy Lászlóné csengeri, Tóth Józsefné nyírkarászi, Takács István baktalóránt- házá, Gidó László nagykál- lói, Dankó Mária nyíregy­házi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Pásztor Ferencné berke- szi, Görömbei János nagy­halászi, Sz. Erika nagykál^ lói, Majláth István kocsordi, Szőlősi Ferenc nyíregyházi, Hudák Józsefné besztereci, Nagy Balázsné tyukodi, Kertész Istvánná kisvárdai, Smidt István baktalóránthá- zi, özv. Kemény Zsigmond- né tatabányai, Kovács Ber­talan ajaki, Kiss Jánosné mátészalkai, Veres Lajos győrteleki, Torkos Pálné orosi, Gáti Béla debreceni, Göncz László kisvárdai, Bé­kési Jánosné vásárosnamé- nyi, Szedlák György nyír- szőlősi, Mező Józsefné apa- gyi, özv. Varró Andrásné nyíregyházi, Selmeczi Sán­dor tiszavasvári, Bakus Jó­zsefné mándoki, Ur István­ná berkeszi, Földiné Kulcsár Zsuzsa besztereci, Papp Lászlóné nyírbogát:, Szilá­gyi Miklós nyíregyházi, Kulcsár Antal ibrányi, Mu- lutkó Vencelné vajai, Ho­moki Jánosné kemecsei, Petró István ófehértói, özv. Kovács P. Józsefné papi és Lazák Ferencné ökö- ritófülpösi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Tóth Mihályné nyíregyhá­zi, Sipos János nagycser - keszi, Réthy Ferencné bak- talórántházi olvasóink ked­ves köszönő soraikat meg­kaptuk. örülünk, hogy se­gíthettünk. Tóth Péter nagykállói ol­vasónkat a községi tanács rendkívüU segélyben része­sítette, és egyben felhívták a figyelmét, ha tanácsi la­kásra tart igényt, úgy nyújtson be lakásigénylési kérelmet a községi tanács­hoz. özv. Virág Mihályné kó- taji lakos a Vasutasok Ál­talános biztosító Egyesületé­től a reklamált összeget megkapta. Áz illetékes válaszol Postabontás Reálisabban Levélíróink esetenként olyan ügyekben kérik a se­gítségünket, melyeknek in­tézése — legalábbis levél­íróink kívánságának meg­felelően — szinte lehetet­len. Mondhatnánk úgy is: sokszor irreális kérések ezek, de ez csak akkor de­rül már ki, amikor az ügy­ben levelezgettünk, illetve az illetékesekkel felvettük a kapcsolatot. így volt ez a következő történeteknél is. Egy idős néni rendszeres levelezőnk. Most legutóbb arról írt, hogy a lábai fáj­nak, ízületesek, s bizony jó lenne elmenni egy fürdőre. Bennünket kért meg, jár­junk el a termelőszövetke­zetnél, hogy beutalót adja­nak neki, hiszen — amint írja — 22 éve tagja a ter­melőszövetkezetnek, el­végre kijárna neki egy be­utaló. Mint máskor is — ami­kor háztáji juttatás ügyé­ben kéri a segítségünket, ami szintén felesleges, mert a tsz magától is intézkedik, minden évben — a terme­lőszövetkezet elnökét ke­restük meg. A válasz nem maradt el, amellyel egyet kellett értenünk. Az idős néni ugyan 22 éve tagja a termelőszövetkezetnek, de egyetlen napot sem dolgo­zott ott. Abban a termelő­szövetkezetben, ahol rajta kívül még 500 nyugdíjas van, akik közül 400-an leg­alább 18—20 évet ténylege­sen ledolgoztak és őket is utolérte a betegség, az ízü­leti bántalom. Sajnos, az ő igényüket sem tudja a ter­melőszövetkezet maradék­talanul kielégíteni. Ennek ellenére levélírónk kérése elől sem zárkózott el a vezetőség, de jogos a ké­résük: a nénike legalább egyszer keresse meg őket személyesen, (időközben ugyanis levélírónk elköltő- . zött a községből), hogy meg­ismerkedhessenek vele. Nincs tehát semmi kapcso­lata a szövetkezettel, szer­zett jogai megvannak, azt a termelőszövetkezet vezető­sége figyelembe is veszi. A túlzott kívánságok azonban már visszaélésnek számíta­nak. Egy másik levélírónk azt reklamálta, hogy az egyik szövetkezet által újságban is közölt, nyugdíjasoknak nyújtott vásárlási akcióból ő kimaradt. Mondja: nem értesítették, nem törődnek az idősebbekkel. A sértődés nem volt jo­gos semmiképpen. A vásár­ról reklámtáblák segítsé­gével is értesítették a nyug­díjasokat. Á környező tele­püléseken hangosbemondó útján, a várost pedig hang­szórós kocsijuk járta. * Nem kellett tehát a szö­vetkezetét elmarasztalni, ők lehetőséget adtak a nyugdí­jasoknak, s akik odafigyel­tek a hívő szóra, azok nem jártak rosszul. Sértődésnek tehát nincs helye. Ezt meg kell mondani akkor is, ha az előbbi esetek szereplői idős emberek voltak. Meg­értjük: ők érzékenyek. Fia­talabb levelezőinket már ke­vésbé, akik sokszor a reali­tásoktól távol eső ügyekben kérik pártfogásunkat. Ügye­ikkel szaporítják dolgun­kat, és elvonják időnket fontos közügyektől, és sok­szor másokét is. Soltész Ágnes Szerettük volna május 1-re rendbetennl házunk előtt a járda menti területet, Sajnos három éve próbálkozunk, de hiába, mert még mindig itt hevernek az elmozdíthatatlan kövek regimentje, se fű, se bokor. Egyéb gondunk is van, ugyanis hónapok óta nem ég a közvilágítási lámpa, noha itt van a legnagyobb kátyú. ISMÉT A TEMETŐ Sok temetővel kapcsolatos panasz hangzott el az utóbbi időben. Sajnos, hogy a te­metkezési vállalat válasza ké­sik, nem tudni, mit tesznek annak érdekében, hogy rend legyen végre a nyíregyházi Északi temetőben Mert még ilyen esetek is megtörténnek: április 13-án 14 órakor vol­tam szemtanúja, hogy a III- as parcella Pazonyi út felőli első víztartályánál megállt egy Trabant kocsi, s kiszállt belőle egy fiatal pár. Elmen­nek a sírhoz, majd visszajö- vet lemosták a kocsijukat. Megjegyeztem a rendszámu­kat is, felírtam. Nagyon fel­háborított, hogy még erre is képesek egyesek. Sz. I.-né, nyíregyházi lakos ÁRDIFFERENCIA Körülbelül egy hónappal ezelőtt vittem el a Szabolcs Cipőgyár Debreceni utcai ja­vítórészlegébe a cipőmet tal­paltatni. Mikrogumis féltal­pat kértem, s egyéb apró ja­vításokkal együtt 100 forintot számoltak. Három hétig vár­tam, de nem készült el a ci­pőm, bizonyos gép meghibá­sodására hivatkozott a mes­ter. Így elkértem a cipőt, s elvittem ugyancsak a gyárnak egy másik műhelyébe, amely szerződéses üzemeltetésű. Itt az előbb felsorolt javításért már 160 forintot kértek vol­na, ami úgy meglepett, hogy azonnal otthagytam az üzle­tet. Sehogy sem értettem a másfélszeres áremelkedést. Végül a cipőipari szövetkezet javítórészlegében kötöttem ki, ahol rövid határidőre, s mindössze 100 forintért vál­lalták a javítást. Mindezt azért tettem szóvá, mert úgy vélem: a gyors munka, a jó minőség, s a reális haszon a tisztességes. Petrikovics István, Nyíregyháza, Hatház utca 12. szám NÉLKÜLÖZHETETLEN Április 13-án utaztam leg­utóbb a Kisvárda-Hármasút vasútállomásról. Nem először tapasztaltam, hogy a W. C. zárva van. Próbáltam rekla­málni ezúttal, s megtudni, mi az oka, hogy ilyen forgalmas helyen zárva tartják a mel­lékhelyiséget. Sajnos nem sikerült megtudnom, de úgy vélem, ha valamilyen hiba A Huszár sor 5. szám alatt sok-sok nyárfát kivágtak. Legalább 20-at, 30-at, s a sok száraz fa most is itt díszeleg a 87. számú ház oldalánál. És még egy: padjainkat az idén tavasszal nem hozták vissza, pedig nagyon hiányoznak. A Szamuely lakótelepről: a Toldi utca 85—95. számú házak lakói miatt zárták be, hetek, hóna­pok alatt már igazán kijavít­hatták volna. Gáti Béla Debrecen, Cecília út 4. TALÁLT FEDLAP A Vasgyár utcában, a járda mellett a közelmúltban talál­tam egy öntöttvas fedlapot. Sértette a szememet, mert még használható, s mint megtudtam, értéke majd öt­ezer forint. Néhány társam segítségével a fedlapot bevit- tűk a Vasgyár utca 10. szám alá, ahol kellő igazolás mel­lett az illetékes vállalat át­veheti. Remélem, valahol hiányzik a leltárból az akna­tető, vagyis lesz gazdája. id. R. Gy. nyíregyházi lakos Nyíregyházán, a Kiss Ernő utca 32. számú ház ellőtt az úttest és a járda megsüiy- lyedt. Ismert ok miatt: egy­koron gázvezetéket fektettek le, amikor az IKSZV az épü­letet korszerűsítette. Az út­test, illetve a járda helyreál­lítása azonban csak részben történt meg, pontosabban szakszerűtlenül végezték el. Most kénytelenek a gépjár­művek lassítani, a gyalogo­sokra nézve is balesetveszé­lyes a kátyú, a gyermekko­csit toló kismamák pedig ki­kerülni kényszerülnek. Elég sok bosszúságot okoz tehát az útburkolat hibája. id. Rozman Gyula, Nyíregyháza, Toldi utcai lakos SZABÁLYSÉRTŐK Már korábban is szóvá tet­tük, hogy lehetetlen állapot uralkodik Nyíregyházán, az Új utcában, különösen a heti piaci napokon. Mint ismere­tes, az utca egyirányú, ami azt is jelentené, hogy csak az egyik oldalban lehetne parkí­rozni. Ezzel szemben az utca teljes hosszában mindkét ol­dalon állnak a kocsik. Mind­össze annyi „ösvény” marad, hogy az átmenőforgalom ép­pen nem akadozik. Szűk a hely. A parkoló kocsik olykor a házigazdák által rendben tartott virágágyásokon állnak, olykor elállják a kocsibejára­tokat. Vagyis nefrr'kís’ bosz- szúságot okoznak az itt la­kóknak. A forgalom szem­pontjából is tarthatatlan a helyzet. Nem értjük, a város- központban nagyon gyakran látni, hogy a helytelenül par­kírozó gépkocsitulajdonosokat megbírságolják. Itt szinte tö­megével lehetne bírságolni, ha az illetékesek odafigyel­nének. Szeretnénk, ha ezután így lenne, s talán akkor ren­det lehetne ebben az utcában is teremteni. Az Új utcai lakosok GYÁRTÁS KÖZBEN A. R. nyíregyházi lakos a közelmúltban szóvá tette, hogy az általunk gyártott ve­gyes csokoládés drazsésze­mek egyikéből két helyen két-három centis lószőr állt ki. Elmondjuk, hogy a drazsé korpusz (belső mag) gyártás sa keményítő fondariba Ön­téssel történik. A felület le- tisztítására a berendezésbe szerelt keferendszert haszná­lunk. így fordulhatott elő, hogy a keféből letört szőrda­rab a felületen megtapadt. Sajnáljuk, hogy a vásárló nem küldte vissza a termé­ket, mert kártalanításáról gondoskodtunk volna. Remél­jük, hogy a jövőben hasonló eset nem fordul elő. Áz érin­tett üzem vezetőivel, dolgo­zóival az újságcikket ismer­tettük. Szerencsi Édesipari Vállalat Szerencsi Csokoládégyára REND LESZ „Gazdátlan telek” címmel közölt észrevételre elmond­juk, hogy a Nyírfa utca 4. számú gazdátlan telek prob­lémájával „ a. Városi: Köz­egészségügyi-Járványügyi Szolgálat kezdeményezésére az elmúlt évben több eset­ben foglalkoztunk. A mű­szaki és fenntartási iroda megrendelésére a szemetet többször is elszállítottuk, és „Szemetet lerakni tilos’r táb- lát helyeztünk el, s ezzel egy időben kértük a városi tanács műszaki osztályának intézkedését a lekerítetlen telek ügyében. Nyíregyházi Közterületfenntartó Vállalat Á termelő­szövetkezeti tagok jogai Özv. Tudlik Ferencné napkori lakos férje — aki ter­melőszövetkezeti tag volt — 1970-ben meghalt. Férje be­viteli kötelezettség alá eső szőlő földterülettel rendelke­zett, amit a háztáji föld mértékének megállapításánál fi­gyelembe vettek A szőlő földterületet a gyermekek örö­költék, majd eladták. Levélírónk arra kér választ, hogy özvegyi jogon háztáji földre jogosult-e? A háztáji földhasználatra, terményjuttatásra jogosult tag halálát követően vele együtt élt, nem tsz-tag házas- társa a tsz-től 3000 négyzetmétert meg nem haladó szőlő- gyümölcsös művelési ág esetében 1500 négyzetmétert meg nem haladó — földhasználatra, vagy ennek megfelelő ter­ményben! juttatásra jogosult, ha a haláleset bekövetkezé­sekor: 1. elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy 2. tartósan mun­kaképtelen, vagy 3. törvényes tartási kötelezettség alap­ján mást eltart és személyi tulajdonában vagy használa­tában nincs ilyen mértékű föld. Ha a jogosult — egyes kivételektől eltekintve — a személyi tulajdonban lévő háztáji földet elidegeníti, pótlására a termelőszövetkezet­től nem kaphat újabb háztáji földet. Levélírónk a hagyatéki tárgyalás során kérhette volna a szőlő földterületre a haszonélvezeti jog fenntartását, ezt azonban elmulasztotta, ezáltal az örökösök olyan földte­rülethez jutottak, és adtak el, amit a tsz a háztáji föld mértékének megállapításánál figyelembe vett. A termelő­szövetkezetet háztáji föld pótlására jog szerint kötelezni nem lehet. Badak József marokpapi levélírónk 1963 óta tagja a termelőszövetkezetnek. 1977-ben betegsége miatt mindösz- sze 88 munkanapot teljesített a közösben, majd leszázalé­kolták és rokkantsági nyugdíjas lett. Kérdezi, hogy jogo­sult-e háztáji földre? „Ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, megrokkant, vagy tartósan mun­kaképtelenné vált, a kijelölt háztáji földet a korábban végzett munkája alapján megállapított mértékben hasz­nálhatja akkor is, ha a községből elköltözött, vagy a ház­táji gazdaság munkáit mással végezteti el. Ugyancsak a korábban végzett munkája alapján megállapított mérték­ben jogosult a termény juttatásra (pénzjuttatásra is). A háztáji föld területébe be kell számítani a tag személyi tulajdonában álló földet. A háztáji föld mértékének meg­állapításánál a közös munkában töltött időn túlmenően figyelembe kell venni — többek között — a betegségi se­gély időtartamát. Ha levélírónk a nyugdíjazást megelőző időszakban a közös munkából olyan mértékben vette ki a részét, hogy annak alapján háztáji juttatásban részesítették, a jogo­sultság a rokkantság ideje alatt is fennáll. Javasoljuk, hogy kérelmével forduljon a termelőszövetkezet vezető­ségéhez, illetve kedvezőtlen döntés esetén a szövetkezet döntőbizottságához. Varga Jánosné szamostatárfalvi levélírónk tsz-tag 1982. december 9-én ment nyugdíjba. A társadalombiztosí­tó igazgatóság nyugdíjának megállapításánál 44 év szolgá­lati időt ismert el. Korábban már 25 év után a jubileumi jutalmat megkapta, azonban a tsz 40 év utáni jubileumi jutalomra való jogosultságát nem ismeri el. Levélírónk szeretné tudni, hogy jogosult-e jubileumi jutalomra? A termelőszövetkezet a 25, a 40, illetőleg az 50 évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. A jubileumi jutalom összege a tag 1 havi átlagrészesedé­se, amelyet az esedékesség évében kell kifizetni. A nyug­díjazás évében esedékes jubileumi jutalmat a nyugdíja­záskor ki kell fizetni. A 40, illetve 50 év után járó jubi­leumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgozónak a nyugdíjazás évében legalább 35, illetve 45 munkában töl­tött éve van. Jubileumi jutalom szempontjából munkában töltött időként kell figyelembe venni: a munkaviszonyban töltött időt; a termelőszövetkezetben rendszeresen dolgo­zó családtagként eltöltött időt; a tsz-tagként, ha a tag az évi 1500, nő esetében az 1000 munkaórát teljesítette (ha a tag ettől kevesebbet teljesített, arányosan, töredék évként vehető számításba); az 1950. január 1-e előtti szakmunkás­tanuló-időt, tanoncidőt; a felszabadulás előtti sor-, vala­mint tartalék- katonai szolgálatban, hadifogságban stb. töltött időt, ha a bevonulás munkaviszonyból történt, s a leszerelést, hazatérést követően 6 napon belül, vagy 1945. október 31-e előtt a dolgozó munkaviszonyba lépett. Javasoljuk levélírónknak, hogy férje ismételten kérje a tsz vezetőségétől a jubileumi jutalom kifizetését, ha az nem vezetne eredményre, forduljon a szövetkezet döntő- bizottságához a kedvező döntés meghozatala céljából. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom