Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-02 / 78. szám
4 Kelet-Ma gyarország 1983. április 2. Irodalmi és művészeti díjasok Díszünnepség Nyíregyházán A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából Kossuth-díjat adományozott: Balassa Sándor Erkel-díjas zeneszerzőnek, az MNK érdemes művészének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusának bel- és külföldön nagy sikerrel bemutatott kompozícióiért; Kokas Ignác Munkácsy- díjas festőművésznek, a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának művészeti alkotótevékenysége és művészetpedagógiai munkássága elismeréseként; Markó Iván balettművésznek, az MNK érdemes művészének, a győri Kisfaludy Színház balett-tagozata igazgatójának a Győri Balettkar művészi irányításáért, a magyar színházi élet és táncművészet megújításában végzett magas színvonalú munkásságáért, valamint kiemelkedő szintű szólótáncosi tevékenységéért ; Márkus Lászlónak, az MNK kiváló művészének, Jászai Mari-díjas színművésznek, a Madách Színház tagjának kiemelkedő művészi teljesítményéért, színházi és tv-szere- pek kitűnő megformálásáért; Moldova György József At- tila-díjas írónak a mai magyar valóság elkötelezetten kritikus szellemű írói és szociográfiai ábrázolásáért; Nemes Nagy Ágnes József Atti- la-díjas költő-műfordítónak magas színvonalú, humanista szellemű költői és műfordítói munkásságáért; Szántó Piroskának, az MNK érdemes művészének, Munkácsy-díjas festőművésznek több évtizedes kiemelkedő színvonalú művészeti alkotótevékenysége elismeréseként. A Minisztertanács a szocialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül, hazánk felszabadulásának 38. évfordulója alkalmából a „Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze” kitüntető címet adományozta: Bacsó Péternek, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezőjének, stúdióvezetőnek, az MNK érdemes művészének; Bánffy Györgynek, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas és SZOT-díjas színművészének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi docensének, az MNK érdemes művészének; Bodrogi Gyula Jászai Mari-díjas színművésznek, a Vidám Színpad igazgatójának az MNK érdemes művészének; dr. Czimer Józsefnek, a Pécsi Nemzeti Színház fődramaturgjának, az MNK érdemes művészének; Dargay Attilának, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla- díjas rajzfilmrendezőjének, az MNK érdemes művészének; Dózsa Imrének, a Magyar Állami Operaház Kos- suth-díjas magántáncosának, az Állami Balett Intézet igazgatójának, az MNK érdemes művészének; Fehéri Tamásnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas és SZOT-díjas operatőr-rendezőjének, az MNK érdemes művészének; Garas Dezsőnek, a Magyar Filmgyártó Vállalat Jászai Mari-díjas színművészének, az MNK érdemes művészének; Gregor Józsefnek, a Szegedi Nemzeti Színház és a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc- díjas magánénekesének, az MNK érdemes művészének; Inke Lászlónak, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművészének, az MNK érdemes művészének; Kóródi Andrásnak, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas első karmesterének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárának, az MNK érdemes művészének; Lukács Ervinnek, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmesterének, az MNK érdemes művészének; Németh István Munkácsy-díjas és Ybl-díjas belsőépítésznek, a Magyar Iparművészeti Főiskola tanszékvezető egyetemi tanárának, az MNK érdemes művészének; Szirtes Ádám- nak, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművészének, az MNK érdemes művészének; Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművésznek, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi tanárának, az MNK érdemes művészének; Zsurzs Évának, a Magyar Televízió Kossuth-díjas rendezőjének, az MNK érdemes művészének. „A Magyar N épköztársaság Érdemes Művésze” kitüntető címet adományozta; Auth Henriknek, a Magyar Néphadsereg főkarmesterének; Barlay Zsuzsának, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekesének; Bárdy Györgynek, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművészének; Béres Ilonának, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművészének, Bor- nyi Gyulának, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas operatőrének; Csikszentmihályi Róbert Munkácsy-díjas szobrászművésznek; Durkó Zsolt Kossuth-díjas zeneszerzőnek, a Magyar Rádió vezető lektorának; Fett Jolán Munkácsy-díjas textiltervező iparművésznek; Gordon Zsuzsának, a Radnóti Miklós Színpad Jászai Mari-díjas színművészének; Halász Juditnak, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművészének; Hárai Ferencnek, az Állami Bábszínház Jászai Mari-díjas színművészének; Huszti Péternek, a Madách Színház Kossuth-díjas színművészének, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi adjunktusának; Jánosa Lajosnak, a Magyar Televízió Jászai Mari-díjas díszlettervezőjének; Kabos Lászlónak, a Vidám Színpad Jászai Maridíjas színművészének; Keve- házi Gábornak, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc- díjas magántáncosának; Koós Olgának, a szolnoki Szigligeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének; Korniss Péter Balázs Béla-díjas fotóművésznek, Kovács Lórántnak, az Állami Hangverseny-zenekar Liszt Ferenc-díjas fuvolaművészének, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárának; Mészáros András Munkácsy-díjas karikaturistának, Miklósy Györgynek, a Vígszínház Jászai Mari-díjas színművészének, Nagy Attilának, a Thália Színház Jászai Mari-díjas és Kazinczy-díjas színművészének; Patay László Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi docensének; Pataki Ferenc fejszámoló művésznek; Reisen- büchler Sándornak, a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla- díjas filmrendezőjének; Rom- hányi József filmszövegírónak; Róna Emmy grafikus- művésznek; Schuler Imrének, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőrrendezőjének; Simon Györgynek, a Miskolci Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének; Szend- rey-Karper László Liszt Ferenc-díjas gitárművésznek; Tokody Ilonának, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekesének; Tóth Sándornak, a Pécsi Nemzeti Színház Liszt Ferenc-díjas és Erkel Ferenc- díjas balettigazgatójának; Török Tamásnak, a Magyar Rádió Jászai Mari-díjas rendezőjének; Tyll Attilának, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas színművészének; Vass Évának, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének; Zsombolyai Jánosnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas és SZOT-díjas operatőr-rendezőjének, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi docensének. József Attila-díjat kapott: Berkes Erzsébet kritikus; Dániel Anna próza- és gyermekíró; Göncz Árpád író, műfordító; Illés Lajos kritikus; Lakatos István költő, műfordító; Lengyel Péter író, műfordító; Pintér Lajos költő; Rába György költő, műfordító, . irodalomtörténész; Szeberényi Lehel író, műfordító; Szentmihályi Szabó Péter költő, író, kritikus; Gal- sai Pongrác író, publicista; Jászai Mari-díjat kapott: Udvaros Dorottya, a Katona József Színház színművésze; Ujréti László, a József Attila Színház színművésze; Ascher Tamás, a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője; Bács Ferenc, a Vígszínház színművésze; Baranyai Ibolya, a győri Kisfaludy Színház színművésze; Eötvös Tibor né, a Magyar Cirkusz és Varieté artistaművésze; Erdős István, az Állami Bábszínház színművésze; Igó Éva, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze; Kautz- ky József, a Thália Színház színművésze; Marik Péter, a Fővárosi Operettszínház színművésze; Oszter Sándor, a Nemzeti Színház színművésze; Piros Ildikó, a Madách Színház színművésze; Verebes István, a Mikroszkóp Színpad színművésze. Liszt Ferenc-díjat kapott: Bangó Erzsébet, a Magyar Néphadsereg Művészegyüttes táncművésze; Katanics Mária, a Marczibányi téri Zenei Általános Iskola tanára, az ÉDOSZ Szilágyi Erzsébet kórusának vezetője; Kukely Júlia, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Lőcsei Jenő, a Magyar Állami Operaház magántáncosa; Petró János, a Szombathelyi szimfonikus zenekar karmestere; Szabados György zongoraművész; Takács vonósnégyes tagjai: Takács-Nagy Gábor, Fejér András, Ormai Gábor, Schranz Károly; Pattantyús Anikó, a Fővárosi Operettszínház táncművésze. Munkácsy Mihály-díjat kapott: Farkas Ádám szobrászművész; dr. Jakab Zoltánná Seregély Márta, a Hollóházi Porcelángyár porcelántervező iparművésze; Kárpáti Tamás festőművész; Kovács Péter művészeti író, a Székes- fehérvári István király Múzeum igazgatóhelyettese; La- cza Márta grafikusművész; Lugossy Mária iparművész; Nagy B. István festőművész; E. Pászthy Magda iparművész; Sáros András Miklós grafikusművész; P. Szűcs Julianna művészeti író; Tóth Valéria szobrászművész; Sza- latnyai József festőművész. Balázs Béla-díjat kapott: Banovich Tamás, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője, díszlettervezője; Chru- dinák Alajos, a Magyar Televízió főosztályvezető-helyettese; Fejes László fotóművész; Lakatos Iván, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőrrendezője; Lussa Vince fotóművész; Peller Károly, a Magyar Filmgyártó Vállalat hangmérnöke; Tarr Béla, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője; Ternovszky Béla, a Pannónia Filmstúdió rajzfilmrendezője; Vágyó cz- ky Tibor, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőre, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa; Várkonyi Gábor, a Magyar Televízió rendezője; Lehel Judit, a Magyar Televízió dramaturg rendezője; Lut- tor Mara, a MAFILM rendezőasszisztense. Erkel Ferenc-díjat kapott: Horváth Adám, a Magyar Televízió vezető rendezője; Szörényi Levente zeneszerző, előadóművész; Vidovszky László zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Zeneiskolai Tanárképző Intézete tanára. (Folytatás az 1. oldalról) parancsolóan szükséges a szocialista társadalmi viszonyok erősítése, a demokratizmus fejlesztése. Ne csak általában legyen jó a lakosság közérzete, de minden munkahelyen és intézményben olyan légkör uralkodjék, amely a jobb munkára, az alkotásra serkent. Bevált politikánknak ma úgy kell érvényt szereznünk, hogy lépéseinket józanul, céltudatosan mérlegeljük, a részletekre is érzékenyek legyünk. Növelnünk kell a politika, a gazdaság irányító posztjain dolgozók döntési, cselekvési önállóságát, egyben felelősségét is. Olyan közszellem kialakításán kell munkálkodnunk, amely bátran fellép a társadalomtól idegen magatartási forma, életvitel, erkölcsi normák ellen. Ezért még határozottabban kell képviselnünk ideológiai-politikai elveinket, a tisztességes és hozzáértő munka értékeit, a szocialista életmód és életforma követelményeit. Építőmunkánk során nagy jelentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz fűződő szoros eszmei, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatoknak, a magyar—szovjet barátságnak, a testvéri szocialista országokhoz fűződő viszonyunk erősítésének. A mi megyénkTisza László beszéde után a külföldi delegációk vezetői köszöntötték a díszünnepség résztvevőit. Ny. Ny. Szemenyuk, az UKP Kárpátontúli területi Bizottságának titkára felszólalásában tolmácsolta a szovjet testvérterület kommunistáinak és dolgozóinak üdvözletét. Szólt arról, hogy a Szovjetunió felszabadító harcai nyomán megnyílt lehetőséggel élve a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek a párt vezetésével olyan sikereket értek el a szocialista építésben, amelyeket méltán tisztelnek a Szovjetunióban, a szocialista közösségben és a világ országaiban. A mai ünnepi beszédben számos meggyőző példa tanúsítja — amit sok Kárpátontúlon élő is tud —, hogy az évszázados elmaradottság, az ínség és a politikai jogfosztottság 38 év alatt visszafordíthatatlanul a múlté lett. — Testvéri módon örvendünk a magyar nép, Szabolcs- Szatmár megye dolgozói eredményeinek, s kívánunk önöknek újabb sikereket alkotó munkájukban, az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak valóra váltásában — mondta a szovjet küldöttség vezetője, majd Kárpát-Ukrajna dolgozói eredményeiről szólt. Az ötéves terv első két évének kötelezettségeit minden alapvető mutató tekintetében sikerült telpesíteniük. A terület tavaly az össz-szövetségi munkaverseny győztese lett, s a köztársasági kukoricatermesztési, talajjavítási, a mezőgazdaságigép-kihasználási versenyben is megkapta a Vörös Vándorzászlót. A jövő feladatai azonban keményebb munkát kívánnak a korábbinál. A Kárpátontúli terület dolgozói most annak az elvárásnak tesznek eleget, amely a hatékonyabb, költségtakarékosabb, szervezettebb és fegyelmezettebb munkára irányul. A területi bizottság titkára méltatta népeink szélesedő együttműködését, a szállítás, az építkezés, a beruházás, a technikai haladás számos területén ma már naponta gyümölcsöző kapcsolatokat. Ebben a Kárpátontúli és a szabolcsi terület dolgozói intenzíven vesznek részt. A szovjet—magyar barátság szilárdításának nemes ügyét szolgálják a párt-, tanácsi és gazdasági szervek tapasztalatcseréi, a dolgozó kollektíben különösen nagy jelentőségű a magyar—szovjet barátság minden oldalú erősítése. Ápoljuk és erősítjük a szomszédos román néppel kialakult kapcsolatokat, támogatjuk a szocialista konszolidációért küzdő lengyel népet, erősítjük történelmi hagyományokban gazdag együttműködésünket. Tisza László beszéde befejező részében arról szólt; a világ ma feszültségekkel terhes, s ebben a helyzetben különösen nagy szerepe van a szocialista országok összefogásának, a népek békeharcának. — Népünk óhaját és akaratát teljesíti pártunk és kormányunk, amikor külpolitikai törekvéseink középpontjában a béke, a biztonság, a társadalmi haladás szolgálata áll. Teljes odaadással támogatjuk a Szovjetunió törekvéseit a fegyverkezési hajsza megállítására, a leszerelésre irányuló szüntelen tárgyalási készségét. — A felszabadulás óta eltelt idő igazolja, hogy hazánkban minden az emberért, az emberi haladásért történik. Olyan cél ez, amelyért érdemes volt és a jövőben is érdemes becsülettel dolgozni, élni. Ez adja szocialista rendszerünk legfőbb hajtóerőit és építőmunkánk értelmét. vák szocialista versenye. Ma a határ mentén több mint hetven ipari-mezőgazdasági üzem és szervezet tart fent baráti kapcsolatokat, működik együtt a munkában. Ez erősíti az emberek közvetlen kapcsolatait, hozzájárul fejlődésünkhöz, ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék is a szocialista internacionalizmus szellemében nevelkedjék — mondta befejezésül Ny. Ny. Szemenyuk. A rzeszówi vajdaság dolgozóinak üdvözletét Franti- sek Karp, a LEMP Vajdasági Bizottságának első titkára adta át. Felidézve a magyar és lengyel nép történelmi barátságának állomásait, rámutatott, hogy a szocializmus éveiben ez az együttműködés új tartalommal telítődött és gazdagodott. Megyéink lakói között gazdag munka- és turisztikai kapcsolatok vannak, amelyek továbbfejlesztése közös érdekünk. Ezt a célt szolgálta a lengyel delegáció mostani programja is. A vajdasági első titkár felszólalása következő részében arról beszélt, hogy területük kommunistái a szocialista kibontakozásért, a gazdasági reform sikeréért dolgoznak, hogy legyőzzék a társadalmi és gazdasági életben meglévő nehézségeket. Ehhez nagy segítséget nyújtanak az MSZMP tapasztalatai, a rzeszówi vajdaság és Szabolcs-Szatmár megye egyre bővülő kapcsolatai. Különösen hasznosak a magyar mezőgazdaságban szerzett tapasztalatok, de a magyar politikai, társadalmi és gazdasági élet minden területéről el kell sajátítani azokat a jó módszereket, amelyek a sajátos lengyel viszonyok között is beválthatók. — Céljaink elérésében nem vagyunk egyedül, mellettünk van és segít a baráti Szovjetunió, Magyarország, s a szocialista szövetség többi állama. Ez a támogatás erősíti a lengyel kommunistákat küzdelmükben. Bencze Katalin, az RKP Központi Bizottságának tagja, a Szatmár megyei pártbizottság titkára tolmácsolta a résztvevőknek a Szatmár megyei párt- és állami szervek, a lakosság üdvözletét. Hangsúlyozta: a román kommunisták és Románia népe nagy figyelemmel kíséri V és értékeli azt a fejlődést, amely hazánkban végbement. — Az egymás mellett élés folyamán történelmünkben mindig összefogtak népeink a haladásért vívott harcban — folytatta a felszólaló, s kiemelte, hogy a szovjet hadsereg mellett román katonák is részt vettek hazánk felszabadításában. Ez a barátság a szocialista építés korszakában továbbfejlődött, társadalmi, gazdasági és emberi kapcsolatainkat a kölcsönösség, a jobb megismerés jegyében ápoljuk. A Román Szocialista Köztársaság — amely igen elmaradott társadalmi, gazdasági viszonyokat örökölt a múltból — szintén modernizálta iparát, fejlesztette mezőgazdaságát, sok száz ezer új munkahelyet teremtett, javította az emberek életnívóját. A román párt a területek harmonikus fejlődésére törekszik, s e politika nyomán változik Szatmár megye is, amely ma már jelentős iparral és fejlett mezőgazdasággal rendelkezik. A terület össztermelése ebben az évben elérte a 14 milliárd lej értéket, fejlődik a lakosság szociális, kulturális és egészségügyi ellátása is. — E jelentős ünnepünkön szólni kell a sokéves gyümölcsöző kapcsolatról, amely pártjaink, népeink és területeink között kialakult, s amelyek a két nép baráti jó viszonyát fejezi ki. Hisszük, hogy ez a kapcsolat a jövőben továbbfejlődik országaink, megyéink, lakosságunk, a szocializmus, a béke javára. ★ Az ünnepi nagygyűlés az Internacionálé hangjai mellett ért véget. Ezt követően Szabadság a zenében címmel a Szabolcsi szimfonikusok zenekara és az Egyesített nyíregyházi vegyes kar adott nagy sikerű ünnepi műsort. A díszünnepség résztvevőinek egy csoportja. Külföldi delegációk üdvözlete
