Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

(3. oldal) Tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága Olvasóink írják (7. oldal) Sport­jelentéseink (12. oldal) Kedden összeült a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló előterjesztést vitatja meg a Köz­ponti Bizottság. A Központi Bizottság 13-án, szerdán folytatja munkáját. Takarékosság az energiával Kapolyi László államtitkár előadása Nyíregyházán Vízügyi beruházások Oj épületet emeltek az aranyosapáti Uj Elet Termelőszövetkezetben a Patró fantázia- nevű fékbetét-szabályozót készítő gépeknek. A nemrég vásárolt három eszterga és a töb­bi forgácsológép segítségével havi nyolcvan—száz fékbetét-szabályozót készítenek. (Esik Sándor felvétéle) Tanácskoztak az atomfegyvermentes Belga, holland, olasz, an­gol és nyugatnémet atom­fegyvermentes városok pol7 gármesterei első nemzetközi tanácskozásuk után kedden felhívást intéztek valameny- nyi európai város és község helyi tanácsához, tiltsák meg atomfegyverek elhelyezését településük közigazgatási te­rületén, „válaszolva így az őket megválasztó lakosság széles körű aggodalmadra és nyugtalanságára, amelyet az atomfegyverkezés miatt érez­nek”. A tanácskozást belga béke­mozgalmi szervezetek kezde­ményezték, összehíva mind­azokat a polgármestereket, akiknek vezetésével a városi vagy községi tanács már ilyen atomfegyvereket tiltó határozatot hozott. Belgium 600 helységéből jelenleg mintegy 200 helyi tanács ho­zott ilyen határozatot. A tanácskozásra érkeztek résztvevők mind az öt nyu­gat-európai országból — (Folytatás a 4. oldalon) Megváltozott az energia­felhasználás szerkezete ha­zánkban. Mind az ipari és mezőgazdasági, mind a la­kossági fogyasztásban előtér­be került a takarékosság - hangzott el azon az előadá­son, amelyet az energiapoliti­ka időszerű kérdéseiről tar­tott kedden délután Nyíregy­házán, az MTESZ-ben Ka­polyi László, az Ipari Minisz­térium államtitkára. A jövő­ben bővül a gázfogyasztás, mindenütt takarékossági in­tézkedéseket dolgoznak ki a folyékony üzemanyag fel­használásának csökkentésére, az egységnyi termék előállí­tására az üzemek kevesebb energia igénybevételét ter­vezik. Az államtitkár megbeszé­lést folytatott Hosszú László­val, a megyei pártbizottság titkárával a megye energia­gazdálkodási feladatairól. Az Űjpesti Gyapjúszövő Gyár újfehértói üzemében nyolc szövőgéppel dolgozik Dufla Andrásné. Műszakonként 28# —300 méter cipőbélést sző a gépekkel, (elek) ▲ KPVDSZ napirendjén Földjavítás, hídépítés, folyószabályozás Április 12-én Nyíregyházán ülést tartott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Jelentés hangzott el a szociálpolitikai és murikavédébni tervek múlt évi teljesítéséről, napi­rendre került a kollektív szerződések módosítása, és tájékoztatót hallgattak meg a megyei bizottság tagjai a szerződéses üzletek helyzeté­ről. Megyénkből 191 vendéglá­tóegységet és 87 kiskereske­delmi boltot adtak ki a vál­lalatok és a szövetkezetek új üzemelési formába. Jelentős ez a mennyiség, igaz ezek a boltok többnyire egy-, vagy kétszemélyesek. A szerződés­be kiadott egységekben csak­nem háromszázan dolgoznak. Általános tapasztalat, hogy a szakszervezet az itt dolgozók bérezésére, jutalmazására kellő gondot fordít. De a szo­ciális ellátás nem mindenütt megfelelő, több helyen nem tesznek eleget a munkavé­delmi előírásoknak. Az üzemeltetés új formája azonban többnyire beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Eddig mindössze hét üzletet adtak vissza különböző okok miatt. A szerződésbe kiadott kereskedelmi és vendéglátó­egységek eredményesebben működnek, mint azelőtt, na­gyobb hasznukat veszik a vállalatok és a szövetkezetek, de jobban járnak a fogyasz­tók is. Mert az üzemeltetők rugalmasabbak, jobban al­kalmazkodnak a lakossági igényekhez. Az eredmények közé sorolta a megyei bizott­ság, hogy a vendéglátó válla­lat négy nagyobb szerződéses egységében szocialista brigá­dot hoztak létre. A megyei bizottság ülésén a szerződé­ses üzletek gondjainak aiy- hitésére javaslatokat tettek. Több pénz minőségi gyapjúért Megyeszerte nyírják a ju­hokat — csaknem vala­mennyi termelőszövetkezet­ben géppel. Egy jó gépi nyí­ró egy nap alatt 80—100 juh gyapját is képes lenyírni. E munkával várhatóan június elejéig végeznek. A Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat nyíregyházi kiren­deltsége az idén a megyéből 1200 tonna gyapjúra számit, melynek túlnyomó többségét hazánkban fogják feldolgoz­ni. Az eddigi eredmények, tapasztalatok szerint jó kö­zepes minőségű gyapjúra szá­míthatnak. A juhtartóknak mind a nyírás közben, mind pedig a lenyírt gyapjú minő­ségének megóvására érdemes komoly gondot fordítaniuk, (száraz helyen tárolni), mert az átvételi árak a gyapjú mi­nőségétől jelentősen függnek. Az idén a gyapjú felvásár­lási árát jelentősen fel­emelték, ami a nagyobb juh­állománnyal rendelkező ter­melőszövetkezeteknek több száz ezer forint többletbevé­telt eredményez. Megyénk­ben a tiszaszalkai Búzaka­lász, a csengeri Lenin, vala­mint a demecseri Kossuth Termelőszövetkezet tartja a legtöbb juhot. (cs. gy.) A FeLső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság idén 262 millió forint értékű munkát végez működési területén. Felső-Szatoolcsban tovább építik a belvízelvezető rend­szert, szabályozzák a Tisza folyását megerősítik aBatár- patak töltését, fenntartásra, felújításra is jelentős össze­get fordítanak. Az úgynevezett saját beru­házás várhatóan 37 millió forint értékű lesz. Mintegy huszonhétmillió forint érték­ben épül a felső-szabolcsi belvízrendszer második üte­me. Főleg Szabolcsveresmart térségében végzik ezeket a munkálatokat. A legfonto­sabb rész a távcsatorna ki­építése. Kékese közelében egy közúti hidat is emelnek a távcsatorna fölé. Tiszaber- oel határában befejezik az átemelő szivattyú építését. Tokaj és Komoró között hét­millió forintos költséggel fo­lyószabályozást végeznek a Tiszán. Kocsordon, a Knasz- na partján felújítják az elő­re gyártó telepet. Ezen a te­lepen betonelemeket készite- nek. Az Országos Vízügyi Hiva­tal megrendelésére idén el­kezdik a Szamos mentén az építkezések III/l. ütemét. Először is „megfejelik” a Szamos töltését Tunyogma- tolcsnál a régi vasúti híd és az új közúti híd között. Usz- ka és Magosliget között a Batár-patak töltésének meg­erősítésére is sor kerül. Főleg tanácsi megrendelés­re idén is épít községi víz­műveket a vízügyi igazgató­ság. A vízműépítési munkák értéke várhatóan 56 millió forint értékű lesz. Az igazga­tóság dolgozói építik a víz­müvet egyebek között Leve­leken, Magyon, Besenyődön, Dögén és Pusztadoboson. A megyében az igazgatóság a generálkivitelezője a talaj­javító munkálatoknak. Eb­ben az évben megyénkben 151 millió forint értékű ta­lajjavító munkát végeznek, ebből 38 millió forint értékűt az igazgatóság dolgozói, a ta­lajjavító munka többi része a vízgazdálkodási társulatok­ra vár. Földjavító munkát végeznek például Ibrányban, Vasmegyeren, Tiszabercelen, Tisztaberekén, Csegöldön és Botpaládon. Fenntartási munkákra 1983- ban 84,5 millió forintot költ a vízügyi igazgatóság. Ebből a pénzből tatarozzák az épüle­teket és az árvízvédelmi mű­vek fenntartására, felújítá­sára is gondot fordítanak. (n. I.) MA Á K-M Fehérgyarmaton (2. oldal) Stílus es börze Szerződéses üzletek Szabolcsban XL. évfolyam, 86. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. április 13., szerda Népművelők Q égi keletű a kifejezés — népművelő — még abból az időből szár­mazik, amikor sokan úgy gondolták; a művelt ki­sebbséget kell így nevezni, akik okítják, művelik a né­pet, azaz az erre rászoruló többséget. Valójában ma­napság a népművelő a köz- művelődés szakembere, amolyan kulturális mérnök, vagy üzemmérnök, aki a művelődési házakban, klu­bokban, szakkörökben, filmszínházakban, múzeu­mokban, s főleg könyvtá­rakban, szinte az orvosok­kal vetélkedő mértékben, a legszélesebb kapcsolato­kat tartja velünk. A hagyományos népmű­velési tevékenység jócskán átalakult az idők során. A népművelő helye, sze­repe, munkálkodásának jel­lege és lényege éppen nap­jainkban kezd markánssá, tisztázottá válni. A népmű­velő mindinkább szervező, orientáló, figyelemfelkeltő, ajánló, összehangoló szere­pet tölt be, aki a sokféle kulturális hatást — tévé, rádió, könyv, folyóirat, új­ság, tárlat, hangverseny stb. — igyekszik kinek-ki- nek egyénisége, műveltségi szintje szerint hasznossá, felhasználhatóvá tenni. S ez igen nagy lélektani, pe­dagógiai felkészültséget, nem kevésbé művelődéspo­litikai és ideológiai tisztán­látást, az új iránti nagy fo­gékonyságot, jó kapcsolat­teremtő képességet feltéte­lez. Megyénkben a közműve­lődésben dolgozók többsége tehetsége, tudása és az adott személyi és tárgyi kö­rülmények szerint igyek­szik helytállni és megfelel­ni a magasabb követelmé­nyeknek. Érdekvédelmük, megbecsülésük, képzésük, közéletiségük még eleve­nebbé tételéhez jó kerete­ket nyújt a megyében is megalakult szervezetük, a népművelők egyesülete. □ an miről szót váltani, hallatni azokról a legfontosabb gondok­ról, amelyek ma is foglal­koztatják a népművelőket. Tegyük hozzá azonban, mindez csak akkor lesz iga­zában eredményes, ha az il­letékes művelődési szer­vek, intézmények felelős vezetői is komolyan veszik a társadalmi egyesület sze­rény munkálkodását, oda­figyelnek az ott elhangzó észrevételekre, megoldásra váró tennivalókra. Külön­ben a népművelők önma­guknak, egymásnak mondo­gatják majd amúgy is jól ismert szakmai, elhelyezke­dési, bérbesorolási, lakás- és egyéb gondjaikat, de a megoldás kulcsa nem az ő kezükben van. Érdemes, sót szükséges figyelni rájuk. P. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom