Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-12 / 85. szám

7 1383. április Kelet-Magyarország Mit termeljünk ? Mire vigyázzunk? Különleges zöldségek a kertben Nem is annyira különlegesek, inkább csak Magyarországon mindeddig nem terjedtek el. Európa legtöbb vidékén min­dennaposak. az étkezések alap­ját adják.A legutóbbi időkben piacokon, kistermelőknél néha kaphatók nálunk is, remélhető­leg a „magyaros’, konyha hívei is előbb-utóbb megbarátkoznak ve­lük. távolság lxl méter. Megél nem túl sűrű fák árnyékában is. Az erősebb töveket április végétől nyár elejéig lehet szedni. Tö­venként egy-egy alkalommal 3—4 levelet célszerű letörni, így a nö­vény nem gyengül el túlságo­san. A rebarbara vaskos levél­nyele ízletes kompót, főzelék, sü­teménytöltelék anyaga. Áz almafák permetezése Az aktív vegyszeres növényvédelem hazai viszonyaink között négy-negy és fél hónapra — április közepétől au­gusztus közepéig — korlátozódik. Ezalatt az idő alatt — kultúrnövényenként változóan — négyszer-, tizennégyszer permetezünk, komoinálva a gomba- és rovarölőszereket, amelyek — természetesen az előírások betartása mellett — veszélytelenek az emberre, mint fogyasztóra és a hasznos élő környezetre egyaránt. A MÉM növényvédelmi és Agrokémiai Központ sze­rint a tavaszi, elsősorban az áprilisi és májusi permetezé­sek a rügyek, a virágok és a levelek védelmét szolgálják, megalapozzák a nyári védekezés biztonságát, eredményes­ségét Az almástermésűeknél a rügyfakadást követően leg­alább kétszer, zöld- és pirosbimbós állapotban, ajánlatos permetezni réz- és kéntartalmú gombaölőszer és rovarölő­szer kombinációjával almafa-lisztharmat, almafavarraso- dás, almamolyok és atkák ellen. Pirosbimbós állapot után az almát rézzel már nem sza­bad permetezni, mert gyümölcsperzselést okoz. Helyette a szerves gombaölő szereket, például Dithane M—45-öt, kell bevetni. A kínai kei Világszerte kedvelt zöldség. Tavasszal és ősszel termesztik, kiskertekben az utóbbi időpont javasolható. Másodterménynek is alkalmas, augusztus eleji magve­téssel. 40x40 centiméteres távol­ságra vessük magvait. Ápolása sekély kapálásból, száraz időben .öntözésből áll. Gyorsan fejlődik, októberben, novemberben szed­hető. Sokáig tárolható „lábon", mert a korai fagyok, de még a mínusz 5—6 C-fok hideg sem ká­rosítja. Hűvös tárolóban tél kö­zepéig is eltartható. Főzeléknek, salátának egyaránt ízletes. A bimbóskel Káposztaféle Május végén helybe vethető. Ugyancsak má­jusi magvetéssel palántát is ne­velnek, amelyeket június végén ültetnek a szabadba. Jó táperő­ben levő, frissen trágyázott tala­jon hoz szép termést. Az árnyé­kot nem tűri. 70x70 centiméteres ültetési távolságot igényel. Késő ősszel szedhető, egyes fajtái még enyhébb télen sem károsodnak a szabadban. A patisszon Már kezd ismertté válni, még a konzervgyárak kínálatát is bőví­tette az utóbbi időben. Ha a talaj felmelegedett, április végén lxl méteres távolságra, fészkekbe vethető. Egy-egy helyre 3—4 ma­got kell helyezni, kelés után 1—2 növényt hagyjunk fészkenként, a többit csípjük ki. Gondozása fia­tal korban gyomirtásból, a liszt­harmat elleni permetezésből, esetleg öntözésből áll. 5—10 cen­timéteres termését az uborkához hasonlóan salátaként, savanyít­va, a nagyobbakat pörköltnek vagy rántva készíthetjük el. A rebarbara Évelő, több esztendeig bolyga­tás nélkül terem. Az idősebb tö­vek tavaszi és ősz eleji osztásá­val vagy magvetéssel szaporít- hatók. A magvetés ideje július. Az osztott tő egy esztendő múlva már termést ad, de a magoncok csak a második, inkább a har­madik évben szedhetők. Mélyen forgatott, tápdús talajt, és egész nyáron sok vizet kíván. Ültetési A zöldspárga Évelő, egy-másfél évtizedig he­lyén maradhat. A talajban nem válogatós, csak ültetés előtt táp­anyaggal jól fel kell tölteni. Az elvetett spárgamagból egy esz- tendei előnevelés után nyerhető telepítésre alkalmas növény. Márciusban—áprilisban 1 méteres sortávolságban 30—40 centiméter széles és ugyanilyen mély árko­kat készítsünk, ezekbe helyezzük egymástól 30 centiméter távolság- ra a fiatal. növényeket. Ápolása kapálásból, s különösen a spár- gahogár elleni permetezésből áll. Telepítése után két esztendővel már termést ad, amelyet a ha­gyományos, halvány spárgához hasonlóan lehet elkészíteni. A méhek védelmében (1.) Veszélyes ellenség a kaptár körül A megye több mint negyven­ezer családból álló máhállomá- nyának szerepe igen jelentős. A méhek által ^előállított 700 tonna méz csaknem 100%-ban exportra kerül. Ezért fontos kérdés a mé­hek egészségének megtartása, védelme. A mézelő méhek egészségét manapság egy rend­kívüli vérszívó élősködő, a Var- roa-atka veszélyezteti. Ez a kár­tevő a méhek pusztításával nem­csak a méhcsaládot károsítja — és okoz ezzel a méhésznek köz­vetlenül kárt —, hanem a méhek megporzásának elmaradásából eredő gazdasági veszteség is számottevő. Ma már ismert, hogy ., a Varroa-atka pusztítása miatti kártétel négyszer akkora, mint az összes többi méhbetegségé együtt­véve. A Varroa-atka ellen csak a méhcsaládok fejlődésének, sza­porodásának és a Varroa-atka biológiai ismereteinek felhasz­nálásával lehet jó eredményt el­érni. Ezen biológiai ismeretek birtokiában a méhészek az élős­ködő elleni védekezésben jelen­tősen megnövelhetik a gyógy­szer hatékonyságát. Jelenleg a világon sehol nincs olyan gyógy­szer, melynek alkalmazásával teljesen atkamentessé tehető a fertőzött méhcsalád. Az atka terjedésének lassításá­ban és kártételének megakadá­lyozásában a méhészé a fő sze­rep, hiszen kellő figyelem ese­tén ő észlelheti elsőként az at­kát a családban. Tünetekről röviden Az atka a kifejlett méhek és a fiasításnak egyaránt parazitája. Azok vérével táplálkozik, így a mehet vérének szívogatásával gyengíti, és élettartamát a felé­re is csökkentheti. A Varroa-atka puszta jelenlétével is izgatja a méhcsaládot és ezzel egyben ká­rosít is. A méhek munkabírása csökken ezáltal. A nőstényatka a nyitott, első­sorban a herefiasításra rakja a petéit. A herefiasítás mágnes­ként vonzza a peterakó atkákat, mivel ez van legtováb fedett ál­lapotban. Úgy a munkás-, mint a herefiasításnál 12 napig, illet­ve 15 napig van az atka környe­zetétől jól elzártan. A kikelő munkásméhekkel és herékkel együtt az ivarérett, rendszerint már megtermékenyített nőstény- atka is elhagyja a sejtet és 4— 5 nap múlva a nyitott sejtben levő, megfelelő korú álcára rak­ja a petéit. Az atkák szaporodá­sa gyorsabb a méhekénél, több- szőri generációváltással a té­ri yészldény végére egy atka után több ezer vérszívó parazita lesz. A varroatosisnak családon kí­vül is jól észrevehető jelei van­nak. Megszaporodik a kaptár fe^- nekén és a kaptár előtt látható bábok, fejletlen méhek és a kap- tárak előtt levő méhhullák szá­ma. Ilyen családoknál tapasztal­ható volt, hogy először a dajka és a fiatal méhek jöttek ki a kaptárból, otthagyták a fiasítá- sos lépeket, a mézkészletet is. Megyei tapasztalat az is, hogy megfelelő népességgel és jó éle­lemkészlettel betelelt méhcsalá­dok a tél folyamán a nagyszámú varroa-atka zaklatása, izgatása miatt pusztultak el. A telelő fürt megbomlott, a lé pen szétterülve megfáztak a méhek, s a meg- dermedés után azok a kaptár aljára hullottak. A védekezés módjai Pándy-meggy A íi »I I ■■ ■ rr I r r _ r_ rr gyümölcs kötődését segítő vegyszeres kezelések A kezelések vegyszerei: Gibbe- rellinsav 10 g/hl = 100 gramm/10 hl. Dikamin—D4 ml/hl = 0,4 deci­liter/! 0 hl. A permetlé elkészítése: a gib? berellinsavat kis mennyiségű (kb. 20 ml/gramm) alkoholban vagy denaturált szeszben oldjuk és vö- dömyi vízben jól elkeverjük. Űjabb vödör vízben keverjük el a Dikamin—D-t. Mindkét vödör­ben lévő oldatot a keverőszer- kezettel ellátott permetezőgépbe öntjük. Az oldatot közvetlenül felhasználás előtt készítjük. Ajánljuk az 5 g/hl gibberellin- sav -f 4 ml/hl Dikamin—D kipró­bálását is. A kezelés időpontja: 50 százalékos sziromhulláskor. A korábbi kezelések eredménye túlkötődés és ebből következő­en egyenetlen érésű, túl kicsi (14—16 mm átmérőjű) a gyü­mölcs. A megkésett — szirom­hullás végén történő — kezelés gyümölcskötődést fokozó hatása kevés. A permetezésnél a gép haladá­si sebességét és porlasztását úgy határozzuk meg, hogy a teljes nedvesítést biztosító nagy lé- mennyiség: minimum 10 hl/ha kijuttatása biztosított legyen. A permetezést — a teljesebb fel­szívódás és a méhek jelenléte miatt — sötétedés után végezzük el. A kezelt táblákban feltétle­nül maradjanak kezeletlen so­rok is. A kezelés várható eredménye: 25—50 gyümölcs 100 virágzat, át­lagos átmérő 18—21 mm, átlagos gyümölcssúly 3,5—4,0 gramm, mi­után a csonthéjban nagyon gyakran nincs, vagy csak fejlet­len .mag van. Az eredményes kezelés szüksé­ges előfeltételei: — legalább át­lagosnak megfelelő előző évi nö­vekedés és gondozottság, — kel­lő megvilágítottságot biztosító térállás és koronaszerkezet, — virágzás előtti, alatti és utáni kifejezetten gondos növényvéde­lem. A kezelések eredményességét kizáró körülmény, ha az ültet­vényben a [kezelést megelőző évi hajtásnövekedés lényegesen gyengébb, mint az a fajtára jel­lemző lenne, vagy ha a lomb- hullás túl korán (már augusz­tus, szeptember hónapban) be­következett. A védekezésben kulcskérdés­ként a méhész szaktudása szere­pel. A Varroa-atka elleni ered­ményes védekezés kimenetele a kellő szakértelemmel végrehaj­tott méhészkedésen múlik. A vé­dekezés első feltétele, hogy a méhész megtartsa az Állategész­ségügyi Szabályzat előírásait. Eszerint a méhészek kötelesek a méhek tavaszi tisztuló kirepülé­se és a betelelés közötti időszak­ban a méhcsaládjaikat 2—4 he­tenként méhegészségügyi szem­pontból ellenőrizni, s ennek so­rán a Varroa-atkát is keresni. Az ellenőrzésnek mind a mé- hekre, mind a fiasításra ki kell terjedni. Az atkát egészséges szemű méhész könnyen észreve­szi, nagyító alatt, könnyen meg­látható. A kifejlett atka 1,5 mm hosszú, 2 mm széles ízelt lábú bogár. A fiatal sárga, a kifejlett bamássárga, a hím szürke színű. A kifejlett atkának 4 pár végtag­ja van. Ha a méhész a kötelező vizsgálat alkalmával rendelle­nességet észlel, szükséges, hogy bejelentse az állatorvosnak, méh- egésszégügyi felelősnek. Dr. Bodnár András megyei szakállatorvos Tapasztalatcsere; Á nyúl fialtatása, felnevelése Mivel a kelet-nyugati sorirá­nyú ültetvényekben — különösen idős ültetvények nagy fáinál — a fák jobban megvilágított déli oldalán néhány nappal korábban van virágzás — és sziromhullás —, ezért a soroknak csak az egyik (korábban virágzó) oldalát permetezzük. Abban az esetben, ha a sorok észak-déli irányúak és a koronaméret sem olyan nagy, hogy az ön árnyékolás je­lentős lenne, a sorok mindkét oldalát permetezhetjük azonos időpontban. Ilyen esetben külö­nösen indokolt a kisebb gibbe- rellinsav-adag kipróbálása. Már a vemhes anyák gondo­zása, takarmányozása és elhe­lyezése is befolyásolja a mag­zatok életképességét, születési súlyát. Általában 31 napra fial le a házinyúl. Az újszülött kisnyu- lak csupaszok, szemük zárt és csak csekély mozgásra képesek. A fiókák különösen az első hé­ten nagyon érzékenyek, különö­sen a hőmérsékletre. Ezért télen zárt, csak bebúvó nyílásos, nyá­ron nyitott elletőládába fialtas­sunk. Ebben száraz szalmát vagy szénát helyezzünk el, fialás előtt 4—7 nappal. Az anyanyúl fészket épít és szőrrel béleli ki. Elles után az almot vizsgáljuk meg. Az elhul­lott kisnyulakat vegyük ki. Ha túl nagy az alomlétszám, a több­letet adjuk dajkaságba, közel azonos (2—3 nap) időben szüle­tett fiókák közé. A dajkaságba adáskor az új anyát vegyük ki egy órára a ketrecéből, míg a kisnyulak át nem veszik új test­véreik szagát. így már minden anyanyúl elfogadja az új csa­ládtagokat. A nedves fészek anyagát cse­réljük mindig szárazra. 9—H na­pos korukban nyílik ki a kis- nyuLak szeme, 18—19 naposán már enni tanulnak. A kis nyula- kat 4—6 hetes korukban már el­választhatjuk az anyjuktól. A továbbiakban Szulkoformmal 1:9 arányban kevert tápot vagy ab­rakot célszerű etetni: 8—10 he­tes korukig. A kokcidiózis meg­előzése céljából szénával, .kony­hai hulladékkal” kiegészítve etes­sünk. A növendék nyulak tisz­tántartást, kíméletes bánásmódot igényelnek, így egészségesek ma­radnak, gyorsan fejlődnek. Jávori Pál HORGÁSZOKNAK Tavaszi kihelyezés a horgászvizeken Mint már megírtuk, a MOHOSZ megyei intéző bizottsága a tavasz folyamán 40 mázsa ponttyal, 15 mázsa amúrral és 10 má­zsa csukával telepíti be a császárszállási nagy horgásztavat, a kis tóba pedig 20 mázsa ponty jön. 15 mázsa amur már korábban meg­érkezett, i vízügyi igazgatóság által ezen felül kihelyezendő 10 mázsa amur későb érkezik a tóba. Az elmúlt hét végén megjött az első pontyszállítmány is, 23 mázsa horogérett ponty „költözkö­dött” a deszkacsúszdán a nagy tóba a teherautó szállítótartályai­ból (képünk). Ezen a héten folytatódik a pontykihelyezés Csá­száron : 13 mázsa potyka jön még a nagy tóba és 20 mázsa a kis tóba, A kihelyezést követő halfogási tilalom természetesen életbe lépett, a horgászat kezdetéről majd hírt adunk. A császárszállási halkihelyezés napján, az elmúlt hét péntek­jén érkezett meg egy nyolc mázsás pontyszállítmány a tisza- dadat Szücs-Tiszába, 9 mázsa ponty (többlettelepítésként) a gá- vavencsellói „Kacsató”-ba és 10 mázsa ponty a vásárosnaményiak „Keskeny” nevű Holt-Tisza-ágon lévő horgászvízébe. (Fotó: Pris- tyák) Vízügyesek a vezetésben Bemhtatkozás a küldöttgyűlés előtt Horgászkörökben tudják, hogy egyáltalán nem tiszteletlen a „vízügyes” jelző. Hiszen a víz­gazdálkodás és a horgászat na­gyon sok ponton érintkezik. A vízügyi szolgálat nehéz és ösz- szetett feladatainak ellátása köz­ben is arra törekszik, hogy a megnövekedett szabad időben minél kellemesebben érezzék ma­gukat az emberek vízi környe­zetben és a vízügyi létesítmé­nyek nyújtotta lehetőségek a horgászok halfogási lehetőségeit is növeljék. Azt is tudják a horgászok, hogy a vízgazdálkodás érdekei feltét­lenül előbbre valók. Hiszen me­gyénkben is sok ezer hektár ter­mőföldet kell megvédeni az árvi­zektől, belvizektől, ami nem le­becsülendő az élelmiszerellátás szempontjából. Aligha kevésbé fontosak az ivóvízellátás, a víz­védelem, a szennyvízkezelés gondjai. És ha a műtárgyak: gá­tak, zsilipek védelme érdekében hozott intézkedések néha bosz- szantó „tilalomfáknak” is tűn­nek a horgászok szemében, a vízügyesek arra törekszenek, hogy minél kevesebb legyen a tilalomfákból. Sőt: az új hor­gászvizek létesítéséhez műszaki szakágazataik, vízjogi, hatósági ágazataik a legmesszebbmenő tá­mogatást adják. FIATALODIK AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG A horgászok országos szövet­sége, a MOHOSZ elnöke Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke. Tevé­kenysége a horgászmozgalomban közismert. Mégsem elsősorban ez vezette a MOHOSZ megyei inté­ző bizottságát ahhoz az elhatá­rozáshoz. hogy két fiatal „víz­ügyissei” bővítse az utóbbi idő­ben különféle okokból megfo­gyatkozott megyei horgászveze­tést. Az IB-elnöki posztra koop­tált Faragó István és a víz- és környezetvédelmi felelős poszt­jára kooptált Balogh Árpád, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság munkatársai hivatalból is és horgászokként is sokat tet­tek eddig a megye horgászmoz­galmáért. Faragó alig túl. Balogh alig innen a harmincon: tettre- kész és jól képzett fiatalok. Faragó István a hatósági osz­tály helyettes vezetője. Üzem­mérnöki (öntözés, melioráció) diplomájának megszerzése óta 12 éve dolgozik az igazgatóságon. És a közeljövőben veszi át má­sodik: jogi diplomáját. Balogh Árpád üzemmérnök ágazatszer­vezésből diplomázott (öntözés, halászat). Korábban az I-es szakaszmérnökségen vízgazdál­kodási és környezetvédelmi elő­adó volt. most a hatósági osz­tály főelőadója. A vízügyi igazgatóság székhá­zának első emeleti szobájában beszélgetünk. Természetesen: először a horgászatról. Faragó István, bár őri születésű, a buj- tosi vizek partján nőtt fel, a horgászattal a „szerelem” azóta tart. Balogh Árpád Szabolcs szü­lötte. Ugyancsak gyerekkorában jegyezte el magát a horgászat­tal a szabolcsi szakadó partokon, ahol a kertek alatt folyik az öreg Tisza. Megfordulnak ugyan hor­gászfelszereléseikkel a tározók partjain, de igazi szerelmük az élő Tisza. És ki ismerné jobban szeszélyes, kedves folyónkat, mint ők?! — Milyen haszonnal jár a hor­gászmozgalom számára, ha Fara­gó István van a IB elnöki poszt­ján? — Igaz, hogy elsődleges a víz­ügyi munka. De ha elmondom, hogy a műszaki szakágazataink véleménye alapján minden vízi munka, vízzel kapcsolatos létesít­mény engedélyezése és felügye­lete a mi feladatunk, akkor már válaszoltam is a kérdésére — mondja Faragó István. Balogh Árpád példának mind­járt egy nagy paksamétát vesz elő: a kocsordi horgászok által létesített horgászvíz sokféle ira­tát, amik sok munkát adtak, amíg a téma eljutott a „vízjogi üzemeltetési engedélyiig. — Egyébként — a hivatali munkán túl — azt szeretnénk, hogy az intéző bizottság mindig egyetértő csapatként és „díszta­gok” nélkül dolgozzon — mond­ja Faragó István — A munka ésszerű elosztásával és behatáro­lásával egyforma teherviselést igyekszünk elérni, bár társadal­mi munkáról van szó. De sze­rintem társadalmi munkát is csak az vállaljon, aki maradéktalanul tenni is akar a közösségért. Hi­vatali külszolgálataink során mindig szoros kapcsolatunk lesz az egyesületekkel. És azok veze­tőit és tagságát is arra késztet­jük majd, hogy mindenütt rend­ben menjenek a dolgok. Víz- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Balogh Árpád, akinek hivatali munkájához a vízminőség védel­me és a szennyvízbírság kiszabá­sa is hozzátartozik, az intéző bi­zottságban végzendő víz- és kör­nyezetvédelmi felelősi munkájá­val kapcsolatban mindjárt sorol­ja is elképzeléseit: — Olyan információs rendszer kiépítésére van szükség, amely­nek részese valamennyi egyesü­let, valamennyi horgász. Idejé­ben érkezhetnek így a jelzések a vizek és a vízi környezet min­den veszélyt jelző változásáról. És. akkor hathatósan intézkedhe­tünk a vizek, a halállomány, a vízi környezet védelméről. Szó esik még a mozgalom te­kintélyének növelése érdekében oly szükséges „horgászdiplomá- ciáról”, a horgászok közösségi ne­veléséről, a horgász-halász kap­csolatok további javításáról, az okos gazdálkodásról a horgászvi­zeken. És a beszélgetés során méginkább megerősödik bennem a vélemény: hasznára lesznek a megye horgászmozgalmának ezek a fiatalok. Pristyák József Dr. Bubán Tamás tud. főmunkatárs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom