Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-10 / 84. szám
2 Kelet Magyarország 1983. április 10. IFJÚ ZONGORISTÁK VERSENY UTÁN Vicces táviratok, éjszakai ébresztés Művészek ha... Három napon át a muzsika ifjú barátai vették birtokukba a megyei és városi művelődési központot, szerdától péntekig itt rendezték meg a harmadik országos zongora- versenyt. Minden zugban kipirult arcú gyerekeket lehetett látni, amint tanáraikkal nagy titokban megbeszélik az utolsó utasítást a fellépés előtt, majd jött az újabb izgalom: eiég-e ennyi a döntőbe jutáshoz, tetszett-e vajon a zsűrinek? A rendezvények mindvégig telt házakat vonzottak, sok fiatal tehetséget fedezett fel a neves szakemberekből álló zsűri, melynek elnöki tisztét Máthé Miklósné egyetemi tanár töltötte be — csak egyetlen tanítványát említjük: Kocsis Zoltán. Az ország 56 városából jöttek versenyzők, kísérők és érdeklődők, a vendégek egy részét már csak IBUSZ-szobákban tudták elhelyezni. A zongoraverseny előzményeiről és a mostani tapasztalatairól Babka Józseftől, a nyíregyházi zeneiskola igazgatójától, az egyik házigazdától érdeklődtünk. — Tizenöt éve indult ez a kezdeményezés, majd a mi városi versenyünkre akkor figyeltek fel országszerte, amikor egyik célunknak a kortárs művek népszerűsítését vállaltuk. Háromévente rendezzük, most harmadszor, s egyre magasabb színvonalon. Tusa Erzsébet zongoraművész, Liszt-díjas, érdemes művésztől azt kérdeztük, szü- lettek-e itt, a nyíregyházi versenyen csodagyerekek? — Nagyon magas színvonalú volt a verseny mindvégig, s óriási a fejlődés a versenyzők felkészültségében a korábbiakhoz képest — az egyes darabok nehézségi fokát, technikai szintjét tekintve. A legpozitívabb versenyszellem jellemezte a rendezvényt, nagyon örülök, hogy a gyerekek nem egymás ellen harcoltak. Négyöt olyan gyereket láttam, akiről látszik; művész lesz, s még többől lehet, de a neheze csak ezután jön. Hogyan viselkednek ezután, mert a győzelmet, a sikert is tudni kell elviselni! óriási taps fogadta a korcsoportjában első helyen végzett Kollonay Zoltán nyírlehetnek, egyházi versenyzőt. A gálaműsor közönsége abban a pillanatban egyébként is ihletett hangulatban volt, a technika ördöge gondoskodott „romantikáról” — kialudt a villany. Sötétben játszott. Gyors bemutatkozás: — A Zrínyi gimnáziumba járok, esti tagozatra — a zene miatt — most fogok érettségizni. Zongoraművésznek készülök. Édesapám vb-tit- kár Apagyon, édesanyám gyógyszerész asszisztens. Nincs a családban művész. Nagyon sokat gyakorolunk a tanár úrral. A tanár úr, azaz Sára Jenő 12 esztendeje foglalkozik Zolival. A gyakorlás napi „adagja” folyton nőtt eközben, jelenleg 6—7 óra. Jónak ítéli Zoli technikáját, erőssége a romantikus muzsika. Túl a versenydrukkon most egy másik „vetélkedőért” szurkolnak, sike- rül-e a felvételi a zeneművészeti főiskolára. A hat Az április már kicsalogatja az embereket a szabadba és a hosszú séták mellett már többet szeretne mozogni, sportolni idősebb és fiatal. Érthetően ilyenkor keresik a legtöbb melegítőt, trikót, tréningruhát, edzőcipőt és a legkülönfélébb sportszereket a boltokban. Évek óta tapasztalhatják a vásárlók, hogy amíg az állami üzlet csak keveset tud adni ezekből a termékekből, a gomba módra szaporodó maszek boltok viszont szinte korlátlan mennyiségben, de magas áron kínálják a legdivatosabb nyugati cikkeket Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat a tavaszi megnövekedett forgalomra számítva az országos hatáskörű ruházati társulás révén — amelynek ez a vállalat is tagja — Pécsről, Győrből és más dunántúli városokból szerezte be a színes pamuttrikókat, amely még most is a legkedveltebb ruházati cikKollonay Zoli — első korcsoportjában. helyre hetvenen jelentkeztek. S itt van a Ki mit tud? is, melynek megyei döntőjéből továbbjutott. Ügy búcsúztunk: biztosan hallunk még róla. Baraksó Erzsébet künknek számít. Színben, méretben, de gyakran még mennyiségben is lemarad a hazai termeiőipar ebből az áruféléből. A tornacipők, edzőcipők kínálata az előző évekhez képest szemlátomást javult. Nem mondhatjuk el ugyanezt a gyermekcipőkről, amelyek kínálata továbbra is akadozik. Gyermekcipőből ugyancsak a dunántúli városokból hoznak a megyébe, mivel a Tiszántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat — noha 23 ezer 500 párat értékesítenek — még mindig csak az igények 30—35 százalékát elégíti ki. A sportszerek választéka — legalábbis a szezon kezdetén — megfelelőnek látszik. Súlyzót, ugrókötelet, karikát, pingpongfelszereléshez labdát, hálót, de még asztalt is tudnak adni. Ami viszont egy éve hiánycikk, országosan is igen kevés van belőle, az úgynevezett kosárcipő, ez a magas szárú tornacipő. A melegítők már régen a divat legújabb irányzata szerint változnak. A fényes, selymes változatoktól kezdve még mindig kapható az olcsó pamutmelegítő. !// állattartási rendelet Kutya a bérházban Pamuttrikó, gyermekcipó 7 Mit kínál az állami bolt? Postai visszaéléseink A hírközlés szerepét mindig a posta töltötte be. E szolgáltatás rendkívüli hatását elismerve és támogatva az ENSZ az 1983. esztendőt hírközlési világévnek nyilvánitotta. Valamennyiünk életében szerepet játszik a posta, hiszen mindenki küld, vagy kap levelet, táviratot. A nyíregyházi területi postahivatal évente közel 4 millió levelet kézbesít. Ezt pontosan tudják — tájékoztatott Nagy Zsig- mond kézbesítési osztályvezető —, mert négyévenként levélszámlálást végeznek. Ünnepek előtt kiváltképpen megsokszorozódik a munkájuk. Nemcsak mert több a képeslap, hanem a pontatlan címzések miatt is. Például már az is nehézséget okoz, ha egy többszintes házba szóló levélre nem írják rá az emelet- és az ajtószámot. De ha még név sem szerepel a küldeményen, igazán tanácstalan a posta. Emiatt került most is mintegy 200— 300 képeslap a budapesti címnyomozóba. (Ott vagy ki tudják deríteni a címzettet, vagy bizonyos idő után megsemmisítik a gazdátlan képeslapokat.) Természetesen előbb megpróbálják itt helyben „kikia- bálással” kideríteni a címzettet, amikor is a kézbesítők ismereteire számítanak. Persze előfordult már, hogy nem volt mindig szerencsés a postahivatal buzgósága. Megtörtént, hogy a címzett egyáltalán nem örült annak, ha a posta kézbesítette a levelét, mert családi nézeteltérés volt belőle, hogy a házastárs kezébe került a „titkos imádó” levele. Néha a feledékenység, olykor a naivság ad pluszmunkát a postai dolgozóknak. A minap egy névvel ellátott levelet kellett volna továbbítaniuk. De hová? A címzés így szólt: „Nyíregyháza, konzervgyár melletti Damjanich laktanya. Bevonult 1983. április 5-én.” A távbeszélőközpontban is mozgalmas az élet — mint Salamon Győzőné távközlési osztályvezető elmondta: havonta 65—70 ezer kézi kapcsolást végeznek Kapcsolatot teremtenek a legtávolabbi vidékekkel is. Kérik Űj-Zélan- dot, Ausztráliát, Kanadát és a leggyakrabban egyes európai országokat. Ma már Debrecennek is van nemzetközi távhívóvonala (korábban csak a fővárosban volt), Nyíregyháza innen kér kapcsolást. A nyíregyházi postahivatal távíróforgalma is eléri havonta a 32—38 ezret. Sürgős üzeneteket közvetítenek. Egyesek baráti viccelődések-’ re is felhasználják a táviratot. Megesik, hogy a távirat szövege: „szeretlek” — tizenkétszer megismételve. Az esküvő is jó alkalom a csipkelődésre. Mit szólhatott például a vőlegény, amikor a sok jókívánság mellett a következő szöveget olvasta: „Kedves barátom! Egy ökörrel több lett a világon.” A telefonébresztés is népszerű szolgáltatása a postának. Sokan fel akarják ezt használni ismerőseik bosszantására. Noha a posta minden esetben visszahívja az ébresztést kérőt, de ha ez éjszaka játszódik le, az ellenőrző hívással mindenképpen sikerül megzavarni az ébresztésről mit sem tudó, álmából felriadt embert. A 09-es hívószám a tudakozóé. Itt telefonszámok iránt érdeklődhetünk. Sokan különleges tudakozónak vélik és olykor viták eldöntéséhez kérdeznek. Ezek megválaszolásával nem foglalkozik a nyíregyházi tudakozó. De azzal igen, ha valaki kíváncsi a Spartacus eredményére. A pontos eredményről minden hívót szívesen tájékoztatnak, mint a lottószámokról, s a színház vagy a mozik műsoráról. Soltész Ágnes Általában sok szomszédháború forrása az állattartás, különösen városban. Nyíregyházán új állattartási rendelet lépett életbe. Az új rendelet tekintetbe veszi a háztáji és kisegítő gazdaságok társadalmi hasznosságát, s ahol lehetséges, engedélyezi a haszonállatok tartását. (Ebből a szempontból négy övezetre osztották a várost.) Az egyes állattartási körzetbe tartoznak a város- központ, a lakótelepek, sűrűn lakott területek — ezeken a helyeken haszonállat nem tartható. (Mégis előfordul, mert például a villanegyedben egy több ezres csibenevelőt tartanak fenn. Természetesen záros határidővel elrendelték e tevékenység beszüntetését.) Sok veszedelem származik az ebtartásból is. A város belterületén, továbbá a pihenés és üdülés céljait szolgáló területeken háztartásonként legfeljebb két eb, több lakásos épületekben és ezek udvarain lakásonként csak egy eb tartható az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulásával — a lakók nyugalmának zavarása nélkül. Ez utóbbit bizony sokan figyelmen kívül hagyják! A városi tanács illetékes osztályához például a környék lakói bejelentést tettek, hogy a Jósa városban az egyik lakás erkélyén farkaskutyát tartanak. A Déli alközpontban három boxert tartanak egy bérházi lakásban, ráadásul ebtenyésztéssel is foglalkozik ez a lakó, noha ez csak engedély alapján lehetséges és nem ilyen körülmények között! Hallatszanak olyan hírek, hogy a közterületekről kitiltják a kutyákat, vagyis ott tilos lesz azokat sétáltatni. A * játszóterek már régóta védettek ilyen szempontból, az új állattartási rendelet pedig lehetőséget ad arra, hogy a műszaki osztály belátása szerint egyes sétányokon, parkokban a kutyasétáltatást megtiltsa. Ilyen intézkedésre eddig nem került sor. Szerencsére vadállatot lakásában senki sem akar tartani. Csupán az Ebtenyésztők Egyesülete kért és kapott engedélyt róka, borz és vaddisznó tartására. Ezek vadászkutyáik kiképzését szolgálják. Nem törtónt bűncselekmény... Egy ember tűzbe esett Ritka, sőt talán egyedülálló baleset történt karácsony előtt az újfehértói határban. Egy fakitermelő brigád munkaidő alatt (!) János-napot ünnepelt, és ahogy ez lenni szokott, pálinkás- és borosüveg járt szájról szájra. Az ünneplők a fasor mellett a szokásosnál is nagyobb tüzet raktak. A hatalmas tűztél és az italtól lett melegük, nem a munkától. Amikor eljött az ideje, elmentek ebédelni, csupán egyetlen tár;:- ..at. K. J.-t hagyták a tűz mellett. Ebéd után szörnyű látvány fogadta őket: társukat a fel- ismerhetetlenségig összeégve, a parázson találták. A rendőrségi vizsgálat megállapította: nem történt bűncselekmény, ezért büntetőügy nem lett a balesetből. Jogilag tehát senki nem vonható felelősségre. Emberi, társadalmi szempontból azonban többen is elmarasztalhatok. Elsősorban a brigádtársak, de maga a munkaadó, a gyümölcs- és dísznövény kutatóintézet is. Milyen az ellenőrzés, a munka- fegyelem ott, ahol a dolgozók ebéd előtt lerészegednek? A rendőrorvos az elhunyt vérében 3,8 ezrelék alkoholt talált! (Az orvosi vélemény szerint ennyi ital elfogyasztása önmagában is halálos lehet.) A szakértő szerint az igen ittas ember megtánto- rodott és belesett a tűzbe. Az intézet munkásai ezen a reggelen szabálytalanul gázolajat vettek ki a műhelyből és azzal gyújtották meg, majd élesztették a tüzet. Az volt a feladatuk, hogy ritkítsák a fasort. Fűrésszel, baltával dolgoztak, tudniuk kellett, hogy ezekkel a szerszámokkal józanul is baleset- veszélyes dolgozni — hát még részegen. A gázolajos kanna a tűz közelében volt. A munkatársak az ebédidő kezdetén ugyan szóltak K. J.-nak, hogy menjen velük, de beletörődtek, hogy nem ment, hanem leült a tűz mellé egy rönkre. Senkinek sem jutott eszébe, hogy a tüzet eloltsa! Idézet az egyik brigádtárs, illetve tanú vallomásából: „Megitta a magáét, de nem volt italos. Aznap is józanul kezdte a munkát. Egyébként gyenge fizikumú volt, betegséggel is bajlódott.” így méginkább megérdemelte volna társai megkülönböztetett jóindulatú figyelmét. Az elhunyt felesége pénzt követelt a munkaadótól. Az ügy a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságra került. A bíróság Bodnámé dr. Kovács Katalin tanácsa, úgynevezett kármegosztást alkalmazott 40—60 százalék arányban, így az intézet 13 ezer forintot köteles fizetni kártérítés címen, ezenkívül évente járadékként 2400 forintot ad az intézet az elhunyt feleségének. Az özvegy a járadékból fizetheti majd a kertje megművelésén dolgozó napszámosokat. A pénz sekély kárpótlás. (nábrádi) Heti bosszúságunk Adósság Ismerősömet nagy őröm érte: lakása közelében sikerült garázst vennie. Igaz, a dolog nem most történt, hanem még 1981-ben, de a napokban újra megörvendeztették. Történt, hogy a vásár után — ahogy jó állampolgárhoz illik — bement a tanácsra bejelenteni: ezután nem a régi tulajdonos, hanem ő fizeti a garázs adóját. Annak rendje, módja szerint kapott egy csekket, lerótta kötelezettségét, aztán kért egy adókönyvet, hogy ezután évente felszólítások, késedelmi kamatok nélkül küld- hesse el, ami az államnak jár. Tavaly már egy kicsit felbosszantotta a dolog, amikor se csekk, se adókönyv nem érkezett, de betudta annak, hogy ő még új adófizető, s biztosan elkallódott a neve valahová. Az idén újból várta az adóügyi csoporttól a csekket, hogy fizethessen, de amikor március 15-ig sem kapta meg, amíg kamatmentesen róhatta volna le adósságát, másnap újból elké- rezkedett munkahelyéről, hogy adóügyben a tanácsra menjen. És ekkor érte a nagy meglepetés. Udvariasak, kedvesek voltak vele, kapott is nyomban egy csekket, de ezen már nemcsak a garázsadó összege, hanem a késés miatti büntetés is benne szerepelt. Magyarázkodott, aztán pironkodott, mit gondoi róla aki meghallja, hogy nem pontog adófizető, aztán hazament és' máig sem érti, miért csak neki van adóssága? És aki elfelej- \ tett csekket küldeni, annak mi- [ ért nincs? \ Azért én tegnap megvígasztai- | tam. Semmi oka sincs neheztel- | ni amiatt, hogy bő másfél év I is kevés volt ügye elintézésé- \ hez, hiszen éppen előtte bizonyították be, hogy gyors munkára is képesek: egy perc alatt megkapta — igaz felárral — a csekket. De autót is csak felárral kap, emelt adójú garázsába, ha soron kívül kéri... B. J. Meilesieg Puccs színhelye volt az elmúlt napokban számos iskola megyénkben. Magunk is megírtuk lapunk hasábjain, hogy ez annyiból állt: egyetlen napon gyerekek tartották az órákat és ők is feleltettek. Közben a tanár a pad- ban szorongott és riadt arccal figyelte, vajon felszólítja-e felelni őt Pistike és vajon mit hoz fel mentségére a mélyen tisztelt tanár úr, ha netán elszakad a fonál és nem tud válaszolni? Bizonyára az járt az eszében, iiogy kimenti magát azzal: az este nagymosás volt otthon, és ilyenkor olyan zaklatott a családi élet. Esetleg azzal próbál majd védekezni, hogy nem ő a hibás, hanem az a fránya tévé, amely olyan izgalmas termelési tudósítást közölt főműsorban, amit képtelen volt otthogyni. Amikor felállt volna a székéből, akkor meg a „Tudóskluib” hátborzongatóan izgalmas kerekasztal-beszélgie- tése zajlott és ezért nem tudott már behatóan foglalkozni a „Megy a juhász szamáron ...” kezdetű költsilténnyel. Mondom, Ilyenekre gondolhattak a szegény tanárok, akiken azért az esetek zömében megesett a diáktanár szíve, és nem szólította fel, ezzel is példát mutatván arra, hogy miként is kellene tenni a valós helyzetben . . . Mellesleg nagyon tetszik nekem ez a fordított helyzet, ez az egy napra szóló pünkösdi királyság. Szavamra mondom, nem ártana hasonló játékot kitalálni a -munkahelyeken sem. Hát most csak képzeljük el: milyen szokatlanul érdekes szituáció volna., ha mondjuk a vállalati igazgatót látnánk a telefonközpontban és a csicsergő hangú Melinda ülne az igazgatói székben. Vagy milyen felemelő érzés volna, ha a főosztályvezető felmosóronggyal ég vödörrel szaladgálna a folyosón, miközben Mariska néni kapkodná a telefonokat és intézkedne szünet nélkül. Persze, megeshet az is, hogy ez némi zavart okozna a vállalati mechanizmusban — de egy dologra azért jó volna. Arra,, hogy a magas beosztásban lévőnek pontosabb információja lenne a beosztottak helyzetéről, s talán a beosztottak sem irigyelnék annyira a magasabban ülőket. Esetleg eszünkbe juttatná, hogy egyikőnknek sincs bérelt helye ... (angyal) Osztrákok veszik Azsúros Gyarmatról ujaDD nyugati partnert — az osztrákokat — köszöntheti a HÖDIKÖT fehérgyarmati üzeme megrendelői között. Egyelőre 10 ezer darab férfipulóvert rendelt az új vevő. A csíkos torlenpulóverekből hatezer, az azsúrosból 4 ezer készült márciusban. Az első szállítmány lesz ez a gyárból a „sógorokhoz", s gyors és precíz munkát igényel a piac. A határidő megtartása érdekében március végén szombaton és vasárnap is dolgoztak a „hódis” lányok-asszo- nyok. Ugyanis ha sikeresen debütálnak, úgy 100 ezer darabos megrendelésre van kilátás.
