Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

4 Kelet-Magyafország 1983. április 6. Szovjet diplomatákat utasítot­tak ki Franciaországból Kommentár Százezrek az utcán Bár Nyugat-Európa leg­több országában borús, sze­les, hűvös húsvétot ünne­peltek, ez sem tartotta vissza az embereket a bé­kemenetektől. E hagyo­mányszámba menő akciók az idén különös hangsúlyt kaptak: a NATO emlékeze­tes úgynevezett kettős hatá­rozata értelmében az év vé­gén kezdenék meg az eurora- kéták telepítését néhány tag­állam területén. Érthető hát, hogy a mostani megmozdu­lások elsősorban a nukleáris leszerelés, a rakétatelepítések ellenzése jegyében zajlottak. Figyelemre méltó, hogy több mint kétszáz kisebb-nagyobb atomftgyverkezést ellenző csoportosulás tagjai között a legellentétesebb irányzatok képviselői találhatók, a szél­sőbaloldaliaktól a pacifistá­kon át az egyházzal együtt­működőkig. Céljaik azonban azonosak: szeretnék hallatni a szavukat az újabb világégés megakadályozása, a tömeg- pusztító fegyverek telepítése ügyében. A legnagyobb arányú tünte­tésekre Nyugat-Németország- ban került sor, de a megmoz­dulások nem korlátozódtak az NSZK területére. Nyugat-Ber- linben például hatvan poli­tikai, szakszervezeti, ifjúsági és nőszervezet felhívására tízezren vonultak az utcára. Az idén először a svájci Ba­selból is indult nemzetközi békemenet, jeléül annak, hogy a hagyományosan semleges ország társadalma sem ma­radhat közömbös korunk sorsdöntő kérdéseiben. Nagy- Britanniában, Glasgow-ban és a Greenham Common skó­ciai település közelében lévő amerikai támaszpont körül több tízezren alkottak „élő sorfalat”. Rómában és a szi- ciliai Comisóban — ott ké­szülnek elhelyezni a cirkáló- rakétákot — ugyancsak nagy­szabású felvonulásokat szer­veztek. Hollandiában egy lé­gibázisnál gyűltek össze a tiltakozók. Nagyszabású, egyértelmű politikai üzenetet hordozó demonstrációk — így össze­gezhetjük tehát a húsvéti megmozdulásokat. Az tükrö­zik : kontinensünk visszauta­sítja a leghalványabb esélyét is annak, hogy termonukleá­ris háború színterévé váljék. Gy. D. Az AFP francia hírszolgá­lati iroda kedden közölte, hogy a francia hatóságok ki­utasították a franciaországi szovjet képviseletek számos munkatársát, köztük több diplomatát is. A Szovjetunió párizsi nagy- követsége az üggyel kapcso­latban a következő közle­ményt hozta nyilvánosságra: A Szovjetunió franciaor­szági nagykövetsége határo­Kedd délelőtt katonai kül­döttség élén a Német Demok­ratikus Köztársaságba érke­zett Dmitrij Usztyinov mar­sall, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió honvédelmi miniszte­re. Heinz Hoffmann hadsereg­tábornok, az NDK nemzetvé­delmi minisztere kedden megbeszélést folytatott Dmit- rij Usztyinov marsallal, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterével. Heinz Hoffman, az NDK nemzetvédelmi minisztere kedden ebédet adott Dmitrij Usztyinov szovjet honvédel­mi miniszter és kísérete tisz­teletére. zottan tiltakozik a francia hatóságok teljesen megala­pozatlan és megengedhetet­len döntése ellen. A francia- országi szovjet intézmények, köztük a nagykövetség mun­katársai ellen, akiket kiuta­sítottak Franciaországból, semmiféle törvénytelen tevé­kenységre utaló tényt, sem­miféle bizonyítékot nem tud­tak felhozni, a hatóságok még magyarázatot sem adtak kiutasításukra. Dmitrij Usztyinov szovjet honvédelmi miniszter Berlin­be érkezett. A képen Heinz Hoffmann (balra), az NDK honvédelmi minisztere üdvöz­li a repülőtéren. Usztyinov elemezve a nem­zetközi katonapolitikai hely­zetet rámutatott: az Egyesült Államok és NATO-szövetsé- gesei mindenáron arra tö­rekszenek, hogy katonai fö­lényre tegyenek szert a Szov­jetunióval és a Varsói Szer­ződés országaival szemben. Minden igyekezetük hiába­való. Ilyesmit sohasem en­gedünk meg. MAGYAR TURISTÁK KÍNÁBAN Kedden hosszú szünet után ismét magyar turisták érkez­tek Kínába. Az IBUSZ ezen­kívül még kilenc utat szerve­zett 1983-ra Kínába. Az idén Kínába érkező magyar tu­risták Pekingen kívül Hszian- ba, Sanghajba, Hszücsouba és Nancsingba is ellátogatnak. Az IBUSZ 15 fős csoportja kedden Moszkván keresztül közvetlenül érkezett Peking- be és ugyanezen az útvona­lon tér vissza Budapestre. AZ IRA PARDONT KÉR Az ír köztársasági hadse­reg (IRA) nevű terrorista szervezet tévedésből ölte meg James Mccormack 45 éves protestáns férfit — közölte az IRA, egyben elnézést kért, és együttérzéséről biztosította Mccormack családját. A meggyilkolt férfi feleségét csak megsebesítették a me­rénylők golyói. A szervezet „teljes belső vizsgálatot indít” a felelősség kiderítésére. MARTIN LUTHER KING EMLÉKEZETÉ Sok amerikai városban emlékeztek meg hétfőn Mar­tin Luther Kingnek, az ame­rikai fekete polgárjogi moz­galom vezetőjének 15 évvel ezelőtt történt meggyilkolá­sáról. A tömegtüntetéseken a fajüldözés, a munkanélküli­ség és a fegyverkezés elleni harc jelszavait hangoztatták. OLAJFOLT A PERZSA-ÖBÖLBEN Irán és Irak egyaránt kép­viselteti magát a Bahreinban hétfőn megkezdődött szak­értői tanácskozáson, amelyen a Perzsa-öböl vizét elárasz­tó olajszennyeződés elleni vé­dekezésről tárgyalnak az érin­tett országok. Mindkét hadvi­selő fél elküldi képviselőit a pár nap múlva Kuvaitban tervezett miniszteri szintű megbeszélésre is, amelyen döntenek a szakértők által kidolgozandó akciótervről. Usztyinov Berlinben BOLGÁR SZEMMEL A balkáni alMnentessci A Balkán félsziget atomfegyver nélkül — erről tar- £jk tottak március végén kerekasztal-értekezletet Szófiában bolgár, görög és román természet-, és társadalomtudósok részvételével. A találkozóról Alek- szandr Jankov professzor, a Bolgár Tudományos Akadé­mia levelező tagja, ismert nemzetközi jogász nyilatko­zott: Miént ült össze a tanács­kozás? A kerekasztal-érte- kezlet nem döntéshozó szervként ült össze, önma­giában az a tény, hogy a ta­lálkozó létrejött, olyan po­zitív tény, amely katalizá­tora lehet a tudósok együtt­működésének a balkáni or­szágokban és a maga mód­ján hozzájárul az atom- fegyvenmenities övezetek lét­rehozására vonatkozó el­képzelések népszerűsítésé­hez. Szívesen üdvözöltük volna valamennyi balkáni állam képviselőjét a szófiai értekezleten. Meghívót küldtünk mind a hat ország­nak. Egyik sem ellenezte javaslatunkat. Senki sem mondta, hogy korai lenne a balkáni tudósok párbeszé­dének ilyen intézményes formája. — Mi a realitása egy bal­balkáni atomfegyvermenites övezetnek? — A balkáni atommen­tesség megteremtése nem szobatudósok és humanis­ták irreális álma. Egy 'bal­káni csúcskonferencia kör­vonalai ugyan még nem rajzolódtak ki, az érintett államok közvéleményében azonban széles körű, pozi­tív visszhangot váltott ki a másfél évvel ezelőtti bolgár javastot. Románia és ©ö- rögország egyértelmű igen­nel válaszolt, Jugoszlávia elvi egyetértését adta némi fenntartással és kiegészítés­sel, Törökország sem uta­sítja el közvetlenül a gon­dolatot, de úgymond a vi­lágpolitikai enyhüléstől; az­az a nagyhatalmak viszo­nyának alakulásától teszi függővé részvételét. A bal­káni országok kétoldalú kapcsolatai akár az 50-es évek második feléhez viszo­nyítva is összehasonlítha­tatlanul jobbak ma. Az utóbbi két és fél évtized részleges leszerelési intéz­kedései is kedvezőbbé tet­ték a talajt, s az érintett országok közvéleménye is meggyőzőbben kiáll az atommentes Balkán eszmé­je mellett. — Milyen a nemzetközi visszhang? — A Varsói Szerződés tagállamai idén januárban elfogadott politikai nyilat­kozatukban támogatták, hogy Észak-Európában, a Balkánon, valamint a kon­tinens más térségeiben hoz­zanak létre atomfegyver­mentes övezeteket és a Földközi-tenger váljék a béke és az együttműködés övezetévé. — Mi volt a javaslat előz­ménye? — A félsziget atom­mentesítésének gondolatát először 26 évvel ezelőtt Ohi- vu Stoica akkori román mi­niszterelnök vetette fel: terve szerint a félszigeten a Fekete-tengertől az Adriá­ig nem lett volna atomfegy­ver. 1959-ben és 1963-ban a Szovjetunió tett hasonló in­dítványt. 1968-toan az atom­fegyverrel nem rendelkező országok konferenciáján Bulgária, Jugoszlávia és Románia elevenítette fel a javallatot, majd 1972-ben Románia megismételte. Tó­dor Zsivkov 1981. október 20-án terjesztette elő a már jól ismert bolgár indít­ványt, hogy a balkáni álla­mok vezetői Szófiában csúcstalálkozón vitassák meg ezt a kérdést. — Milyen gyakorlati pél­dákból indul ki a terv? — Atomfegyvermentes övezeten olyan térséget ér­tünk, amelynek határain belül nemzetközi szerződés tiltja nukleáris fegyverek kidolgozását, kipróbálását, gyártását, elhelyezését és tárolását vagy szállítását. , Ilyen övezetről szerződés először az 1959. évi Antark- ; tisz-egyezményben szüle- j tett. 1967-ben jött létre a : tlatelolcód szerződés, amely < egész Latin-Amerika terű- j letérői, 15 millió négyzettel- j laméterről kitiltotta a nuk- | leáris fegyvert. — Milyenek a balkáni aitommentes övezet kilátó- i sai? — Bizonyos akadályok ellenére megvarrnak a felté­telek a Balkán atammente- sítéséhez. Igaz, nem hagy- < ható figyelmen kívül, hogy a balkáni államok többsége . a két, egymással szemben álló katonai-politikai tömb, : a Varsói Szerződés, illetve ■ a NATO tagja. Önmagáiban ez a tény azonban nem te­kinthető leküzdhetetlen aka­dálynak. Pozitív körülmény, r hogy Albánia kivételével minden balkáni állam alá­írta az 1968-as atomsorom- pó-egyezményt, amelynek már 119 állam részese — : hangsúlyozta Jankov pro­fesszor.-------------------------------------------------------------------------------> MOSZKVÁI LEVELÜNK A bírálat becsülete Ú j lendülettel, mindig javító szándékkal s meg­alapozottan, névre szólóan bírálja a szovjet saj­tó azokat a negatív jelenségeket, amelyek tár­sadalmi, vagy egyedi szinten a Szovjetunióban is elő­fordulnak, s kisebb vagy nagyobb mértékben rontják az emberek közérzetét. Az esetek általában olvasói levelekből jutnak az újságírók tudomására. Az írások gyakran „kiküldetés egy levél nyomán” vagy „fontos figyelmeztetés” fel­eimmel, s minden esetben igen alapos helyszíni felde­rítő munka nyomán jelennek meg. Az illetékes felső szervek az esetek többségében vizsgálatot indítanak a cikkek nyomán, intézkedéseket hoznak a mindig konk­rétan megnevezett vétkesekkel szemben s ezekről gyak­ran írásban tájékoztatják a lapot, amely rendszerint vissza is tér korábbi riportjára. A Pravda március 28-i számában a nagyzolást bí­ráló cikkében két példát is közölt. Kijevben a városi épületkarbantartó vállalat főnöke kis bérelt telkére csodavillát építtetett, csupa importált, vagy nehezen kapható anyagból. Azerbajdzsánban az egyik területi pártbizottság első titkára minden héten szolgálati ko­csiját küldte el a szülői háztól 120 kilométerre tanuló kislányáért, s az ifjú hölgyet a kocsi vissza is vitte az egyetemi városba. Mindkét történet „hősét” felmentet­ték beosztásából s pártfegyelmit is kaptak. A két eset kapcsán a Központi Bizottság lapja hangsúlyozza: a tör­vény — az írott, és a szocialista együttélést szabályozó, a szocialista erkölcsöt rögzítő, íratlan — mindenkire egyaránt vonatkozik. A Szovjetszkaja Kultúra még tavaly megírta: a bobrujszki színház — vezetőinek erkölcsileg káros ma­gatartása, anyagi visszaélései miatt — a széthullás ha­tárára jutott. Március 24-én a lap tudósítója számolt be arról, hogy a helyi szervek az írás nyomán vizsgá­latot indítottak, a vétkeseket elbocsátották, átadták az igazságszolgáltatásnak s a végrehajtott személyi válto­zások nyomán a színház fejlődésének új, felfelé ívelő szakaszába lépett. Gyakran éri név szerinti bírálat azokat az igazgató­kat, akik szakmájukhoz kitűnően értenek, de beosztott­jaikkal nem tudnak bánni, akik vezető beosztásukkal visszaélve basáskodnak; boltvezetőket, akik pult alól adják el a hiánycikkeket s mindazokat, akik bármi mó­don sértik a szocialista törvényességet, a szocialista együttélési normákat. A nyílt, kritikus hangvétel a szovjet sajtóban nem újdonság: most még a korábbinál is erőteljesebb. A lakossági levelek kezeléséről, az érintett felsőbb hatóságok ezekkel kapcsolatos kötelezettségeiről egyéb­ként nemrégiben született politikai bizottsági határo­zat. A sajtó hitelességét szolgáló érdek, hogy a lelep­lező riportok minden esetben megalapozottak legyenek, s ha nem érkezik hivatalos válasz, a szerkesztőség akár többször is felhívja a figyelmet az esetre — írta ennek nyomán a Pravda. A közérdek megköveteli, hogy a he­lyi illetékesek figyelembe vegyék a jogos bírálatot — hangsúlyozta az SZKP KB központi lapja. Moszkva, 1983. április. Horváth Júlia \_____________________________________________________/ KGST atomenergetikai tárgyalások Bukarestben Hétfőn felszállt a második amerikai visszatérő űrhajó, négy­fős legénységgel. A képen a Challenger a magasba emel­kedik. A VOLÁN S. SZ. VÁLLALAT felvesz mátészalkai telephely­re: autóbusz-gépkocsivezetőket, jegykezelőket, személyforgal­mi szolgálattevőt. NYÍRBÁTORI telephelyre: au­tóbusz-gépkocsivezetőkét, ra­kodómunkásokat. FEHÉRGYARMATI telephelyre: autóbusz-gépkocsivezetőket NYÍREGYHÁZI telephelyre: helyijáratos autóbusz-gépkocsivezetőket. JELENTKEZNI LEHET a vállalat telephelyein. Tyihonov fogadta a finn külüqvminisztert Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke kedden Moszkvában fogadta a finn kormányküldöttséget, amely Pár Stenbáck külügyminisz­ter vezetésével érkezett a Szovjetunióba a két ország közötti barátsági, együttműkö- dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés 35. évfor^- dulójának megünneplésére. Méhes Lajos ipari minisz­ter vezetésével hétfőn ma­gyar delegáció utazott a KGST-országok atomenerge­tikai gépgyártását koordináló kormányközi bizottság buka­resti ülésére. Bukaresti tartózkodása so­rán Méhes Lajos találkozik román partnereivel és meg­beszélést folytat a kétoldalú együttműködés időszerű kér­déseiről is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom