Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

1983. április 30. Ketet-Magyarorazág 7 Üj merülési rekordot értek el a Barents-tengeren szovjet olaj­kutató búvárok. Márciusban 240 méteres mélységbe ereszkedtek le, s Hosszabb időn át tevékeny­kedtek a tenger mélyén. Az eseményről több szovjet lap be­számolt, hangsúlyozva, hogy eh­hez a teljesítményhez hosszas kísérletezésre és komoly előké­születekre volt szükség. A Szprut olajkutató hajó fe­délzetén nyomáskamrát rendez­tek be, s folyamatosan szoktat­ták hozzá a búvárokat a 240 mé­ter mélységben rájuk nehezedő nyomáshoz. Innen ereszkedtek le a mélybe, majd amikor munká­juk végeztével ismét feljöttek, megint hosszabb időt kellett töl­teniük a kamrában, hogy ismét fokozatosan essenek át a nyo­máskülönbségen. Sőt, amikor a kamrában a nyomás már elérte a felszíni értéket, még akkor sem jöhetett ki a hat búvár. Előbb orvosi vizsgálatokon kel­lett átesniük. A kísérlet sikerült, a búvárok egészségesek, s elvégezték a rá­juk bízott feladatokat. Néhány esztendővel ezelőtt egy ugyan­csak a Barents-tengeren hason­ló mélységben lévő hajóroncs felkutatásában egy versenytár­gyalás alapján angol búvárok működtek közre. Ha sok a decibel NEM A ZAJ, HANEM A MÉREG Nem a zaj betegíti meg az em­bert, hanem a zaj miatti méreg — erre az eredményre jutottak a berlini Freie Universität egy pszichológuscsoportjának vizs­gálatai. „A zaj nem automati­kusan idézi elő hatását, és a hatás nem növekszik feltétlenül a hangerősséggel”, jelentette ki Wolfgang Schönpflug professzor — írja a Salzburger Nachichten. ,,A döntő a szubjektív reagálás a zajra és a zaj emocionális ér­tékelése.” Ezzel magyarázható, hogy különböző emberek külön­bözőképpen reagálnak a játszó gyermekekre. A zajproblémákat azonban nem szabad lekicsi­nyelni. ,,A zajnak zavaró hatása van, amelyre tekintettel kell lenni. Ez a hatás azonban az érintett személyektől, képessége­iktől és céljaiktól függ.” A berlini pszichológusok felis­merése üzemekben, irodákban és lakásokban, valamint olyan laboratóriumi kísérletek tapasz­talatain nyugszik.' amelyek so­rán a kísérleti személyeket munkájuk vagy kikapcsoló­dás közben órákon át hangsza­lagról közlekedési zajjal árasz­tottak el. Kiderült, hogy a rö­vid ideig tartó zörejek, mint pl. a biciklicsengetés, először fi­gyelmet keltenek, csak azután következik a zörrej érzelmi ér­tékelése, amely kezdve attól, hogy napirendre térnek fölötte, a felháborodásig terjedhet. „Á száz ló fája" Olasz botanikusok az Etna lej­tőjén 550 méter magasságban felfedezték a világ egyik való­színűleg legrégibb fáját, egy gesztenyefát. amelyet a régi krónikák ,,a száz ló fájának” ne­veznek. A fa főtörzsét már ré­gebben villámcsapás pusztította el, de a 64,2 méter kerületű fa­tönkből három új hatalmas törzs nőtt ki, amelyeknek lombteteje 1000 méternél magasabb átmé­rőjű óriási ernyőt képez. Mivel a fa erősen korhadt, kora az évgyűrűkből nem állapítható meg. A botanikusok a fa kerü­lete alapján korát mintegy 3600— 4000 évre becsülik. A ..száz ló fája” elnevezés a középkorból származik. A hagyomány sze­rint II. Johanna nápolyi kriály- nőt egyszer egy utazás alkal­mával zivatar lepte meg, és az uralkodó száz lovagból álló kí­séretével együtt a fa alatt talált menedéket. Műanyag patkó Lengyel szakemberek a lovak patkolásának új módszerét dol­gozták ki: az állat patáit mű­anyag réteggel vonják be. Ez az eljárás harmadannyi időt igé­nyel, mint a patkóval való szok­ványos vasalás. A műanyag be­vonat 6—8 hétig tart, utána meg kell újítani. Méreg az angolna vérében Egy berlini kutató kísérletei azt mutatták, hogy a házlnyulak, kutyák, galambok és békák, amelyekbe angolnavért fecsken­deztek be, görcsszerű tünetek kíséretében légzés- és szivbénu- lásban elpusztultak. Az angolna­vér szérumának mérge megszün­teti az emberi vér alvadékonysá- gát. A sebekbe kerülő angolnavér erős gyulladást okozhat, a szem­be fröcesentve heves fájdalmat kelt, a kötőhártya és a szemhé­jak gyulladásba jönnek, és geny- nyet választanak ki. Utána a szem bizonyos ideig nem tűri a fényt. A sütés és a főzés azon­ban ártalmatlanná teszi az angol­navért, mert az 60 fok körüli hő­mérsékleten felbomlik. Szenzációs mammutleletek Yisontán Szenzációs leletre bukkantak Visontán a Mátrai Szénbányák Vál­lalat Thorez bányaüzemében. A külfejtés közben a föld felszínétől mintegy 10—12 méterre egymás közelében több mammutagyarat találtak. A szakemberek azt feltételezik, hogy hozzávetőleg egy­millió évvel ezelőtt valamilyen természeti katasztrófa okozta a különböző korú állatok pusztulását. A gyöngyösi és az egri múze­um régészei a bányaüzem dolgozóinak segítségével folytatják a le­letmentést, s valószínűleg újabb leletekre bukkannak az egyedül­álló mammuttemetőben. (MTI foto: Kozma István felvétele — KS) Miért szeretjük a kávét? A kávé — fő" hatóanyaga, a kof­fein a teában és a cola-italokban is előfordul — alighanem a világ legelterjedtebb izgatószere. Mi­től lett ilyen közkedvelt az Etió­piából származó, barna török ital? — erről ír a Salzburger Nachrichten. A koffeinnek, mint a lélekre és a szellemre ható legtöbb drognak a fizikai hatásmechanizmusa igen komplikált, de ugyanilyen komp­likált volt sokáig a koffein lelki hatásainak kísérleti vizsgálata is — jegyzi meg Klaus Jürgen Es- ler, az erlangen-nürnbergi egye­tem farmakológia! és toxikológiai intézetének professzora egy ösz- szefoglaló cikkében. Felismeréséhez csak akkor ju­tottak el, amikor pontosabban megvizsgálták, hogy ki, milyen körülmények között, milyen adagban „fogyasztotta” a kávét. A „megrögzött” kávéivók ugyan­is. akik az illatos főzet nagyobb mennyiségeihez szoktak, a kof­feinkísérlet alatt általában job­ban és kellemesebben felvilla­nyozott állapotban érzik magu­kat. mint az „újoncok”, akik gyakran panaszkodnak ideges­ségről és remegésről. Nagyobb koffeinmennyiségek fogyasztásakor viszont a legtöbb kísérleti személy izgatottnak, fel- vidultnak, beszédesnek érzi ma­gát, és a kimerítő munkákat is sokkal kevésbé fárasztónak érzi. A koffein elűzi a fáradtságot, a kimerültséget és felkelti a szuny- nyadó „életszellemeket”, különö­sen akkor, ha a kávéfogyasztó már hozzászokott a kávédroghoz és vegetatív rendszere stabilan működik. A koncentrálási képes­ség először fokozódik, magas adagoknál azonban inkább káro­kat szenved. Hasonló kép rajzolódik ki az elektroencephalogramon (EEG) is, amely az agy elektromos tevé­kenységét rögzíti. Eszerint az adagtól függően megrövidül az alvási idő és kitolódik az elalvás időpontja. A kávéivók éjszaka gyakrabban ébrednek fel, és az átlagosnál tovább tart náluk a könnyű alvás a közepes és a mély alvás rovására. A gyors szemmozgásokkal kísért álom­alvás koffein hatása alatt az éj­szakai nyugalom utolsó harma­dáról az első harmadára tevődik át. de arányát tekintve nem csök­ken. Néhány csésze kávé elfogyasz­tása után nagyobb munkakedv­vel végezzük a legkülönfélébb te­endőket, és jelentősen megrövi­dül az az idő, amelyre szüksé­günk van ahhoz, hogy kipihenjük magunkat egy megerőltető tevé­kenység után. A különös ügyes­séget igénylő munkákat gyorsab­ban, de kevésbé pontosan végez­zük el. Ez a károsodás azonban csak a fogyasztás után 5—6 órá­val válik észrevehetővé. A reak­ciók gyorsasága növekszik. A komplex feladatok megoldásának képességét is elősegíti a koffe­in. A kísérleti személyek gyor­sabban és hibátlanabbul írnak az írógépen és jobban boldogulnak egy repülőgép- vagy járműszi­mulátorral. Emberek és tigrisek Az Uttar Prades indiai állam Dudhva nemzeti parkjában élő tigrisek új nemzedéke már nem fél az embertől, hanem éppen­séggel természetes prédának te­kinti. A vérszomjas fenevadak az elmúlt öt évben több mint száz. a környéken lakó földművest faltak fel. A környékbeli falvak parasztjai elmondták, hogy ne­gyed évszázadon keresztül semmi baj nem volt a tigrisekkel, a vad­állatok és az emberek békésen él­tek egymás közelében. Csak az utóbbi időben változott meg a helyzet. A tigrisek életét, szokásait fi­Energia a tengerből A tudósok és mérnökök a ha­gyományos energiahordozók mind termelékenyebb kiaknázá­sán kívül újak felkutatásával is foglalkoznak. Elképzelhető, hogy a tenger melegével egykor még 100 megawatt kapacitású erőmű­vek is működtethetők lesznek. Nagy reményeket fűznek a ten­gervízből történő hidrogén ki­nyeréséhez: ez a gáz helyettesít­hetné az egyre drágább kőolaj- termékeket. Villamosenergia-termelésre hasznosítható az a jelenség is, hogy a tenger felszínén tovaha­ladó hullámmal a víz tömege nem halad együtt, csak a hullámalak mozog. A víz részecskéi eközben zárt, nagyjából elliptikus pályán mozognak, föl és le. Az egyik megoldásnál egy óriás henger van leláncolva, kevéssel a vízszint alatt. A hullámzás a hengert kör­mozgásra kényszeríti, miközben a láncok segítségével kettős mű­ködésű szivattyúkat hoz mozgás­ba. A nagy erővel felnyomott víz a felszínen hidrogenerátort hajt. Az áramot a víz alatti kábel szál­lítja eL a hálózatba. Nem tartják kizártnak, hogy így egy-egy ten­gerparti ország akár 8000 mega­watt teljesítményre is szert te­het. A hullámenergia hasznosításá­ban Anglia áll az élen amelynek óceáni partvidékét szünet nélkül ostromolják a hullámok. A ké­pünkön látható — általuk kifej­lesztett —■ „kacsa” típusú energe­tikai gát üreges elemeibe hidro- 9 generátorok vannak beepítve, melyek a periodikus süllyedéstől- emelkedéstől jönnek mozgásba. gyelemmel kísérő kutatók sze­rint az emberi közösség túlságo­san is erőszakosan hatolt be az állatok hagyományos létterületé­re. Az emberi beavatkozás felbo­rította a tigrisek életrendjét, az önkéntelen, de szüntelen zaklatás megváltoztatta szokásaikat. Az emberek állandó jelenléte, foko­zódó tevékenysége védekezésre kényszerítette a vadállatokat: emberevőkké váltak. A dudhvai nemzeti parkot pél­dául cukornádültetvények veszik körül. A kószáló tigrisek sokszor erre tévednek, mert a hosszú cu­kornádhajtások számukra kísér­tetiesen hasonlítanak a megszo­kott, magas füves ligetekhez. így elkerülhetetlen, hogy a fenevad és az ember találkozzon. Az „egymás mellett élésből” a tigri­sek. úgy látszik, azt a „tanulsá­got” vonták le, hogy az ember természetes prédájuk. Mi a megoldás? Hiszen a tigri­sek védett, értékes állatok, ki­pusztításuk helyrehozhatatlan kárt okozna. Az ültetvényeket sem lehet felszámolni, mivel a környéken élők egyetlen bevételi forrása a cukornád — érvelnek Uttar Prades közigazgatási veze­tői. Akkor pedig afféle „ütköző zónát” kellene építeni az embe­rek és a tigrisek közé . . . Mások azt mondják, hogy villanykerí­téssel vegyék körül a nemzeti parkot: az áramütés nem ölné meg az állatokat, csak rövid idő­re elkábítaná őket. A borúlátó kutatók szerint a vadállatok lassú pusztulásra van­nak ítélve mert az emberi közös­ség növekedése, a gazdasági tevé­kenység terjedése egyre szűkí­ti a tigrisek életterét — a sza­vannákat, az erdős részeket. Az éhség, a zaklatás arra kényszerí­ti a vadállatokat, hogy megtá­madják az embereket, „abnormá­lisán” viselkedjenek. Pedig — mondják a tudósok — nem igaz, hogy az ember természetes pré­dája a fenevadnak, és nincs sem­mi indok azt gondolni, hogy a tigrisek nem térnek vissza meg­szokott életrendjükhöz, ha olyan környezetben élhetnek, amely­ben nyoma sincs az ember je­lenlétének. rrr-n hallgassunk LuJJ NÉZZÜNK MEG B 1983. április 30., szombat KOSSUTH RADIO 8,30: Családi tükör. — 9,00: Mit — hol — mikor — hogyan? — 9,15: Színes népi muzsika. — 10,05: Giuseppe Taddel opera­áriákat énekel. — 10,30: Futa- pest. — 12,30: Déli zeneparádé. — 13,30: Mit vár a külkereske­delem az élelmiszer-gazdaság­tól? — 14,15: Zenei anyanyel­vűnk. — 14,40: Verses összeállí­tás. — 15,00: Sanzonok. — 15,10: Uí Zenei Újság. — 16,00: 168 óra. — 17,30: Komolyzenei „le­mezlovas”. — 18,45: A Wilbye énekegyüttes énekel. — 18,55: Ünnepi köszöntő. 19,10: Walter Gieseking Domenico Scarlatti szonátáiból zongorázik. — 19,21: A szülőföld muzsikája. — 20,21: Az ember tragédiája. Madách Imre költeményének rádióvál­tozata. — 0,10: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO 8,05: Sztambul rózsája. Rész­letek. — 9,00: Híres történetek — nagy egyéniségek. — 10,00: Szombat délelőtt. — 12,00: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,06: Az előkerült falu. — 14,00: Rit­mus. — 14,35: Mesélő főterek. — 15,30: A néma levente. Daljáték. — 17,25: Nyitott klub. — 18.35: Szivárvány. — 20.00: Slágerek mindenkinek. — 21.00: Tánchá­zi muzsika. — 21,15: Emlékeze­tes dzsesszhangversenyek. 22,30: Jó éjszakát mindenkinek! NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 8,30: Hirek. Időjárás. Lap­szemle. Évfordulónaptár. — 8,45: A héten történt. — 9,00: Hét végi teríték, zenével. — 9,57—10,00: Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Bálint Attila) (VASÁRNAP) 8,30: Hirek. Időjárás. Lap­szemle. Évfordulónaptár. — 8,45: Májusok. Emlékképek és riportok. — 9,57—10,00: Műsor- előzetes. — 18,30—19,00: Össze­foglaló a hét vége sportesemé­nyeiről, zenével. (A nap szer­kesztője: Bálint Attila) MAGYAR TV 8,00: Tv-torna. (sz., ism.) — 8,05: A mi képernyőnk. A sze­gedi körzeti stúdió műsora, (ism.) — 8,20: T-i. \ -.zsu3i. 4. rész. (ism., sz.) — (V* : Tízen Túliak Társasága, (ism.) — 9,15: Tau bácsi. Csehszlovák filmsorozat. 4. rész. Bűvészek (sz.) — 9,45: Kecskemét, Kairó, Karl-Marx- Stadt. 1983. évi országos köz­lekedésbiztonsági versenyek döntője. — 10,15: Maci Laci. Amerikai rajzfilmsorozat. 2. rész. (ism., sz.) — 10,40: Nem­csak nőknek, (ism.) — 10,55: Offenbach bolondozásai. Fran­cia filmsorozat. 6. (bef.) rész. (ism., sz.) — 11,55: Képújság. — 14,25: Idesüss! Ajánlóműsor gyerekeknek. — 14,50: Állat­kölykök. NSZK filmsorozat. 17. rész. Mini vizipaci. (sz.) — 14,55: Békés József: Ebéd. Tv- film. (ism.. sz.) — 15,35: „Mi történt 1983. április 17-én?” Ri­portfilm. — 15,50: A kecskemé­ti városháza, (sz.) — 16,10: Ma- fllm-magazln. — 16,20: Hirek. — 16,30: Sorstársak. A pécsi kör­zeti stúdió magazinja. — 16,50: A Himalája meghódítása. Fran­cia filmsorozat. VI/1. rész. Az első hódítók, (sz.) 17,45: Kép­újság. — 17,50: Reklám. — 17,55: Kicsoda ez a bácsi? Dr. Pávol Tonhauzer portréja. — 18,40: Reklám. — 18,55: Tv-tor- na. (sz.) — 19,00: Esti mese. (sz.) — 19,20: Ünnepi köszöntő. Elmondja: Virizlay Gyula, a SZOT titkára, (sz.) — 19,30: Tv-híradó. (sz.) — 20,00: Vers mindenkinek. — 20,05: Cirkusz­művészek Párizsban. A pekingi cirkusz, (sz.) — 21,30: Kodály Zoltán: Magyar népzene. 5. rész. (sz.) — 21,40: Bilincs és mosoly. Magyarul beszélő ame­rikai film (sz.) (18 éven felüli­eknek!) — 23,40: Tv-hlradó 3. (sz.) 2. MŰSOR 13,40: Iskolatévé. — 14,15: Pe­dagógusok fóruma, (ism.) — 14,50: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. 4. rész.' (ism.) — 15,25: Uj egymillió fontos hangjegy, (sz.) 15,40: Magyar­ország—Kuba. Férfi röplabda- mérkőzés. (sz.) — 16,50: Rek­lám. — 16,55: Jégkorong VB. Döntő. Közvetítés Münchenből, (sz.) — A szünetben: Reklám. — 19,30: Tv-híradó. (sz.) — *0,00: Vers mindenkinek. — 20,05: Ravel-müvek. Vezényel: Leonard Bernstein. (sz.) — 21,10: Tv-híradó. 2. (sz.) 21,30: Reklám.. — 21,35: Jégkorong VB. Döntő, (sz.) — kb. 23,45: Képújság. SZOVJET TV 15,30 A szibériai asszony. Tv- film, I—II. — 17,45: Jégkorong VB. — 19,00: Híradó. — 19,35: Jégkorong VB. SZLOVÁK TV 8,25: Hírek. — 8,30: Pionírok magazinműsora. — 9,55: Az ál­lami kitüntetések átadási ün­nepségéről. — 11,30: Dietl: Egy járás Északon. 11. rész. —12,30: Az energiaforrások kihaszná­lásának lehetőségeiről. —13,00: Híradó. — 13,15: Fúvószene. — 13,45: Altáj, az aranyhegység. — 14,15: A komikus és világa. — 14,45: Külpolitikai magazin. — 15,45: A bűvös város. 9. rész. — 16,15: Meghívó Modrába. Szórakoztató műsor. — 16,55: Jégkorong VB. Döntő csoport. — 19,30: Tv-híradó*. — 20,15: Ünnepi műsor a csehszlovák televízió megalakulásának 30. évfordulója és Május 1. alkal­mából. — 22,10: Gólok, pontok, másodpercek. ‘— 22,25: V. Stek- lac: Korlátolt felelősségű tár­saság. Tv-jóték. — 23,30: Hírek. — 23,35: Zenés szórakoztató mű­sor. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: ELEFÁNT STORY (Japán) Elő­adás kezdete: 16 óra! VAD FAJZAT (olasz) (16 év!) Elő­adás kezdete: 18 és 20 óra! Zártkörű archív filmklub! elő­adások 14 és 22 órától! Nyíregyháza Béke mozi: SAS- SZARNY (angol) Előadás kez­dete: 16 óra! EGYMÁSRA NÉZ­VE (18 év!) (magyar) Előadás kezdete: 18 és 20 óra! Nyíregyháza Móricz mozi: EGY KIS ROMANTIKA (ameri­kai—francia) Fehérgyarmat: VIGYÁZZ KÍ­GYÓ! (szovjet) Kisvárda mozi: MINDENT FORDÍTVA (szovjet) i Mátészalka Béke mozi: ÉRET­LENEK (francia) MATTNÉ: Csodabogyó c. mesesorozat. Nyírbátor: FÖLDRENGÉS TOKIÓBAN (japán) Vásárosnamény: ADJ KI­RÁLY KATÓN ÁT (16 év!) (ma­ElvAr) 30. szombat 19.00 AZ ÖSZÜ- LÉS VÁRATLAN ÓRAJA. Be­mutató. Jászai-bérlet. Jegyek a bérleten kívül is válthatók. A csillagos égbolt májusban A korai tavasz már április végére teljesen meleg, szinte nyári estéket hozott, az éj­szakák is melegebbek a szo­kásosnál. Az amatőr csilla­gászok még az éjszakák egy részét is kedvenc szórakozá­suknak szentelhetik, mert mindig találnak megfigyelni valót. A bolygók járása, állása nagyban hasonlít az előző havihoz. A Merkur előbb a Bika, majd 7-e után a Kos csillagképben látható. A hó­nap elején másfél órával nyugszik a Nap után, az esti órákban a nyugati égbolt pe­remén megkísérelhető felke­resése A Vénusz változatla­nul mint „alkonycsillag”, a nyugati égbolt feltűnő fényes objektuma A hónap elején a Bika, 9-e után Ikrek csil­lagképben három és fél órá­val nyugszik a Nap után. A bolygók közül egyedül a Mars tartózkodik annyira a Nap közelében, hogy emiatt nem alkalmas megfigyelésre. Naprendszerünk óriás boly­gója, a Jupiter hangulatos holdkísérőivel az esti órák­ban kel és egész éjszaka megfigyelhető a Kígyó, majd 23-a után a Skorpió csillag­képben. A Szaturnusz még mindig a Szűz csillagképben tartózkodik, így a gyűrűs bolygóban éjfél utánig gyö­nyörködhetünk, mert csak a hajnali órákban nyugszik Az Uránusz, a Jupiterhez hasonlóan, előbb a Kígyó majd 19-e után a Skorpió csillagkép lakója, egész éj­szaka rendelkezésre áll meg­figyelés számára. A Neptu­nusz pedig a Nyilas csillag­képben végez hátráló moz­gást, az éjszaka második feie alkalmas megfigyelésére. M. Takács Ferenc ^M<ÉPEK^^REK^RDEKESSÉGEI^BELFÖLDRöl^É^I<ÜLFÖLDRÖ^l Szovjet búvárok rekordja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom