Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-30 / 101. szám

Hz egység, az összeforrottság társadalmunk fő ereje Kádár János nyilatkozata a televíziónak és a rádiónak Kádár János válaszol Megyeri Károly kérdéseire. (Kelet-Magyarország telefotó) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a május 1-ét megelőző hagyományos angyalföldi lá­togatását követően interjút adott a televíziónak és a rádió­nak. A KB első titkára válaszolt Megyeri Károlynak, a Magyar Televízió elnökhelyettesének kérdéseire. Az inter­jú szövegét az alábbiakban közöljük. KÉRDÉS: — Nagyon sok szeretettel és tisztelettel kö­szöntőm önt, kedves Kádár elvtárs a televíziónézők és a rádióhallgatók nevében, akik már tájékoztatást kaptak ar­ról, hogy ön Angyalföldön, választókerületében járt. Már számon tartott hagyo­mány, hogy ön minden évben május elseje, a világ munkás­ságának és szocializmust épí­tő népünknek e nagy ünnepe előtt Angyalföldre látogat. VÄLASZ: — Ez nálam valóban hagyomány, és bizo­nyos értelemben kötelezettség is, mert a XIII. kerülethez ré­gi mozgalmi kapcsolatok fűz­nek. Most pedig ez a válasz­tókörzetem. A kerületiek azt- mondjálk, hogy egy ilyen lá­togatás jó nekik, de nekem legalább annyira szükségem van ezekre a találkozókra, mint nekik. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Petar Sztambolics- nak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság El­nöksége elnökének hazánk­ban tett hivatalos, baráti lá­togatásáról. Az Elnöki Tanács elfogadta a tájékoztatót és megállapí­totta, hogy a látogatás és a tárgyalások hozzájárultak a két szomszédos szocialista ország hagyományos baráti viszonyának elmélyítéséhez, kapcsolatainak bővítéséhez, egymás helyzetének és ko­runk nemzetközi kérdéseivel összefüggő álláspontjának jobb megismeréséhez. Az El­nöki Tanács hangsúlyozta, hogy a két ország vezetőinek mostani megbeszélései fon­tos állomást jelentettek a magas szintű találkozók so­rában, amelyeket a jövőben is folytatni kell, mert jól szolgálják Magyarország és Jugoszlávia népeinek javát, közös érdekeit. Az Elnöki Tanács módosí­totta a találmányok szaba­dalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény egyes rendel­kezéseit. Az eddigi szabályok is összhangban voltak a nép­gazdaság irányítási rendsze­rével és nemzetközi kötele­zettségeinkkel, a megnöve­kedett műszaki-gazdasági kö­vetelmények és a gyakorlati tapasztalatok azonban indo­kolttá tették e jogszabály to­vábbfejlesztését. E módosítás fő célja az újítók és a felta­lálók ösztönzése, jogbizton­ságuk fokozása, az eljárások egyszerűsítése, valamint az újítások és a találmányok mielőbbi hasznosításának elő­segítése. Ennek érdekében gyorsítja a szabadalom en­gedélyezési eljárását és meg­szünteti a felesleges kötött­ségeket. Az Elnöki Tanács a továb­biakban bírákat mentett fel és választott, valamint egyéb időszerű kérdésekről tár­gyalt. KÉRDÉS: — Mi pedig őszin­tén örülünk annak, hogy a lá­togatást követően alkalmunk nyílik kérdésekkel fordulni önhöz az ország politikai helyzetével kapcsolatban. Ezt annál is inkább szükségesnek érezzük, mert a Központi Bi­zottság alig két héttel ezelőtt áttekintette a XII. kongresz- szus óta végzett munkát, szo­cialista fejlődésünk külső és belső feltételeinek változását. Ezért elöljáróban arra kérem önt, hogy foglalja össze a Központi Bizottság ülésének fő mondanivalóját a XII. kongresszus határozatairól és a VI. ötéves terv céljairól. Reális számvetés VÄLASZ: — Pártunk éle­tében az úgynevezett felező számvetés, vagyis a kongresz- szus óta eltelt három eszten­dő munkájának áttekintése rendkívül fontos dolog. S nemcsak a párt, hanem a dol­gozó nép és az ország számá­ra is az. — Egy ilyen központi bi­zottsági ülés előkészítése nagy felelősséggel jár, és sok mun­kát kíván. A mostani ülést körülbelül nyolc hónapig ké­szítettük elő. Munkánkat nagymértékben segítette a középszintű pártszervek — tehát a budapesti pártbizott­ság, a megyei és a megyei jo­gú pártbizottságok — hasonló számvetése, továbbá az, hogy a határozati javaslat terveze­tének véleményezésére fel­kértük ezeket a pártbizottsá­gokat, valamint a kormányt, a Tudományos Akadémiát, a szakszervezeteket, a KISZ-t s számos más szervezetet. — A véleményezésre fel­kért testületektől előzetesen mintegy 300 gépelt oldalnyi észrevételt kaptunk, s ezt a Politikai Bizottság jelentése megtételekor és a határozati javaslat elkészítésénél is fi­gyelembe vette. Mindazok a testületek és szervezetek, amelyek az előkészítő munká­ban részt vettek, képviselve voltak a Központi Bizottság kibővített ülésén is. — A Központi Bizottság ülésén nagyon széles körű vi­ta volt, huszonöt felszólalást hallgattunk végig, tizenketten pedig írásban adták le észre­vételeiket, javaslataikat. Az egész vitát nagy fokú felelős­ség jellemezte. S rendkívül fontos, hogy az összes hozzá­szóló, a felkért testületek képviselői is hangsúlyozták: úgy látják, hogy az észrevéte­leiket figyelembe vettük. — Központi Bizottságunk­nak már hagyománya — s eh­hez ragaszkodunk —, hogy a politikában elvi alapokon állunk, és a reális számvetés hívei vagyunk. Tehát nem próbáljuk senkibe sem bele- szuggerálni azt, amit látni szeretnénk, hanem — ameny- nyire ez lehetséges — objek­tiven akarjuk látni a valósá­got. Így készült el a mérle­günk. — A határozatot — a Poli­tikai Bizottság indítványára — á Központi Bizottság teljes egészében közzétette, hogy ne legyen semmiféle misztifiká­ció: amit a Központi Bizott­ság elhatározott, az — a nyílt (Folytatás a 2. oldalon) Elismerés a jé minkéért Kitüntetési ünnepségek megyénkben Nyírbátor jubileuma'' Nyírbátor várossá avatásá­nak 10. évfordulója alkalmá­ból együttes ülést tartottak pénteken a település párt-, állami és társadalmi testü­leted. A Himnusz hangjai után 10 éves gyerekek kö­szöntötték az együttes ülés résztvevőit, majd Nagy Ist­ván, a városi-járási pártbi­zottság első titkára mondott üdvözlő szavakat. Köszöntöt- tet az ünnepi ülés résztve­vőit, köztük Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát, Tóthné Kiss Máriát, a Központi Bizottság tagját. Jánvári Tibor tanácselnök beszédének bevezetőjében Nyírbátor 700 éves történel­mi múltjára emlékezett, majd a várossá nyilvánítás óta eltelt tíz év munkáját, az azóta elért eredményeket ele­venítette fel. Szólt a város iparának, mezőgazdaságának eredményeiről, a kereskede­lemben, a szolgáltatásokban bekövetkezett változásokról, majd arról beszélt, hogy tíz év alatt 1500 lakás épült, ^megteremtették a kommuná­lis feltételeket. Nyírbátor egészségügyében és kulturá­lis életében is számottevő változások következtek be. Méltatta azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket a város üze­meinek, szövetkezeteinek, in­tézményeinek dolgozói, a szo­cialista brigádok és az isko­lák tanulói tettek a város fejlesztéséért és szépítéséért, s köszönetét mondott azért a társadalmi munkáért, amely­nek értéke az elmúlt tíz esz­tendőben közel 70 millió ér­téket jelentett XL. évfolyam, 101. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. április 30., szombat Felvonulás, majális május elsején (5. oldal) A munka ünnepe előtt újabb szabolcs-szatmári kol­lektívák vehették át azokat a kitüntetéseket, amelyeket a termelésben élenjáróknak ^adományoztak. A NYÍREGYHÁZI KON­ZERVGYÁR a magyar kon­zervipar egyik legnagyobb gyárává fejlődött 19 év alatt. Az évi 80 ezer tonnás terme­lésének háromnegyede ex­portra kerül. A múlt évi jó munkát dicséri, hogy lényege­sen javultak az exportgazda­ságossági mutatók. Sikeresek voltak a beruházások, a szer­vezeti korszerűsítés. A Kiváló Vállalat címet el­ért gyárat az ágazati minisz­térium és szakszervezet nevé­ben Szabó István, az MSZMP KB tagja, a Termelőszövetke­zetek Országos Szövetségének elnöke köszöntötte. Hangsú­lyozta, hogy mind az export­ban, mind a belföldi ellátás­ban jó minőség kellett az eredmények eléréséhez. A konzervgyár hozzájárult az átszervezett mezőgazdaságból felszabadulóknál új munka­helyek teremtéséhez. Jó do­log, hogy a gyár a teljesebb vertikum megvalósítására tö­rekszik, közösen hozott létre termelő üzemeket a mezőgaz­dasággal. Az eredményes gazdálkodást a hosszú távú koncepció, az önállóság ki­használása teremtette meg. A továbbiakban a magyar agrárpolitikáról beszélt, szólt a mezőgazdaság feladatairól is, végül átadta a kitüntetést Rudi Bélának, a vállalat igaz­gatójának. A Szovjetunió Kárpátontú- li területének elismerő okle­velét szintén elnyerte a Nyír­egyházi Konzervgyár. Ezt Nagy Sándor, a megyei párt­végrehajtó bizottság tagja, az MSZBT országos elnökségé­nek tagja adta át. Az ünnep­ségen a Kiváló Munkáért mi­niszteri kitün*etést Bay Ernő főkönyvelő, Dániel Andrásné nyersanyagátvevő, Hegyes Andrásné betanított munkás, Kiss Istvánná beta­nított munkás, Nagy lmréné csoportvezető, Rudi Béla igazgató, Tóth Istvánné szá­mítóközpont-vezető és Ve- dicsku Miklós targoncavezető kapta meg. A RAKAMAZI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET kollektíváját írté az a megtiszteltetés, hogy Elmúlt évi munkájuk elisme­réseként tegnap délelőtt át­vehették a „Kiváló Szövetke­zet” címet. Az ott dolgozók a szandáltól a csizmáig min­denféle női lábbelit gyárta­nak. Tavaly 950 ezer pár ci­pő készült el, míg az idén egymillió a terv. Vásárlójuk közé tartozik a Szovjetunió, több más szocialista ország, valamint az NSZK, Anglia, Ausztria, az Amerikai Egye­sült Államok. A múlt évben a 373 millió forintos árbevé­telükből közel kétszázmillió volt a szocialista, 110 millió pedig a tőkés országokból származó bevétel. A nyeresé­gük meghaladta a 33 millió Eorintot. Az ünnepségen Bánóczi Gyula, a megyei pártbizott­ság titkára adta át a Kiváló Szövetkezet címet tanúsító oklevelet Stomp Lászlónak, a RACITA elnökének. Jó mun- cájuk jutalmaként Volom Györgyné tüzödei szakmun­kást és Káder Béla művezetőt Kiváló Munkáért kitüntetés- len'Tészesítették, harmincötén ledig Kiváló Dolgozó jelvényt kaptak. A NYÍREGYHÁZI divat RUHÁZATI VÁLLALAT a múlt évi tevékenységével a .Kiváló Vállalat” címet érde­melte ki. A 69 millió forintos termelést megvalósító, alig négyszáz embert foglalkoz­tató kollektíva az utóbbi idő' ben főleg a bérmunkában végzett tőkés exporttal tűnt ki, amely a termelés több, mint 40 százalékát jelenti. A lakossági szolgáltatásban is részt vesz a vállalat méretes szalonjai révén. Az ünnepségen Kócsó II- lésné, a Helyiipari és Város­gazdálkodási Dolgozók Szak- szervezetének titkára adta át a kitüntetést Holp János igazgatónak. A MÁV NYÍREGYHÁZI KÖRZETI ÜZEMFÖNÖKSÉ­GE tavaly másfél millió ton­na árut szállított el, a sze­mélyszállítási árbevételi ter­vét negyedével túlteljesítette. (Folytatás a 3. oldalon) Nyírbátor: köszöntik a tízéves várost. Elmondta, a kiemelt fel­adatok között szerepel a vá­ros infrastruktúrájának to­vábbfejlesztése, a környezet alakítása és védelme, az ide­genforgalmi fogadóképesség javítása. A megye párt-, állami, tár­sadalmi és tömegszervezetei­nek nevében Gulyás Emilné, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte Nyírbátor lakóit, akik az eltelt évtized során munkájukkal igazol­ták, hogy szeretik városukat. Pintér László ezredes, a határőrség országos parancs­nokának helyettese a határ­őrség és a város lakóinak: együttműködését méltatta. Az ünnepi beszédet köve­tően kitüntetések átadására került sor. A városi tanács díszpolgári címet adományo­zott Dikán Andornak. Pro Űrbe kitüntetést Berky Jó­zsef, Kaliba Lajos és Kon- csek Pál kapott. Az ünnepsé­gen kitüntették azokat a kol­lektívákat, illetve azokat a nyírbátori lakosokat, akik ki- jrnelkedő társadalmi mán­iával járultak hozzá a tele­pülés fejlesztéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom