Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-29 / 100. szám

Átadták Napirenden a Veszprém megyei Tanács munkája és a KNEB elnökének jelentése az 1983. évi SZOT-díiakat Csütörtökön, a SZOT szék­házéban ünnepélyesen átad­ták az 1983. évi SZOT-díja- kat Az ünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai is. Üdvözlő beszédében Viriz- lay Gyula, a SZOT titkára emlékeztetett arra, hogy ne­gyedszázada ismerik el SZOT-díjjal írók, művészek színvonalas, elkötelezett mun­káját. Mint mondotta, vala­mennyi kitüntetés mögött a szocialista művelődésnek szentelt életpálya áll. Társa­dalmunk azt várja, hogy az alkotások biztonságos fogód­zók legyenek a dolgozók szá­mára. A művész nézzen szem­be életünk bonyolultságával, azokkal a helyzetekkel, ame­lyekkel a dolgozó emberek sokasága küzd. Vállalják az eligazodás és az eligazítás ne­hézségeit is. A művészet nem jelenthet egysíkúságot, nem a forma, hanem a tartalom fe­jezi ki a mű értékét — mon­dotta a SZOT titkára. A díjakat Gáspár Sándor adta át. SZOT-díjat kapott Barcsay Jenő festőművész, Botka Fe­renc irodalomtörténész. Cső­ke Anna könyvtáros, Fényes Tamás fotóriporter, Fodor András költő, Gácsi Sándor riporter, Hegedűs D. Géza színművész, Hévízi Piroska festőművész, Hanya István politikus, Imre István báb- és rajzfilmtervező, Katkó Ist­ván irodalmi szerkesztő, Kiss Dénes író, Koszta Rozália festőművész, Kozma Ferenc közgazdász, Körmendi János színművész, a Magyar barokk trió tagjai: Csetényi Gyula, Végvári Csaba és Bartha Zsolt zeneművészek; Moór Marianna színművész, Ne- meskürty István író, filmesz­téta, Nógrádi László karnagy, Stoller Antal művészeti veze­tő és a Tatabányai Bányász Színpad amatőr együtiese. A SZOT elnöksége fogadást adott a díjazottak tiszteletére. A kormány ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén elfogadta a Veszp­rém megyei Tanács Végre­hajtó Bizottságának beszá­molóját tevékenységéről és a megye településfejlesztéséről, illetve a termelőerők hasz­nosításáról. Elismeréssel ál­lapította meg, hogy a tanácsi szervek munkája az elmúlt időszakban számottevően fej­lődött, jól szolgálta a megye társadalmi-gazdasági fejlődé­sét, a lakosság életkörülmé­nyeinek javítását. A fejlesztési, településren­dezési feladatok eredményes megoldásához értékes segít­séget nyújtanak a szélesedő társadalmi munkaakciók. A kormány felhívta a végrehaj­tó bizottságot, tegyen lépése­ket a településrendezési mun­ka színvonalának további ja­vítására, s kötelezte a mi­nisztereket, az országos ha­táskörű szervek vezetőit az ez irányú törekvések hatha­tós támogatására. A Minisztertanács a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének előterjesz­tése alapján megvitatta az állampolgárok hivatalos és személyes ügyei munkaidőn kívüli intézésének feltételei­ről készült jelentést. Megál­lapította, hogy az ötnapos munkahét bevezetése nyomán — elsősorban szombati na­pokon — csökkentek a mun­kaidőn túl igénybe vehető szolgáltatások és ügyintézési alkalmak. Tapasztalható ugyanakkor az is, hogy viszonylag keve­sebben élnek a munkaidőn túli ügyintézés meglévő le­hetőségeivel. A kormányha­tározatban kötelezte az érin­tett szerveket az összehan­golt, a helyi adottságokhoz és a lakosság igényeihez jobban alkalmazkodó mun­karend alkalmazására. Fel­kérte a társadalmi szerveze­teket és a Hazafias Népfron­tot, hogy ehhez a szükséges segítséget adják meg és az intézkedéseket folyamatosan kísérjék figyelemmel. Képünkön: Kádár János a Csavaripari Vállalatnál Sándor Istvánná gépbeállítóval beszél­get. (Kelet-Magyarország tele fotó) Sokéves hagyomány foly­tatódott azzal, hogy a nem­zetközi munkásünnep, május 1. közeledtével Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára ezúttal is ellátogatott Angyalföldre. A nagy munkásmozgalmi múltú XIII. kerületben — ahol az egyik választókerület országgyűlési képviselője is — a csütörtöki nap délelőtt­iét a KISZ Központi Bizottsá­gának székházában, majd a kerületi pártbizottságon töl­tötte, a délutáni órákban pe­dig a Csavaripari Vállalat, valamint a Kender-Juta és Politextil Vállalat munkás­kollektíváival találkozott. El­kísérte Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, s társaságában voltak fővárosi, illetve kerü­leti párt- és állami vezetők is. Virággal, szíves szóval fo­gadták a Központi Bizottság első titkárát az ifjúsági szö­vetség székházába érkezése­kor. Csak éppen beköszönni jöttem — mondta Kádár Já­nos, mindjárt a hangulatát is megalapozva annak a kötet­len, baráti beszélgetésnek, amelyre a KISZ KB intéző bizottságának tagjaival ült le. Fejti György, a KISZ KB el­ső titkára tájékoztatta ezután Elutazott az algériai kiiliipiniszter Üzemek, szövetkezetek, gazdaságok Újabb kitüntetések megyénk kollektíváinak mm mm hősiöhtjűk t(mo simmur™ ; _ ELNYERÉSE AlKmÁBOl . DOWÖZÓm/ff*, VENDÉGE INNÉT / Huszár István zárszavával véget ért a Marx-emlékülés Csütörtökön befejeződött a Marx halálának 100. évfor­dulója alkalmából szerdán megkezdődött kétnapos em­lékülés a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Székházá­ban. A két nap alatt 15 elő­adó, politikai és társadalmi életünk vezetői, a magyar tudomány kiemelkedő képvi­selői méltatták Marx kor­szakalkotó jelentőségét. Az emlékülésen elsősor­ban Marx eszméinek mai ér­telmezéséről és továbbfej­lesztéséről, az aktuális tár­sadalmi gyakorlat kérdései-* ről tanácskoztak. Az emlék­ülés befejező napján Szent- ágothai János, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke, Pál Lénárd, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára, Lukács József, a filozófiai intézet igazgatója, Glatz Fe­renc, a történettudományi intézet osztályvezetője, Ha­lász József, az állam- és jogtudományi intézet igazga­tóhelyettese és Wirth Ádám, a politikai főiskola tanszék- vezető egyetemi tanára tar­tott előadást. Zárszót Huszár István, a társadalomtudomá­nyi intézet főigazgatója mon­dott. A gazdag tartalmú, kétna­pos emlékülés összefoglalá­sában Huszár István hang­súlyozta: — Mi a marxizmust—leni- nizmust megbonthatatlan, egységes eszmei alapnak te- kintj ük, amelynek érvényes­ségét a szocializmus építésé­nek magyarországi tapaszta- la/tai is igazolják. A Magyar Szocialista Munkáspárt sa­ját gyakorlatával, a szocia­lizmus építése közben szer­zett tapasztalatokkal járul hozzá a marxizmus—leniniz- mus fejlődéséhez. Pártunk mindennapi politikájának so­rán csakúgy, mint elméleti tevékenységében érzékeny a társadalmi fejlődés új jelen­ségeire, óvta és óvja magát attól, hogy korábbi, a gya­korlat által túlhaladott ál­lásfoglalásait, határozatait, tételeit mereven értelmezze. Ezután a marxi tanítás el­sajátításának, gyakorlati al­kalmazásának és továbbfej­lesztésének összefüggéseit elemezte Huszár István. Be­fejezésül a következőket mondta: A Marx-évforduló jegyében rendezett emlék­ülés érdeme, hogy miközben tisztelettel adózott Marx Ká­roly emlékének, az ő szelle­mében, gondolkodásának lo­gikája szerint igyekezett vizsgálni mai dolgainkat, a marxi örökség megvalósítását napjainkban és a jövő táv­lataiban. Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára átadja a „Kiváló Szövetkezet” címet tanúsító oklevelet Árvái Im­rének, a KALLUX elnökének. (Jávor László felvétele) Csütörtökön újabb kollek­tívák, üzemek, vállalatok kaptak kitüntetést elmúlt évi eredményes munkájuk elis­meréseként. NAGYKALLÓBAN a KAL­LUX CIPŐIPARI SZÖVET­KEZET egymás után har­madszor vehette át a Kiváló Szövetkezet megtisztelő cí­met. Kizárólag férficipőt gyárt és termelését tavaly negyvenezer párral növelte — s ezzel elérte a 420 ezer pá­rat. Ennek arányában emel­kedett a szövetkezet szocia­lista és tőkés exportja is. Legnagyobb vásárlója a Szov­jetunió. A szövetkezet múlt évi árbevétele meghaladta a 145 millió forintot, nyeresé­ge a 35 milliót. Erre az évre 450 ezer pár cipő gyártását tervezték, ám ezt szeretnék harmincezerrel túlteljesíteni. Az ünnepségen részt vett Tar Imre, a megyei pártbi­zottság első titkára, aki gra­tulált a szövetkezet tagjai­nak a jó eredményekhez. El­mondta, hogy nem sok szö­vetkezet, üzem dicsekedhet (Folytatás a 4. oldalon) a szeretettel várt, a figyel­messég sokféle jelével foga­dott vendéget az ifjúságot leg­(Folytatás a 4. oldalon) Ahmed Taleb Ibrahimi al­gériai külügyminiszter, hiva­talos látogatását befejezve csütörtökön elutazott hazánk­ból. Áz SZMT elnökségének napirendjén: Gondosabb balesetmegelőzés Az utóbbi években — új, magas szintű jogszabály meg­alkotása révén — a munka­helyeken a korábbinál na­gyobb figyelmet fordítanak a munkavédelem egyes terüle­teire. A feladatok között ter­mészetesen továbbra is köz­ponti helyet foglal el az üze­mi balesetek megelőzése, a munkakörülmények tervsze­rű fejlesztése. Ezek mellett azonban a szakszervezet töb­bet foglalkozik a vállalati hatáskörbe utalt belső sza­bályok megvalósításának se­gítésével és ellenőrzésével is. A vállalatoknál tavaly az év végéig új munkavédelmi szabályzatok készültek. Eze­ket az alapszervezetek* nagy többségénél bizalmitestületi üléseken vitatták meg és hagyták jóvá. Az SZMT el­nöksége hangsúlyozta: most tervszerű munkával a végre­hajtást kell szorgalmazni, egyben elismeréssel szólt a munkavédelmi felügyelőkről, a széles körű társadalmi ak­tívahálózat tagjairól, akiknek tevékenysége különösen érté­kes a baleset megelőzés során. Szóvá tette az elnökség, hogy a vállalatok egy részé­nél a munkavédelmi tervfeje­zetekben főképpen még min­dig a felhasználható pénz ösz- szegével érvelnek, holott a tennivalók meghatározása, az intézkedések hatása ennél fontosabb. Kedvező viszont, hogy a gazdasági vezetők szemlélete sokat változott: mind több helyen a termelés eredményességét fokozó le­hetőségként értékelik a mun­kavédelmi intézkedéseket, s nem választják külön a ter­melő munkától. Szorgalmazta az elnökség a szakszervezetek — elsősorban az üzemi alapszervek — el­lenőrző tevékenységének fo­kozását, a társadalmi felügye­lők jó kiválasztását, színvo­nalas oktatásának, tovább­képzésének megszervezését. Az elnökség áttekintette a megyében tavaly bekövet­kezett üzemi balesetek össze­gezett elemzését is, amelyből kitűnt: a 3300 baleset szám Szerint azonos az egy évvel korábbival, viszont a kiesett munkanapok száma több, mint ezerrel növekedett. Je­lentős a fegyelmezetlenség, a szabályellenes munkavégzés, a káros környezeti hatások (zaj, pára, nem megfelelő vi­lágítás) miatt bekövetkezett balesetek száma. Az elnökség felhívta a figyelmet: hiba, hogy a közvetlen termelésirá­nyítók ellenőrző tevékenysége sok helyen nem fokozódott, formálisak a munkavédelmi oktatások. AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Kádár lános Angyalföldön XL. évfolyam, 100. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. április 29., péntek Éljen a marxizmus—leninizmus!

Next

/
Oldalképek
Tartalom