Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-26 / 97. szám

1983. április 26. Kelet-Magyaiorsxág POCOK INVÁZIÓ Csalétkeit* REOENTIN-ael Kisgép, új gép a háztájiban A háztáji termelés gépesítése sokhelyütt ma még megoldatlan feladat, hiszen Jellemző a kisparceOás földművelés, így a nagy gépek üzemeltetése gazdaságtalan, olykor lehetetlen. A nylrkarászi Béke Termelőszövetkezetben — mert kevés a 16 — Idén kísérlet­képpen kistraktort alkalmaznak a háztáji ágazatban. A Vlagylmi- rec elnevezésű törpe erőgép két ekefejjel szánt, teljesítményével Piszák János traktoros elégedett. A kisgép tartozékaival szántástól a növényvédelmen keresztül a szállításig, sokoldalúan hasznosít­ható. (Jávor László felvétele) A méhek védelmében (2.) Veszélyes ellenség a kaptár körül A Varroa-atka elleni vé­dekezés második és lénye­ges módja a gyógykezelés. A gyógykezelésre jelenleg a Varrescens füstölőcsík az en­gedélyezett és kellő haté­konyságú szer, melyet a HUNGARONEKTÁR Bak- talórántháza Flóra-tanyai te­lepén gyártják és onnan köz­vetlenül beszerezhető. Amikor egy méhészetben megállapítják a fertőzött- séget, valamennyi méhcsa­ládot azonnal gyógykezelni kell. Az első gyógykezelésig a méhekkel vándorolni tilos. A gyógykezelés után a ván­dorlás megengedett, a fertő­zött állományt azonban a használati utasításban előír­tak szerint tovább kell ke­zelni a Varrescens csíkkal, mert csak így lesz eredmé­nyes a Varroa-atka elleni védekezés. Minden méhésznek jelen­leg legfontosabb, feladata, hogy a szakértelemmel vég­rehajtott méhkezeléssel és a hivatalosan is engedélye­zett gyógyszeres beavatko­zással a Varroa-atka fertő- zöttségi -szintjét állandóan csökkentse. Alacsony atka- fertőzöttségi szint esetén ugyanis a méhcsalád élni tud, szaporodásra és terme­lésre képes. A mézhordás időszakában gyógykezelni tilos, mert a gyógyszerként használt szer a mézben hosszú ideig meg­marad, fogyasztásra alkal­matlannak minősülő. A Var­roa-atka elleni védekezés harmadik és nagyon fontos módja a szakszerű méhész­kedés. Az atkák herefiasításhoz való vonzódását a gyérí­tésben is fel lehet használni. Tavaszi növényvédelem A biztonságos termesztés alapjai bogyósoknál A« biztonságos termesztés meg­alapozásának része, a növényvé­delem. Szamócában mára tőiévé-, lek fejlődésétől tanácsos meg­kezdeni a munkát. Az ősszel le­hullott leveleken, az enyhe tél miatt a szokásosnál nagyobb számban teleltek át a sodrómoly- lárvák, amelyek elsőként káro­síthatják a növényt (rágott, ösz- szenőtt levelek). Megjelenésük esetén a Ditrifon 50 WP, vagy az Anthio 33 EC használható, egy­formán 0,2 százalékban. Jó hatá­sú lelhet szélcsendes, meleg idő­ben a gázosodó Unifosz is, A talaj fokozatos felmelegedé­se a gyökérzónába csalogatta a cserebogár és a szamóca vincel­lérbogár lárváit. A kártevők ész­lelése esetén a sorok közé ki­szórt és azonnal bedolgozott Ba- sudin 5 G-vel védekezhetünk. Szükséglete 100 négyzetméteren­ként 35 dkg (hervadó tövek). Levélfoltosságok elleni meg­előző védekezés céljából Ortho- cid 0,2 százalék, vagy Fundazol 0,1 százalékos oldatával perme­tezhetünk. Szürkepenész ellen virágzás végéig Topsin M—70, Fundazol 50 WP és Rovrai hasz­nálatát javasoljuk. Málnában a letermett vesszők­kel együtt tanácsos eltávolítani és megsemmisíteni a kártevők áttelelő alakjaival fertőzött, meg­vastagodott, gubacsos vesszőket. A réztartalmú készítménnyel végzett lemosó permetezés után célszerű rendszeresen védekezni a hajtás-, illetve vesszőfoltossá­gok ellen. A réztartalmú készít­mények mellett az Orthocid vagy Dithane használható. A sza­mócához hasonlóan málnában is nagyobb sodrómolykártétel vár­ható. A lárvákat Ditrifon 50 WP- vel vagy Bi—58 EC-vel irthatjuk, a lepkék ellen az Unifosz és a Chinetrin lehet eredményes. Ribiszkében és köszmétében a kedvező időjárás következtében egyes kertekben megkezdődött a levélpirosító levéltetvek szívoga- tása, aminek következtében piro­sodnak és torzulnak a levelek. A felszaporodás megakadályozására — szükség szerint többször ismé­telve — Bi—58 EC-t alkalmazha­tunk. A bokrokat a levelek ki­fejlődésétől kezdődően a levél­foltosságok és a lisztharmat el­len kell rendszeres védelemben részesíteni. Állati kártevők közül alkal­manként a köszmétearaszoló hernyói pusztíthatják a lomboza­tot. A fentebb említett rovarölő szerek mindegyiké aLkalmaznató fellépésük esetén. A permetezések során az előírt ovo rendszabályokat maradékta­lanul’tartsuk be. Különösen fon­tos a várakozási idő és az előírt dózis betartása, mivel ezek a gyümölcsök a gyermekek ked­venc csemegéi közé tartoznak. Budai Csaba megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A külön e célra nevelt és már lefedett herefiasítást mindenkor el kell távolítani a családból, ezáltal időről időre csökkenthető az atkák száma. Az akácvirágzás előtt anyátlanításos egyesítéssel, anyakorlátozásos íészek szű­kítéssel, lerepíttetéssel növel­ni lehet a gyűjtő méhek szá­mát. Ez a beavatkozás együtt jár a fiasítás csökkentésével A korábban belső munkát és így a fiasítást ellátó mé hek a továbbiakban gyűjtő­munkára kényszerülnek. Mű lépek beadásával és azok ki­építtetésével a fiasítást késlel- tetni, korlátozni lehet. A fe dett Hasítások csökkentésé vei az atkák száma is csők ken, mert szaporodásuk aka­dályozott. ősszel, betelelés előtt kel­lő időben ellenőrizni kell a családon belül a méhek szá­mát és ha azokat az áttele- léshez elegendőnek ítéljük akkor a késői fiasítást aján­latos mindig felbontani, ab­ból a bábokat eltávolítani. Ezáltal a Varroa-atkával fer­tőzött sejteket szabaddá tesz- szük. így a tenyeszidény utolsó gyógykezelésekor a gyógyszer számára az egész lépfelület szabaddá válik, a Varrescens csík kifejtheti > hatását. Az ősz folyamán legké­sőbben kikelő Varroa-atkák áttelelnek a méhcsaláddal és a következő évben megindul az atka szaporodása. Ezért fontos az őszi fiasítás nélküli időszakban elvégzett atkael­lenes gyógykezelés. Hitelem tájékoztatás A meggy gyömölcskötűdést lokozó kezelésekről Mind az üzemi, mind a házikerti gyümölcstermesz­tésben megnyilvánuló érdek­lődésre tekintettel márc. 29- én tájékoztatásul közöltük (a Kelet-Magyarország márc. 29-i számában), hogy a meggy gyümölcskötődés fokozására: — a helyenként felelőtle­nül ajánlott gibberellinsav önmagában teljesen hatásta­lan; — a „házi” vegyszerkom­binációk nem engedélyezet­tek; — várható viszont egy új, valamennyi hatóanyagot tar­talmazó készítmény engedé­lyezése és forgalmazása 1984­től. Állomásunk tudta és hoz­zájárulása nélkül a Kelet- Magyarország f. hó 12-i szá­mában azonban megjelent egy korábbi évekből szár­mazó leírás, amely a külön engedéllyel végzett kísérleti program kivitelezéséhez volt szükséges. A legmegfelelőbb vegyszerkombináció megál­lapításához ilyen és hasonló szabadföldi kísérletek végzé­sére természetesen szükség volt. Ebből viszont nem kö­vetkezik, hogy egy ilyen folyamatban levő munka ki­ragadott részlete (legyen ez bar figyelemét érdemlő rész- eredmény is), általánosan ajánlott módszerként kerül­jön népszerűsítésre. Egyértelműen hangsúlyoz­nunk kell, hogy a meggy gyümölcskötődését fokozó ke­zelésekre vonatkozóan a már­cius 29-én közölt tárgyszerű, pontos tájékoztatásunk a mérvadó. A folyó hó 12-én megjelent leírás közreadása nem is lehetett célunk, ezért ezzel Tcapcsolatban semmi­lyen felelősséget sem válla lünk. Dr. Bubán Tamás. tudományos főmunkatárs GYDFV Állomása, CJj fehértó HORGÁSZOKNAK Csak közös munkával Eredményes megyei horgásztanáeskozís A MOHOSZ megyei intéző bizottságának kezdeményezésére két év után ismét megtartották megyei küldöttértekezletüket Szabolcs- Szatmár horgászai. A küldöttek 30 horgászegyesület nyolcezer tagját képviselték. A tanácskozás megállapította, hogy a sporthorgási- mozgalom jelentős eredményeket ért eL De meghatározták azt is, hogy sok még a gond, sok a tennivaló, amelyeket csakis közös munkával, a megyei intéző bizottság hangsúlyozottan testületi irá­nyításával hiánytalanul együttműködő egyesületi vezetéssel és az egész tagság részvételével lehet elvégezni. Meghatározó volt a ta­nácskozás őszinte kritikai szelleme, a bajok szinte kíméletlen, de segítő szándékú feltárása, amely azt tükrözte, hogy a mozgalom ak­tivistái önzetlenül, szívvel-lélekkel dolgoznak a horgászkőzösség javáért. AKTIVISTÁK KITÜNTETÉSE A tanácskozáson, amelyen az országos szövetséget Kürtői Fe­renc szervezési és egyesületi osz­tályvezető képviselte, megemlé­keztek a horgászmozgalom négy évtizedes jubileumáról, a megye első horgászegyesületeinek (Má­tészalka és Fehérgyarmat, 1946, Nyíregyháza, 1950) megalakítói- ról és kitüntették a megye hor­gászmozgalmának legjobb akti­vistáit, tisztségviselőit. „A horgászsportért” kitüntető jelvényt és az ezzel járó pénzju­talmat adományozták Dula Fe­rencnek (Tisza-Szamos közi HE., Fehérgyarmat), Gombos János­nak (Nyíregyházi Vasutas HE.) és Petrikovics Ferencnek (Nyír­egyházi Sport HE.). Tizenhatan kitüntető jeivényt és oklevelet kaptak: Alföldi Lajos, Krizsai Lajos, dr. Szigetvári János és Tompa György (Nyíregyháza), Hosszú János és Bállá József (Kisvárda), Szlávik Jenő és Szűcs Imre (Vásárosnamény), Pongrácz Mihály és Szabó Lajos (Záhony), Andráska Zsigmond és Csirák József (Mátészalka), Pesti Lajos (Tisza vasvári), Szabad Mihály (Tiszadada), Bozsos Benjámin (Tiszadob) és Triff Jó­zsef (Fehérgyarmat). A közgyűlés, ezután meghall­gatta a megyei IB., az ellenőrző és a fegyelmi bizottságok beszá­molóit, az IB. 1982. évi zárszám­adását és vagyonmérlegét, az 1983. évi költségvetést, majd azt a bejelentést, miszerint az 1985-ben sorra kerülő választásig az inté­ző bizottság tagjai közé kooptál­ta Faragó Istvánt (elnök). Széles Istvánt (alelnök), Balogh Árpá­dot (víz- és környezetvédelmi fe­lelős), Varga Jánost (ifjúsági fe­lelős) és Pristyák Józsefet, az el­lenőrző bizottságba pedig Jankó Endrét és Juhász Lajost. VEZETÉS ÉS KAPCSOLATOK A horgászrovat keretei között nincs mód rá, hogy részletes, beszámolót közöljünk az eredmé­nyekről és mindenre kiterjedően beszámoljunk a tartalmas, célra törő vitáról. A lényeget szeret­nénk tükrözni, a részletek külön­ben is megszabják következő hor­gászrovataink tartalmát. Isméd:, de meghatározó adatok: nem egészen két év alatt hat új egyesület alakult, ezzel az egye­sületek száma harmincra, a tag­ság pedig nyolcezer fölé emelke­dett. Két év alatt kilencről 16-ra nőtt a saját vízzel rendelkező egyesületek száma. A régebbi 230—280 ezer forint helyett már csaknem másfélmillióból gazdál­kodik az IB. évente és több mil­lióból az egyesületek. De a kiszé­lesedő mozgalommal együtt nőt­tek a feladatok, a vízkezelés, hal­beszerzés, a gazdálkodás gondjai, amelyekkel nem mindig sikerült megbirkózni. Az elmúlt években különféle okok miatt csak fél létszámmal dolgozott az IB., éppen ezért testületi döntések helyett a tit­kár egyem intézkedésekre kény­szerült, amelyek nem voltak min­dig hibátlanok. Nem működtek megfelelően a szakbizottságok, az egyesületekkel és a felsőbb szervekkel való kapcsolatoknak csak kezdeti eredményei szület­tek. Mindezeket megállapította a korább) szövetségi ellenőrzés, az ellenőrző bizottság jelentése és ugyanez csendül ki a küldöt­tek felszólalásaiból is: Kisebb vi­hart kavart aZ IB. létszámának feltöltését célzó kooptálás beje­lentése. Végül is elfogadták azt a döntést, hogy a teljessé vált in­téző bizottság testületi ténykedé­se ezzel garantáltnak látszik: pa­rancsszerű utasítások, körülte­kintés nélküli szankciók helyett egyetértőén közös munkával dol­goznak valamennyi egyesület se­gítése érdekében. Megállapította a közgyűlés, hogy az egyesületek helyi kap­csolatai jobbak a párt-, a taná­csi és társadalmi szervekkel, mint az IB. kapcsolatai. A kül­döttértekezlet is ezt tükrözte, hi­szen nem vettek azon részt a me­gyei szervek képviselői, még a legilletékesebb, közvetlen fel­ügyeleti hatóság, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya képviseletében a vadá­szati-halászati felügyelő sem. öt illetően jó néhány kritikai meg­jegyzés hangzott el a tanácsko­záson. Feltehetően munkájának kettősségéből fakadóan nem tu­dott eddig kellő segítséget nyúj­tani. (A horgászvizek kezelésbe adása elhúzódik — a vásárosna- ményiaké pl. másfél éve —, so­káig várnak jóváhagyásra a halá­szati üzemtervek, év eleje óta még mindig megoldatlan a társa­dalmi halőrök eligazítása és fel­esketése, elhúzódik az egyes vize­ken indokolatlan fajlagos tilalmi idők [pl. Császárszállási, vagy — a versenyek idejére — más korlátozások megváltoztatá­sa, a kapcsolatok javítása horgá­szok és halászati szövetkezetek között.) HALGAZDÁLKODÁS 1980-ban még teljes egészében, de az elmúlt két évben csak rész­ben — és csak hosszas utánajá­rással sikerült a halbeszerzés a horgászvizek halasításához. Az egyesületek ügyeskedésén múlt. hogy az előírt halasításnak 7730 kilogrammal eleget tettek, sőt 6889 kilogrammal még túl is szár­nyalták azt. Pedig együttműkö­dési szerződések vannak a halá­szati szövetkezetek és a horgá­szok között, de ezek nehezen bontakoznak ki papírformájuk­ból. A népgazdasági érdekek el­sődlegességének elismerése mel­lett felvetette a küldöttértekezlet, hogy a beszerzési huzavonák mi­att őszről tavaszra áthelyeződő halasítás megrövidíti a horgászo­kat, a horgászat Idejét. Hiszen a telepítés utáni tilalmi időt a faj­lagos tilalmi idő követi és máris hónapokkal megrövidül a hor­gászigény, amit nem igen lehet levonni a területi engedélyek árá­ból. Elismerte a közgyűlés, hogy a horgászok által látogatott ter­mészetes vizek halasítása terén előnyös változások vannak, a megye két halászati szövetkeze­te halasit a területi engedélyek árából. Viszont sokfelé a helybeli halászok — a telepitést követő tilalomnak fittyet hányva — na­pokon belül visszafogják a kihe­lyezett és még bandázó halak jó részét. Mások a halászok elektro­mos halászatát tartották veszé­lyesnek a környezetre, a haliva- dékra. Hozzátéve, hogy ez utób­bin nem igen lehet változtatni. Elismerte a közgyűlés, hogy he­lyes volt a MOHOSZ százezer fo­rintos halasítási támogatásának felosztása az egyesületek között, felmérve azok társadalmi munka­akcióit és környezetvédelmi tény­kedésüket. Viszont elvetették az IB. által javasolt olyan szankci­ót, amely szerint ne kapjon ha­lasítási támogatást az az egyesü­let, amely nem juttatja el ha­táridőre a szükséges közléseket az IB.-nek. Mert igazságtalan lenne az egész tagságot büntetni a vezetőség hanyagságáért. Fel­vetették még, hogy a gazdálkodó .egyesületek nem kapnak. <’Ií‘g szakmai segítséget' a halnévelés- hez, lehalászáshoz, szelektálás­hoz. A MOHOSZ képviselője ígé- . retet tett arra, hogy a szövetség agronómiái osztálya segíteni fog­ja az egyesületeket. Emellett nem ártana a halászati szövetkezetek­kel is valamilyen megállapodást kötni szakmai segítségre. Mindezekből következik, hogy az IB. „Császár-centrikussága” is kifogásolható. Elismerésre méltó a császárszállási tavak rendezett­ségére és halasítására való törek­vés, az állandóan növekvő (ta­valy már 190 ezer forintos) be­vétel, amelyre nagy szükség van Miként arra is, hogy ezernél több horgász városközeli hor­gásztatása itt történjen. De arra is szükség van, hogy az egyesü­letek szakmai támogatásáról se feledkezzenek meg. verseny Es Ágazatok A horgászversenyek kapcsán felmerült, hogy bár a Szabolcs Kupán tavaly megyénk lett az első, a többi versenyeken igen gyengén szerepeltek horgásza­ink. Sőt: növekvő az érdektelen­ség. A megyei halfogó bajnoksá­gon például 30-ból csak 22 egye­sület jelentett részvételt és mind­össze 15 jelent meg. Helyes ja­vaslat hangzott el arra, hogy i tiszavasvári szerény lehetősége­ket elvetve (Keleti-főcsatorna) al­kalmasabb helyen kell versenyt rendezni, ahol halat is lehet fog­ni. Ügy lesz közkedvelt a verseny és igazságos az a döntés, hogy a benevező, de távol maradt egye­sületek fizessék meg a rájuk eső költséget! Az idén az országos csapatbaj­nokság és a megyei halfogó CSB, valamint a Szabolcs Kupa és a pécsi Herman Ottó-emlékverse- nyen kívül még egy, a pécsihez hasonló horgász öttusaverseny lesz az IB. császárszállási kis ta­ván, amelyen az egyesületi tiszt­ségviselők 4 + 1 fős csapatai ve­hetnek részt. Bár Nyíregyházán van horgász- klub filmvetítésekkel és szakelő­adásokkal, tavaly volt és az idén is lesz ifjúsági horgásztábor, de sok teendő vár még az IB-re és az egyesületekre a szakmai ne­velés, főként az ifjúság nevelése terén. Nem fordulhat elő az, ami tavaly, amikor a tervezett 120 he­lyett mindössze 9 egyesületből 25 ifihorgász vett részt a két nap helyett egynapos vetélkedőn. Az új ifjúsági felelősre és az aktív szakbizottságra vár, hogy változ­tasson ezen. Ugyanúgy, mint a víz- és környezetvédelem tekin­tetében, ahol az eddig nem létező helyén új felelős és az ugyancsak tevékeny szakbizottság munkájá­ra van szükség. A víz- és kör­nyezetvédelem terén eredménye­sen munkálkodó egyesületeket ezentúl is érdemeik szerint ré­szesítik halasítási támogatásban. Megéri az igyekezet, mert sok ezer család vízparti pihenéséről, - kikapcsolódásáról van szó. Pristyák József A mezei pocok egér alakú állat, s a mezőgazdaság leg­veszedelmesebb gerinces kár­tevője. Jóval többet rág, mint amennyit elfogyaszt, metsző­fogait ugyanis állandóan kop­tatnia kell. A fejlett pocok 9 •—10,5 centiméter hosszú, far­ka rövid, 3—4 centiméter. Bundája a háti részen szürke — sárga árnyalattal —, hasi oldalán szennyesfehér. A talajban 40—60 centimé­ter mélyen készíti 5—6, 2,5—5 centiméter átmérőjű bejáró­nyílással ellátott fészkét. A fészek legmélyebb pontján találjuk a vackát, melyeímö- vényi maradványokkal, pute| anyagokkal bélel ki. Rendkí­vül szapora! A száraz észtén-' dő, különösen a száraz ta­vasz nagyon kedvező elsza­porodására. A gyors hóolva­dás, a záporesők, a hosszan tartó, hűvös csapadékos idő nagyon legyengíti. Ilyenkor fertőző betegségek is pusztít­ják. Kárképe rendkívül változa­tos, de abban mindig meg­egyezik, hogy a megrágott fe­lületen jól látszanak metsző­fogainak párhuzamos nyo­mai! Járt lyukainak bejárata mindig sima falú. Bejáratá­nál vagy belsejében rendsze­rint: zöld növényi maradé­kok és többnyire friss ürülé­kek is láthatók. Amelyik lyuk bejárata beomlott, pókhálós vagy penészes, az már lakat­lan! Jó hatású készítmény elle­ne az ARVAL.IN, de csak is­mételt csalétkezés esetén ér­hetünk el vele eredményt. Egy-egy alkalommal 2—3 szem csalétket kell kiszórni minden lakott pocoklyukba. A lyukak lakottságát úgy el­lenőrizhetjük a legmegbízha- tóbban, ha a járatokat bete­metjük. A lakott járatokat másnapra egész biztosan ki­bontják a pockok. A csalét­kezés után viszont ne tömjük el a járatokat, hogy a csal­étekre rátalálhassanak a poc­kok. A legújabb kemikáliák kö­zül jó hatású szerként alkal­mazhatjuk a REDENTIN 75 rágcsálóirtó szert, a REDEN­TIN 75-t, kisüzemi felhaszná­lás során 3, egymást követő napon, egy dekagrammos dó­zisban kell kiszórni a jára­tok elé, vagy egy kilogramm szert kell adagolni: 150 négy­szögöles területegységre. A REDENTIN 75 közepesen mérgező készítmény. Élelmer zés-egészségügyi előírások szerint rendeltetésszerű fel- használása esetén nincs kor­látozás. Viszont a szer nem kerülhet élelmiszerrel, ta­karmányokkal érintkezésbe! Óvatos használat mellett nem okoz foglalkozási mérge­zést. Egyéni védőfelszerelés­ként a gumikesztyű haszná­lata kötelező! Kerülni kell a szer elszóródását, porlódást. Mérgezés gyanúja esetén a munkát haladéktalanul félbe jkell szakítani, majd a hely­színi elsősegélynyújtás után intézeti kezelésről kell gon­doskodni. Az esetleges mér­gezés — vérzékenység — el­lenszere: a Ki vitamin. Ere­deti, zárt csomagolásban — eltarthatósága — száraz, hű­vös helyen, szabályos nö- vényvédőszer-raktárban: két év. Dr. Széles Csaba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom