Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-20 / 92. szám
4 Kefet-Magyarország 1983. április 20. Kommentár Többet, jobbat! M egszoktuk már, hogy a Szovjetunióban nagyszabású programok kidolgozásával sietnek egy-egy különösen jelentős feladat végrehajtására. Lehet, hogy szokatlan a hasonlat, mégis megkockáztatjuk: az elmúlt időben kibontakozó élelmiszerprogram fontosságában legföljebb a húszas években sikerrel megvalósult Goelro- hoz, a hatalmas kiterjedésű ország villamosításához hasonlítható. Miről is van szó? Arról, hogy a szovjet mező- gazdaság és élelmiszeripar több szempontból még napjainkban sem felel meg a várakozásnak. A földművelés nem' elég hatékony, pedig mind a lakosság ellátásához, mind az állattenyésztés föl- lendítéséhez a jelenleginél !> ’ ö, jobb minőségű termékre Via szükség. Arról nem is szólva, hogy a gabonaimport évről évre jelentős mennyiségű devizát köt le. Jurij Andropov a hétfőn Moszkvában rendezett országos mezőgazdasági tanácskozáson részletesen szólt a gondokról és a teendőkről. Arról, hogy nem lehet és nem is szabad minden balsikert a kedvezőtlen időjárás rovására írni. A tartósan jó eredményekhez a jelenleginél átgondoltabban kell dolgozni. Ügy tűnik — az SZKP főtitkárának elemzéséből is ez derül ki —, hogy ezúttal valóságos frontáttörésre készülne; a szovjet mezőgazdaságban. Nem elégednek meg a múltban gyakori kifogásokkal: kevés a gép, hiányoznak a szakemberek. Egyrészt: a. mezőgazdasági üzemek műszaki ellátottságát tovább javítják, másrészt a rendelkezésre álló gépparkkal is jóval nagyobb terméseredményeket lehetne elérni. Párizsban ülésezik a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága. A képen bal szélen Georges Marchais, a párt főINCIDENSEK A VIETNAMI—KÍNAI HATÁRON titkára a tanácskozáson. Reagan bajatantatta: Megkezdik az MX-rakéták telepítését Kínai tüzérségi egységek vasárnap és hétfőn is lőttek vietnami területekre és állásokra a kínai Kuanghszi Csu- an autonóm területtel határos részen, jelentette kedd délelőtt az Űj Kína. gépeltérítésért 5 ÉV BÖRTÖN Reagan amerikai elnök kedden bejelentette; 100 darab, egyenként tíz atomtöltetet hordozó új, MX-jelzésű interkontinentális ballisztikus rakétát helyeznek el Wyoming és Nebraska államok területén, a korábbi Minute- man hadászati rakéták silóiban. Egyúttal megkezdik a „Midgetman” elnevezésű új típusú, egyrobbanófejes hadászati rakéták kifejlesztését. A fegyverkezési hajszában új fokozatot jelentő MX-rakéták elfogadtatása fejében Reagan fogadkozott, hogy „fáradhatatlanul fog dolgozni a nukleáris stabilitásnak a lehető legalacsonyabb szinten való megvalósításán”. Az amerikai törvények értelmében a kongresszusnak 45 nap áll rendelkezésére a nagy horderejű hadászati fegyverkezési döntés megvizsgálására és esetleges elutasítására. Ifjúsági békenagygyűlés volt Ritában. A demonstráció résztvevői felhívással fordultak a nyugatnémet Bréma lakóihoz: ne engedjenek amerikai rakétákat telepíteni földrészükön. Egy nyugat-berlini bíróság öt évi börtönbüntetésre ítélte azt a 22 esztendős lengyel állampolgárt, aki 1982. novemberében Nyugat-Berlinbe kényszerítette a LOT lengj el légitársaság egyik belföldi járatát. A VÖRÖS BRIGÁDOK PERE TORINÓBAN Hétfőn Torinóban megkezdődött a Vörös Brigádok nevű terrorszervezet 62 tagjának pere. 1973—1980 között Torino térségében elkövetett gyilkosságokkal és terrorcse- lekményekkel vádolják őket. BEMUTATTÁK WAGNER CIMÜ FIMET Londonban vasárnap bemutatták Tony Palmer angol rendező „Wagner” című filmjét, amely a nagy német zeneszerző életét örökíti meg — csaknem egynapos időtartamban. Legalábbis ennyi ideig tartott a hétmillió font sterling költséggel készült felm első vetítése. A részben Magyarországon forgatott film főszerepét az amerikai Richard Burton játssza. Nagy fontosságot kapott Andropov beszédében az irányításban részt vevők szakismeretének kérdése. Nyomatékkai szólt a főtitkár a lakosság kisegítő háztáji gazdaságáról is. Kifogásolta például, hogy sok falun élő család nem tart semmiféle állatot. Mindent egybevetve: kétségtelenül nagyobb követelményeket támaszt az élelmiszerprogram megvalósítása a szovjet mezőgazdaság, sőt az egész népgazdaság elé. De egyrészt rendelkezésre állnak a szükséges tartalékok, másrészt a szocialista országok — a többi között hazánk — kedvező tapasztalatai is jó lehetőséget kínálnak. Gy. D. Lemondott Salvador hadiiiyminisztere Alvaro Magana, Salvador ideiglenes államfője elfogadta Jósé Guillermo Garda hadügyminiszter lemondását. Garcia tábornok személyében annak az embernek kellett távoznia a politikai porondról, akinek eddig meghatározott szerepe volt Salvador belpolitikájában. A tábornok utódja, a hírek szerint, Eugenia Vides Casanova tábornok, a nemzeti gárda eddigi parancsnoka lesz. FELAJÁNLJUK SZOLGÁLT AT ÁSUNK AT! Vállalatok, szövetkezetek által rendezett majálisokra SZAíUX» Cg KITELEPÜLÜNK, : CSSSSSmI ? helyszínen bogrócsos ételek és nyársonsültek elkészítését, felszolgálását vállaljuk. Teljes áruellátást is biztosítunk olcsó áron. Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat, Nyíregyháza, Rákóczi u. 4. Információ: 10-171 sz telefonon. (616) összerakható cserépkólya-garnitúra kapható a 42. sz. Raktáráruházban (MÁV-állomás mellett). Sima kiviteliben Opart kivitelben 5320,— Ft. 7100,— Ft. (615) 1MSUILL KERESKEDELMI VAU-ALAT^Y^ Növekvő lengyel szénexport! 1982-t*en Lengyelország jelentős sikereket ért el a korábban elveszített nyugati szénpiacok visz- szaszerzésében. Franciaországba, NSZK-ba, Olaszországba és Dániába is szállítottak kőszenet, noha a hetvenes évek vásárlásainál kisebb mennyiségben <1,5—2,0 millió t országonként), növekedett viszont a szállítás Finnországba (2,1 millió t), Brazíliába (1,3 millió t), valamint Hollandiába is (0,85 millió t). Cj piacokat is sikerült a lengyel szénexportőröknek kutatni* ok, Máltán és Algériában. 1983-ban a lengyel szénszállítások további növelését tervezik. Bár a teljes kínálat még nincs lekötve, abban bíznak, hogy az 1982-es 15 millió t eladással szemben idén 20 millió t szenet sikerül elhelyezni a nyugati piacokon. A LENGYEL SZÉNBÁNYÁSZÁT EXPOBYJA AUSZTRIA VÁLASZT(I.) Oázis Nyngat-Európában Azt mondja Kreisky kancellár: ez lesz minden idők legkeményebb választási csatája. Úgy tűnik, igaza van. Tizenhárom éve azzal indultak a szocialisták, hogy modernebbé és egyben emberibbe teszik Ausztriát. Állták a szavukat. Kreisky kormánya megszilárdította az ország belső békéjét, növelte nemzetközi tekintélyét, az „osztrák modellben” összekapcsolta a jóléti társadalmat a liberális állammal és a szociális biztonság magas színvonalú rendszerével. Eredményesen és erőteljesen fejlesztette a gazdaságot és infrastruktúrát, amely ma az ipari országok mércéjével is modern és versenyképes. Az osztrák nép 1975-ben és 1979- ben a szavazatok 51 százalékával ismerte el ezt a telj e- Isítményt. Ez a fejlődés most a gazdasági válság következtében megtorpant. A jóléti állam, a szociális biztonság finanszírozása a gazdaság teljesítőképiességének határába ütközik. És április 24-én az Osztrák Szocialista Pártnak, 12 év után először, szembe kell néznie azzal az eshetőséggel, hogy az abszolút többséget elveszítheti. A szocialistákra mindig azt mondták: ahhoz értenek, hogy a meglévő javakat elosszák, de ahhoz nem, hogy létre is hozzák azokat. Nos, Ausztria ma az egy főre eső társadalmi össztermék tekintetében valamivel az Európai Gazdasági Közösség országainak átlaga fölött áll és az OECD — az iparilag fejlett — államok között a kilence- |dik. Állami tulajdonban van a bányászat, a vas- és acélipar, a vegyipar, az energia- rendszer, valamint a gép- és járműipar jelentős része. Az állami vállalatok adják az ipari termelés egyötödét, 110 000 embert foglalkoztatnak és termelésük 31 százaléka exportra megy. Az osztrák kivitel a szocialista kormányzat első tíz éve alatt 74 milliárdról 251 milliárd schil- lingre nőtt — ez a legnagyobb megugrás Nyugat- /Európában. Ausztria életszínvonalban is, infrastruktúrában is felzárkózott a fejlett tőkés országok szintjére. A foglalkoztatottság a legutóbbi időkig majdnem teljes, a bruttó átlagkereset 11 000 schilling. A jövedelemek tíz év alatt 175, az árak 96 százalékkal emelkedtek. A 7,5 millió lakosú országban 2,4 millió személygépkocsi van, a szövetségi kormány évente 50 ezer embernek ígér lakást. Azt ígérték a szocialisták, hogy „emberibbé” teszik Ausztriát. Amit megvalósítottak, az valóban mintaszerű. A munkaalkotmány számos rokon vonást mutat a mi rendelkezéseinkkel, sőt gazdasági helyzetük bizonyos előnyöket is lehetővé tett: a munkaidő negyvenórás, a munkahét ötnapos, a fizetett szabadság 24—30 nap. Van felmondási idő, végkielégítés és figyelemre méltók az üzeKreisky kancellár egy választási gyűlésen. (Fotó: SKF) mi szakszervezeti tanácsok jogai. A társadalombiztosítás — betegségi, baleseti, munkanélküliségi és nyugdíj — majd minden dolgozót felölel. Jelentős vívmányuk: a nyugdíjak folyamatosan és azonos mértékben emelkednek a fizetésekkel. Jár családi pótlék, szülési szabadság és segély — még gyermek- gondozási is —, és van háztartás-alapítási segély. Egyenlőséget a képzés útján is! — sok évtizedes munkásmozgalmi igény. 1970 és 1980 között 221 iskolát építtetett a szövetségi kormány 90 ezer férőhellyel. Ma 70 százalékkal többen járnak középiskolába, mint tiz évvel ezelőtt. Akkor a fiatalok 25 százaléka nem tanult szakmát, ma 8. A gazdasági visszaesést erőteljes állami beavatkozással ellensúlyozták. 1970 óta közpénzekből 500 milliárd schillinget fordítottak beruházásra, jórészt az infrastruktúrára. 400 000 új munkahelyet teremtettek. A bruttó termelés egyharmada ma is beruházásokra megy. Ezt az arányt csak Japán és Norvégia múlja felül. S az eredmény: Ausztriában tíz év alatt 44 százalékkal nőtt a termelés a nyugat-európai 34 százalékkal, szemben, a drágulás évi rátája 6 százalék, a nyugateurópai 10. És a gazdasági válság ellenére Ausztriában a munkanélküliség a nyugateurópainak (11 százalék) ssupán egyharmada. A törés 198(bban következett be. Tavaly a gazdasági növekedés nominálértéke 8, a reálértéke már csak 1,1 százalék volt. A munkanélküliség az idén meghaladja a 4 százalékot. A foglalkoztatási gondok kivédésére évről évre különprogramot léptettek életbe, a harmadikat az idén — 30 milliárdos nagyságrendben. S még ma is: az ország exportja változatlanul nő, a schilling stabil. Az ország devizatartaléka három havi import teljes fedezete. Az ár azonban, amit ezért fizetni kell — súlyos: a nagyarányú állami beruházási politika, a konjunktúra éveiben vállalt szociális terhek miatt a költségvetés deficitje évről évre nő — tavaly elérte a kiadások 16 százalékát —, az állam eladósodik. Bár a kormány szerint az egy főre eső adósság kisebb, mint az NSZK-ban, Svájcban vagy Japánban és az ország hitel- képessége jó, egyre határozottabban jelentkezik a kérdés: meddig bírja ezt a terhet az állam? 1970-ben 7, tavaly 70 milliárd schilling volt a deficit. Kiszámították, ha ez a folyamat folytatódik, akkor a költségvetés hiánya 1986-ban eléri a 135 milliárd schillinget — s ez a finanszírozhatóság ihatára. Ausztria válaszúthoz érkezett. Báling József (Következik: 2. Az osztrák út — holnap) JF Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása!
