Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-19 / 91. szám

1983. április 19. Kelet-Magyarország 7 Biztonságos bekötések A korszerű elektronikus be­rendezésekben megdöbben­tően nagy számú huzalbekö­tést kell készíteni. Sokáig ál­talában lágy- és keményfor­rasztott kötéseket alkalmaz­tak, mígnem egy jobb meg­oldást ki nem dolgoztak erre a célra: a tekercselt kötést. Kiderült ugyanis, hogy a kü­lönféle forrasztott kötések­nek nem csupán az a hibájuk van, hogy például az ón ki­kristályosodik és rideggé vá­lik, miáltal mechanikai szi­lárdságát jórészt elveszti (ónpestis), hanem minden­fajta forrasztott kötés eseté­ben fellép bizonyos fokú korrózióveszély is, ugyanis a forrasz anyaga és a bekötő­huzal, valamint az érintkező­csap elektrokémiai elemet alkot, és ez valamelyik al­katrész fokozatos elpusztu­lásához vezet. Ennek kikü­szöbölésére a tekercselt kö­tések az érintkezőcsap köré egy villamos kéziszerszám­mal rátekercselt huzalspirá­lisból állnak. A bekötőhuzal aránylag kemény, ezüsttel bevont réz­huzal szokott lenni, amely­nek a végét először egy kü­lönleges fűtött szerszámmal megtisztítják a szigetelő mű­anyagbevonattól, azután a tekercselő kéziszerszámba helyezik, amely az érintke­zőcsapon kialakítja a kötést. A viszonylag kemény rézhu­zalt a szerszám olyan szoro­san tekercseli az érintkező­csap köré, hogy arról csak egy másik különleges szer­számmal lehet eltávolítani, letekercselni. A tekercseit kö­tések rendkívül megbízhatók és igen tartósak. Szilárdsá­Egy kiadvány tanulságaiból Vélemények — viták lakáspolitikánkról Az elmúlt egy-másfél év­tizedben számtalan tanul­mány jelent meg hazánk la­káshelyzetéről, így a lakás­építésről, -elosztásról, fenn­tartásról, gazdálkodásról. Ezek az írások közvetve vagy köz­vetlenül részét képezték an­nak a kollektív gondolkodás­nak, amely lakáspolitikánk állami- felülvizsgálatát is eredményezték. A Böröczfy Ferenc összeállításában és szerkesztésében a közelmúlt­ban megjelent kötetben he­lyet kaptak a legkülönbözőbb álláspontok, amelyek többé- kevésbé hatottak egy, az ed­diginél hatékonyabb lakáspo­litikai koncepció kialakításá­ra. A téma mindenkit közelről érint, mert a lakás a táplál­kozással és a ruházkodással együtt az ember legelemibb szükségletei közé tartozik, egyúttal meghatározó ténye­zője a lakosság életkörülmé­nyeinek, életszínvonalának is. Becslések szerint a magyar családok legalább egyharma- da valamilyen lakásgonddal küzd, mert fiatalok és még nincs lakásuk, vagy megnö­vekedett a család és már szűk a lakás, vagy nem megfelelő a lakás fekvése, más község­ben vagy városban kívánnak elhelyezkedni, vagy idős hoz­zátartozókat szeretnének ma­Elektronikus A videotechnika Készül a videofelvétel Buda­pesten, a Hotel Pentáról. Napjainkban egyre nő azoknak a családoknak a szá­ma, akiknek „házimozi”-juk van. Hazánkban pillanatnyilag — a szabványosított képmag­netofonok megjelenéséig — a világszerte elterjedt három rendszer mindegyike megta­lálható. Több intézmény, így gukhoz venni, esetleg a csa­lád felbomlik stb. Pedig kü­lönösen 1960 óta lényegesen javultak a lakáskörülmények. A 15 éves lakásépítési tervet sikerült túlteljesíteni 1961— 1975 között több mint 1 mil­lió új lakás épült, kb. 3 millió ember költözhetett új otthon­ba, de a lakáshiány azóta sem szűnt meg. A második 15 éves lakásépítési terv (1976—1990) mintegy 1,2 mil­lió lakás felépítését tűzte ki célul. Reális számítások sze­rint azonban a jelenlegi 400— 450 ezerre tehető lakáshiány még az évtized végén is meg fogja haladni a 100 ezret. Mi az oka a lakáshiány­nak? Hogyan lehet a lakás­hiányt csökkenteni vagy megszüntetni? Mi az oka, hogy lakáshiányról beszélve ma mindig városi lakáshiány­ra gondolunk? Hogyan lehet­ne a lakáshoz jutási egyen­lőtlen esélyeket mérsékelni? Ilyen és ehhez hasonló kér­désekre kap sokszor egymás­nak teljesen ellentmondó vá­laszt az olvasó. A legtöbb szerző véleménye megegyezik abban, hogy a hazai jövedel­mi viszonyok mellett a lakás- politikában (juttatásban, hi­telezésben) létrejött differen­ciálás túlzott. Aránytalan a lakásépítési, -vásárlási, és a fenntartási költségek teher­képrögzítés hasai terjedése az OMFB, az Országos Ok­tatástechnikai Központ, a műegyetem tanulmányt ké­szített e rendszerek különbö­ző célú (oktatás, szórakozta­tás, kutatás) elterjesztésére. Hazánkban már több szer­vezet, illetve vállalat foglal­kozik videoműsorok készíté­sével. A legtöbb videomeg- rendelést a Pannónia Film­stúdió készíti. E stúdió ké­pes tv-ben is sugározható programok készítésére. A filmstúdió a világon ma is­mert és beszerezhető leg­korszerűbb technikával is rendelkezik: HITACHI kézi és műtermi képfelvevő ka­merákkal, az ehhez csatlako­zó korszerű AMPEX kép­magnókkal, montírozó és kiegészítő berendezésekkel. Mellettük olyan további kor­szerű kép-, hang- és világí­tástechnikai berendezések állnak rendelkezésre, mely­nek segítségével a legmoder­nebb trükkök és elektronikai hatások alkalmazhatók. vállalása. Sokan úgy vélik, hogy a lakáshelyzet javítása a piaci viszonyok erőtelje­sebb érvényesítését tenné szükségessé, amit természete­sen a szociálpolitikai megfon­tolások figyelembevételével kellene kiegészíteni. Mások lakásgazdálkodási rendsze­rünk jobbítását, az egyenlőbb lakáshoz jutási esélyek köze­lítését az állami támogatások mai helyzetünknek jobban megfelelő arányainak kiala­kításában látják. Többen ja­vasolják a területi folyama­tok fokozottabb számításba vételét, infrastruktúra fejlesz­tési koncepció kidolgozását sürgetik, amit egy átfogó, or­szágos, regionális és helyi szinten összehangolt, a kü­lönböző ágazatfejlesztéseket koordináló településfejlesz­tési politika kereteibe kelle­ne illeszteni. A könyvet a szabolcs-szat- mári olvasó is minden bi­zonnyal érdeklődéssel tanul­mányozza majd, talán több­ször is arra gondolva, hogy az évtizedek óta alacsony ál­lami lakásépítési arány miatt a más megyeiektől jóval na­gyobb mértékben saját erő­ből kell megoldani a lakás­gondokat. (Vélemények, vi­ták lakáspolitikánkról. Kos­suth Könyvkiadó, 1983.) Hajnal Béla Vízben oldódó sörét Kanadában a sörétszemek minden évben a kacsák ez­reinek pusztulását okozzák. Nem mintha ilyen sokat le­lőnének közülük, hanem azért, mert a kacsák meg­mérgezik magukat a sörétsze­mekkel. Lövések révén mint­egy 600 tonna sörét kerül évente a vízimadarak élette­rébe. A madarak, különösen azok a fajok, amelyek a vizek fenekén és iszapjában ku­tatnak táplálék után, a mag­vakkal és a homokszemcsék­kel együtt a sörétszemeket is megeszik. A rágógyomorba kerülnek, ahol finom porrá őrlődnek, feloldódnak, és a vérkeringésbe jutnak. Fel­tételezik, hogy egyetlen sö­rétszem halálos ólomadagot tartalmazhat. A kanadai Nemzeti Kutatótanács kere­si a módszert, hogyan lehet­ne megszüntetni ezt a veszélyt. Olyan söréttel kísérleteznek, amelyben vízben oldódó kö­tőanyag tartja össze az ólom­port. Száraz állapotban szi­lárd és vadászatra alkalmas, vízbe vagy iszapba hullva azonban szétesik és finoman eloszlik. Reuma Román kutatók megvizs­gálták néhány reumás be­tegség családon belüli hal­mozódását. Megállapították, hogy a heveny reumás izületi gyulladásban vagy idült reu­más csigolyabetegségekben szenvedő betegek családjai­ban a betegségek előfordulá ­si aránya 3,7, illetve 3,06 szá­zalék. (Általános előfordulá­suk aránya 0,57, illetve. 0,11 százalék.) Az idült izületi gyulladás négyszer olyan gyakran fordul elő ugyanazon családon belül, mint általá­ban. Minden arra utal, hogy a reumás betegségekben is szerepe van az öröklődésnek. Az öröklődő tényezőknek azonban valójában aláren­delt szerepük van a kör­nyezeti hatások — elsősorban a kedvezőtlen lakásviszonyok — mellett. guk majdnem a hegesztett lárdságát is megnöveli kissé, kötésekével azonos, amiben Képünkön: egy ilyen teker- nyilván az is közrejátszik, cselt kötést készítő célszer- hogy a tekercselés közben számot láthatunk munka köz­beálló rendkívül kis mér- ben az egyik lengyel elektro- tékű képlékeny alakítás egy- nikai üzemben. (MTI Külföl- szersmind az érintkezés szi- di Képszolgálat) Körkép a holnapról Fehérje — kétezerig A fehérje mostanában egy­re inkább nemcsak az orvo­soknak, biológusoknak, de a mezőgazdászoknak is hét­köznapi, mondhatni „munka­fogalommá” válik, hiszen az állattenyésztésiben a végter­mék és a takarmány, a nö­vénytermesztésben a termelt növény fehérjetartalma fon­tos mutató. Ezért is érdemel különleges figyelmet az a tanulmány, amelyet A fe- hérjeellátás hosszú távú stra­tégiája címmel készítettek az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság fehérjeprogram irodájában. Néhány érdekes­séget mutatunk be, Kralo- vánszky U. Pál főosztályve­zető, a fehérjeprogram iroda vezetője segítségével. — Ma Magyarországon 14 —15 millió ember eltartásá­ra elegendő mezőgazdasági terméket termelünk meg. 2000-re szeretnénk elérni, hogy húszmillió embernek elegendő élelmiszer teljék ki a magyar mezőgazdaság pro­dukciójából, amit új növény- és állatfajták termelésbe ál­lításával, új technológiákkal lehet biztosítani. Persze tud­juk, hogy ennyien az ezred­fordulóra sem élünk határa­ink között, de az élelmiszer- önellátáson túl az export je­lentős növelésével is szá­molni lehet. — Milyen új fajtákra gon­dolnak? — Amit ma termesztünk, abból 2000-ben egyetlen nö­vényfajtát sem fognak ter­meszteni már. 4—6—7 éven­ként egy-egy újabb, hatéko­nyabb, nagyobb hozamú, jobb beltartalmú „generáció” lép az előzőek helyébe. Szinte csak a nevük marad az egy­kori növényeknek. Nem utó­pia, hogy fehérjetartalmuk 30—40, sőt 50 százalékkal is nő majd. — Mi akadályozza ma az eredményesebb termelést? — Nem azt termelik nö­vénytermesztőink, amit az állatállomány vagy az em­beri fogyasztás igényel. Ki­tűnően megtanultunk búzát, kukoricát termelni, terem is bőven, exportáljuk is. De jo­gos a kérdés: így a legjobb? Az évtizedes szokásoktól el­térő, nagyobb beltartalmú növényeket kellene termel­nünk, s ezt a gazdagabb bél­tartalmat kellőképpen feldol­gozva magasabb exportjöve­delemhez is juthatnánk ... És egy mennyiségi adat: ma a legfejlettebb országok­ban egy ember évi fehérje- ellátásához ezer kilónyi ga­bonát számítanak — de eb­ből csak kétszáz kilogramm a közvetlen fogyasztás, a többi viszont tojássá, tejjé, hússá alakulva kerül az asztalra. Nálunk is ez a helyzet. Eddig azt termeltek a föl­dön, amit megszoktak, ami mindig is megtermett. Most viszont a mezőgazdaságban is rá lehet és rá kell térni a programozott termelésre — azaz a fogyasztói igényekből kiindulva, annak mennyisé­gi és minőségi szempontjait figyelembe véve kell a ter­melést tervezni. Szerencsére a magyar ökológiai potenciál ennek jószerivel nem is szab korlátot. És egy gazdasági szempont: ma egy magyar átlagember jövedelmének negyven szá­zalékát költi táplálkozásra. Ez csökkenthető. Az sem mellékes, hogy a folyamato­san csökkenő termőterülete­ken is — ez a tendencia va­lószínűleg tart még egy ide­ig — az új módszerekkel a mainál jóval többet lehet termelni az ezredfordulóra. TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG A jövő útja a komplex szállítás* és rakodásgépesítés v Árufuvarozás gyorsabban, gazdaságosabban! Megyénkben évente több millió tonna mezőgazdasági termék elszállításáról kell gondoskodni. Sőt, a tapasz­talatok szerint, az emelke­dő termésátlagok, valamint az ipari eredetű anyagok, illetve a melléktermékek felhasználásának fokozódá­sa miatt a fuvarozandó áruk mennyisége ötévenként 15 —17 százalékkal növekszik. Elsőrendű népgazdasági ér­dek, hogy ezt az óriási áru- mennyiséget minél gyorsab­ban, gazdaságosabban jut­tassuk el rendeltetési he­lyére, közben a termékek minőségét megóvjuk. Sápi László, a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskola har­madéves gépész szakos hallgatója 25 termelőszövet­kezetben és állami gazda­ságban a gyümölcs üzemen kívüli szállításának műsza­ki és szervezési kérdéseinek vizsgálata alapján szakdol­gozatot készített, illetve a főiskola tudományos diák­köri konferenciáján elő­adást tartott. A vizsgálatok nagy részét Tuzséron végez­te. Miért pont ott? — A szakdolgozatom té­mája a gyümölcs üzemen kívüli szállításának műsza­ki és szervezési kérdései, és ennek vizsgálatához Tu- zsértól jobb helyet aligha találhattam volna. Annál is inkább, mert Tuzsér jelen­tős „gyümölcsátrakási” cso­mópont. A legtöbb sza- bolcs-szatmári gazdaság életében az almaexportból származó bevétel meghatá­rozó és a nyereséget az ön­költség csökkentésével is jó lenne növelni. Az átrakón kívül számos gazdaságba is ellátogattam. — Tapasztalatai? — Sajnos az áfész-ek és termelőszövetkezetek nagy része teljesen kézzel végzi a rakodást, ami nehéz, idő- és munkaerőigényes, korsze­rűtlen. Azonban egyre több helyen, már bizonyos mun­kaműveleteket gépesítettek. Így kb. 20 ládát elhelyez­tek egy raklapon, azt gép­pel feltették a szállítójár­műre, s ott a ládákat a pla­tón kézi erővel a helyükre igazították, de a célállomá­son minden munkafázist szintén kézzel végeztek. Ennél jóval korszerűbb az a technológia, amikor a ra­kodólap az áruval utazik, ez esetben a ládák szállító járműre rakását és a célál­lomásnál történő lerakását is géppel végzik. — Tehát a jövő útja a jelenleginél magasabb fokú gépesítés? — Igen, Komplex gépesí­tettséget a Debreceni és a Hosszúhegyi Állami Gazda­ság áruszállításánál láthat­tam. A Debreceni Állami Gazdaság a szovjet export­ra szánt almájának szállí­tására kifejlesztett egy a Rába, és a Volvo nyerges vontatók pótkocsijára erő­síthető acél felépítményt, melyen az áru két szinten helyezhető el, de úgy, hogy a felső szinten lévő az alsót nem nyomja, nem károsít­ja. E technológiánál a ládá­kat a raklapokra helyezik (kézzel), de a továbbiakban mindent géppel végeznek. A speciális felépítménnyel egy pótkocsin 80 százalék­kal több alma szállítható, mint a hagyományos mó­don, nem beszélve arról, hogy a gyümölcs a szállí­táskor az időjárás viszon­tagságaitól nagymértékben védett. Ha a pótkocsit már nem akarják gyümölcsszál­lításra használni, a felépít­ményt leszerelik. — A konténeres szállí­tásnál alkalmazható az amerikai gyártmányú Kor- nylak önrakodós nyerges pótkocsi, mellyel a Hosszú­hegyi Állami Gazdaság szállította az almát. Ennél, a konténerekből úgyneve­zett rakodási tömböt ké­szítenek. Erre a Kornylak „rátolat”, a tömböt feleme­li, a pótkocsin elhelyezi... A speciális pótkocsi Rába nyerges vontatóval vontat­ható. — Számítógépes progra­mot is készített. Azok elem­zése nyomán mire lehet kö­vetkeztetni? — A konzulens tanárom­mal, dr. Göndör Tibor se­gítségével készített számí­tógépes programok alapján többek között megállapít­ható: egyszerre nagy meny- nyiségű árut célszerű szál­lítani, előnyös nagy telje­sítményű rakodógépeket al­kalmazni, és a közlekedési előírásokat megtartva nö­velni a szállítási sebessé­get. Mindezek jelentősen ki­hatnak a szállítási ciklus­időkre, az üzemanyag-fel­használásra, a termékek minőségének megőrzésére, egyszóval áruszállításra, il­letve annak költségeire. A korszerűtlen, rosszul szer­vezett szállítási és rakodá­si költségek a termelési költségeknek még a 40 szá­zalékát is elérhetik. (cselényi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom