Kelet-Magyarország, 1983. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. április 1. OQQO©© Asszony gyümölccsel Takács Erzsébet SZOT- díjas szobrászművész — akinek több köztulajdon­ban levő alkotása van már megyénkben — legújabb alkotását (Asszony gyü­mölccsel) a jármi Alkot­mány Termelőszövetkezet irodaépülete előtt, a park­ban állították fel. (Elek Emil felvétele.) Erdélyi lakoma Eredeti ízeket kínál étel­ben, muzsikában, versben és dalban is a Zöld elefánt ét­terem a városmajori műve­lődési házzal összefogva. Kö­zös estet rendeznek Erdélyi lakoma címmel április 5-én 18 órától. Széki muzsika hangjaira tálalnak fel olyan erdélyi ételspecialitásokat, mint a székely lakodalmi tyúkleves, a kukoricakásával készült töltött káposzta, vagy a fehér rokolyás pityóka. Az esten fellépnek Lakatos Ist­ván és Berki Antal színmű­vészek is, a nyíregyházi szín­ház tagjai. (--------T------------'N Színháznaptár Gyermek- és diákprog­ramokat kínál a Móricz Zsigmond Színház a tava­szi szünetre. Április 2-án 14,30-tól, 6-án pedig 15,30- tól nézhetik meg a legki­sebbek a Kvantum Fan- tum csapdáját. A nagyobb diákok 5-én, kedden 19 órától a „Ma éjjel meg­nősülök” című vígjátékot láthatják bérletszünetes előadásban. Szombaton, 2-án este 7- kor a Pygmalion kerül színre. Kiss Manyi-bér- letben, 6-án 19 órakor és 7-én 19,30-kor a Három a testőrt játsszák Móricz- bérlet, illetve bérletszüne- ti előadásban. V _______________/ Tehetségkutatás Országos zeneiskolai verseny Április 6-án és 7-én Nyír­egyházán, a Megyei és Váro­si Művelődési Központ nagy­termében rendezik meg a III. országos zeneiskolai zongora- versenyt, melynek célja új, fiatal tehetségek felkutatása. A versenyen azok a 9—18 év közötti zeneiskolások indul­nak, akik előzetesen a zene- művészeti szakközépiskolák versenyein eredményesen szerepeltek. Hetvenhárom versenyző érkezik Nyíregy­házára az ország 26 városá­ból. Szabolcs-Szatmár me­gyét hatan képviselik: Bán Ildikó, Dóri Eszter, Gödény Márta, Kun Erika, Laskay Edit és Kollonay Zoltán. Az ország ötvenhat váro­sából több mint száz érdek­lődő zenei szakember is részt vesz a versenyen. A verseny­zők igen nagy repertoárt ad­nak elő, a kötelező Bach-, Cserny-, Haydn-művek mel­lett Schumann-, Mendels­sohn- és Liszt-művekből válogathatnak, s korunk ha­zai és külföldi szerzőinek műveiből. A zongoraversenyt — amelynek látogatása díjtalan és minden érdeklődőt szíve­sen fogadnak — kedden es­te nyitják meg, amikor a Nyíregyházi 4. sz. zene tago­zatos Általános Iskola kóru­sa mutatkozik be. Másnap délelőtt 9-kor kezdődnek az elődöntők, csütörtökön pedig a döntőket bonyolítják le. Pénteken reggel 9-kor kerül sor a díjkiosztásra, a győzte­sek hangversenyére. A zongoraverseny zsűri- elnöke; Máthé Miklósné zon­goraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ta­nára, tagjai: Antal Imre zon­goraművész, Körber Tiva- darné zongoratanár, a Mű­velődésügyi Minisztérium fő­előadója, Szabó Katalin zon­goratanár, szakfelügyelő, Sztraky Tibor zongoramű­vész, a Kodály Zoltán Zene- művészeti Szakközépiskola igazgatója és Tusa Erzsébet zongoraművész, főiskolai ta­nár. Esőmosta transzparensek Itt a tavasz, a parkokban füvet gereblyéznek, virágot ültetnek, nemsokára kibúj­nak az első zsenge levelek, a természet is megteszi a ma­gáét, hogy egyre szebb legyen a város. De mi történjék a szemrontó, ízlést romboló reklámtáblákkal? A kitörött lábú, elcsavarodott megállító­táblákkal, melyek úgy illesz­kednek (helyesebben illetlen- kednek) a városképbe, mint egy roggyant gipsz kerti tör­pe valami születésnapi asz­tal közepén. Mi legyen az eső­mosta, lecsorgó szövegekkel, az „egyénien!’ olvashatatlan, stílusában is tisztátalan, ra­gacsos betűkkel? Mi legyen a mozitranszparensek egymás­ra kést emelő szörnyalakjai- val, akik kékre kent szeme­ikkel úgy néznek — Mark Twain Huckleberry Finnjé­nek találó szavaival —, „mint a kilencnapos vízi huíla”. Mi legyen velük abban a városképben, mely a belső területek évek óta tartó re­konstrukciója következtében mind szemet gyönyörködte- tőbb? — A művelődési köz­pont egyedi tervezésű vitri­neket állított fel, s a beléjük kerülő hirdetmények is esz­tétikusak. Valami megoldást találni kellene a többi intéz­ménynek is, nem csak a vi­zuális kultúra, de hirdetmé­nyeik hatékonysága érdeké­ben is. M. A. Társadul szegődöm Megjelent és már kapható a Kossuth téri könyvesbolt­ban a „Tiszta szívvel” füze­tek második verseskötete. A megyei írócsoport kezde­ményezését a megyei tanács anyagilag támogatva az el­múlt évben indulhatott út­jára ez a rendkívül fontos sorozat, mely az itt élő és alkotó költőknek, íróknak teremt lehetőséget, hogy ön­álló kötettel bemutatkozhas­sanak. A Kelet felől és a Hogy a virág megmaradjon című antológiák után, me­lyek szintén sokat segítettek abban, hogy az írócsoport tagjait szélesebb körben is­merhessék meg — legalább­is Szabolcs-Szatmárban —, most ezek az igen ízléses, esztétikus megjelenésű, szé­pen szedett kis könyvek föl- tétlen továbblépést jelente­nek megyénk irodalmi életé­ben. A sorozat a tavalyi könyv­napon indult, s most a köl­tészet napjához közel — rendkívül gyors nyomdai átfutással — Nagy István At­tila: Társadul szegődöm, cí­mű kötetét vehetjük kézbe. Ez a 26 vers, köztük a Krú- dyhoz írt Tártkarú semmi­ségek, a Várkonyi Anikót idéző Concerto, melyeket fo­lyóiratokból már ismertünk, így együtt olyan költő arcát rajzolják meg, aki szintén a szülőföld, a felső-kelet-ma- gyarországi táj erős vonzá­sában él és gondolkodik, s aki csendes szóval, de rend­kívül szép és mélyről induló képekkel festi meg nemcsak az őt körülvevő világot, de a lélek tájait is. A kötetet — mint az előzőt is — a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár adta ki, a nyomdai munkákat a me­gyei tanács sokszorosító üze­me végezte nagy gonddal, egy hosszabb távra terve­zett sorozathoz méltó kivi­telben. Mester Attila Április 1-én, 16 órakor kezdődik a központi felsza­badulási ünnepség. Ezt kö­vetően 17 órától a Szabolcsi szimfonikusok, a Nyíregyhá­zi vegyes kar és az Ifjú ze­nebarátok kórusa adnak hangversenyt. Műsoruk cí­me: Szabadság a zenében. Szombaton 15—17 óráig húsvéti tojásfestés lesz a gyerekek számára, a kama­rateremben. (Főtt tojást mindenki vigyen magával.) 18 órától ugyanitt zenei ve­télkedőt rendeznek a Zrínyi gimnázium szervezésében. 3-án délelőtt 10 órától a hangversenyteremben ked­venc mese- és rajzfilmekből láthatnak válogatást a gye­rekek. A szokásos vasárnap délelőtti mesemozi kereté­ben többek között a Lolka Bolka sorozatból, a Mézga Aladár rendkívüli űrkaland­jaiból és a Nyuszi megállj !- ból vetítenek. 5-én 19,30-kor kezdődik a III. országos zongoraver­seny, ünnepélyes megnyitó­val. A verseny két napon át folytatódik, 6-án és 7-én is reggel 8 órától, majd 7-én este 19,30-tól táncház zárja a rendezvénysorozatot a zon­goraverseny résztvevői szá­mára, a klubkávéházban. Ugyanezen a napon 18,30-kor a kamarateremben Jenei István, a szolnoki színház művésze lép közönség elé, „Édes öregem” című önálló estjével, melyet Örkény Ist­ván műveiből állított össze. Ugyancsak ő a „szerzője” an­nak a fényképkiállításnak is, ami április 7—május 2-ig látható a harmadik szinten lévő fotógalériában, s a Megtalált album címet viseli. A földszinti galériában Pál Gyula kiállítása, a szabad idős térben a mátészalkai be­mutató még a hét végén lát­ható. A Lenin téri kiállítóte­remben a Pécs-csoport építé­szeinek kiállítása április 11- ig tart nyitva. Tizenhatezer kötet a polcokon f--------------------------------------\ Sokan kérdezték szer­kesztőségünktől, hogy ha a lakbérbesorolások miatti felméréskor kisebbnek, vagy nagyobbnak találták a lakást, mint amennyiért eddig lakbért fizettek, meg kell-e fizetniük a kü- lönbözetet, illetve vissza­kaphatják-e pénzüket a lakások fenntartóitól? s____________________________/ A megyei tanács illetéke­seitől megtudtuk, hogy ha a lakás nagyobb, mint ameny- nyiért eddig lakbért fizet­tek, a lakótól nem lehet utólag behajtani a különbö­zeiét, de azok sem kaphatják vissza a pénzüket, akik ed­dig a lakásuktól nagyobb alapterület után fizettek. ★ Azt is többen kérdezték: jogosultak-e szociális támo­gatásra a személyi tulajdonú lakásokat bérlő nyugdíjasok, vagy a három-, illetve több gyermekes családok. A személyi tulajdonban le­vő bérlakásoknak két fajtá­ja van. Kötött bérű az, ame­lyiket 1953. április elseje előtt bármilyen jogcímen, illetve amelyiket 1953. április elseje után a lakásügyi hatóság ki­jelölése alapján adtak bérbe. Az ilyen lakások esetében ugyanolyan lehetőség van a lakbér emelésére, mint az ál­lami lakások esetében, tehát a régi és az új lakbér közöt­ti különbözet 30 százalékával emelhető a lakbér 1983. júli­us elsejétől. A maradékot- öt részre kell osztani és évente fölemelni a meghatározott szintig 1988. július elsejéig. A kötött bérű lakások bérlői közül a nyugdíjasok, illetve a három- és több gyermekes családok az állami lakások bérlőihez hasonló módon kaphatják meg a szociális tá­mogatást, tehát azt a külön- bözetet, amivel ez év július elsejétől megemelkedik a lak­bérük. A nem kötött bérű személyi tulajdonban levő bérlakás (azokról a lakásokról van szó, amelyeket 1953. április elseje után szabadon adtak bérbe) bérlői közül a nyug­díjasok és a többgyermeke­sek nem jogosultak szociális támogatásra, hiszen ilyen esetben csak közös megálla­podásai lehet a lakbért emel­ni. Ha a lakás tulajdonosa ön­kényesen emeli a bért, tehát a megegyezést elmulasztja, a bíróságtól lehet a lakbér összegének megállapítását kérni. Tv, gáz és kályha II Ügyelet az ünnepeken Megkérdeztük a HIREX Híradástechnikai Vállalat mi­lyen napokon készült fel a hétvégi, illetve húsvéti ünne­pekre. Április 2-án reggel fél 8-tól 12 óráig, 3-án és 4-én reggel 9-től 13 óráig tartanak hétvégi ügyeletet, színes és fekete-fehér tv-készüléket, háztartási gépet, valamint PB-gázkészüléket vállalnak javításra. A húsvéti ünnepek alatt a Tanácsköztársaság téri szer­vizbe bevitt készülékeket azonnal, a városból bejelen­tett készüléket a helyszínen hamarosan megjavítják. Az ünnepi ügyelet Nyíregyházán a színes, a fekete-fehér té­vékre, a hőtárolós kályhákra és a PB-gázkészülékekre vo­natkozik. Bejelentést telefo­non is elfogadnak a 11-313- as és a 11-579-es számon. Az új lakások építése mel­lett egyre nagyobb fontos­ságot tulajdonítanak a taná­csok a meglevő lakóépületek fenntartására. Erről árulko­dik az is, hogy Nyíregyházán az ingatlankezelő és szolgál­tató vállalat, másutt a költ­ségvetési üzemek 1982-ben több mint 76 millió forintot költöttek a lakóházak fel­újítására, karbantartására és korszerűsítésére. A korszerűsítéssel együtt felújított lakások száma 56 volt az elmúlt évben, ez 13,6 millió forintba került, a kor­szerűsítés nélküli felújítás — amelyet 292 lakáson végez­tek el — 20,4 millió értékű volt. Karbantartásra 37,1 mil­lió jutott, ebből 7394 tanácsi lakás kisebb-nagyobb hibáit javították ki. A középtávú tervben 1983- ra 64 millió forintot irányoz­tak elő ilyen célokra. Ebből Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán, Nyírbátorban, Fe­hérgyarmaton, Vásárosna- ményban, Tiszavasváriban, Csengerben, Dombrádon, Gá- vavencsellőn, Nagykállóban és Tiszalökön költhetnek kü­lönböző összegeket a tanácsi lakások korszerűsítésére, fel­újítására és karbantartására. A tárgyalóteremből Részegek csatája A verekedés előzményei közé tartozik, hogy vala­mennyien a Balkány határá­ban levő tormáspusztai kocsmában ittak és vala­mennyien ittasak voltak, csu­pán az volt a kérdés, ki mennyire. Fél nyolc körül Tóth Mi­hály kiment az udvari W. C.- re. Az udvaron felelősségre vonta őt Abai János 32 éves helybeli lakos, miért nevez­te a testvérét „öcsémnek”? Abai két kézzel megmarkol­ta Tóth torkát és fojtogatta. A kocsmába visszatérő Abai testvérek kötekedtek a bent levőkkel, ezért Szoták István kocsmáros zárórát rendelt el, és a jelenlevőket hazaküldte. Kint kezdődött a haddel- hadd. Sebők Sándor belekö­tött régi haragosába, Lukács Jánosba, aki az Abaiék tár­saságában volt, s úgy meg­ütötte, hogy Lukács elterült. Tóth Mihály 30 éves helybeli lakos, látva, hogy a pusztán idegennek számító Abaiék és Lukács a lovas kocsihoz tá­voztak, kihúzott a harangláb kerítéséből három karót, kettőt kiosztott Múlik József 28 és Szakács Gusztáv 30 éves helybeli lakosoknak, a harmadikat pedig megtartot­ta magának. Így indultak a lovas fogat felé. Abaiék sem maradtak tét­lenek, Abai János egy lapá­tot kapott le a kocsiról, test­vére és Lukács pedig az ülés- deszkákat vették magukhoz. A két had között a teljes sötétségben lefolyt csatából csak részletek váltak világos­sá. Abai egy sörösüveget vá­gott Szakács arcába, aki orrcsonttöréssel úszta meg, de Abai sem járt jobban: egy karó ütésétől ő is orrcsonttö­rést szenvedett, agyrázkódást, a jobb térdén szúrt-vágott sebet szerzett. Ö elveszítette az eszméletét, és erősen vér­ző orra miatt potenciális élet­veszély alakult ki nála. A többiek sérülése enyhébb volt. Végül a Nyíregyházi Me­gyei Bíróság dr. Rajka Sán­dor tanácsa Abai Jánost sú­lyos testi sértés miatt (a sö­rösüveg Szakács arcába) öt, a többiek közül csoportosan elkövetett garázdaság miatt Mulikot — mint különös visszaesőt — tíz, Tóthot hét, Szakácsot pedig hat hónap börtönre büntette, azonban az Abai, Tóth és Szakács büntetésének végrehajtását három-három év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Őket öt-, hét- és hatezer fo­rint pénzbüntetésre is ítélte a bíróság. Az ítélet jogerős. (ts) A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat mű­szaki könyvtárában csaknem 16 ezer kötet könyv között vá­logathatnak a dolgozók. A szakmai könyvek mellett szá­mos művészi, illetve fotóalbum, valamint hanglemez is köl­csönözhető. (Elek Emil felv.) Kérdések lakásügyben Ha löhhet fizetett...

Next

/
Oldalképek
Tartalom