Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

1983. március 27. Kelet-Magyarcrrszág 3 Gazdagodás ről van szó, emberi dolgokról beszélgetünk. És ekkor kezdik el fogalmazni azt, amiről olyan ritkán esik szó. Arról, mit jelent a tagoknak maga a közösség. Élményt — mondja az egyik — megismerjük az országot, olyan helyekre jutunk el, ahová másképpen nem. Megbecsülést szerzünk a faluban és a falunak — magyarázzák azt, miként hat vissza országos sike­rük' egész Milotára. Megtanulunk viselkedni — fejte­geti Lukács —, hiszen hogyan nézne az ki, ha bárhol is azt mondanák, no lám, ilyenek a milotai cigányok. Sikert — másképpen a befektetett munka és erőfeszí­tés örömét. Lett önbecsülésünk — mondja az egyik lány — de mondhatta volna úgy is, lett hitük, hogy szükség van rájuk. Számítsuk most le azt, hogy a Magyar Tudomá­nyos Akadémia filmet készített róluk, hogy megyénk­ben és azon kívül sikert sikerre halmoztak. Marad­junk ennél a nagyon fontos ténynél: formálódtak és formálódnak ott-táncolók és énekelők. Többek, mini voltak, mások, mint azelőtt. Ami összehozta őket: a megőrzött hagyomány, mely teret, színpadot követelt. Ami összetartja őket, talán egy új hagyomány kezdete. Hallgatom a Virág-lányokat, akik csinosak, tiszták, elegánsak. Figyelek Gyulára, akin munkaruha, az, amelyben eljött a tsz-darálóból, ahol évek óta dolgo­zik. Mint ahogy dolgoznak szinte kivétel nélkül az együttes tagjai. Munka és közösség — ki mondhatná, hogy nem ebben rejlik változásuk, gazdagodásuk minden forrá­sa? Jó, hogy volt lelkes ember, aki ezt felismerte és munkálja. Jó, hogy van okos faluközösség, amely en­nek örül. És jó, hogy vannak cigányok Milotán, akik az adott lehetőséggel élnek. (bürget) ■- ­Megkérdeztük: [lök együtt a Virág-lányokkal, Valival és Ibivel, 1 meg Lukács Gyulával. A milotai cigányegyüt­tes tagjai. Már régen nem művészeti kérdések­Miért nem épül a színészház? Ez a kép két honapja készült. A panoráma most is azonos: mindösze a közbülső állványokat bontották le. Nem lesz rekordgyorsaságú építkezés — mint a tervezés idején hír­lett ... Nyíregyházán, a Bessenyei ■tér északi sarkán hetek óta munka nélkül árválkodik a hatalmas daru. nem látni munkást a leendő színészház építkezésén. Mi ennek az oka, kérdeztük Szanyi Ber­talantól. a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat termelési főmérnökétől. — A zsaluzás nem indult meg, mert az alvállalkozónk, a KIPSZER, az árviták ren­dezése előtt nem kezd mun­kához. — Ez nem bosszantja önt, mikor az arra járók mind bosszankodnak? — Dehogynem. Mint ma­gánembert is bosszant, de a vállalatnak sem jó, hogy áll a daru, nem halad az épít­kezés, hiába szeretnénk. Egyébként a takarékos meg­oldások bevezetése miatt állt meg a munka, hiszen erede­tileg az SZMT-székhózzal egyidőben kezdték volna a zsaluzást, még január végén. A KIPSZER magatartáséi nincs jogom megítélni, de el kell fogadnunk azt az érvét, hogy amíg a megyei beruhá­zási vállalat nem hagyja jó­vá az árajánlatát, addig nem kezdenek munkához. A hírek szerint a megegyezésre rö­videsen sor kerül. — Mikor lesz kész a ház? — A jelenlegi ismereteink szerint 1984 nyaránál koráb­ban nehezen képzelhető el. — Pedig már az idén nyár­ra ígérték a színészház át­adását. — Más a beruházó elkép­zelése és más a megvalósí­tás, a szerződések végrehaj­tása. Ha csak azt az idői nézzük, ami az építkezéshez szükséges, akkor valóban nem kellett volna egy évnél több ennek a háznak az elké­szítéséhez. Azonban már az alapozásnál gondok merül­tek fel, s a mostani huza-vo- na is újabb három hónappal késlelteti a munkát. (lb) I HÁROM NAGY BESZÁMOLÓ HANGZOTT EL AZ ORSZÁGGYŰ­LÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKÁN, MINDHÁROM KÖZÉRDEKŰ, SŐT TÖBB ANNÄL, HISZEN MINDANNYIUNKAT ÉRINT. TERMÉSZETES VOLT HAT AZ A NAGY ÉRDEKLŐDÉS, AMELLYEL MEGYÉNK KÉPVISELŐI HALLGATTAK AZ ELNÖKI TANÁCS TITKÁRÁNAK, A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK ÉS HAZÁNK LEGFŐBB ÜGYÉSZÉNEK BESZÁ­MOLÓJÁT, S MÉG TERMÉSZETESEBB, HOGY MIKÖZBEN AZ EGÉSZ ORSZÁG KÖZRENDJÉRŐL, KÖZBIZTONSÁGÁRÓL, A TÖRVÉNYES­SÉGRŐL SZÓLÓ ADATOKAT HALLGATTAK, GYORS ÖSSZEHASONLÍ­TÁST TEHETTEK ARRÓL IS: HOGYAN ÁLLUNK MI ITTHON, SZA- BOLCS-SZATMÄRBAN. Szabolcsi képviselők országgyűlés után Többet a rendért, fegyelemért Jeszenszki Gábor nyíregy­házi képviselő: — Néhány napja, amikor a képviselőcsoport ülésén meg­hallgattuk a megyei bíróság elnökének és a megye fő­ügyészének tájékoztatóját, jó volt hallani, hogy míg más megyékben emelkedett a bűncselekmények száma, Sza- bolcs-Szatmárban kevesebb volt a súlyos testi sértés, a vám- és devizabüntett. Saj­nos ugyanakkor azt is hall­hattuk, hogy nálunk is emel­kedett az élet elleni cselek­mények száma, több garáz­da és tolvaj ellen kellett el­járást indítani, mint egy év­vel korábban. Mi is vigyázzunk — Pontos adatot nem tu­dok mondani, de úgy tudom, Nyíregyházán is hasonlóak az arányok, s ha1 tudomásul is veszem, hogy a városiasodás­nak, a nagyvárossá válásnak velejárója a bűnözők szá­mának emelkedése, akkor is többet kellene törődnünk a megelőzéssel. Több a kocsi, több a víkendház, több a le­hetőség ezek kifosztására is, de nem lenne ez ilyen tör­vényszerű, ha mi, állampol­gárok is jobban vigyáznánk rájuk. Tóth Géza záhonyi képvi­selő: — Azt hiszem Szabolcs- Szatmárban mindenki ismeri, milyen hatalmas értékeknek ad otthont — ha csak rövid időre is — Záhony, ezért nem mindegy: hogyan vigyáznak az ott dolgozók erre a va­gyonra. Milliós értékű gé­pekkel dolgoznak, milliós ér­tékű árut mozgatnak meg naponta, s ezekben nemcsak akkor keletkezhet kár, ha va­laki ellop valamit, hanem ha gondatlan munkát végez, ak­kor is. Ügy tapasztalom, lé­nyegesen jobb a vagyonvé­delem is, mint korábban. Ma már nemigen hallunk nagy vagondézsmáliásokról. Ennek akkor is örülnünk kell, ha elvétve elő is fordul, hogy valaki elvisz egy-két üveg italt a lezárt vagonból. Öröm, hogy lényegesen ke­vesebb a gondatlanság miatt kelettkezett kár is, s ez azért nagyon fontos, mert ezen a környéken egy apró mulasz­tás is sok millióba kerül, egy elszabadult vagon felbecsül­hetetlen károkat okozhat. Nemcsak jog, kötelesség is — A munkavédelem terén is jelentős lépéseket tettünk, különösen az ipari üzemekről mondhatom ezt el, de az is ide kívánkozik, hogy az egy­re több baleseti veszélyt hor­dozó gépek, berendezések üze­meltetése sok és sajnos évről évre több gondot okoz a me­zőgazdaságban. Erre nekünk, szakszervezeti dolgozóknak, de a nagyüzemek vezetőinek is sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni. Ezt mondha­tom el a munkafegyelemről is, hiszen a munkahelyi, az üzemi demokrácia nemcsak jogokat, kötelességeket is ta­kar, a demokrácia érvénye­sülése pedig mozgalmunk egyik legfontosabb célja kell, hogy legyen. Tar Imre,, a megyei párt- bizottság első titkára, a csen- geri választókerület képvi­selője: — A legfőbb ügyész beszá­molója elismeréssel szólt me­gyénkről. Ez is arra kötelez bennünket, hogy a jövőben még többet tegyünk a köz­rend, a közbiztonság szilárdí­tásáért, a gazdálkodási és munkafegyelem javításáért, mert a javulás ellenére is vannak még komoly gond­jaink. Nem javult, sőt rom­lott a népgazdaság és a tár­sadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma, s emelkedett az az összeg is, amit a bűncselek­mények elkövetésével a nép­gazdaságnak okoztak. Még nagyobb azonban az a vesz­teség, amely a megtermelt termékek és termények mi­nőségromlása miatt kelet­kezik. A minőségi romlás miatti kár, még ha ennek nagy része a termelőkön kí­vüli okok miatt is keletke- -zett, a népgazdaságnak, az üzemeknek, az egyéneknek mégis jelentős veszteség. Ha elmarad az ellenőrzés... — A termelőszövetkeze­tekben szinte teljesen meg­szűntek a mezi lopások, a ki­egészítő tevékenységek dön­tő többsége is rendezetten működik. Sajnos azonban néhány helyen súlyos vissza­élések is előfordultak, mert elmaradt az ellenőrzés, nem volt megfelelő a bizonylati fegyelem. Több szövetkezet­ben megsértik a gazdálkodá­si fegyelmet, mulasztások vannak a szövetkezeti tulaj­don védelmében. A termelő és értékesítő vállalatoknál esetenként gondok tapasz­talhatók a szerződéses kö­telezettségek teljesítésében. — Az utóbbi években elő­térbe kerültek a gazdálkodás hatékonyságának követelmé­nyei, amelyet csak fegyelme­zett, minőségileg jobb mun­kával vagyunk képesek meg­valósítani. Ezért volt jó a Legfelsőbb Bíróság elnökétől hallani: a bíróságok is segí­tik a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek törek­véseit, amikor nagy súlyt helyeznek a dolgozók kötele­zettségeinek hatékony teljesí­tésére, ugyanakkor a dolgo­zók anyagi ösztönzését szol­gáló előírások érvényesülésé­re, a dolgozók jogainak vé­delmére is, beleértve a mun­kahelyi demokráciával össze­függő jogok érvényesülését is. Ezzel a tevékenységgel se­gítenek legtöbbet a társadal­mi, a csoport és az egyéni ér­dekek összehangolásában, a munkaerkölcs szilárdításá­ban, a gazdálkodási fegyelem javításában. — Az országgyűlés mostani ülésszaka legfőbb tanulsága, hogy tovább kell erősíteni a szocialista közgondolkodást, a tisztességes, felelősségteljes magatartást. Azt a közszelle­met kell erősíteni, amely őr­ködik a lakosság nyugodt életét biztosító közrend és közbiztonság felett. Balogh József Rezeda-ankét Hétfőn, március 28-án 17 órától Bozóky István szín­házigazgató, Kapás Dezső rendező, valamint Máthé Eta, Szabó Tünde, Bárány Fri­gyes, Holl István és Vitai András színművészek rész­vételével ankét lesz a megyei és városi művelődési köz­pontban. A beszélgetés té­mája a „Rezeda Kázmér szép élete” című színdarab, ame­lyet nemrég mutatott be a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. A ■ r | r | gg ww Ajanaekgyuru |lső alkalom­mal Papp Miklós, a bajtársak köztisz­teletben álló gon­dos garázsmestere kapta meg a kol­lektíva ajándékát. Több évtizedes precíz munkáját elismerve nyúj­tották át részére az OMSZ (Orszá­gos Mentőszolgá­lat) betűivel fém­jelzett arany pe­csétgyűrűt. Hat évvel ez­előtt történt. Ilyen múltra tekint visz- sza a kezdeménye­zés. Nem sorvadt el, nem kopott meg. Él, mert a dr. Orovecz Bélá­ról, az Országos Mentőszolgálat alapító főigazga­tójáról elnevezett szocialista bri­gád gondozza, ápolja és éberen tartja a mentősök, az itt dolgozók, valamennyi baj- társ együvé tarto­zásának szellemét. Nem vitatom, volt rangja annak az aranygyűrű­nek is, amelyet egyes vállalatok X év után a törzs- gárdtagjainak ad­tak. Annak azon­ban volt valami hivatalos íze, emennek nagyobb a karátja, mert közadakozásból származik minden fillérje és önkén­tesen! S ennek kezdeményezői, is­tápolói az OMSZ Szabolcs-Szat- már megyei szer­vezetének mint­egy száz dolgozó­ja: mentősök, ápo­lók, orvosok, szak­emberek, szak­munkások. így él ez az im­máron hagyo­mány Nyíregyhá­zán a mentősök'- nél, melyet megye- szerte követnek a szolgálatnál. Ilyen ajándékgyűrűt ka­pott mostanáig Papp Miklóson kívül Bodnár Al­bert és Tomku György gépkocsi- vezetők, Miskolczi Mihály, Sárosi Jó­zsef és Szabó Jó­zsef mentőápolók. S hamorosan át­nyújtják Orosz Mihály segéd­munkásnak és Szabó Lajos gép­kocsivezetőnek. Erre a bensőséges házi ünnepségre készülnek most a bajtársak. Egy gyűrű. Aján­dék a kollektívá­tól. Emlék. Itt a mentősöknél a bajtársiasság, egymás megbecsü­lésének a jelképe három betű. Fém­jelzi azonban va­lamennyiük hu­manizmusát is. Ügy döntöttek, hogy azok is meg­kapják, akik meg­rokkannak a munkában, akiket leszázalékolnak, s emiatt kényszerül­nek nyugdíjba vo­nulni. F. K. VANNAK AKIK KRITI­ZÁLNAK, VANNAK AKIK SIRÁNKOZNAK, DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Ezért kérdeztük Galambos Bélát, a Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő és Ag­rokémiai Állomás körzeti felügyelőjét, amikor a műtrá­gyák raktározásáról beszél­gettünk. Tud jobbat? — Úgy érzem a mostani helyzettől minden más csak jobb lehet. Először is, na­gyon sok mezőgazdasági nagy­üzemben tárolják szaksze­rűtlenül a műtrágyát, egy­szerűen a földre rakva, leg­jobb esetben egy fóliával le­takarva. Az így tárolt anyag óriási veszélyt jelent a kör­nyezetre. — Másodszor? — Hosszabb tárolás esetén veszít az értékéből a műtrá­gya, különösen a nitrogéntar­talmú esetében lehet erről be­szélni. A foszfortartalmú pe­dig a nedvesség hatására összeáll, kiszorhatatlanná vá­lik, míg a káliumnál ható­anyagcsökkenés ugyan nin­csen, ám a mennyiségből ve­szít, hiszen a földről soha­sem lehet tökéletesen felszed­ni. — Jellemző ez az egész me­gyére? — Sajnos igen. Annak ér­zékeltetésére, hogy milyen nagyságrendben használnak a gazdaságokban műtrágyát, egy számadatot mondok: ta­valy csak az Agroker 600 millió forint értékű szervet­len anyagot forgalmazott, s akkor még nem beszéltünk más kereskedelmi vállala­tokról. A műtrágya pedig államilag dotált áru, ha va­lahol pazarolnak, ott az ál­lam pénzét is herdálják. Minden eszközzel rá kell ven­ni az üzemeket az érték meg­óvására. — Hogyan kapják a műtrá­gyát a termelőüzemek? — Kétféle csomagolásban kaphatják a gazdaságok, pontosabban zsákosat és öm­lesztettet. Zsákos esetében egyszerű a dolog. Ügy kell szállítani, rakodni és tárolni, hogy ne sérüljön meg. Az ép zsákokat jól lehet a sza­badban tartani, ellenben hat­nál magasabbra nem érde­mes rakni, mert a nyomás következtében cementálódik az anyag. Az ömlesztett ol­csóbb a zsákosnál, a gazda­ságosság is ez irányba kény­szeríti a nagyüzemeket, de ezzel sem lehet mostohábban bánni. Sőt, ez inkább meg­követeli a gondosságot. — Mit ajánl az üzemek­nek? — A szabadban tárolt mű­trágyát lehetőség szerint be­tonozott téren kell elhelyez­ni, fóliával letakarni. Az ideális a fedett tér lenne, de ezt jelenleg nem lehet szá- monkérni egyetlen gazdaság­tól sem. Ezért a nyírségi üze­mekben található kihaszná­latlan pajtákat lehet meg­tölteni ömlesztett műtrá­gyával. — Érdemes hosszabb időre tárolni? — Most nem a legaktuáli­sabb ez a kérdés, mert a ke­reslet nagyobb a kínálatnál. Viszont nem minden esetben érdemes felhalmozni, előre, hosszabb időre beszerezni a műtrágyát, mert a gyorsaság nem pótolja a keletkező vesz­teséget. ■* Sípos Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom