Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-27 / 73. szám
1983. március 27. Kelet-Magyarcrrszág 3 Gazdagodás ről van szó, emberi dolgokról beszélgetünk. És ekkor kezdik el fogalmazni azt, amiről olyan ritkán esik szó. Arról, mit jelent a tagoknak maga a közösség. Élményt — mondja az egyik — megismerjük az országot, olyan helyekre jutunk el, ahová másképpen nem. Megbecsülést szerzünk a faluban és a falunak — magyarázzák azt, miként hat vissza országos sikerük' egész Milotára. Megtanulunk viselkedni — fejtegeti Lukács —, hiszen hogyan nézne az ki, ha bárhol is azt mondanák, no lám, ilyenek a milotai cigányok. Sikert — másképpen a befektetett munka és erőfeszítés örömét. Lett önbecsülésünk — mondja az egyik lány — de mondhatta volna úgy is, lett hitük, hogy szükség van rájuk. Számítsuk most le azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia filmet készített róluk, hogy megyénkben és azon kívül sikert sikerre halmoztak. Maradjunk ennél a nagyon fontos ténynél: formálódtak és formálódnak ott-táncolók és énekelők. Többek, mini voltak, mások, mint azelőtt. Ami összehozta őket: a megőrzött hagyomány, mely teret, színpadot követelt. Ami összetartja őket, talán egy új hagyomány kezdete. Hallgatom a Virág-lányokat, akik csinosak, tiszták, elegánsak. Figyelek Gyulára, akin munkaruha, az, amelyben eljött a tsz-darálóból, ahol évek óta dolgozik. Mint ahogy dolgoznak szinte kivétel nélkül az együttes tagjai. Munka és közösség — ki mondhatná, hogy nem ebben rejlik változásuk, gazdagodásuk minden forrása? Jó, hogy volt lelkes ember, aki ezt felismerte és munkálja. Jó, hogy van okos faluközösség, amely ennek örül. És jó, hogy vannak cigányok Milotán, akik az adott lehetőséggel élnek. (bürget) ■- Megkérdeztük: [lök együtt a Virág-lányokkal, Valival és Ibivel, 1 meg Lukács Gyulával. A milotai cigányegyüttes tagjai. Már régen nem művészeti kérdésekMiért nem épül a színészház? Ez a kép két honapja készült. A panoráma most is azonos: mindösze a közbülső állványokat bontották le. Nem lesz rekordgyorsaságú építkezés — mint a tervezés idején hírlett ... Nyíregyházán, a Bessenyei ■tér északi sarkán hetek óta munka nélkül árválkodik a hatalmas daru. nem látni munkást a leendő színészház építkezésén. Mi ennek az oka, kérdeztük Szanyi Bertalantól. a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat termelési főmérnökétől. — A zsaluzás nem indult meg, mert az alvállalkozónk, a KIPSZER, az árviták rendezése előtt nem kezd munkához. — Ez nem bosszantja önt, mikor az arra járók mind bosszankodnak? — Dehogynem. Mint magánembert is bosszant, de a vállalatnak sem jó, hogy áll a daru, nem halad az építkezés, hiába szeretnénk. Egyébként a takarékos megoldások bevezetése miatt állt meg a munka, hiszen eredetileg az SZMT-székhózzal egyidőben kezdték volna a zsaluzást, még január végén. A KIPSZER magatartáséi nincs jogom megítélni, de el kell fogadnunk azt az érvét, hogy amíg a megyei beruházási vállalat nem hagyja jóvá az árajánlatát, addig nem kezdenek munkához. A hírek szerint a megegyezésre rövidesen sor kerül. — Mikor lesz kész a ház? — A jelenlegi ismereteink szerint 1984 nyaránál korábban nehezen képzelhető el. — Pedig már az idén nyárra ígérték a színészház átadását. — Más a beruházó elképzelése és más a megvalósítás, a szerződések végrehajtása. Ha csak azt az idői nézzük, ami az építkezéshez szükséges, akkor valóban nem kellett volna egy évnél több ennek a háznak az elkészítéséhez. Azonban már az alapozásnál gondok merültek fel, s a mostani huza-vo- na is újabb három hónappal késlelteti a munkát. (lb) I HÁROM NAGY BESZÁMOLÓ HANGZOTT EL AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKÁN, MINDHÁROM KÖZÉRDEKŰ, SŐT TÖBB ANNÄL, HISZEN MINDANNYIUNKAT ÉRINT. TERMÉSZETES VOLT HAT AZ A NAGY ÉRDEKLŐDÉS, AMELLYEL MEGYÉNK KÉPVISELŐI HALLGATTAK AZ ELNÖKI TANÁCS TITKÁRÁNAK, A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK ÉS HAZÁNK LEGFŐBB ÜGYÉSZÉNEK BESZÁMOLÓJÁT, S MÉG TERMÉSZETESEBB, HOGY MIKÖZBEN AZ EGÉSZ ORSZÁG KÖZRENDJÉRŐL, KÖZBIZTONSÁGÁRÓL, A TÖRVÉNYESSÉGRŐL SZÓLÓ ADATOKAT HALLGATTAK, GYORS ÖSSZEHASONLÍTÁST TEHETTEK ARRÓL IS: HOGYAN ÁLLUNK MI ITTHON, SZA- BOLCS-SZATMÄRBAN. Szabolcsi képviselők országgyűlés után Többet a rendért, fegyelemért Jeszenszki Gábor nyíregyházi képviselő: — Néhány napja, amikor a képviselőcsoport ülésén meghallgattuk a megyei bíróság elnökének és a megye főügyészének tájékoztatóját, jó volt hallani, hogy míg más megyékben emelkedett a bűncselekmények száma, Sza- bolcs-Szatmárban kevesebb volt a súlyos testi sértés, a vám- és devizabüntett. Sajnos ugyanakkor azt is hallhattuk, hogy nálunk is emelkedett az élet elleni cselekmények száma, több garázda és tolvaj ellen kellett eljárást indítani, mint egy évvel korábban. Mi is vigyázzunk — Pontos adatot nem tudok mondani, de úgy tudom, Nyíregyházán is hasonlóak az arányok, s ha1 tudomásul is veszem, hogy a városiasodásnak, a nagyvárossá válásnak velejárója a bűnözők számának emelkedése, akkor is többet kellene törődnünk a megelőzéssel. Több a kocsi, több a víkendház, több a lehetőség ezek kifosztására is, de nem lenne ez ilyen törvényszerű, ha mi, állampolgárok is jobban vigyáznánk rájuk. Tóth Géza záhonyi képviselő: — Azt hiszem Szabolcs- Szatmárban mindenki ismeri, milyen hatalmas értékeknek ad otthont — ha csak rövid időre is — Záhony, ezért nem mindegy: hogyan vigyáznak az ott dolgozók erre a vagyonra. Milliós értékű gépekkel dolgoznak, milliós értékű árut mozgatnak meg naponta, s ezekben nemcsak akkor keletkezhet kár, ha valaki ellop valamit, hanem ha gondatlan munkát végez, akkor is. Ügy tapasztalom, lényegesen jobb a vagyonvédelem is, mint korábban. Ma már nemigen hallunk nagy vagondézsmáliásokról. Ennek akkor is örülnünk kell, ha elvétve elő is fordul, hogy valaki elvisz egy-két üveg italt a lezárt vagonból. Öröm, hogy lényegesen kevesebb a gondatlanság miatt kelettkezett kár is, s ez azért nagyon fontos, mert ezen a környéken egy apró mulasztás is sok millióba kerül, egy elszabadult vagon felbecsülhetetlen károkat okozhat. Nemcsak jog, kötelesség is — A munkavédelem terén is jelentős lépéseket tettünk, különösen az ipari üzemekről mondhatom ezt el, de az is ide kívánkozik, hogy az egyre több baleseti veszélyt hordozó gépek, berendezések üzemeltetése sok és sajnos évről évre több gondot okoz a mezőgazdaságban. Erre nekünk, szakszervezeti dolgozóknak, de a nagyüzemek vezetőinek is sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni. Ezt mondhatom el a munkafegyelemről is, hiszen a munkahelyi, az üzemi demokrácia nemcsak jogokat, kötelességeket is takar, a demokrácia érvényesülése pedig mozgalmunk egyik legfontosabb célja kell, hogy legyen. Tar Imre,, a megyei párt- bizottság első titkára, a csen- geri választókerület képviselője: — A legfőbb ügyész beszámolója elismeréssel szólt megyénkről. Ez is arra kötelez bennünket, hogy a jövőben még többet tegyünk a közrend, a közbiztonság szilárdításáért, a gazdálkodási és munkafegyelem javításáért, mert a javulás ellenére is vannak még komoly gondjaink. Nem javult, sőt romlott a népgazdaság és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma, s emelkedett az az összeg is, amit a bűncselekmények elkövetésével a népgazdaságnak okoztak. Még nagyobb azonban az a veszteség, amely a megtermelt termékek és termények minőségromlása miatt keletkezik. A minőségi romlás miatti kár, még ha ennek nagy része a termelőkön kívüli okok miatt is keletke- -zett, a népgazdaságnak, az üzemeknek, az egyéneknek mégis jelentős veszteség. Ha elmarad az ellenőrzés... — A termelőszövetkezetekben szinte teljesen megszűntek a mezi lopások, a kiegészítő tevékenységek döntő többsége is rendezetten működik. Sajnos azonban néhány helyen súlyos visszaélések is előfordultak, mert elmaradt az ellenőrzés, nem volt megfelelő a bizonylati fegyelem. Több szövetkezetben megsértik a gazdálkodási fegyelmet, mulasztások vannak a szövetkezeti tulajdon védelmében. A termelő és értékesítő vállalatoknál esetenként gondok tapasztalhatók a szerződéses kötelezettségek teljesítésében. — Az utóbbi években előtérbe kerültek a gazdálkodás hatékonyságának követelményei, amelyet csak fegyelmezett, minőségileg jobb munkával vagyunk képesek megvalósítani. Ezért volt jó a Legfelsőbb Bíróság elnökétől hallani: a bíróságok is segítik a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek törekvéseit, amikor nagy súlyt helyeznek a dolgozók kötelezettségeinek hatékony teljesítésére, ugyanakkor a dolgozók anyagi ösztönzését szolgáló előírások érvényesülésére, a dolgozók jogainak védelmére is, beleértve a munkahelyi demokráciával összefüggő jogok érvényesülését is. Ezzel a tevékenységgel segítenek legtöbbet a társadalmi, a csoport és az egyéni érdekek összehangolásában, a munkaerkölcs szilárdításában, a gazdálkodási fegyelem javításában. — Az országgyűlés mostani ülésszaka legfőbb tanulsága, hogy tovább kell erősíteni a szocialista közgondolkodást, a tisztességes, felelősségteljes magatartást. Azt a közszellemet kell erősíteni, amely őrködik a lakosság nyugodt életét biztosító közrend és közbiztonság felett. Balogh József Rezeda-ankét Hétfőn, március 28-án 17 órától Bozóky István színházigazgató, Kapás Dezső rendező, valamint Máthé Eta, Szabó Tünde, Bárány Frigyes, Holl István és Vitai András színművészek részvételével ankét lesz a megyei és városi művelődési központban. A beszélgetés témája a „Rezeda Kázmér szép élete” című színdarab, amelyet nemrég mutatott be a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház. A ■ r | r | gg ww Ajanaekgyuru |lső alkalommal Papp Miklós, a bajtársak köztiszteletben álló gondos garázsmestere kapta meg a kollektíva ajándékát. Több évtizedes precíz munkáját elismerve nyújtották át részére az OMSZ (Országos Mentőszolgálat) betűivel fémjelzett arany pecsétgyűrűt. Hat évvel ezelőtt történt. Ilyen múltra tekint visz- sza a kezdeményezés. Nem sorvadt el, nem kopott meg. Él, mert a dr. Orovecz Béláról, az Országos Mentőszolgálat alapító főigazgatójáról elnevezett szocialista brigád gondozza, ápolja és éberen tartja a mentősök, az itt dolgozók, valamennyi baj- társ együvé tartozásának szellemét. Nem vitatom, volt rangja annak az aranygyűrűnek is, amelyet egyes vállalatok X év után a törzs- gárdtagjainak adtak. Annak azonban volt valami hivatalos íze, emennek nagyobb a karátja, mert közadakozásból származik minden fillérje és önkéntesen! S ennek kezdeményezői, istápolói az OMSZ Szabolcs-Szat- már megyei szervezetének mintegy száz dolgozója: mentősök, ápolók, orvosok, szakemberek, szakmunkások. így él ez az immáron hagyomány Nyíregyházán a mentősök'- nél, melyet megye- szerte követnek a szolgálatnál. Ilyen ajándékgyűrűt kapott mostanáig Papp Miklóson kívül Bodnár Albert és Tomku György gépkocsi- vezetők, Miskolczi Mihály, Sárosi József és Szabó József mentőápolók. S hamorosan átnyújtják Orosz Mihály segédmunkásnak és Szabó Lajos gépkocsivezetőnek. Erre a bensőséges házi ünnepségre készülnek most a bajtársak. Egy gyűrű. Ajándék a kollektívától. Emlék. Itt a mentősöknél a bajtársiasság, egymás megbecsülésének a jelképe három betű. Fémjelzi azonban valamennyiük humanizmusát is. Ügy döntöttek, hogy azok is megkapják, akik megrokkannak a munkában, akiket leszázalékolnak, s emiatt kényszerülnek nyugdíjba vonulni. F. K. VANNAK AKIK KRITIZÁLNAK, VANNAK AKIK SIRÁNKOZNAK, DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Ezért kérdeztük Galambos Bélát, a Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás körzeti felügyelőjét, amikor a műtrágyák raktározásáról beszélgettünk. Tud jobbat? — Úgy érzem a mostani helyzettől minden más csak jobb lehet. Először is, nagyon sok mezőgazdasági nagyüzemben tárolják szakszerűtlenül a műtrágyát, egyszerűen a földre rakva, legjobb esetben egy fóliával letakarva. Az így tárolt anyag óriási veszélyt jelent a környezetre. — Másodszor? — Hosszabb tárolás esetén veszít az értékéből a műtrágya, különösen a nitrogéntartalmú esetében lehet erről beszélni. A foszfortartalmú pedig a nedvesség hatására összeáll, kiszorhatatlanná válik, míg a káliumnál hatóanyagcsökkenés ugyan nincsen, ám a mennyiségből veszít, hiszen a földről sohasem lehet tökéletesen felszedni. — Jellemző ez az egész megyére? — Sajnos igen. Annak érzékeltetésére, hogy milyen nagyságrendben használnak a gazdaságokban műtrágyát, egy számadatot mondok: tavaly csak az Agroker 600 millió forint értékű szervetlen anyagot forgalmazott, s akkor még nem beszéltünk más kereskedelmi vállalatokról. A műtrágya pedig államilag dotált áru, ha valahol pazarolnak, ott az állam pénzét is herdálják. Minden eszközzel rá kell venni az üzemeket az érték megóvására. — Hogyan kapják a műtrágyát a termelőüzemek? — Kétféle csomagolásban kaphatják a gazdaságok, pontosabban zsákosat és ömlesztettet. Zsákos esetében egyszerű a dolog. Ügy kell szállítani, rakodni és tárolni, hogy ne sérüljön meg. Az ép zsákokat jól lehet a szabadban tartani, ellenben hatnál magasabbra nem érdemes rakni, mert a nyomás következtében cementálódik az anyag. Az ömlesztett olcsóbb a zsákosnál, a gazdaságosság is ez irányba kényszeríti a nagyüzemeket, de ezzel sem lehet mostohábban bánni. Sőt, ez inkább megköveteli a gondosságot. — Mit ajánl az üzemeknek? — A szabadban tárolt műtrágyát lehetőség szerint betonozott téren kell elhelyezni, fóliával letakarni. Az ideális a fedett tér lenne, de ezt jelenleg nem lehet szá- monkérni egyetlen gazdaságtól sem. Ezért a nyírségi üzemekben található kihasználatlan pajtákat lehet megtölteni ömlesztett műtrágyával. — Érdemes hosszabb időre tárolni? — Most nem a legaktuálisabb ez a kérdés, mert a kereslet nagyobb a kínálatnál. Viszont nem minden esetben érdemes felhalmozni, előre, hosszabb időre beszerezni a műtrágyát, mert a gyorsaság nem pótolja a keletkező veszteséget. ■* Sípos Béla