Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. március 2. Á TÍZÉVES VÁROS ÉS A ZEHE Világhírű művészek — báron dobogón Nyírbátor neve már elválaszthatatlan a zenétől és ezt nem­csak a zenei napok, a nyári zenei tábor, vagy a legutóbbi nagy esemény, a karácsonyi hangverseny jelzi, hanem az oktatási intézményekben folyó zenei nevelés is. Ez utóbbi­nak célja elsősorban nem az, hogy világhírű zenészeket ké­pezzenek, hanem főként az, hogy a zenét szerető és értő nemzedéket neveljenek. A nyírbátori rendelőintézet fizikoterápiáján naponta 45— 50 kezelésre szoruló beteg fordul meg. Képünk: Szabó Im- réné ultrahanggal gyógyít. A jövő városnegyede Jubllaumi programok Kodály-szobrot avatnak Változatos, gazdag prog­rammal készül Nyírbátor la­kossága a várossá válás tize­dik évfordulójának méltó megünneplésére. Bár az év­forduló napja április 29-én lesz, a városópítést-szépítést szolgáló akciókat meghirdet­ték, hiszen a település fejlő­dését segítő önzetlen társa­dalmi munkát nem lehet az ünneplés napjára időzíteni. Egyik jelentős mozgalom­nak a „Minőségi munkával, közéleti aktivitással a 10 éves Nyírbátorért” címet adták, amely napjaink kiemelten fontos céljának megvalósítá­sát, a munka minőségének javítását szolgálja, de arra is ösztönöz, hogy minden vá­rosát szerető ember nagyobb részt vállaljon a közéletben, mert ez is elengedhetetlen feltétele Nyírbátor harmo­nikus fejlődésének. Társadalmi munkára hív az „Ifjú városunkért, város az ifjúságért” mozgalom, amelynek az idén is a KISZ- bizottság és a tanács együtt­működési szerződése adja az alapját, hiszen ez a megálla­podás rögzíti: miben számít a város vezető testületé a fiatalok segítségére, s az is, mit nyújt viszonzásul a tele­pülés lakosságának jelentős hányadát kitevő ifjú korosz­tály élet- és munkakörülmé­nyeinek javításáért, kulturá- lódásuk, művelődésük, egész­ségügyi ellátásuk feltételei­nek megteremtéséért. A „Tiszta, rendezett Nyír­bátorért”, az „Építem, vé­dem” címszó alatt meghirde­tett mozgalmak önmagukért beszélnek, s takarják mind­azokat az elképzeléseket, amelyek a járdákkal ellátott utcák számának bővülését, a rossz földutak jobbítását, parkok, zöldterületek kiala­kítását és megóvását, a ját­szóterek számának szaporo­dását, a fürdő bővítését hi­vatottak elősegíteni. Az évforduló megünneplé­se természetesen nemcsak munkával jár, megszaporod­nak azok a rendezvények :s, amelyek nemcsak Nyírbátor lakóinak szereznek örömet, hanem vonzzák az érdeklő­dőket a megye, az ország más tájairól is. A 10 éves város alaposabb megismerésére is több lehetőséget nyújtanak ezek a programok. Pályáza­tok, tanulmányok készülne«, amelyek képet adnak a mai Nyírbátorról, s ame­lyek a városhoz kötődést mutatják meg. Készül az április 29-i ünnepi hangver­seny programja is. Ugyan­csak megkezdődtek a 17. ze­nei napok előkészületei, amelyek joggal tartanak szá­mot országos érdeklődésre. Lesz természetesen fotó- kiállítás, amely a város fej­lődését mutatja be, de a képzőművészeti kiállítások sem maradnak el, ahogy ezt már a megye leglátogatot­tabb múzeumától hosszú évek óta meg is szoktuk. A város megismerését szolgálja majd a „Tanulmányok Nyírbátor történetéből” kiadvány, a vá­rostérkép megjelentetése, felújítva várja majd az ün­neplő közönséget a Szabad­ság téri emlékmű, s Nyírbá­tor és a zene elválaszthatat- lanságának jelképe lesz Ko­dály Zoltán szobra, amely­nek avatására minden bi­zonnyal az évforduló ünne­pén kerülhet majd sor. A 2-es számú általános is­kolában például 1979-ben szervezték meg az első zene tagozatos osztályt, s jelenleg már négy osztályban folyik zene tagozatos oktatás. Két gyermekkórusuk is működik, amelyek sikeresen szerepel­tek mind a zenei napokon, mind a megyei bemutatókon. FURULYA, KLARINÉT A legnagyobb fejlődés a zeneiskola életében követke­zett be. Itt óvodás kortól fel­nőtt korig folyik szervezett zeneoktatás. Hangszereik, hanglemeztáruk értéke meg­haladja a 2 millió forint ér­téket, s kiváló eredményeket érnek el a hegedű, a zongo­ra, a furulya, a klarinét és az ütőhangszerek oktatásában. Munkájuk eredményét fém­jelzi, hogy a megyei bemu­Nyírbátor lakóit nem ké­nyeztetik el az állami válla­latok és ipari szövetkezetek azzal, hogy évente és látvá­nyosan növelik szolgáltatói tevékenységüket, ezért nem mindegy; hány kisiparos munkájára számíthatnak a város lakói, megtalálják-e azoknak a szakmáknak a képviselőit, akiknek munká­jára nap mint nap szükség van. A kisiparosok vállalkozási kedvének növekedését segítő és ösztönző intézkedések jó hatásáról pontos számadatok árulkodnak, hiszen míg 1975- ben 377, addig ezekben a napokban több mint 650 kis­iparos tevékenykedik. Természetesen nemcsak számuk növekedett, hanem nagyobb lett az általuk vég­zett munka értéke is. 1980- ban például 116 millió fo­rintot tett ki termelésük ér­téke, amelyből 91 milliót ért a lakossági szolgáltatás, 25 milliónyit pedig árutermelés. A múlt évben 120 millió ér­téket termeltek, s ami a vá­ros lakóinak fontos, lénye­gesen megemelkedett — 91- ről 113 millióra — a szolgál­tatások értéke. Ez egyben azt is jelenti, hogy a múlt évben már ke­vesebb kisiparos — összesen 31 — foglalkozott kizárólag csak árutermeléssel, s töb­ben tértek át szolgáltatásra. A maii kor követelményeinek megfelelően bővítették szol­gáltatásaikat a vasiparosok és a villanyszerélők, de ugyanez mondható el a ki­zárólag árutermeléssel fog­lalkozó kisiparosokról is, akik importot kiváltó hiány­cikkeket — malomipari ros­tát, kalapácsos darálókést, vízszivattyúlapátot, szer­számnyeleket, kádakat, dé­zsákat — gyártanak. Ezeket a Kisipari Termeltető Vál­lalat adja át a kereskede­lemnek. Sajnos, ma is sok olyan szakmáit tartanak számon tatón három kisegyüttesük közül egy arany, egy ezüst, egy okleveles minősítést szer­zett, ütőegyüttesük pedig az országos fesztiválon a máso­dik legjobb minősítést kapta. Az iskolán kívüli zenei ne­velés is jelentős szerepet tölt be a közművelődési munká­ban. Az áfész vegyes kórusa például a város kulturális életének egyik jelentős rep­rezentánsa. A Debrecenben, a Nyíregyházán, a Kisvárdán, a Törökszentmiklóson és a Szolnokon megszerzett minő­sítések mellett sikerrel hang­versenyezett Angliában, Bul­gáriában és az NSZK-ban, s rendszeresen közreműködik a zenei napok és a karácsonyi hangversenyek rendezvénye­in. GYERMEKKÓRUS A város zenei életének el­Nyírbátorban, amelyek vég­zésére nem vállalkozik kis­iparos. Nincs burkoló, ács, vízvezeték-szerelő, központi­fűtés-szerelő, de hiányzik a cipész, cserépkályhás, a bú- torasztalos, a bádogos és az üvegező, ugyanakkor új te­vékenységi körként lépettbe a személy- és teherfuvaro­zás. Kiveszik részüket a kisipa­rosok a lakásépítésből is. Jól mutatja ezt, hogy 1975 és 80 között több mint 2 ezer lakást építettek fel. Ezek közül 270 a belvízkárt szenvedett családoké volt, de vállalkoztak 120 cigánylakás felépítésére is. A múlt év­ben 104 családi, illetve tár­sasházat építették, s többsé­gük ott volt és jelentős részt vállalt azokból az akciókból, amelyek a város szépítését, a járás községeinek gyara­podását szolgálták. A lakosságnak és a közös­ségnek végzett munkájuk el­ismerését jelenti, hogy a tár­sadalmi és tömegszervezetek­be a legutóbbi választások alkalmával kétszer annyi kisiparost választottak, mint korábban, s jelenleg közel százan viselnek valamilyen funkciót, s veszik ki így is részüket a közéletből. A kedvező eredmények el­lenére is van még tennivaló — így értékelte ezt a napok­ban a nyírbátori városi-já­rási párt-végrehajtóbizottság — hiszen tovább kell fejlesz­teni a kisipari szolgál,tatóhá- zak építését, s szükség lenne egy gépjárműjavító bázis létrehozására is a kisiparo­sok összefogásával. Van fel­adat a kapacitások növelé­sében is, hiszen az igények évről évre nőnék, ezért a munkaviszony és a nyugdíj mellett dolgozó kisiparosok számának növelése egyre sürgetőbb feladat. Szükség van újabb építőipari szak­mában dolgozó kisiparosok­ra, hiszen reméljük nem csökken a lakásépítési kedv. ismerését jelzi, hogy az álta­lános iskolások számára olyan világhírű előadóművész is adott már hangversenyt, mint Kocsis Albert, hallgat­hatták a rádió gyermekkóru­sának' műsorát, de a város zenei programjainak résztve­vői között tarthatják számon Ruha Istvánt, Jandó Jenőt, Kovács Dénesi, Kocsis Zol­tánt, Kodály Zoltánnét és a Tátrai-vonósnégyest. A zenei élet értékelésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni az országos hírű ze­nei napok rendezvénysoroza­tát, amelynek megrendezése — a növekvő költségek mi­att — egyre nagyobb gondot okoz a város vezetőinek. Épp ilyen gond az országban és a határokon kívül is népszerű nemzetközi ifjúsági vonósze­nei tábor szervezése, amely a múlt évben a hatodik sikeres kurzusát járta. MUNKÁS­HANGVERSENYEK A hat év alatt a magyar hallgatókon kívül a Szovjet­unióból, Romániából, Len­gyelországból, Csehszlováki­ából, az NDK-ból, Spanyol- országból, Dániából és Indiá­ból fogadtak hallgatókat, akik évente legalább tíz kon­certtel járultak hozzá a ze­nei napok színvonalának nö­veléséhez, a zene népszerű­sítéséhez. Üzemi munkás­hangversenyeket rendeztek, de hangversenyeztek Csaro- dán, Szabolcsban és Nyírmi- hálydiban, hogy ezeknek a településeknek a lakói is kö­zelebb kerüljenek a zenéhez. Az idei év a várossá válás tizedik évfordulója Nyírbá­torban, éppen ezért tekinte­nek még nagyobb várakozás­sal a zenei tábor és a zenei napok megrendezése elé. A korábbi években megszokott magas színvonal tartása azon­ban már-már meghaladja Nyírbátor anyagi erejét... Ha néhány évvel ezelőtt Nyíregyházán elhangzott Va­lahol Jósaváros neve, min­denkinek a gyors, a dinami­kus fejlődés jutott eszébe. Ma Nyírbátorban ugyanezt jelenti a Fáy-lakótelep, hi­szen az előző ötéves tervben elkezdett új városnegyed ki­építése nemcsak ebben, még a következő középtávú terv- ciklusban is megpályázhatja ezt a hízelgő jelzőt magá­nak. A korábban felépített több szintes lakások mellett most ugyan hiányoznak a látványos munkák, de a „fel­túrt” terület újabb fejleszté­sekről árulkodik. Most közműépítők dolgoz­nak ezen a helyen, mert csak az ő munkájuk révén épül­hetnek fel az összkomfortot adó lakások. Az idén 164 la­kás közművei készülnek el, amelyek közül. 74 építéséhez is hozzálátnak, ám a beköl­tözésre csak 1984-ben nyílik lehetőség, 90 lakás építése pedig csak jövőre kezdődhet, mert a szűkös fejlesztési le­hetőségek miatt éhben az esztendőben nem jut rá pénz. Most végzik egy 16 tanter­mes iskola és a város több 'szintes lakásainak melegéről és meleg vizéről gondoskodó (hőközpont munkáinak előké­szítését is, s rövidesen kez­dődnek egy 100 gyermeknek otthont adó óvoda kivitelezé­si munkáinak előkészületei is. Ezeknek az intézmények­nek az átadására csak jö­vőre kerül sor, amikor újabb területeken láthatnak 'hozzá a lakótelep fejleszté­séhez, a 7. ötéves tervben felépülő lakások területeinek előkészítéséhez. Hí jut az utakra? Ha összeszámolnánk, hogy mondjuk az utóbbi öt évben miről szólt a különbö­ző fórumokon elhangzott köz­érdekű javaslatok többsége, alighanem az utak, különö­sen a földutak állapota ke­rülne az első helyre. Nincs ebben semmi különös: a vá­ros lakóinak jogos igényeit jelzi, sajnos ugyanakkor azt is, hogy erre a célra jut szin­te a legkisebb összeg a vá­ros kasszájából. Az idén például mindössze 200 000 forint, amelyből a Rózsa Ferenc, a Csokonai ut­cák gyalulását végeztetheti el a tanács és befejezhetik a ta­valy már elkezdett Sallai ut­ca karbantartását is. Ez utóbbinál komoly gondot okoz, hogy a belvizes évek­ben feltöltötték az utat, s most magasabban fekszik, mint a járda, sőt az udva­roknál is. Az idei tervek kö­zött szerepel még a Damja­nich, a Rajk László, az Esze Tamás és a Krúdy utcák karbantartása is. A burkolatfestésre és a járdaaszfaltozásra 660 ezer forint áll a tanács rendelke­zésére, de ebből a pénzből készült el a buszpályaudvar rendezése is. Az Árpád és a Hunyadi utcák kereszteződé­sében eddig sok gondot oko­zott, hogy az autóbuszoknak nem volt kijelölt helyük, így az utasoknak gyakran sza­ladgálni kellett, míg megta­lálták a saját járataikat. A rendezés után kialakulhat­nak az úgynevezett peronok, s táblákat helyeznek majd el, amelyek állandó helyet je­lentenek a különböző útvo­nalakon induló járatoknak. Az oldalt összeállította: Balogh József RONCSOK! Utazhatunk télen, vagy nyáron, hétköznap vagy ünnepen, a ‘látvány mindig ugyanaz: kibe­lezett autóroncsok csúfítják a környezetet Nyírbátorban, a Császári út 60. számú porta előtt. A kép legfeljebb annyi­ban változik, hogy hol egy, hol több roncs áll itt. Érthető — mondhatnánk — hiszen az itt dolgozó karosszérialakatos számára a karambolos kocsik javítása jelenti a megélhetést. Hogy ki mit tárol az udvarán, kirívó esetben az sem ma­gánügy. De hogy közterületen, kerítésen kívül mit helyeznek el, az már közügy. Mint az említett esetben is, hiszen a város egyik legnagyobb forgalmú útja — a Nyíregyházát Mátészalkával összekötő út mentén, átellenben a benzin- kúttal — csúfoskodnak a roncsok. Nap mint nap arra járó százak, ezrek szeme láttára. (G. B.) Nincs burkoló, ács, cipész Vállalkozó szakemberek

Next

/
Oldalképek
Tartalom