Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. március 10. Új kormány Nyugat-Németországban EJKf' Megtartotta első ülését az új nyugatnémet kormány. A ké­pen: Helmut Kohl kancellár (balról) yés Genscher külügy­miniszter a kormányülésen. (Kelet-Magyarország tetefotó) Merénylet a török nagykövet ellen Kommentár 27:9. — Ezekben a napok­ban ezzel a két számmal van tele az amerikai, sőt, a vi­lágsajtó. Az arány nem vala­mi sportmeccs végeredmé­nye, hanem egy rendkívül komoly politikai, még ponto­sabban katonapolitikai mér­kőzés pillanatnyi állása. Ilyen többséggel fogadta. el ugyanis az amerikai képvise­lőház külügyi bizottsága azt az indítványt, amelyben fel­hívja a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat: „Tegye­nek lépéseket atom- és raké­taarzenáljuk egyidejű befa­gyasztására.” Mit jelent ez a döntés? Közvetlenül azt, hogy ez a nem akármilyen horderejű indítvány zöld utat kapott a képviselőház teljes ülésére. Ehhez tudnunk kell, hogy az amerikai törvényhozás épü­letében minden javaslat szer­zőinek meg kell küzdeniük azért, hogy indítványuk egy­általán eljusson a honatyák magas fóruma elé. A bizott­ságokban zöld utat kapott in­dítványt „a nagyteremben” még „meg is ölhetik”, le is szavazhatják. Kitűnő példa erre, az, ami tavaly ősszel történt. Akkor egy a mosta­nihoz hasonló javaslat (az akkori indítvány szerzői Kennedy és Hatfield szenáto­rok voltak, a mostani Ed­ward Markey képviselő nevé­hez fűződik) ugyancsak sza­bad jelzést kapott a bizott­ságiban, de a képviselőházi szavazáson 204—202 arány­ban elbukott. Az őszi arányból már ele­ve nyilvánvaló volt, hogy a lakosság hangulatát tükrözve — a legutóbbi Gallup-felmé- rés szerint a közvélemény hetven (!) százaléka hajlik a befagyasztásra — a honatyák egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy leve­gyék a napirendről ezt a kérdést. A megfigyelők sze­rint most a tavalyinál több esélye van a javaslatinak az elfogadásra. Bármi legyen is azonban az indítvány sorsa a „nagyteremben”, a bizott­sági szavazás aránya bent az épületben jól tükrözte a „kinti” arányokat. Szerdán merényletet követ­tek el Törökország belgrádi nagykövete, Gaíip Balkar el­len. Belgrád központjában, a török nagykövetség közelé­ben helyi idő szerint délelőtt tizenegy óra tájban két fegy­veres tűz alá vette a nagy­követ gépkocsiját. Galip Bal- kar és a gépkocsi vezetője súlyosan megsebesült; mind­kettőjüket azonnal kórház­ba szállították. A jugoszláv biztonsági szol­gálat két embere azonnal tü­zet nyitott a támadókra. Az egyik közülük súlyosan meg­sebesült, a másiknak eddig nem sikerült nyomára buk­kand. A merénylet ügyében vizs­gálat indult. ELMÉLETI KONFERENCIA BERLINBEN Berlinben nemzetközi el­méleti konferenciát tartottak Marx Károly tanításának időszerűségéről és arról, hogy a marxizmus milyen szere­pet játszott a népek békéért és haladásért vívott harcá­ban. A konferencián Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyel- gyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió tudó­sai vettek részt. A konferen­cia résztvevői megvitatták azt 1st hogy Marx Károly eszméi milyen hatást gyako­rolnak napjaink forradalmi folyamataira. WALDHEIM A BÉCSI KONFERENCIÁN Kurt Waldheim volt ENSZ főtitkár elnököl azon a bécsi konferencián, amelyen a vi­lág különböző részeiből ér­kezett volt államfők és mi­niszterelnökök megvitatják a világ fejlődésének gond­jait. Ott van egyebek mellett Helmut Schmidt volt nyu­gatnémet kancellár, Leopold Sedar Senghor volt szenegáli elnök, Edward Heath, volt angol miniszterelnök. Ru­dolf Kirchschläger osztrák el­nök kedden a bécsi Hofburg- palotában ebédet adott a konferencia résztvevőinek tiszteletére. HAJÓSZERENCSÉTLENSÉG BANGLADESBEN A bangladesi Mudatelkhali folyón vasárnap felborult és elsüllyedt hajó legalább két­száz utasa közül eddig ki­lencven személy holttestét ta­lálták meg. A hatóságok sze­rint a felborulást az okozta, hogy a hajó túl volt terhel­ve. Munkanélküli, most végzett fiatal orvosok (Nápoly egyik ut­cáján alkalmi rendelőt rendeztek be. így tiltakoznak az el­len, hogy a kormány nem biztosít számukra állást a kór­házakban. (Kelet-Magyarország telefotó) (--------------------------------------­6. Március 21-én, szerdán a Népszava megírja, miről be­szélgetett a lap munkatár­sa a Duna-parton Takács Ferenc miniszterrel: „Már befejeződött az ün­nepség a Petőfi-szobornál. A kivezényelt rendőr dísz­század elvonult, a közönség is megy haza elfogyasztani szűkös ebédjét. Csak a szo­bor mellett áll még egy kis csoport, egy férfit vesz kö­rül. Takács Ferenc elvtárs. az iparügyi miniszter inté­zi a hozzáfordulók ügyes­bajos dolgát. Egy elvtárs panaszko­dik, hogy a gyárban, ahol dolgozik, nehezen indul a termelés, valaki a debrece­ni rokonáról kérdez, mások a nyersanyaghiányról be­szélnek. Mindenkit meg­hallgat, felvilágosítást ad, munkára biztatja a csügge- dőket. Lassan tágul a kör, elfogynak az érdeklődők, öten-hatan maradnak csak Takács elvtárssal és indul­nak a Duna-parton a Lánc­híd felé, illetve arra, ahol valaha a Lánchíd volt. A nyersanyagról beszé­lünk. — A bauxit fogja meg­menteni a magyar ipart, ez a magyar arany. Optimista vagyok, mert ismerem a magyar munkást, egészen közelről — mondja a mi­niszter. Majd a Lánchíd romjaira mutat. — Látjátok, ők lerombol­ták, de mi felépítjük.” A Szabadság szerkesztő­sége március 23-án, pénte­ken megjegyzéseket fűz egy ankéthoz, amelyet a föld­reform technikai lebonyolí­tásának megvitatására ren­dezett a Magyar Mérnö­kök és Építészek Szabad- szakszervezerte : „Mérnökeink jószándék­kal, de a nehézségektől ta­lán kissé túlságosan is visz- szariadva állnak a hatalmas feladat előtt. Szakszerűsé­gük láthatóan visszatartja őket attól, hogy egyszerűbb — bár talán kevésbé mér- nökies — megoldásokhoz nyúljanak. Pedig, ha más­képp nem lehet, akár egy­szerű kilépéssel történő mé­réssel, vagy néhány hetes tanfolyamon kiképzett föld­mérők igénybevételével is végre kell hajtani a birtok - bahelyezést jelentő, s a ter­melést biztosító ideiglenes kiosztást. A végleges bir­tokhatárok megállapítását, a mezsgyék és dűlők kije­lölését, s a telekkönyvezés munkáját azután is el le­het végezni, akár több évi, a szakszerűség minden kö­vetelményét kielégítő, leg­pontosabb mérnöki mun­kával. De a parasztnak október 1-ig minden áron birtokon belül kell kerülnie. Ebből nem engedünk. Inkább es­sen csorba a mérnöki szak- szerűségen, mint a föld né­pe hitén és érdekén.” Március 25-én, vasárnap újra elindul harcos útjára a Magyar Kommunisa Párt központi lapja, a Szabad Nép. Vezércikkében írja: „Néhány hónappal ez­előtt még a föld alatt nyomták. Szerkesztőit, sze­dőit, terjesztőit és olvasóit egyaránt a nyilas banditák és Gestapo-kopók failkái ül­dözték. Azóta fordult egy- gyet fiL történelem kereke. A rotációs gépek, amelyekből most a Magyar Kommunis­ta Párt központi lapja kike­rül, néhány napja még dü­börögve ontották a földes­úri birtok parasztkézre adá­sáról szóló rendelet sok­százezres példányait. S mi­re ez az első szám elér a vidékre, Sövényházán Pa- lavicini őrgróf hitbizomá- nyának jó 50 000 holdját már birtokukba vették a jobbágy ivadékok, a Wencheim grófok földjén csak úgy, mint a Kállayak szabolcsi birtokain seré­nyen dolgoznak a földmé­rők. Mindenütt húzzák az új mezsgyéket, s az új ba­rázdák fekete rovásai egy sötét korszak letüntét, egy másik, szabadabb, bizta­tóbb születését jelentik. Mi­kor a földalatti »Szabad Nép« utolsó száma napvilá­got látott, még fasiszta hor­dák garázdálkodtak a fő­városban, német katonaság taposta Budapest utcáit. Ma országunk legnagyobb része felszabadult, s az Oderától nyugatra, a Rajnától kelet­re 500 'km sem választja el a dicső Vörös Hadsereget az angolszász erőktől. Küszö­bön a náci barbárság ösz- szeomlása, s hamarosan el­kezdődik a rombadőlt ma­gyar nemzet újjáépítésének nehéz, verejtékes, de hálás feladata.”--------------------------------------\ Ugyanebben a számában a Szabad Nép a csepeliek kezdeményezését, felhívását ismerteti: „Elvtársak! Mi, a Magyar Kommunista Párt csepeli pártszervezete, felhívunk benneteket, hogy május el­seje nemzetközi munkás­ünnep méltó megünneplé­sére már most tegyétek meg a szükséges intézkedéseket. Vállaljuk az összes üze­mekben a munkafegyelem helyreállítását és a Vörös Hadsereg rendeléseinek 100 százalékos leszállítását. Vál­laljuk a közmunka meg­szervezését. Vállaljuk Cse­pel élelmezésének nagyobb részét és kiskertek meg­munkálásának megszerve­zését. Kiépítjük a kör­zeteket. Az összes üze­mekben pártszervezeteket alakítunk. Üzemi újsá­got nyomtatunk a WM- ben. A faliújságok számát 60 példányra emeljük. 8000 Szabad Nép, 3000 Szabad­ság eladását vállaljuk. Harminc szemináriumot szervezünk. Két munkás sportegyesületet alakítunk. Kötvényeket jegyzőnk egy­millió pengő értékben. Egy héten át Nemzeti Segély­kampányt rendezünk. Má­jus 1-én Budapestre 15 ezer munkás vonul. 150 főnyi rendezőgárdát szervezünk. Minden üzemben lesz Sza­bad Nép-levelező. Könyv- kereskedést létesítünk a párt részére. Áprilisban le­galább egy matinét rende­zünk. Értelmiségi gyűlésit rendezünk a szociáldemok­ratákkal közösen.” (Folytatjuk) Kubai mezőgazdaság Narancs is KGST A Havannából Cienfugas- iba a tengerparton vezető új, nyolc nyomsávos autópályán haladva az utazó két oldalt végtelen nádüLtetvényeket lát. A cukor tudvalévőén Ku­ba fő exportcikke, kivitele fedezi a karibi szigetország behozatalának túlnyomó ré­szét. Egy órai utazás után változik a táj: narancsligetek tűnnek fel. Előbb kisebb, há­romévesnél fiatalabb fács» •kák, amelyek még nem hoz­nak gyümölcsöt, később ré­gebbi ültetvények, amelyeken már vitamindús narancsok­kal pompáznak. A kubai parasztok régeb­ben is termesztettek naran­csot, grape fruitot és manda­rint. Egyes kedvező klímájú és talajú vidékeken kisebb ültetvényeket is létesítettek. Az Egyesült Államok azon­ban nem volt érdekelt a ku­bai citrusfélék behozatalá­ban, mert szükségletét a ka­liforniai és floridai ültetvé­nyek bőven fedezték. A kül­földi és hazai tőke ezért nem ruházott be ebbe a gazdasági ágbai, ezért erősödött meg az egyoldalú, monokultúrás cu­kortermelés. A forradalom évében, 1959-ben Kuba egész oitrustermése mindössze 58 ezer tonna volt, s ebből 16 ezer tonnát exportáltak. A forradalom győzelme után a kormány határozatot hozott a citrusprogram vég­Citrusosztályozás exportra Pi- nar del Rio tartományban. (Fotó: Horizont) rehajtására. Az ültetvénye­ket főleg a bozótos területek­re és részben a korábban le­gelőnek használt rétekre te­lepítették. Ehhez azonban ki­terjedt öntözési rendszert is ki kellett építeni. Persze a vizen kívül sok egyébről is gondoskodni kellett: műtrá­gyáról, gépekről, hűtőházak­ról, osztályozó- és csomagoló­berendezésekről. Mindezt Kuba a KGST-országok se­gítsége nélkül nem tudta vol­na beszerezni. A KGST-or­szágok és a szigetország 1981- ben több megállapodást kö­töttek, amelyek alapján Ku­ba 1990-ig jelentősen növel­heti termelését és exportját. A tervek szerint az 1981-es 193 ezer tonnával szemben 1990-iben már 1,5 millió ton­na narancsot, mandarint és grape fruitot szállítanak a szocialista országokba. A kubai c'itrustermés egy­re növekvő részét narancs-, grape fruit- és mand ári ölé­vé, sűrítménnyé, olajjá és más termékké is feldolgoz­zák. A jelenlegi kapacitás már nem elégséges, ezért Oie- go de Avila-ban most új fel­dolgozóüzemet építenek, ugyancsak a KGST-országok segítségével. g- •• MOST OLCSÓBBAN SZEREZHETI BE! MÁRCIUS 7-TÖL engedményes lakossági tüze/öakció VALAMENNYI TELEPÜNKÖN (amíg az engedményezett keret tart). Engedmény mértéke: Hazai brikettek: 5,— Ff/mázsa Iszapszenek: Háztartási kevertszenek, Oroszlányi, Sajómercsei durva, özdvddéki dió 13,— Ft/mázsa Berentei dió Daraszenek 17,— Ft/mázsa Az engedmény vonatkozik a lakossági készpénzes és tüze-- lőutailványos vásárlásokra egyaránt. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom