Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

1983. március 1. Kelet-Magyarország 7 TECHNIKA TUDOMÁNY Versenyző vasutak Ginzeng­termesztés A vasútvonalakon világszerte egyre nehezebb és gyorsabb vo­natok közlekednek. A tehervo- natok súlyának növekedésével a vasúti áruszállítás gazdaságo­sabbá vált. Nagy mennyisegű szén vagy vasérc szállítása szá­razföldön más módon nem is Oldható meg. Sok olyan vasút­vonal van. ahol a tehervonatok sebessége eléri a 100 km/óra ér­téket. Személyszállításkor kulcs­kérdés a sebesség, csak így le­het a vasút versenyképes a légl­és közúti közlekedéssel. A kor­szerű személyvonatok sebessége ma már több országban eléri a 120—150 km/óra átlagos és a 200 km/óra legnagyobb értéket. Mindehhez folyamatosan bizto­sítani kell a pálya kifogástalan állapotát. A pályaépítésben nagy változások mentek végbe a vilá­gon. A rövid sínszakaszokat több kilométer hosszú hegesztett pá­lya váltotta fel, a talpfák helyét pedig új rendszerű sinkötéssel ellátott vasbeton keresztaljak foglalták el. A vasúti pályára vonatkozóan helyenként szigorú intézkedések vannak érvényben, amelyek előírják, hogy a pálya­test a 25 tonna tengelynyomású tehervonatoknak éppúgy megfe­leljen, mint a 200 km/óra sebes­ségű személyvonatoknak. A fej­lődés fontos lépése volt a fa keresztaljak előfeszített vasbe­ton aljakkal való felváltásai Ezek élettartama hosszabb, karbantar­tásuk, a nyomtáv pontos meg­tartása könnyebb. A vasúti pálya redszeres vizs­gálata és folyamatos karbantar­tása elképzelhetetlen a korszerű gépek nélkül. A képünkön látható osztrák gyártmányú gép korszerű esz­köze a pályák karbantartásának. Gyors zúzalékterítésre és pLaní- rozásra szolgák A vízszintes és függőleges irányban hidraulikus úton állítható oldalekék, az új megoldású planírozó- és söprő- berendezés lehetővé teszi, hogy a zúzalék felszántását és szétte­rítését egy műveletben egy sze­mély végezze el. Forró szennyvíz Sok erőmű bocsátja forró szennyvizét folyókba és tavak­ba. Emiatt az élővizek biológiai egyensúlyát közeli veszély fe­nyegeti. Erre a megáll ipodásra jutottak hat ország tudományos kutatói, akik az USA-beli Mary­land egyetemén a meleg vizek problémájával foglalkoztak. Megállapították, hogy az USA északkeleti részén a folyókba juttatott forró, illetve meleg víztől 10 Celsius-fokot emelke­dett a víz hőmérséklete. Nyáron ez olyan magas hőmérsékleteket is előidézhet, amelyben a leg­több vízi élőlény elpusztul. A másik ok az, hogy a melegben több víz párolog el, és ennek következtében gyakrabban kép­ződik köd. Természetesen a hőmérséklet emelkedésének nem csak nega­tív, hanem pozitív hatásai is lehetnek, így például a kagylók és bizonyos halak jobban nő­nek. Gondoltak arra is, hogy bizonyos hideg tengeröblök vi­zét, ahol melegvízi halak nem tudnak élni, erőművi szennyvi­zei felmelegítik, hogy azok ott is megtelepedhessenek. A ginzeng, hivatalos nevén Pa­nax ginseng, a borostyánfélék családjába tartozó, Kelet-Azslá- ban csodatévőnek tartott növény, amelynek gyökere különböző gllkozidokat, alkaloidokat. fi- toszterineket, aszkorbinsavat, Bl- és B2-vitaminokat, panax- savat, vasat, mangánt, cukrot, nyálkát, gyantát tartalmaz. A belőle előállított készítménye­ket gyógyszerként használják a szív és az érrendszer elégtelen működése esetén. Ezt a Távol-Keleten vadon ter­mő gyógynövényt az Uszuri taj- gában most iparszerűen akarják termeszteni. A megfelelő kísér­leteket a szakemberek nemrég egy Vlagyivosztokban megtartott konferencián értékelték. A le- nlngrádi kémiai-farmakológiai intézet kutatói beszámoltak róla, hogy olyan módszert do'goztak ki, amellyel egy liter tápoldatot tartalmazó edényben évenként 13,2 kilogramm ginzenggyölcér termelhető. Kísérleti ültetvénye­ken nyolc gramm súlygyarapo­dást értek el. A vad ginzeng csak lassan nő, egy gyökér éven­ként egy grammal gyarapodik. A Szovjetunió évi ginzenggyö- kér-szükséglete két-háromszáz tonna. Világító rák — mint táplálók Századunkban a világtengerek cetállományát a tökéletesített vadászati eszközök használata alaposan megnyirbálta, úgy hogy ma már vadászatuk erősen csökkent. Könnyen lehet azon­ban, hogy tömeges lemészárlá­suknak előnyös oldala is van. Emiatt ugyanis a cetek fő táp­láléka, a világító rák hihetetlen mértékben elszaporodott az An­tarktisz körüli vizekben. E rá- kocskák rendkívül sok zsírt tar­talmaznak, ezért számításba ve­hetők emberi táplálékként. Becslés szerint az évenként ki­fogható mennyiség megközelíti az 50 millió tonnát. Az Angol Nemzeti Oceánográ- fiai Intézet kutatói számos olyan, több négyzetkilométeres terüle­tet fedeztek fel, amelynek vize köbméterenként 15 kilogramm világító rákot tartalmaz. Szovjet forrásból eredő hír szerint kí­sérletképpen egy óra alatt 12 tonna világító rákot fogtak ki. Kereskedelmi és élelmezési je­lentőségének vizsgálata folya­matban van, de számos kutató véleménye szerint a világító rák a következő évtizedek egyik fontos tápanyagforrása lesz. Vérvétel éj módon Á „vörös arany" A világon naponként tíz­ezrek életét menti meg a semmi mással nem pótolha­tó, mesterségesen elő nem állítható gyógyszer: az em­beri vér. A vér száznál több alkotórészből áll. Alakos ele­mei a vörös vértestek, a kü­lönböző fehér vérsejtek és a kapja, amelyik a számára szükséges. A vérkomponensek előállí­tását a technikai fejlődés tet­te lehetővé, elsősorban a nagy fordulatú, hűthető cent­rifugák és a műanyag zsák- rendszerek kifejlesztése. Két, három vagy több zsák össze­kapcsolásával a vér zárt rendszerben bontható íő’dd komponenseire, a fertőzés legkisebb veszélye nélkül. Célszerű a friss vérkonzervet mielőbb — a vérvételtől szá­mított 4—6 órán belül — fel­dolgozni. Ha az egyes kom­ponensek számára biztosít­ják a megfelelő tárolási kö­rülményeket, azok hosszabb ideig funkcióképesek marad­nak, mint a teljes vérben. A vérkészítmény-terápia másik nagy előnye, hogy ugyanab­ból a vérből több beteg ré­szesülhet, és így a vérben lé­vő anyagok optimális fel- használása megvalósítható. Vérvételkor egy-egy vér­adótól 400 ml vért vesznek tartósító oldatba. Ez a vér­Nemcsalc a műtrágyáról van szó... Megújítandó a talajművelés Képűnkön egy NDK-beli korsze­rű vérvételi állomást láthatunk. (BftTI Külföldi Képszolgálat) vérlemezkék. A plazmában az albumin a legnagyobb mennyiséget kitevő fehérje, utána az immunglobulinok következnek. Ezeken kívül a vérplazma nagy számban tartalmazza a különböző funkciójú fehérjéket. A kor­szerű vérellátás ma vérké­szítmények adását jelenti. A beteg azt a vérösszetevőt A hajhullás a rákeUenes sze­rek egyik nem kívánatos mellék­hatása. Ez a hatás egy hűtőtur­bánnal nagyrészt elkerülhető. A hűtés következtében a hajgyökér- sejtek véredényei összehúzódnak, s megakadályozzák, hogy a rák­ellenes gyógyszerek első nagy adagja beáramoljon a fejbőrbe, mivel a hideg lassítja az anyag­Nyugatnémet kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az idős korban fellépő agyi érel­meszesedésben a mészlerakodás csak másodlagos szerepet ját­szik. A folyamat okát az agy szőlőcukor-eUátásában vélik megtalálni. Szerintük az elöre­gedés következtében a vérből kevesebb 6zőlőcukor jut a köz­konzerv egy egység vérnek felel meg A térfogat a tar­tósító oldattal együtt 460— 500 ml. A tartósítóban alva- dásgátló és szőlőcukor van, ez utóbbi tápanyagot biztosít a sejtek számára A hagyo­mányos vérvétel helyett egy­re terjed egy új vérvételi forma, melynek az a lénye­ge, hogy a véradótól csak a plazmát veszik el. Ez a mód­szer jobb a véradó számára is, és lehetőséget ad sok plazma összegyűjtésére. cserét, e gyógyszerek kevésbé, vagy egyáltalán nem épülnek be­le a sejtmagba. A hűtőturbánt öt-tíz perccel a vénába adott injekció után tá- volítják el. A műanyag kamrák­ból álló turbánban a víz ammó- nium-nitráttal reagál, s ily kép- pen a turbán a fejbőrt mintegy 24 Celsius-fokra hűti. ponti idegrendszer szöveteibe, és ez lenne a csökkent szellemi tel­jesítőképesség oka. Egy általuk előállított gyógyszer javítaná az agy cukorellátását, és ezzel megelőznék a tünetek kialaku­lását. Elméletük helyességét és az új gyógyszer hatásosságát még hosszas kísérletekkel sell igazolniuk. Amíg 1960 és 1975 között az egy hektárra eső növény- termelési hozam megkétsze­reződött, addig az V. ötéves terv időszakában sem a terv céljait, sem az előző szakasz növekedési ütemét nem si­került elérni. Ennek a jelen­ségnek egyik legfontosabb oka, hogy a növénytermelés tápanyag-utánpótlása nem érte el a tervezett szintet; a műtrágya felhasználása az előző időszak gyors emelke­dése után 1976-tól kezdve — az ötéves terv célkitűzéseivel ellentétben — a mérsékelt emelkedés helyett is csak stagnált. A VI. ötéves terv első évé­ben, 1981-ben a helyzet még kedvezőtlenebbre fordult; a mezőgazdaság műtrágya-fel­használása stagnálásból csök­kenésbe ment át. Ha pedig ezt a kedvezőtlen tendenciát nem sikerül megállítani, ak­kor a VI. ötéves terv nö­vénytermelési célja -v- min­denekelőtt a gabonaprogram — nem lesz teljesíthető, még az átlagosnál kedvezőbb idő­járási viszonyok között sem, amire egyébként reálisan nem lehet számítani. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság egyik ide­vágó tanulmánya szerint azonban a műtrágya-felhasz­nálás puszta mennyiségi nö­velése önmagában nem ve­zethet el a kitűzött célhoz. Csak úgy lehet a növényter­melés hozamait növelni, hogy a mikroökológiai felté­telekhez alkalmazkodva, komplexen biztosítják az ösz- szes feltételeket a termelés növeléséhez. Ez — a műtrá­gya felhasználásának diffe­renciált növelése mellett — szükségessé teszi a meliorá­ciós feladatok gyorsabb üte­mű megvalósítását, a szüksé­ges műszaki és közgazdasági feltételek megteremtését is. PÉNZÜGYI NEHÉZSÉGEK A tapasztalatok szerint a hetvenes évek közepétől a mezőgazdasági alaptevé­kenység folytatásának pénz­ügyi feltételei lényegesen megnehezedtek, ebből az ágazatból a mezőgazdasági üzemek növekvő része nem tudja a szükséges jövedelmet biztosítani, tevékenységük­ben ezért gyorsan növelik a nem mezőgazdasági termelés arányát, amely a társadalmi­lag és üzemileg szükségesnek ítélt jövedelmi szintet bizto­sítja. A kiegészítő tevékenység szerepének növekedése elta­karja az alaptevékenység kedvezőtlen helyzetét. Ez a körülmény azzal a veszély- lyel jár, hogy a központi irá­nyítás nem érzékeli kellően a szabályozó rendszer meg­változtatásának szükségessé­gét. DRÁGA TAKARÉKOSSÁG Az 1976—1979 közötti idő­szakban a műtrágya ára 40 Hajhullás ellen hütőturbén Érelmeszesedés és a cukor /--------------------------------------;------------------------------------\ MEGYEI TÉMÁKBÓL Pályázat közgazdászoknak Kutatási eredmények, javaslatok Immár hagyományosan hirdeti meg a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete pályá­zatát, amelyben Szabolcs- Szatmár üzemeinek, táj­egységeinek, sajátosságai­nak megfelelő témák ki­dolgozását várják a szak­emberektől. Az idén hét témaköriben írták ki a pályázatot egyéni és kol­lektív csoportok részére. A témák a következők: 1. A tervszerű vállalati gazdálkodás változó gaz­dasági- és társadalmi kör­nyezetben. 2. Termelési tényezők­kel és pénzügyi erőforrá­sokkal való gazdálkodás hatékonysága, növelésé­nek módjai, konkrét lehe­tőségei. 3. Mezőgazdasági nagy­üzemek differenciálódá­sának helyzete. Alacsony jövedelmezőségű termelő- szövetkezetek előtt álló feladatok. 4. Veszteségforrások fel­tárásának lehetőségei (közgazdasági) és feltéte­lei. (Energiaracionalizá­lási, a nyagta k aréko ss á g i programok, készletgazdál­kodás javítása, szervezési feladatok stb.) 5. A háttéripar helyze­te, fejlesztésének további tehetőségei megyénkben. 6. Üj szervezeti formák (vállalkozások, kisszövet­kezetek, szerződéses üze­meltetésű egységek) mű­ködésének eddigi tapasz­talatai, további egységek létrehozásának lehetősé­gei. 7. A hitelezés közvetlen befolyása a vállalat, szö­vetkezet gazdasági dönté­seire (beszerzés, értékesí­tés,, felhalmozás), likvidi­tásra és pénzgazdálkodás­ra. Mivel' a pályamunkák gyakorlati hasznosítását, illetve a javaslatok meg­valósítását a közgazdasá­gi társaság a maga esz­közeivel igyekszik szor­galmazni, ezért a pályá­zóknak arra kell töreked­niük a témák kidolgozá­sánál, hogy a kutatás a megye valamely tájegysé­gére, vállalatára, szövet­kezetére, vagy valamilyen ismérv alapján ezek cso­portjaira vonatkozzon. A 25 gépelt oldalnál nem nagyobb terjedelmű pá­lyamunkákat két példány­ban jeligével, a második borítékban elhelyezett, a pályázó nevét és lakcímét tartalmazó lezárt borítók­ban kell beküldeni az MKT megyei szervezeté­nek címére. (Nyíregyhá­za, Széchenyi u. 3.) Csak a pályaművek értékelése és a dijak meghatározása után bontják fel a lezárt borítékokat. A beküldési határidő szeptember 30. A társa­ság elnöksége szakértő zsűrit kér fel az értéke­lésre. A díjak átadására decemberben kerül sor. A kiemelkedő színvonalú pályamunkák folyóiratban való közlését a közgazda- sági társaság biztosítja. A pályázat díjazására összesen 20 ezer forintot fordítanak. Az I. helyezett 5000 forintot kap, a há­rom második díjra egyen­ként 3000 forintot, a há­rom harmadik díjra 2000 forintot fizetnek ki. százalékkal, a főbb növényi termékek felvásárlási ára pedig csak 18 százalékkal nőtt. Ebből a változásból a felhasználók a műtrágya-fel­használás mérséklésére irá­nyuló központi célkitűzéseket véltek felismerni. • Ezt támasztotta ala az egesz népgazdaságban érvé­nyesülő általános takarékos­ságra való törekvés, amely­nek során — különösen az 1976—1978-as időszakban — megkülönböztetett hangsúlyt kapott a műtrágyával való ta­karékosság fontossága a me­zőgazdaságban. A műtrágya-felhasználás növelését fékezte a műtrá­gyafélék gyakran nem meg­felelő minősége. A műtrágya- felhasználás ésszerű növelése ellen hat az a körülmény is, hogy a műtrágyaszóró gépek nem jók, és általában az egész műtrágyázásí lánc mű­szaki színvonala nem megfe­lelő. A korszerű, folyékony műtrágyák szállítása, tárolá­sa, Talajba juttatása kísérleti stádiumban van. Az egész al­kalmazott talaj művelési rendszert általában meg kell újítani és ehhez új technika, új eszközgeneráció szükséges. Az egész talajművelést, ben­ne a tápanyagellátást diffe­renciáltan kell megtervezni a mikroökológiai viszonyokhoz alkalmazkodva és ennek meg­felelően kell megvalósítani. AZ ELŐRELÉPÉS FELTÉTELEI Az előrelépés első feltétele, hogy minden, a mezőgazdasá­gi termelés tervezésével, irá­nyításával és számbavételé­vel, fejlesztésével foglalkozó intézmény, a tényeken ala­puló, részletes, szakszerű elemzés alapján, azonos mó­don ítélje meg a termésátla­gok és a műtrágya-felhaszná­lás közötti összefüggéseket. A nemzetközi, hosszabb távra szóló egyezményeink­ben lekötött, de másfajta szabványok szerint előállított műtrágyát a műszaki tehető­ségek határain belül, a hazai felhasználásra alkalmassá kell tenni és olyan áron kell forgalomba hozni, ami az üzemek számára, meghatáro­zott feltételek között még ér­demessé teszi a felhaszná­lását. Azt a gyakorlatot meg kell szüntetni, amely szerint egyes műtrágyagyárak eseten­ként meghatározott műtrá­gyákat csak más műtrágyák­hoz kapcsolva hajlandók ér­tékesíteni. A növénytermesztési rend­szerek technológiafejlesztő munkáira, tapasztalataira alapozottan a talaj- és más termőhelyi adottságokhoz leginkább illeszkedő, szaka­szos tápanyagpótlást kel­lene megvalósítani. Igaz ugyan, hogy a differenciált és szakaszos tápanyagpótlás a többszöri kijuttatás költsége­ivel növeli a tápanyagpótlás összes ráfordítását, de növeli a műtrágyák érvényesülését, s ezáltal a termesztés teljes hatékonyságát is, és csökken­ti a környezetszennyezés ve­szélyét. A differenciált és szaka­szos tápanyagpótlási tech­nológiák eljárásait döntő mértékben a talaj tápanyag­szolgáltató képessége, kation- csere-kapacitása, vízmegtar­tó és vízszolgáltató képessé­ge határozza meg. Ezek a ta­la jtulajdonságok elsősorban az anyagásvány- és humusz­tartalomtól függnek. Tehát a hatékonyabb műtrágya-fel­használás elképzelhetetlen az eddigieknél jóval intenzívebb szervesanyag-visszapótlás nél­kül. Bonyhádi Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom