Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-04 / 53. szám
4 K elet- M agyarország 1983. március 4. Kommentár Zimbabwei testvérharc Joshua Nkomo, akiről szinte naponta érkeznek hírek mostanában, a rhodésiai fehér kisebbségi uralom ellen fegyverrel harcoló helyi afrikaiak kétségkívül ismert vezetője volt. Társa, Robert Mugabe talán kevesebb hírt szerzett akkoriban a világ előtt. Nem úgy odahaza. Amikor 1980-ban végre az egész lakosság választhatott új vezetést, Mugabe pártja (fel- szabadítási szervezete) mesz- sze lekörözte Nkomoét. Már akkor látszott, hogy a fajüldözők ellen vívott harcban kovácsolódott egységük pillanatok alatt elszáll a hatalomban. De hogy három esztendővel később odáig fajulnak a dolgok, hogy Mugabe emberei letartóztatják Nko- mót, azt akkor kevesen jövendölték volna. 1983 febra árjának vége pedig ezzel az eseménnyel szolgált. Nkomo, aki tavaly február óta már nem szövetségese Mugabénak, hanem nyílt ellenlábasa, két hete határozta el, hagy Európába utazik. A rendőrség a Bulawayoi repülőtéren tartóztatta le. Bár pár órás kihallgatás után elengedték, útlevelét nem kapta vissza. Tehát gyakorlatilag, ha nem is fogságban, de tágabb értelemben őrizetben tartják. Azóta lassan kirajzolódtak az ellene szóló vádak is. A napokban maga Mugabe miniszterelnök jelentette ki: a zimbabwei hatóságoknak bizonyítékaik vannak arra, hogy Nkomo a szomszédos Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rendszerének támogatását keresve, próbálkozott a törvényes kormány megdöntésével. Nkomo erre így reagált: „Ha egy politikus errefelé úgy találja, hogy nem boldogul, gyakran hozza összefüggésbe ellenfeleit Dél-Afrikával, így akarván lejáratni őket.” A pretoriai rendszernek pedig érdeke kihasználni ezt a helyzetet. Mindez pedig olyan időkben történik, amikor kétévi virágzás után Zimbabwe gazdasági nehézségekkel küzd, a kormányellenes fegyveresek merényletei miatt kérdésessé vált a fűtőanyag-ellátás. A kormány súlyos gondokkal birkózik, tehát idegesebb, erőteljesebb fellépését mindez kellőképpen indokolja. Maga a testvérharc azonban, ami most csak fokozza a nehézségeket Zimbabwében, egyértelműen a fiatal afrikai állam ellenségeinek a kezére játszik. Folytatja munkáját az OKP kongresszusa Milánóban folytatja mun- Párt főtitkárától. Craxi tokáját az Olasz Kommunista Párt XVI. kongresszusa. Nagy várakozás előzte meg a tegnapi vitát: a sportpalota szónoki emelvényén ugyanis válaszoltak más olasz pártok képviselői Enrico Bér ling uer főtitkár szerdán elhangzott beszédére, a KB beszámolójára. A legfőbb téma az úgynevezett demokratikus alternatíva, amelynek megvalósítása alapvetően a szocialisták magatartásától függ. Szerdán este az olasz televízió interjút kért Bettina Craxitól, az Olasz Szocialista tért a valasz elöl, mondván, csütörtökön a kongresszuson ismerteti pártjának álláspontját a demokratikus alter- «natíváról. A milánói tanácskozáson szólalt fel a kereszténydemokrata, a republikánus, a szociáldemokrata és a radikális párt egy-egy vezető képviselője is. A 140 külföldi delegáció között részt vesz az OKP kongresszusán az MSZMP küldöttsége is, amelyet Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezet. A nyugatnémet Rendsburgban több ezer fiatal tüntetett béremelést követelve. A képen az ifjú fémmunkások a város utcáján vonulnak. Ismét kiéleződött a feszültség India Asszam államában. A képen ottbonukból elmenekült bevándorlók egy menekülttáborban. (Kelet-Magyarország telefoto) TAJVAN — ELEFÁNTCSONTPART ELLENTÉT Tajvan megszakítja diplomáciai kapcsolatait Elefántcsontparttal, ha az diplomáciai viszonyt létesít Pekinggel — közölte a tajvani külügyminisztérium szóvivője. A napokban olyan hírek terjedtek el, hogy az afrikai ország és a Kínai Népköztársaság megállapodott a diplomáciai kapcsolatok felvételében. PEDAGÓGUSSZTRÁJK KOLUMBIÁBAN Több mint 180 000 pedagógus lépett sztrájkba Kolumbiában. A fizetések emelését és az oktatásra szánt kiadások növelését követelik. DÁNIÁI RABLÁS Két fegyveres Koppenhágában fényes nappal kirabolt egy pénzszállító autót, amelyben nyolc bank egész napi bevétele volt. A támadók magukkal vitték a gépkocsit és elrejtőztek. Zsákmányuk 8,3 millió korona. Ez volt eddig a legnagyobo rablás Dániában. OROSZLÁN AZ AUTÓBAN Jól megtermett hím oroszlánnal találta magát szemben egy nyugatnémet rendőr, amikor Bielefeldben fel • nyittatta az egyik szabálytalanul parkoló kocsi csomagtartóját. Tüzetesebb vizsgálatra kitűnt, hogy az oroszlán már kimúlt. Az is kiderült, hogy a súlyosan megbetegedett vadállatot, az egyik vándorcirkusz tulajdonát, állatkórházba akarták szállítani, ám már útközben belepusztult betegségébe. SPANYOLORSZÁG ÜJ KATONAI SZERZŐDÉSE A spanyol kormány szerdán jóváhagyta az Egyesült Államokkal kötött katonai szerződést és ratifikálásra a parlament elé terjesztette. A szerződést, amelynek értelmében Washington továbbra is négy katonai támaszpontot tarthat fenn az ország területén, a két kormány tavaly írta alá és az amerikai szenátus már korábban ratifikálta. Rigai kaszkadőrök A dűlőúton öreg teherautó robog. A teherautó platóján a reggeli hidegtől összekuporodott emberek ülnek. Az autó egy gödör miatt megugrik, jobbra-balra cikázik, majd oszlopba ütközik. Robbanás — és a lángoktól körülvett teherautó továbbgurul a lejtőn. A meredek köves hegyoldalon száguld, magával ragadva az embereket. A menekülés a tűzből egy elhagyatott kőbánya mélyén ér véget. íme egy epizód a rigai filmstúdióban éppen most készülő játékfilmből, amely Kaszkadőr munkában „A leghosszabb szalmaszálacska” (Szamaja dlinnaja szolominka) nevet viseli.-Ebben is, mint rendszerint, a képekről ismert színészek helyett a legbonyolultabb trükkökben a rigai kaszkadőrök csoportja vesz részt. E csoport hét évvel ezelőtt mutatkozott be a „Robin Hood nyila” (Sztrelü Robin Guda) című filmben, s azóta az ország számtalan stúdiója hívta meg őket. Ma már a rigai kaszkadőrök filmjeinek száma eléri a negyvenet. A kaszkadőrök között különböző foglalkozású emberek találhatók, más-más jel- leműek, különböző tempe- ramentumúak, s nem egyformák az élettapasztalat terén sem. Janisz Broksz egy elektromos gépeket gyártó vállalat esztétikai irodájának vezetője, Jurisz Krasztyinys a „Daugava” sportegyesület edzője, Edgar Verner pedig a Rigai Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága titkárának helyettese. Ezeket az embereket a szokatlan szenvedély hozta össze, és persze a sport iránti hűség, hiszen annak idején mindannyian sikereket értek el valamilyen sportágban. De közös bennük a film iránti szenvedély, a kalandvágy, és az, hogy kipróbálhassák magukat a rendkívüli helyzetekben. Minden trükk pontosan előkészített. Emellett természetesen elengedhetetlen az állandó testedzés: futás, az akrobatika elemeinek, a dzsúdófogások gyakorlása, gyakorlatok korláton és bordásfalon. Az edzésprogramban szerepelnek továbbá a különböző magasságokból vízbe végrehajtott ugrások, lovaglás, vágtató lóról és nagy sebességgel száguldó autóból való ugrások. Jelenleg a rigai kaszkadőrök egy új, éles kérdéseket felvető film forgatásában vesznek részt, melynek címe: „Káprázat” (Mirazs). A filmet James Headley Jase amerikai író „Az egész világ egy zsebben” című regénye alapján Aloiz Brencs rendező készíti a rigai filmstúdióban. A vágtató lovon Imant Lajbinys kaszkadőr, a polgári repülés pilótája hajtja végre mutatványát. Amerikai külpolitika Reagan a Az amerikai elnök a minap sapkában jelent meg a washingtoni Hilton Szálloda nagytermében. Az elnök ezúttal átfogó világpolitikai beszámolójához választotta ezt a sapkát. Áttekintése nem adhat okot különösebb derűlátásra. Fejtegetésednek középpontjában érthető módon a közép-hatótávolságú rakéták vitája áldott, hiszen 1983 ebből a szempontból döntő esztendő. A genfi szovjet—amerikai tárgyalásoknak az év végéig valamiféle megegyezéssel kellene zárulniuk ahhoz, hogy az USA lemondjon a 108 Pershing—2 rakéta nyugat-németországi telepítéséről és a körülbelül félezer cirkálórakéta elhelyezéséről a NATO különböző európai országaiban. A tárgyalásokon azonban a felszínen egyelőre nincs semmiféle haladás. Az USA ragaszkodik a hírhedt „nullamegoldóshoz”, azaz, hogy a Szovjetunió semmisítse meg a maga SS 20-as rakétáit, az amerikai telepítésről való lemondás fejében^ Ez olyan helyzetet teremtene, hogy a „nulla” csak a szovjet oldalon jelentkezne, miközben Nyugat- Eunópában megmaradna az angol és francia független atomütőerő 162 rakétája. Ez a Szovjetunió számára elfogadhatatlan. Jurij Andropov, az SZKP főtitkára felajánlotta, hogy a Szovjetunió 162-re (tehát az angol és francia rakéták együttes számára) hajlandó csökkenteni a maga közép-hatósu- giarú rakétáinak mennyiségét, ezt viszont az Egyesült Államok elutasította. Reagan azonban kénytelen volt számításba venni, hogy Bush alelnök nyugateurópai útja során az Egyesült Államok szövetségesei valamiféle „közbeeső megoldást” sürgettek: azt, hogy Washington ne ragaszkodjék mereven az eredeti „nullamegoldáshoz”. Reagan tett egy fél lépést ebbe az irányba, amikor ezúttal először felsorolt bizonyos feltételeket is. Ezek a következők: 1. Ragaszkodik a rakétatelepítéshez, de a rakéták számáról lehet vitatkozni. 2. A brit és francia atomütőerőt nem lehet belerakni a mérleg nyugati serpenyőjébe — ez az Andropov-javas- lat ismételt visszautasítása és eleve tartalmazza a „beépített egyenlőtlenséget” az európai rakétaegyensúlyba. 3. Az esetleges megegyezés által érintett szovjet rakétákat meg kellene semmisíteni. (Ez Shultz külügymiHiltonban A megnyugtató mosoly Reagan szónoki kelléktárához tartozik. niszter távol-keleti útján Pekinginek és Tokiónak tett amerikai ígéretekkel van összefüggésben.) így érthető, miért nyilatkozta a minap Gromiko szovjet külügyminiszter a Pravdának: „Teljes határozottsággal mondható, hogy az Egyesült Államok és a NATO részéről mindeddig semmilyen olyan javaslat nem érkezett, amely megfelelne az egyenlőség elvének”. Összességében megállapítható: az amerikai elnök ismételt élesen szovjetellenes kijelentéseit nem lehet egyszerűen a szélsőjobboldali hallgatóság kedvére tett szónoki fordulatoknak tekinteni. Reagan személyében (aki a jelek szerint indulni akar az - 1984-es választásokon) olyan mereven konzervatív, az erőpolitikának fegyértel- műen elkötelezett politikus ül a Fehér Házban, mint a hidegháború óta még sohasem. A washingtoni Hilton- szállóban mondott beszédnek — a rakétakérdéstől, eltekintve — ez a legfőbb tanulsága. Végső soron nem módosította ezt a képet az a néhány, az említettekhez viszonyítva másodrendű külpolitikai kérdés (Közel-Kelet, Közép-Amerika), amely- lyel Reagan a beszédben foglalkozott. Az általános kép tehát semmiképpen sem biztató. A Reagian-beszéd újabb bizonyítéka annak, hogy 1983 nehéz világpolitikai év lesz. Az elkövetkező hónapokban fog kiderülni, hajlandó-e Washington visszalépni az erőegyensúly megbontását célzó politikától és tárgyilagos álláspontot kidolgozni. — ie — Bűnösök mentegetése A háborús bűnösök következetes felelősségre vonását követeli a Pravdában Alekszandr Rekunkov, a Szovjetunió legfőbb ügyésze. A lap csütörtöki számában megjelent cikkében felhívja a figyelmet, hogy több ország, élükön az Egyesült Államok, a maga vállalta kötelezettségeket is semmibe véve menedéket ad ezeknek a személyeknek, és igyekszik mentesíteni őket a megérdemelt büntetéstől. A szovjet főügyész cikkében emlékeztet rá, hogy a Hitler- ellenes koalíció tagjai már a második világháború idején kötelezték magukat: felelősségre vonnak, megbüntetnek minden náci bűnöst. Nagy-Bri- tannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1943. októberi moszkvai nyilatkozatában vállalta, hogy az emberiség elleni bűntetteket végrehajtókat felkutatja, s kiadja annak az országnak, ahol e bűnöket elkövették. A Németország vereségéről 1945. június 5-én aláírt nyilatkozat kimondja, hogy a háborús bűnök elkövetőinek letartóztatására és kiadására bármikor sor kerülhet, függetlenül attól, mennyi idő telt el tettük elkövetése óta. A Szovjetunió szigorúan tartja magát ezekhez az elvekhez, s még ma, csaknem 40 évvel a háború vége után is előfordul, hogy évtizedeken át rejtőzködött háborús bűnösöket vonnak felelősségre. A szovjet nyomozó- szervek jelentős segítséget adnak más országok hatóságainak is e személyek felkutatásához, a bizonyítékok összegyűjtéséhez. A nyugati országok és mindenekelőtt az Egyesült Államok agresszív erői azonban arra törekszenek, hogy mentsék a háborús bűnösöket. Különböző ürügyekre, „jogi akadályokra” hivatkozva megtagadják kiadatásukat. A Szovjetunió például 1976—1982 között meggyőző bizonyítékok alapján több mint 140 személy kiadását kérte az Egyesült Államok igazságügyi szerveitől. Egyet sem adtak át a szovjet igazságszolgáltatásnak, s amerikai állampolgárságától is csak hetet fosztottak meg közülük, bár bizonyított tény, hogy mindannyian emberek százainak, ezreinek haláláért felelősek. A háborús bűnösök mente- getésének oka,. hogy védelmezőik eszközt látnak bennük. Mindent megtesznek, hogy a Szovjetunió elleni harc hőseinek feltüntetve kommunistaellenes hisztériakeltésre használják fel őket — állapítja meg a Szovjetunió legfőbb ügyésze.
