Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-01 / 50. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. március 1. Megszaporodtak a viták a Brit Munkáspártban a Ber- mondsey-i pótválasztáson elszenvedett vereség után. Ké­pünkön: Sión Hughes — aki liberális jelöltként nagyarányú győzelmet aratott a körzetben — képviselővé választását ün­nepli. Tehetetlennek bizonyult Felbomlott a portugál kormánykoalíció Kommentár Moszkvai forduló A szovjet fővárosban ma kezdődik a szov­jet—kínai külügy­miniszter-helyettesi kon­zultáció második forduló­ja. Az elmúlt év ősze óta tartó megbeszélésektől aligha várható látványos és még kevésbé gyors for­dulat, a nemzetközi köz­vélemény mégis nagy fi­gyelemmel kíséri ezeket a tárgyalásokat. Elvégre nem kevesebb­ről van szó, mint arról, hogy az ismert és nem­egyszer viharos történelmi előzmények után hogyan alakul a Szovjetunió és Kína viszonya, amely be­folyásolhatja a világpoli­tika egészének alakulását is. Ez a megállapítás ak­kor is igaz, ha a jelenlegi tárgyalások meglehetősen korlátozott célokat tűznek maguk elé: a Szovjetunió és a Kínai Népköztársa­ság államközi kapcsolata­inak normalizálását. Tudjuk: ez sem lenne kis feladat. Hiszen a gya­korlatilag 1969 óta folyó, s a kínai fél hibájából mindmáig eredményte­len tárgyalásokat Peking 1980 elején egyoldalúan megszakította „az afga­nisztáni fejleményekre” hivatkozva Azóta azon­ban sok minden történt. Részben a Pekinget Wa­shington (tajvani fegyver- szállítások) és Tokió (tan­könyvvita újrafegyver­kezés) irányából ért trau­maszerű csalódások, rész­ben — egyéb körülmé­nyek mellett — a belpoli­tikai és személyi változá­sok nyomán a kínai alap­állás némi változáson ment át. Ezt mi sem jel­lemezte jobban, mint az, hogy a KKP legutóbbi kongresszusának anyagai­ból már kimaradtak a szo­kásos éles szovjetellenes vádaskodások és helyébe bizonyos tárgyalási kész­ség lépett. A Szovjetunió mindvé­gig türelmes, elvileg szi­lárd, maradéktalanul konstruktív álláspontja — gondoljunk csak Brezs- nyev taskenti és bakui, valamint Jurij Andropov november 22-i beszédére — elvezetett odáig, hogy a két ország között leg­alábbis elkezdődhetett a közeledés, az államközi kapcsolatok normalizálását szolgáló párbeszéd. A jö­vőben sem Moszkván mú­lik majd, hogy ez a párbe­széd sikeres legyen. H. E. V _______________________ Kilépeti a Demokratikus Szövetség (AD) nevű, eddig kormányzó jobboldali koalí­cióból a Portugál Szociálde­mokrata Párt (PSD), és egye­dül indul az április 25-i par­lamenti választáson. Erről döntött a párt vasárnap este befejeződött X. kongresszusa. A kongresszus ugyanakkor leváltotta Francisco Pinto Balsemao eddigi pártelnököt, ügyvezető miniszterelnököt, s a párt vezetését — a válasz­tásig — négytagú kollektív testületre bízta. A szövetség tehetetlennek bizonyult az ország problé­máival szemben. Hároméves kormányzása alatt 12 száza­lékra emelkedett a munka­nélküliség, csökkent az ipari termelés, nőtt az infláció, megnőttek az ország külföl­di adósságai. A kormánykoa­líció felszámolta az 1974-es áprilisi forradalom egyik leg­nagyobb vívmányát, az ag­rárreformot. A Demokratikus Szövetség a Szociahsta Párt támogatásával elérte, hogy 1976-ban több, haladó ren­delkezést töröljenek az alkot­mányból. Alvaro Ciinhal, a kommu­nista párt főtitkára vasárnap este egy rádiónyilatkozatban kijelentette, hogy semmi re­mény sincs egy kommunista —szocialista választási szö­vetség létrejöttére. Először vett részt kabinetülésen a lemondott Sáron helyé­be lépett új izraeli hadügyminiszter. Képünkön: Moshe Arensz (jobbra), aki eddig országa washingtoni nagyköve­te volt, a vasárnapi megbeszélés előtt külön tanácskozott Begin kormányfővel. A román külügy­miniszter életrajza Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere 1931. március 29-én született a Dőlj megyei Podari-Liveziben. Egyetemi tanulmányait a bukaresti építészeti intézetben folytat­ta, majd tagja lett az egye­tem oktatói karának; egy­idejűleg a kommunista ifjú­sági szövetségben is tevé­kenykedett. A kommunista fiatalság forradalmi mozgal­mában már középiskolás ko­rától aktívan részt vett, több vezető funkcióval is megbíz­ták. Stefan Andrei 1954 óta tag­ja a Román Kommunista Pártnak; 1958-ban a Román Kommunista Egyetemisták Uniója Végrehajtó Bizottsá­gának tagjává választották, s a nemzetközi kapcsolatok osztályán dolgozott. Négy esz­tendővel később a kommu­nista ifjúsági szövetség köz­ponti bizottsága irodájának tagja, a külügyi osztály ve­zetője lett. 1965-től a Román KP Központi Bizottsága kül­ügyi osztályán töltött be ve­zető funkciókat. 1969-ben megválasztották a Román KP KB póttagjának, 1972 áprili­sában, mint a központi bi­zottság tagját és a KB titká­rát kinevezték a külügyi osz­tály vezetőjévé. Az RKP XI. kongresszusán 1974 novemberében, majd öt évvel később, a XII. kong­resszuson a Román Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága Politikai Végrehajtó Bi­zottságának póttagjává vá­lasztották. 1974 óta tagja az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottsága állandó irodá­jának. Stefan Andrei 1975 óta kép­viselő a nagy nemzetgyűlés­ben. 1978-ban nevezték ki a Román Szociahsta Köztársa­ság külügyminiszterévé; eb­ben a funkciójában 1980 már­ciusában megerősítették. A külügyminiszter számos magas rangú román érdem­rendnek és kitüntetésnek a birtokosa. BECSLÉS A VILÁG 1982 ELSŐ FÉLÉVI KŐOLAJTERMELÉSÉRŐL (1000 tonna) NEM LEGENDA Libuse lányai kalapban „Mi Libuse lányai va­gyunk” — mondják a prágai nők, s a mondatnak mindig van valami öntudatos zöngé- je. Libuse, a cseh ősmondák világának hercegnője, az ál­lamalapító Premysl Oráchoz ment feleségül, de leányhad­serege ezek után inkább meghalt, mintsem hogy a férfiak parancsának engedel­meskedjék. A mai nők öntudata nem legenda. És nem csak a mon­dákra épül, hanem a jelen törvényeire (ámbár nyilván­való, hogy a törvények nem véletlenül születnek!). Ta­valy Csehszlovákia 15 millió 369 ezer főnyi lakosságának 51,2 százaléka volt nő. A nők számbeli „többsége” megszo­kott, szinte valamennyi euró­pai országban. Itt inkább né­hány csehszlovákiai sajátos­ságot említenénk. Kezdjük mindjárt a családjogi tör­vénnyel. Ez nem kevesebbet ír elő, mint hogy a házasság­ban „a partnerek kötelesek hűségesek lenni egymáshoz”. És ugyancsak kötelezi a tör­vény mindkét felet, hogy a családi ügyekben közösen ha­tározzanak. A csehszlovák jogrendszerben soha nem sze­repelt a „családfő” fogalma. A férfi tehát — a nő akarata ellenére — nem határozhat a család életének egyetlen lényeges ügyében sem. Ter­mészetes, hogy a nő sem dönthet a férfi nélkül. És ha végképp nem tudnak meg­egyezni? Akkor a családi civódásban — bármelyikük kérésére — a biróság dönt, s ez nem válóper! Ám van egyetlenegy kivétel. Sem a nőnek, sem a férfiaknak nincs szüksége párjának be­leegyezésére ahhoz, hogy mi­lyen foglalkozást űzzön, s a munkában hogyan érvénye­süljön. Érdekes, hogy a házastár- sok kötelesek kölcsönösen eltartani egymást, még ak­kor is, ha nem élnek együtt. Ha a bíróságnak kell ebben döntenie, az elv az, hogy a két házasfél anyagi és kultu­rális színvonala elvben egyenlő legyen, s egyenlő maradjon. És más családi viták? A fontos ügyekben ismét mind­két fél beleegyezése, aláírása szükséges, különben a döntés érvénytelen. Mennyire? A férj például — de a felescg sem! — nem adhat el, nem vásárolhat ingatlant, autót, s más drága holmikat. És ilyenkor, ha nincs összhang, bármelyikük kérésére ismét a bíróság dönt. Szépek, kecsesek — és öntudato- sak Azt jelentené ez, hogy Csehszlovákiában eszményi minden házasság, válás talán nincs is? Semmiképp. Sok a válás. 1981-ben 116 ezer 581 pár lépett frigyre egymással, de 34 ezer 595 házasságot fel­bontottak. Hogy kik akarnak válni elsősorban? A nők. A válóperek 64 százalékát ők adták be. De mi történik a válás után? Ha valamelyik házastárs nem tudja fenntar­tani a válás után a korábbi életszínvonalát, kéri, hogy volt házastársa segítse eb­ben. Ha nem hajlandó, ak­kor a bíróságtól kér döntést. Érdekes, eddig a válástól számított öt éven át fizették az ilyen hozzájárulást, de most ősszel a parlament ki­egészítette a törvényt: a ha­táridőt eltörölte. A nő életében természete­sen kulcskérdés a gyerek. Ha szül, 26 hetes szülési szabad­ság illeti meg; de ha egye­dül él, mert özvegy, elvalt, vagy leány, akkor 35 hét a szülési szabadság. Ez idő alatt a fizetés 90 százalékát kap­ja. Gyes ugyan nincs, csak fizetetten szabadság a gye­rek kétéves koráig, viszont minden gyerek érkeztekor a mama 2 ezer korona egyszeri segélyt kap, majd pedig ter­mészetesen családi pótlékot: egy gyerek után havi 180, kettő után 610, három után 1150 korona családi pótlék jár és így, arányosan, to­vább. Ilyen erősek a nők? A szo­kás, a törvény erős. A 7,4 millió munkavállaló közül 1981-ben 3,4 millió nő volt, de bizonyos dolgokat tilt szá­mukra a törvény. Nem sza­bad föld alatti munkahelyen, alagútfúrásban, nem szabad semmiféle rezgéssel járó munkában részt venniök, nem emelhetnek 15 kilónál többet és negyvenéves ko­ruk alatt tilos éjszaka dol- gozniok (kivéve a kórháza­kat, gondozó otthonokat, te­lefonközpontokat) . Kemény törvények ? Fel­tétlenül. De a törvényhozás­ban — a parlamentben — a képviselők 28 százaléka, a tanácsoknál 34—35 százaléka nő. S aki azt gondolná, hogy mindezek túl elvont, általá­nos ügyekben döntenek, nos, a szakszervezetek vezető szerveiben gyakorlatilag minden második tisztségvi­selő szoknyát visel. Szoknyát, de kalapot is. Magyar hét Le Havre-ban Szombat este magyar hét kezdődött Le Havre-ban, amelynek keretében sokrétű program mutatja be a ma­gyar kultúra különböző terü­leteit Franciaország második legnagyobb kikötővárosban. Dr. Bényi József párizsi ma­gyar nagykövet André Duro- mea, Le Havre polgármeste­re és André Heudron alpol­gármester nyitotta meg a vá­rosházán és a városi múze­umban rendezett kiállításo­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom