Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. március 1. Megszaporodtak a viták a Brit Munkáspártban a Ber- mondsey-i pótválasztáson elszenvedett vereség után. Képünkön: Sión Hughes — aki liberális jelöltként nagyarányú győzelmet aratott a körzetben — képviselővé választását ünnepli. Tehetetlennek bizonyult Felbomlott a portugál kormánykoalíció Kommentár Moszkvai forduló A szovjet fővárosban ma kezdődik a szovjet—kínai külügyminiszter-helyettesi konzultáció második fordulója. Az elmúlt év ősze óta tartó megbeszélésektől aligha várható látványos és még kevésbé gyors fordulat, a nemzetközi közvélemény mégis nagy figyelemmel kíséri ezeket a tárgyalásokat. Elvégre nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az ismert és nemegyszer viharos történelmi előzmények után hogyan alakul a Szovjetunió és Kína viszonya, amely befolyásolhatja a világpolitika egészének alakulását is. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha a jelenlegi tárgyalások meglehetősen korlátozott célokat tűznek maguk elé: a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság államközi kapcsolatainak normalizálását. Tudjuk: ez sem lenne kis feladat. Hiszen a gyakorlatilag 1969 óta folyó, s a kínai fél hibájából mindmáig eredménytelen tárgyalásokat Peking 1980 elején egyoldalúan megszakította „az afganisztáni fejleményekre” hivatkozva Azóta azonban sok minden történt. Részben a Pekinget Washington (tajvani fegyver- szállítások) és Tokió (tankönyvvita újrafegyverkezés) irányából ért traumaszerű csalódások, részben — egyéb körülmények mellett — a belpolitikai és személyi változások nyomán a kínai alapállás némi változáson ment át. Ezt mi sem jellemezte jobban, mint az, hogy a KKP legutóbbi kongresszusának anyagaiból már kimaradtak a szokásos éles szovjetellenes vádaskodások és helyébe bizonyos tárgyalási készség lépett. A Szovjetunió mindvégig türelmes, elvileg szilárd, maradéktalanul konstruktív álláspontja — gondoljunk csak Brezs- nyev taskenti és bakui, valamint Jurij Andropov november 22-i beszédére — elvezetett odáig, hogy a két ország között legalábbis elkezdődhetett a közeledés, az államközi kapcsolatok normalizálását szolgáló párbeszéd. A jövőben sem Moszkván múlik majd, hogy ez a párbeszéd sikeres legyen. H. E. V _______________________ Kilépeti a Demokratikus Szövetség (AD) nevű, eddig kormányzó jobboldali koalícióból a Portugál Szociáldemokrata Párt (PSD), és egyedül indul az április 25-i parlamenti választáson. Erről döntött a párt vasárnap este befejeződött X. kongresszusa. A kongresszus ugyanakkor leváltotta Francisco Pinto Balsemao eddigi pártelnököt, ügyvezető miniszterelnököt, s a párt vezetését — a választásig — négytagú kollektív testületre bízta. A szövetség tehetetlennek bizonyult az ország problémáival szemben. Hároméves kormányzása alatt 12 százalékra emelkedett a munkanélküliség, csökkent az ipari termelés, nőtt az infláció, megnőttek az ország külföldi adósságai. A kormánykoalíció felszámolta az 1974-es áprilisi forradalom egyik legnagyobb vívmányát, az agrárreformot. A Demokratikus Szövetség a Szociahsta Párt támogatásával elérte, hogy 1976-ban több, haladó rendelkezést töröljenek az alkotmányból. Alvaro Ciinhal, a kommunista párt főtitkára vasárnap este egy rádiónyilatkozatban kijelentette, hogy semmi remény sincs egy kommunista —szocialista választási szövetség létrejöttére. Először vett részt kabinetülésen a lemondott Sáron helyébe lépett új izraeli hadügyminiszter. Képünkön: Moshe Arensz (jobbra), aki eddig országa washingtoni nagykövete volt, a vasárnapi megbeszélés előtt külön tanácskozott Begin kormányfővel. A román külügyminiszter életrajza Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere 1931. március 29-én született a Dőlj megyei Podari-Liveziben. Egyetemi tanulmányait a bukaresti építészeti intézetben folytatta, majd tagja lett az egyetem oktatói karának; egyidejűleg a kommunista ifjúsági szövetségben is tevékenykedett. A kommunista fiatalság forradalmi mozgalmában már középiskolás korától aktívan részt vett, több vezető funkcióval is megbízták. Stefan Andrei 1954 óta tagja a Román Kommunista Pártnak; 1958-ban a Román Kommunista Egyetemisták Uniója Végrehajtó Bizottságának tagjává választották, s a nemzetközi kapcsolatok osztályán dolgozott. Négy esztendővel később a kommunista ifjúsági szövetség központi bizottsága irodájának tagja, a külügyi osztály vezetője lett. 1965-től a Román KP Központi Bizottsága külügyi osztályán töltött be vezető funkciókat. 1969-ben megválasztották a Román KP KB póttagjának, 1972 áprilisában, mint a központi bizottság tagját és a KB titkárát kinevezték a külügyi osztály vezetőjévé. Az RKP XI. kongresszusán 1974 novemberében, majd öt évvel később, a XII. kongresszuson a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjává választották. 1974 óta tagja az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága állandó irodájának. Stefan Andrei 1975 óta képviselő a nagy nemzetgyűlésben. 1978-ban nevezték ki a Román Szociahsta Köztársaság külügyminiszterévé; ebben a funkciójában 1980 márciusában megerősítették. A külügyminiszter számos magas rangú román érdemrendnek és kitüntetésnek a birtokosa. BECSLÉS A VILÁG 1982 ELSŐ FÉLÉVI KŐOLAJTERMELÉSÉRŐL (1000 tonna) NEM LEGENDA Libuse lányai kalapban „Mi Libuse lányai vagyunk” — mondják a prágai nők, s a mondatnak mindig van valami öntudatos zöngé- je. Libuse, a cseh ősmondák világának hercegnője, az államalapító Premysl Oráchoz ment feleségül, de leányhadserege ezek után inkább meghalt, mintsem hogy a férfiak parancsának engedelmeskedjék. A mai nők öntudata nem legenda. És nem csak a mondákra épül, hanem a jelen törvényeire (ámbár nyilvánvaló, hogy a törvények nem véletlenül születnek!). Tavaly Csehszlovákia 15 millió 369 ezer főnyi lakosságának 51,2 százaléka volt nő. A nők számbeli „többsége” megszokott, szinte valamennyi európai országban. Itt inkább néhány csehszlovákiai sajátosságot említenénk. Kezdjük mindjárt a családjogi törvénnyel. Ez nem kevesebbet ír elő, mint hogy a házasságban „a partnerek kötelesek hűségesek lenni egymáshoz”. És ugyancsak kötelezi a törvény mindkét felet, hogy a családi ügyekben közösen határozzanak. A csehszlovák jogrendszerben soha nem szerepelt a „családfő” fogalma. A férfi tehát — a nő akarata ellenére — nem határozhat a család életének egyetlen lényeges ügyében sem. Természetes, hogy a nő sem dönthet a férfi nélkül. És ha végképp nem tudnak megegyezni? Akkor a családi civódásban — bármelyikük kérésére — a biróság dönt, s ez nem válóper! Ám van egyetlenegy kivétel. Sem a nőnek, sem a férfiaknak nincs szüksége párjának beleegyezésére ahhoz, hogy milyen foglalkozást űzzön, s a munkában hogyan érvényesüljön. Érdekes, hogy a házastár- sok kötelesek kölcsönösen eltartani egymást, még akkor is, ha nem élnek együtt. Ha a bíróságnak kell ebben döntenie, az elv az, hogy a két házasfél anyagi és kulturális színvonala elvben egyenlő legyen, s egyenlő maradjon. És más családi viták? A fontos ügyekben ismét mindkét fél beleegyezése, aláírása szükséges, különben a döntés érvénytelen. Mennyire? A férj például — de a felescg sem! — nem adhat el, nem vásárolhat ingatlant, autót, s más drága holmikat. És ilyenkor, ha nincs összhang, bármelyikük kérésére ismét a bíróság dönt. Szépek, kecsesek — és öntudato- sak Azt jelentené ez, hogy Csehszlovákiában eszményi minden házasság, válás talán nincs is? Semmiképp. Sok a válás. 1981-ben 116 ezer 581 pár lépett frigyre egymással, de 34 ezer 595 házasságot felbontottak. Hogy kik akarnak válni elsősorban? A nők. A válóperek 64 százalékát ők adták be. De mi történik a válás után? Ha valamelyik házastárs nem tudja fenntartani a válás után a korábbi életszínvonalát, kéri, hogy volt házastársa segítse ebben. Ha nem hajlandó, akkor a bíróságtól kér döntést. Érdekes, eddig a válástól számított öt éven át fizették az ilyen hozzájárulást, de most ősszel a parlament kiegészítette a törvényt: a határidőt eltörölte. A nő életében természetesen kulcskérdés a gyerek. Ha szül, 26 hetes szülési szabadság illeti meg; de ha egyedül él, mert özvegy, elvalt, vagy leány, akkor 35 hét a szülési szabadság. Ez idő alatt a fizetés 90 százalékát kapja. Gyes ugyan nincs, csak fizetetten szabadság a gyerek kétéves koráig, viszont minden gyerek érkeztekor a mama 2 ezer korona egyszeri segélyt kap, majd pedig természetesen családi pótlékot: egy gyerek után havi 180, kettő után 610, három után 1150 korona családi pótlék jár és így, arányosan, tovább. Ilyen erősek a nők? A szokás, a törvény erős. A 7,4 millió munkavállaló közül 1981-ben 3,4 millió nő volt, de bizonyos dolgokat tilt számukra a törvény. Nem szabad föld alatti munkahelyen, alagútfúrásban, nem szabad semmiféle rezgéssel járó munkában részt venniök, nem emelhetnek 15 kilónál többet és negyvenéves koruk alatt tilos éjszaka dol- gozniok (kivéve a kórházakat, gondozó otthonokat, telefonközpontokat) . Kemény törvények ? Feltétlenül. De a törvényhozásban — a parlamentben — a képviselők 28 százaléka, a tanácsoknál 34—35 százaléka nő. S aki azt gondolná, hogy mindezek túl elvont, általános ügyekben döntenek, nos, a szakszervezetek vezető szerveiben gyakorlatilag minden második tisztségviselő szoknyát visel. Szoknyát, de kalapot is. Magyar hét Le Havre-ban Szombat este magyar hét kezdődött Le Havre-ban, amelynek keretében sokrétű program mutatja be a magyar kultúra különböző területeit Franciaország második legnagyobb kikötővárosban. Dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet André Duro- mea, Le Havre polgármestere és André Heudron alpolgármester nyitotta meg a városházán és a városi múzeumban rendezett kiállításokat.
