Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-31 / 76. szám
2 Köiet-Magyarország 1983. március 31. Holifc Zsuzsa és Földes! Gábor a La Mancha lovagja cí mű zenés játékban, melyet Kun Ildikó balettmester koreografált. Amatőr balettcsoport Országosan is egyedüli a A csoport a balettiskola tudásukról. Legutóbb a nyíregyházi „ABC” amatőr tehetséges növendékeiből nyíregyházi Móricz ZsigroÍeötSéwrthogyela S- alakult Az ifjúsági.amatőr' mond Színházban adtak szervezetek Megyei Taná- cs°P°rt sikerét jelzi, hogy nagy sikerű műsort, csának csoportjaként sike- évről évre bemutatókon adreket arat. nak számot fejlődésükről, Elek Emil képriportja Csajkovszkij Diótörő kettősét mutatja be Bánhegyi Ani kő és Juhász Levente. Párizsi hangulatú tánc, előadja Zajácz Erika. TÍZTŐL MÁR AZ ESTÉRE ÉHEZIK... Krúdy-vacsora — a színpadon Nagy a sürgés-forgás a kulisszák mögött. Kint az előcsarnokba lassacskán érkeznek a mai előadás első nézői. A ruhatárban minden kész a rohamra. A színpadon még szorgosan kopácsolnak a díszletezők, az öltözőfolyosókon a századelő székesfővárosának divatos ruhái leb- bennek ... Krúdy-darabot adnak elő ma Nyíregyházán. A kelléktárból ínycsiklandozó illatok áradnak ki. Az oda betoppanót váratlanul éri a látvány. A villanyrezsó egyik oldalán aranysárga húsleves fő, a másikon a tört krumplinak szánt alapanyag leve forr. Ám valahonnan még sült krupli illata is vegyül a levegőbe. A szűk szobácska asztalán gőzölgő cubákot látva működésbe lép a pavlovi reflex... Krúdy-darabot adnak elő ma Nyíregyházán. Egy veszprémi előadás emlékeit idézte föl a „Rezeda Kázmér” premierje előtti megbizatásom — mondja Karasz Istvánná, a színház kellék- és bútortárának vezetője. „Harc a jólét ellen” volt a címe a darabnak és arról szólt, hogy sutyiban vágnak le egy malacot a főhősök, illetve természetesen ugyanolyan titkok között fogyasztják is el, persze a színpadon. Ám az akkori disznótoros készítése a mostani tennivalóhoz képest gyerekjáték volt. A „Kellékes szakácsnő” egyeztette véleményét Kapás Dezső rendezővel. Mert a hét esztendővel ezelőtti budapesti premieren a „Víg matróz” vendéglő kosztját ette a darab temetkezési vállalkozója, a nyíregyházi előadásra azonban igazi házias kivitelben, a kelléktárvezető vállalkozott a munkaköri leíráson túli feladatra. — Tulajdonképp számomra az előadás a kora reggeli órákban kezdődik. Ekkor indulok bevásárolni. Zöldséget, húst, rövidkarajt, kacsapecsenyének valót, velős csontot... Délután teszem fel főni a húslevest. Tudom, hogy lassú tűzön kell főznöm, Gerbár Tibor művész úr ugyanis nem szereti, ha a lé zavaros. Az előadás előtt jó másfél órával kerül a sütőbe a rövidkaraj és a kacsa, kicsivel utóbb pedig a héjában sütésre szánt krumpli. — A próbák számomra is jól sikerültek. ízlett a főztöm a művész úrnak. Azóta már fejből tudom, mit és mikor kell tálalnom és küldenem a zenekari árok melletti asztalra, ahonnan Kovács művész úr pincérként a nézőtér előtti terített asztalra szervírozza az étket. — Ildikó mestere a konyhának — esküszik rá a temetkezési vállalkozót alakító Gerbár Tibor. — Hát volt alkalmam korábban is enni a színpadon, no de ennyit? A nézők is meghökkennek, amikor sorra eszem az étlap kínálatát. — Hogy miként készülök az előadásra? Tíz óra tájban bőséges reggelivel, azután már semmivel. Egyszerűen képtelen lennék bármire, ha előadás előtt is ennék valamit. Előadás után pedig kénytelen-kelletlen beiktatni egy félórányi sétát. A jó emésztéshez bizony szükség van ennyi levegőzésre. (Én viszont egész nap eszem, hogy az éhség legapróbb jelét se lássák meg rajtam a nézőtér első soraiban ülők — mondja a Fridolin pincér szerepét alakító Kovács Gyula. Bár, volt már úgy is, hogy egykét mondattal nehezen birkóztam meg az étvágygerjesztő illatok miatt...) — A jómúltkorában egy első sorban ülő néző szó szerint velem evett. Sajnáltam szegényt, szívesen meg is kínáltam volna, bár nem tudom, mit szólt volna hozzá a rendező... Mindenesetre volt olyan szemlélődő, aki még jó étvágyat is kívánt... (kalenda) Oldják a merev szabályt Telkek a Tiszaháton Könnyítések a lakásépítőknek A közelmúltban döntött úgy a megyei tanács vb: felül kell vizsgálni a korábbi rendezési terveket. A Tiszaiját nagyiközségeiben arra kerestünk választ, mi változik ennek szellemében. A tiszabecsi közös tanács 1974-ben fogalmazta meg elképzeléseit. Ezt 1981 szeptemberében módosították — tájékoztat Kiss Bálint tanácselnök. A vízügyi igazgatóság megértve a kérést, hozzájárult, hogy a korábbi 50 méter helyett 14 méter legyen az a távolság, mely az árvízi töltéstől elválasztja a legközelebbi lakóházat (a töltést ugyanis megerősítették). így Tisza becsen a Töltés utcában 25 lakás fér el. Hét Lakás megépítésére már remény van. Változás történt a templom mögötti területet illetően is. Régebben ugyanis azt tervezték: itt lesz a vízműtelep. Ma joggal fogalmazódik meg, hogy gondolni kell a társközségekre is. Így Milota és Tiszabecs közösen társul a vízellátás megoldására. A magasvíztározó (hidrogló- busz) Tiszabecs milotai végén, míg a vízműtelep Milo- tán épül fel. A templom mögötti területen később utca nyílik. A foghíjas telkek beépítését is szorgalmazza a tanács. Megváltozott az az elképzelés is, hogy Áfész-cent- rum épüljön a jelenlegi vegyesbolttól keletre. A 3 telek (egy épület!) kisajátítására azonban nem került sor. Az Áfész a jelenlegi üzlethálózat korszerűsítésével meg tudja oldani az ellátást. így ezen a helyen már 3 telek kialakítására sor is került. A kereskedelem viszont ellátja feladatát: mind az 5 községben. Kölesében 1969-ben készült összevont rendezési terv — tudtuk meg Kiss Imrénétől, a közös tanács műszaki osztálya vezetőjétől. Ekkor egyértelmű volt, hogy a lakosság lélekszáma gyarapszik. A számok is ezt igazolták. Ugyanis évről évre emelkedett a lakosság száma, ezen belül — aránytalanul — megnövekedett a fiatalon házasságot kötők száma. A fiatalok kérésére figyelve — közös házhelyeket alakítottak ki. A tervezett 1800 lakossal szemben azonban 1600-ra csökkent a lélekszám. Változott viszont a nemzedékek együttélése. Ezzel magyarázható, hogy a korábbi 451-ről 481-re emelkedett a nagyközségben a lakóházak száma. Az első rendezési terv idején mintegy 380 lakóház volt Kölesén. Változott a koncepció a mai helyzetben a Petőfi utcai házakat illetően. Ezeket az ötvenes években épített lakásokat szanálásra „ítélték”, mivel 600 méternyi a beépítetlen terület a nagyközség szélső házai és a lakások között. E részen így sikerült 20 házhelyet kialakítani. A Kossuth utcában 15 telekkel számolhat a lakosság, s az utca északi oldalán pedig — a kisajátítások nyomán — újabb héttel. Űj kezdeményezés a Petőfi utca szomszédságában, hogy a helyi tsz támogatásával a tagok építkezhetnek. A megváltozott viszonyok között Kölcse-száget egy új sporttelepnek ad otthont. A Medve-féle kastélyból öregek napközije lesz — határozták el korábban: nos, ez máshol létesült. Most a pusztuló műemléket a tsz eredeti formájában állítja helyre. Megújul a szárazmalom épülete, hogy 120 leány és asszony találjon új munkahelyet. Az 1794-es műemlék harangláb jelent gondot, a 491- es út mentén. Az iskola mellett tervezett — 100 gépkocsi parkolója helyén — lakóházak lesznek; hasonlóan a TITÁSZ előtti részhez, ahová korábban 16 méter széles utat terveztek. Az országos napi- és hetilapokat lapozva az elmúlt hetekben több Szabolcs- Szatmárral foglalkozó írást találtunk. FECSKENDŐ A TARPAI KENDŐBEN A Szabad Föld március 5-i számában a tarpaiak vállalkozó kedvéről olvashattunk. Arról, hogy tavaly a tv Felkínálom ... című műsorában vállalkozót keresett az orvosi fecskendők felújítására. Az adást a tarpaiak is látták, az ügynek' utánajártak — és győztek. A tv-műsor februárban volt, a régi tar- pai dohánysimító üzemmé alakításához áprilisban láttak hozzá, és júniusban már kész is volt a fecskendőfelújító. Nemrégiben felkínálták a tévében a radiátorok hatásfokát fokozó hőtükör gyártását — s Tarpán már termelik is. ötvenezer lópatkó kéne valahol, de sürgősen ! A tarpaiak már gyártják is. Azoknak a felújított fecskendőknek a nem hivatalos műbizonylata pedig az, hogy a fővárosi Já- nos-kórházon kívül immár a László, a nyíregyházi, a záhonyi, a debreceni kórház, illetve klinika is kifogás nélkül használja őket. A MÁSODIK MESEAUTÓ Ismeretlen emberek segítőkészségéről meg a szerencséről szól a fenti című írás a Nők Lapja március 5-i számában. A hetilap egy korábbi számában megjelent felhívásra Lenner Vilmos autószerelő egy idős embernek használt Trabant kocsit ajándékozott. Ez’volt az első meseautó. A felhívás után a Debreceni Autójavító Ipari Szövetkezet kollektívája megvett egy Trabant használt autót, s teljesen felújította. Ügy gondolták, hogy a második meseautót kisorsolják, mégpedig pályázat alapján. Olyan gyakorló szociális gondozók vagy védőnők pályázhattak, akiknek nagy a munkaterületük. Negyvenkét pályázat érkezett. A sorsolás nyertese: Szekrényes Zoltánná Sipos Erzsébet nyírteleki védőnő. Jó helyre került a meseautó. A védőnő körzetéhez a faluban nyolc utca tartozik, meg négy bokor és két tanya. A tanács a nyereményautó üzemköltségét fizeti. BÁTOR BÁTRAI A Magyar Hírlap március 12-i számában, fenti címmel jelent meg Bán Károly interjúja Koknya Árpáddal, a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori Fúrógépgyárának igazgatójával, az ipartelepítés gondjairól és eredményeiről. Egyebek közt megtudjuk, hogy a nyírbátoriak a pollárrendszer — a fúrógépek olyan kiegészítő tartozéka, ami lehetővé teszi a nagy pontosságú beállítást — gyártására készülnek. — Számomra a pollár, illetve az, hogy ennek sorsát a kezükbe adták: jelkép — mondja az igazgató. — Annak jelképe, hogy itt Szabolcsban nem egyszerűen ipart lehet „csinálni”, hanem precíziós ipart. NAPPALOK NAMÉNYBAN Végezetül Pálfalvi Nándor riportjáról emlékezünk meg, amely a Képes Újság idei 13. számában jelent meg. A szerző Czakó János tanácselnökkel beszélget Vásáros- naményban az ifjú város iparosításáról, vonzáskörzetéről. A városban tett látogatás, a beszélgetés arról győzte meg az újságírót, hogy az üzemek az életet jelentik Vá- sárosnamény számára, az üzemek számára pedig ennek a városnak, illetve a beregi vidéknek a lakosai jelentik az életet, mert tudnak és szeretnek dolgozni. MÉLTATLAN A VAROSHOZ A köztisztaság ügye Volt egy telünk, enyhe és szinte hómentes, de még ezzel is nehezen birkózott a közterület-fenntartó vállalat, csakúgy, mint megannyi más tennivalóval, ami a megye- székhely tisztaságát lenne hivatott szolgálni. Erről minden nyíregyházi meggyőződhet, de legalább ilyen baj, hogy a hozzánk látogató idegenek is a fejüket csóválják. Ha úgy is látszik, hogy kizárólag a közterület-fenntartókon óhajtjuk elverni a port — képletesen és nagyon konkrét értelemben is —, erről koránt sincs szó. A vállalat gazdájának éppúgy tennivalója van az ügyben, mint nekünk, nyíregyházi polgároknak. Nem mentség, hogy Nyíregyháza szeles város, hogy a vállalat vezetői nem válogathatnak az emberekben, hogy kevés az ott dolgozó fizikaiak bére, hogy a tisztaság ellenőrzésére nincs ember. Az illetékes hatóságnak megoldást kell keresni, mert tény: ez a város rangjához méltatlanul szemetes. Ide tartozik a szemétszállítás gondja is. Igaz, sok bajt okoz, hogy különösen a külterületeken nem előírásos edényekben tartják a lakók a szemetet, s igaz, hogy a lakóházak szeméttároló edényei kicsik, továbbá, hogy az új lakóházakban (szemben a lakásszövetkezetnek a közterület-fenntartóval kötött megállapodásával) sem épülnek nagyobb szeméttárolók, tehát nem férnek be a konténerek. Mégis sokat lehetne tenni csak azzal, ha a tanács tenne rendet a kérdésben. A vállalatnál elmondták, hogy költségkímélés céljából nem kell tisztítaniuk a belső járdákat, a parkok többségének útjait, az Északi alközpont belső útjait és a nem fizető parkolókat. Szabad-e a pihenés céljait szolgáló parkok tisztításán takarékoskodni ? És az is igaz, hogy hiába minden dohogás, ha mi, állampolgárok nem vigyázunk a tisztaságra, ha az illetékes szervek nem élnek a szabálysértések büntetésének lehetőségével, ha a közterületfenntartó vállalat nem alakítja ki a tisztaság bírságolási joggal is felruházott őreinek olyan hálózatát, mint például debreceni társ- vállalata. Senki nem nyugodhat bele a mai állapotokba. Javasoljuk, hogy a városi és megyei illetékesekből alakuljon egy bizottság, amely más városok tapasztalatai alapján készít átfogó javaslatot, hathatós technikai és személyi intézkedésekkel tesz pontot az egyre rosszabbodó köz- tisztaság ügyére.