Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-29 / 74. szám

1983. március 29. 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Szupergyors vasutak A vasút jelentősége világszerte ismét megnövekedett. Hogy ver­senytársaival — a légi és a köz úti közlekedéssel — lépést tart­hasson, különösen a városközi utazási sebességet igyekeznek új típusú vonatokkal állandóan nö vélni. Ezidáig a nagy sebességű vasúti közlekedés alapja a vil­lamos- és a Diesel-vontatás volt, újabban azonban a gázturbinás vontatás eltertedése figyelhető meg. Több razágban a város- közi járatt gyes szakaszain már nem :aság a 160—180 km/óra cs sebesség, s a 130 km/óra átlagsebesség már szín te normálisnak tekinthető. Az ilyen és ennél nagyobb sebessé gek elérésének egyik fő feltéte­le a pályák megfelelő állapota. A hézagmentes, hegesztett sí­neket mindenütt betonaljzatra fektetik és a kis sugarú kanya­rokat kiiktatják a vasúti pá­lyából. A legkorszerűbb jelző­berendezésrendszer kiépítése is elengedhetetlen a nagy sebessé­gű vasúti pályák mentén. A Leyland-gázturbinával haj­tott motorkocsi 250 km/óra se­bességgel vontatja a szerelvényt. Ez a sebességi határérték, ame­lyet a jelenlegi vasúti pályák még elbírnak, s alighanem az acélsín—acélkerék kombináció­nak is ez a végső sebességha­tára. Képünkön az erősen áramvo­nalas, szupergyors APT-szerel- vény egyik kísérleti összeállítá­sát láthatjuk, amelynél a gáz­turbina, egy. dinamót forgat, amely árammal 'latja el a ten­gelyeket külön-külön meghajtó egyenáramú motorokat. MIT TUD AZ ALPA 20-AS7 Víznorma termékekre, gépekre Szabolos-Szaitmár megye egyik legnagyobb vízfogyasz­tó vállalata a Nyíregyházi Konzervgyár. Tavaly 859 ezer köbméter vizet vásárolt a SZAVICSAV-tól, s emellett még saját termelésből is fel­használtak 101 ezer köbmé­tert. így tudták biztosítani a gyár zavartalan üzemelését. Itt valóban kincs a víz, s vi­gyázni kell minden literre, hiszen egy köbméter ivóvíz minőségű ipari vízért tavaly még 19,70 forintot fizettek, az idén már 23,40 forintba kerül. A saját termelésű víz ára sem csekély, köbméte­renként 7 forint. Könnyen kiszámítható, a vásárolt vízért 16 millió 981 ezer forintot fizettek, a saját termelésű víz ára 717 ezer fo­rint volt, így összesen a víz költsége a múlt esztendőben a Nyíregyházi Konzervgyár­nak 17 millió 698 ezer forint­jába került. A gyár 1962-ben épült. Azóta a termelés duplájára nőtt, de a felhasznált víz mennyisége csaknem azonos. Az utóbbi négy-öt esztendő­ben csökkenő tendenciájú. Mi az oka? Pokoraczki János, a gyár főenergetikusa el­mondta: a -takarékosságnak -több összetevője van. Egyik, hogy egy olyan energia racio­nalizálási beruházást valósí­tottak meg, amelynek a meg­takarításon túl ivóvíz-fel­használást csökkentő hatása is van. A Nyíregyházi Konzerv­gyár pályázatokat nyújtott be az Állami Energetikai és Gyümölcskötődés vegyszeres kezeléssel Új termék tablettában Az Üjfehértón működő kutatócsoport eredményei jól ismertek és mind elter­jedtebben hasznosulnak mind az üzemi gyümölcs- termesztésben, mind a kert­barátok kiskertjében. A kutatóállomás (január 1-től: Gyümölcs- és Dísznövény- termesztési Fejlesztő Válla­lat Állomása) dolgozta ki — egyebek mellett — azt a vegyszeres kezelési eljárást, amelynek segítségével az addig terméketlen (Pándy) meggyültetvényekben is el­érhető a gazdaságosságot biztosító termésmennyi­ség. A meggy gyümölcskötő­dést fokozó kezeléseket 1980-tól kezdődően, külön­böző kísérleti vegyszerek felhasználásával, több ül­tetvényben sikerrel próbál­ták ki. Az eljárás eredmé­nyességét bizonyító tapasz­talatok alapján az állomás munkatársai — vegyipari gyárakkal együttműködve — ez év elejére létrehoztak egy kereskedelmi forgal­mazásra szánt készítményt, a termesztők részéről fel­merülő mind fokozottabb érdeklődés és igény kielégí­tése érdekében. Az új ter­mék fő jellemzője, hogy vízben oldható tabletta, amely tartalmazza a keze­lések hatékonyságát bizto­sító valamennyi vegyszert. Tudnunk kell azonban, hogy az érvényben lévő ha­tósági előírások az élelmi­szer-növényekre perme­tezhető anyagok általános használatát csak szigorú el­lenőrző vizsgálatok után en­gedélyezik. Az engedélyezé­si eljárás hosszadalmassága miatt ez az új termék ez évben kistermesztők részére a kereskedelemben még nem szerezhető be. Lehetőség nyílik a ké­szítmény nagyüzemi kipró­bálására, az állomás mun­katársainak irányítása és ellenőrzése mellett. További két fontos in­formáció a kertbarátok ré­szére. Ezek egyike, hogy — a folyamatban lévő enge­délyeztetési eljárás miatt is — a tablettázott készít­ményt helyettesítő „házi” vegyszerkombinációk ösz- szeállitásához az állomás se­gítséget nem nyújthat, az ilyen irányú próbálkozások eredményéért, természete­sen, felelősséget nem vál­lalhat. Ehhez kapcsolódik egy másik hasznos tudni­való is. A megyében egy­két helyen beszerezhető a tiszta gibberellinsav, azzal a szóbeli „ajánlással”, hogy ez a meggyfák kezelésére alkalmas. A gibberellinsav valóban egyike a tablettá­zott termék hatóanyagai­nak, de önmagában teljesen hatástalan. Minden remény megvan arra, hogy az új termék 1984 tavaszától a kereske­delemben általánosan elér­hető anyag lesz. Dr. Bubán Tamás Energia- biztonságtechnikai Felügyelethez, a termeléshez szükséges hőkezelési techno­lógia korszerűsítésére. Ennek megoldáséra vásároltak 3 da­rab ALPA 20-as típusú alag útpasztőröző berendezést. Ezek a berendezések az ener­giafelhasználás csökkenése mellett a víz fajlagos felhasz­nálását is jelentős mértékben .csökkentették. A gyárban olyan vízgaz­dálkodási rendszert dolgoz­tak ki és valósítottak meg, amely lehetővé teszi az üze- menkénti és főberendezésen- kénti vízfelhasználás ellenőr­zését. Lényege: minden fő- berendezést (konzervipari gépet, sterilezőt, sűrítőt, gyár­tósort) vízmérő órával láttak el, a gyártó üzemeket pedig kötelezték a műszakonkénti vízmérésre. Minden termék előállítására víznormát álla­pítottak meg, melyet az üze­mek figyelemmel kísérnek. Sok tényező mellett ez is eredményezte, hogy a vízzel való pazarlást jelentősen csökkentették. Tavaly mint­egy 1 millió forintot takarí­tottak meg a vízfelhasználás­ból. Az említett technikai meg­oldást és rendszert csak jó üzem- és munkaszervezéssel lehet megvalósítani, ott ahol — mint a konzervgyárban — minden termelőüzem üzem­gazdásszal rendelkezik, s na­ponta jelzik a termeléssel ösz- szefüggő vízfelhasználást. Ezt az energetikai csoport rend­szeresen ellenőrzi, s ha túl­fogyasztást tapasztal valame­lyik üzemben, azonnal köz­beavatkozik. így érhető el, hogy bár eb­ben az évben a Nyíregyházi Konzervgyár vízfelhasználási terve ugyanannyi, mint amennyit 1982-ben felhasz­náltak, vagyis 960 ezer köb­méter (!), de ezzel a víz- mennyiséggel az idén 1,7 szá­zalékkal több termék előállí­tását biztosítják, mint 1982- ben. F. K. A magasabb sziatű szervezésért, vezetésért A társaság célja, hogy a szakembereket megismertes­se a tudomány legújabb eredményeivel, lehetővé te­gye a vezetési és szervezési kultúra fejlesztését, a gya­korlatban bevált, jó módsze­rek terjesztését, felmérések­kel, tanulmányokkal segítse a gazdaságpolitikai feladatok valóra váltását. Jelenleg mindez hat városi, három nagyközségi és három üzemi szervezet keretében történik. Legutóbb Záhonyban, Nagy- kállóban, Tiszalökön és Fe­hérgyarmaton alakítottak he­lyi szervezeteket. A felada­tok végrehajtását szervezési, vezetési, kereskedelmi, pénz­ügyi-tervezési és ellenőrzési, munkatudományi, szövetke­zeti és személyzeti szakcso­portok segítik. Feladat az is, hogy a helyi szervezetekkel jobb kapcsolat alakuljon ki. Az SZVT munkájában 15 vállalat jogi tagként vesz részt. Az utóbbi években több olyan rendezvény volt, amely méltán kelthetett érdeklődést a szakemberek körében. Az idén már tizedik alkalommal tartanak Nyíregyházán szer­vezéstudományi nyári akadé­miát. Itt 1979-től pályázatot hirdetnek a központi témák előadásaira, melyeket orszá­gos kiadványban publikál­nak. Az a cél, hogy a rendez­vényt nemzetközi szintűvé bővítsék. Ötödik alkalommal rende­zik meg 1983-ban a vezetési és szervezési filmnapokat. A múlt évben Mátészalka adott otthont a rendezvénynek, amelyen a csehszlovák és bolgár testvérszervezetek is részt vettek. A kiválasztott filmeket a megye üzemeiben is bemutatják, s a filmet kö­vetően ankéton vitatják meg a tennivalókat. A rendezők úgy tervezik, hogy az egyik évben amatőrfilmesek, a másik évben a szakintézmé­nyek filmjei kerülnek sorra. Az SZVT-n belül több éve tudatosan foglalkoznak a művezetők, illetve a munka­helyi vezetők helyzetével. Ennek alapján 1980-ban me­gyei felmérést végeztek, amely nyomán a munkakör ellátásához szükséges szak­Félezer szakember tevékenykedik a megyében a Szer­vezési és Vezetési Tudományos Társaság soraiban. A közel­múltban, március 17-én tartották a megyei szervezet tiszt­újító küldöttgyűlését, ahol értékelték az utóbbi évek mun­káját, s meghatározták a következő évek feladatait. mai felkészültség és hatáskör fontosságára hívták fel az üzemek figyelmét. Jpl sike­rült 1981-ben a megye leg­jobb munkahelyi vezetője cí­mért kiírt pályázat, amelyen közel kétszázan vettek részt. A tudomány legfrissebb eredményeinek megismerte­tésére, a gyakorlati tudniva­lók akalmazására évente 4—8 munkahelyi illetve középve­zetői továbbképző vagy szak­tanfolyamot indítanak. Eb­ben újabban részt vesznek az ágazati minisztériumok tu­dományos intézetei is. A gaz­dasági vezetők akadémiája keretében pedig előadássoro­zatokat szerveznek. Az MTESZ keretén belül meg­alakult az innovációs bizott­ság, amelyben az SZVT vál­lalt gesztorságot. Célja, hogy a megyében létrehozott szel­lemi alkotásokat, műszaki és szervezési megoldásokat meg­ismertesse, széles körben el­terjessze. Az utóbbi években egyre jobban megerősödtek a he­lyi szervezetek. Ezt bizonyít­ja, hogy tavaly már 39 elő­adást, 15 tanácskozást ren­deztek. A kapcsolatokat is ápolják, az MTESZ többi tagegyesületével, a közgazdá­sági társasággal és a TIT megyei szervezetével közösen is rendeznek előadásokat. Sokat tesz a megyei szer­vezet azért, hogy a legújabb szervezési eredményeket mind többen megismerhes­sék, a tudományos kutatások anyagaihoz mind többen hoz­záférjenek. Ennek jegyében a megyei könyvtárnak adták át gazdag kiadványgyűjtemé­nyüket, s ott helyben olvasás mellett lehet tanulmányozni a legfontosabb forrásmunká­kat. A nemzetközi kapcsolatok azt célozzák, hogy a külföl­di módszerekkel és eredmé­nyekkel jobban megismer­kedjenek a megyében élők. A lengyelországi rzeszówi testvérszervezettel gyümöl­csöző volt az együttműködés, a bolgár és a kelet-szlovákiai kapcsolat is jó, de szeretnék kibővíteni a kört az ungvári és az NDK-beli magdeburgi testvérszervezetekkel is. A megyei szervezet cse­lekvési programjában a kö­vetkező öt évre is legfonto­sabb feladatnak tartja a ve­zetők, szervezők, a gazdasá­gi élet különböző területein dolgozó szakemberek mun­kájának segítését, szemléle­tének formálását, az eredmé­nyes vezetési és szervezési eljárások, módszerek és ta­pasztalatok megismertetését. Ennek kapcsán például a megyei műszaki és közgaz­dasági hónap keretén belül az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről szerveznek elő­adást. Regionális konferen­ciát terveznek a következő években a hatékony és ered­ményes vállalatvezetés ta­pasztalatainak ismertetésére. Több tanfolyamot is szervez az SZVT. így a munkahelyi vezetők, a művezetők, a sze­mélyzeti vezetők részére tar­tanák tanfolyamot. A mun­kaüggyel és a belső ellenőr­zéssel foglalkozók ugyan­csak tanfolyamon ismerhetik meg a legfontosabb ismerete- ket. i u-‘t. í A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság me­gyei szervezete a következő években is a megye fejlődé­sének megfelelően folytatja tevékenységét. A felmérések­kel, előadásokkal és kerek- asztal-beszélgetésekkel a szakmai közvéleményt látó­körét kívánják bővíteni, hogy jobban megfeleljenek a rájuk váró gazdasági feladatoknak. Lányi Botond r HÍREK szög Álló GUMIABRONCS Az USA-ban olyan gépkocsi­abroncsot készítettek, amelyben éles és hegyes tárgyak nem te­hetnek kárt. E gépkocsiabroncs futófelület alatti gumirétegét a következőképpen készítik el: 80 000 egyenként 0,5 centiméter hosszú acéldarabkát különleges rögzítőszerrel a gumiba kever­nek, s ebből a masszából hen­gerük a szóban forgó réteget. Ez az abroncsot szúrás és vágás eüen majdnem teljesen érzéket­lenné teszi. E gumlmassza a gépkocsiabrones élettartamát is meghosszabbítja, mivel az acél­lal erősített betét a hőt jobban elvezeti. MESTERSÉGES SZÍVINFARKTUS Kísérleti állatokban mestersé­gesen kiválthatók bizonyos szív­ér-megbetegedések olyan műszer segítségével, amely az egyik szívkoszorúeret változó mérték­ben szűkíti. Ilyen érszűkítők beültetését mutatta be egy szov­jet professzor, a tbiliszi klinikai és kísérleti terápiás intézet igaz­gatója. Ezzel a beavatkozással egészséges kísérleti állatokban a szívműködés annyira megzavar­ható, hogy az ember betegségé­hez hasonló tünetek lépnek fel. Ebben a kísérleti állapotban a szív vérellátásának javítására és működésbeü zavarainak meg­szüntetésére szolgáló gyógysze­rek hatását lehet vizsgálni, olyan feltételek mellett, amelyek messzemenően hasonlítanak az emberorvostan feltételeihez. Ed­dig az érszükltőt csak kutyák­ban alkalmazták. Elképzelhető a készüléknek sertésekbe való beültetése is. Ez azért lenne hasznos, mert a sertések szív­koszorúér-ellátása még jobban hasonlít az emberéhez. KOVASAVAS TAKARMÁNY A borjúnevelésben gyorsan ter­jed az úgynevezett feljavított sovány tej (tejpor) alkalmazása, amelynek kicentrifugált nemes zsírtartalmát (a tejszínt) olcsóbb növényi vagy állati zsiradékkal pótolják. A lefölözött sovány tejpor azonban csak kevés zsírt képes felszívni, csomósodik és vízben rosszul oldódik. Egy új­fajta, kovasav (szillcium-dioxid) tartalmú anyag a tejpor zsír­felvevő képességét nagymér­tékben megnöveü. A takarmány a szükséges zsírtartalom felszí­vása után is laza, porszerű ma­rad. Az 1—2 százaléknyi meny- nyiségben hozzáadott aktív ko­vasav egyben a tárolhatóságot is javítja. A halgazdaságok takarmányo­zási gondjain is segít az új ter­mék. A halakat a vízfelületre szórt takarmánnyal táplálják, de annak egy része gyorsan lesüly- lyed, és a halak számára el­vész. Egy-két százalék kovasav hozzáadása esetén a táplálék sokkal tovább úszik a felületen, és csak lassan süllyed le, így a hasznosítás lényegesen kedve­zőbb. Láthatatlan kórokozó: a zaj A munkások az üzemben őket érő állandó zajra rend­szerint csak akkor figyelnek fel, amikor először lépnek be a munkahelyre, vagy még csak rövid ideje dolgoznak ott. Később a zaj „észreve­hetetlenné” válik, kevésbé zavarja őket, mert látszólag hozzászoknak ehhez az ál­landó ingerhez. Az átlagos üzemi zaj teljes süketséget ritkán okoz, ezért szerepét sokan alábecsülik. Pedig az igazi veszélyt éppen ez je­lenti. A hallásnak zaj előidézte romlása eleinte olyan enyhe, hogy sokan észre sem ve­szik. Műszeres hallásvizsgá­lattal, az úgynevezett audio- metriai vizsgálattal azonban a hallásnak már ilyen kez­dődő gyengülését is kimutat­hatjuk. A vizsgálat úgy megy végbe, hogy az audiométer - nek nevezett műszerrel, amellyel különböző rezgés- számú hangokat hoznak lét­re, megállapítják a hallás- küszöböt, vagyis azt a leg­kisebb hangerősséget, amelyet a fül még hallani képes. A zaj, mégha azonos erős­ségű is, nem minden ember hallását rontja egyformán. Egyéni különbségek előfor­dulnak. Vannak érzékeny fülű emberek, akiknek a hallása hamarabb kezd gyen­gülni, de ha a zaj hosszú ideig hat a fülre, egy idő múltán kivétel nélkül min­denkié gyengülni fog. Képünkön egy fémmeg­munkáló üzem, amely a zaj szempontjából veszélyes munkahely.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom