Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-29 / 74. szám
1983. március 29. Kelet-Magyaro>szág 3 (----------------- > Pezsdítő fórum A HUSZONÖT ÉVES MÜLT, amelyre legtömegesebb munkamozgalmunk, a szocialista brigádmozgalom visszatekint, önmagában is értékmérő. Jelzi, hogy a szocialista módon dolgozni, tanulni, éln> hármas jelszava nem maradt szép jelszó csupán; az elmúlt évtizedekben emberek milliói törekedtek — és törekednek ma is — rr unkájukkal, életvitelükkel megfelelni e nehéz követelménynek. A 25 évből és a részt vevők nagy számából az is következik, hogy szinte valamennyien őrzünk közvetlen élményeket, vagy legalább határozott benyomásokat a mozgalom hétköznapjairól. A máig eleven élmények és benyomások sokszor aszerint térnek el egymástól, hogy az emlékező maga is részese volt-e az ember- és közösségformáló kezdeményezésnek, vagy pedig csak a „partvonal mellől” osztogatta tanácsait. Valójáhan a szocialista brigádmozgalom némely hibáját, formális vonását a brigádtagok érezték, tárták fel elsősorban, és megfordítva: a mozgalom gazdasági-politikai jelentőségét, kohéziós erejét nemcsak a társadalmi tisztségviselők és a szakemberek, hanem a tárgyilagos kívülállók is mindig elismerték. Most, amikor a május 28- án sorra kerülő VI. országos szocialista brigádvezetői tanácskozás előkészítéseként a mozgalom helyzetéről, alkalmazkodóképességéről, további fejlesztésének lehetőségeiről folyik az eszmecsere a munkahelyeken, több- -féle kiindulási alap kínálkozik. Természetesen hiba lenne szemet hunyni a gondok felett, de nincs szükség lényegi változtatásokra sem. A társadalmigazdasági helyzet kétségtelenül megköveteli ugyan, hogy a feladatok megoldásában jobban támaszkodjunk a dolgozók cselekvőkészségére, alkotókedvére, hogy juttassuk végre nagyobb szerephez az emberi tényezőket. Minderre azonban — nagyobb odafigyelés, összehangoltabb .irányítás mellett — a szocialista brigádmozgalom és a munkaverseny mai keretei között is van lehetőség. AZ ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁST megelőző és március végéig tartó munkahelyi tanácskozások jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni. Nem létezhet ugyanis olyan országos fórum, ahol a résztvevők fejéből minden előzmény nélkül pattannának ki a mozgalom további fejlődését segítő ötletek, elképzelések, javaslatok, ahol nélkülözni tudnák a körülbelül 160 ezer brigád csaknem két- •millió tagjának véleményét, tapasztalatait, vagyis a munkahelyi tanácskozások tényanyagát, hangulatát. Sőt, a helyi fórumokon is csak akkor várható érdemi és végső soron az országos tanácskozás munkáját megkönnyítő vita — amint ezt jó néhány eddig megtartott munkahelyi tanácskozás már igazolta —, ha sokoldalú, de egyben konkrét vezetői beszámoló alapozza meg. Ha a dolgozók kendőzetlen képet kapnak arról, hogyan tud hozzájárulni a szocialista brigádmozgalom az ő munkahelyükön a legfontosabb termelési és gazdálkodási célok megvalósításához, melyek a hatékonyabb részvétel helyi akadályai; mennyiben sikerült alkalmazkodni a szigorúbb gazdasági körülményekhez ; hol tartanak a szocialista életmód, a szakmai, illetve az általános műveltség fejlesztésében, és így tovább. Bármilyen sokat hallunk a legfontosabb gazdaságpolitikai céljainkról, köztük a minőség javításának fontosságáról, a gazdaságos anyag- és energiafelhasználás kiemelkedő szerepéről, a termékszerkezet korszerűsítéséről, az export fokozásának jelentőségéről, a tőkés import helyettesítéséről meg a többiekről, e sokszor hallott fogalmak, célok csak akkor válnak igazán elevenné, ha a résztvevők számára bebizonyítják: „nemcsak” az ország meg a vállalatuk, az ő személyes érdekük is azt kívánja, hogy megértsék, átérezzék, mi rejlik a fenti követelmények mögött valójában. Szóba kerülnek természetesen a munkahelyi tanácskozásokon a szocialista módon tanulni és élni mai dilemmái is. Hiszen a szocialista brigádtagoknak olyan bonyolult viszonyok között kell megőrizniük erkölcsi értékeiket, eszményüket, a tartalmas élet iránti igényüket, amikor bizonyos körökben ez „kiment a divatból”, amikor egyesek — ha tehetnék — az emberi életmű hasznosságát, nagyságát is butikban, villában, Volvóban mérnék. ILYEN ÉS EHHEZ HASONLÓ kérdésekre keres majd együtt választ a május 28-i országos szocialista brigádvezetői tanácskozás. Csaknem kétmillió brigád- tag nevében, s további nyolc és fél millió ember — valamennyiünk érdekében. K. T. J A Tiszalöki Faipari Vállalat tiszavasvári üzemében naponta 1000—1200 darab mérővesszőt, közismert nevén colostokot készítenek. Oláh Sándorné és Soós Tiborné hitelesítik a colostokokat. Záhonyban, a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat új, 200 személyes óvodát épít, 15 millió forintos beruházással. (Elek Emil felvétele) BÚZANÉZŐBEN GÁVAVENCSELLŐN Jó eriben az Új Erő A tavaszi határszemlét, és az azon látottak jegyzőkönyvben való rögzítését a gazdálkodásban rendelkezés írja elő. Ám micsoda szakember az olyan, amelyik egyébként is nem várja, hogy pezsdüljön az idő? Kivétel nélkül megkezdik az állapotbecsléseket már február végén. Számolgatják a búzatöveket, hogy mekkora a kipusztulás, morzsolgatják a földet, elbírja-e már a gépet? Aztán ha itt az ideje, indulnak a munkák késedelem nélkül. Rend a határban A reggeli verőfény még halvány ködön át szüremlett a harmatos földre, amikor Dani Istvánnal, a gávaven- csellői Üj Erő Termelőszövetkezet ágazatvezetőjével elindultunk szétnézni a gazdaság határában. Az iroda előtt piros Dáciájába invitált, látta hogy megütköztem. — Van terepjárónk, de szabadnapos. Ebben a határban mindenüvé el lehet jutni személygépkocsival is. Nem mentegetőzésnek szánta, hanem magyarázatnak. Igaza volt. Mindenütt széles, bogárhátúra nyesett száraz földúton haladtunk, normális országúti tempóban. Egyenesen nyújtózik mindenfelé a dűlők szalagja a dimbes-dombos, de szabályos alakú táblák között a gávavencsellői határban. Találomra megálltunk egy táblánál. — Majdnem mindenütt ilyenek a búzáink — hajol le a vetésben kalaúzom. — Tömött állomány, alig látszik a sora. Ebből Szent György napkor nem fog kilátszani a nyúl. Egy kissé megcsípte a fagy, de az is mikor? — egyenesedik fel. — Március nyolcadikén! — Ilyen méregzöld búzát tavasszal ritkán látni. Rendes tél után ilyenkor még sárgák a lefagyott levelek, és most hajt újra. Nagy a helyzeti előny. Amerre járunk, tényleg mindenütt hasonló az állapot. Ennek megfelelő az 571 hektár minősítése: négyötöde jó, húsz százaléka közepes, és gyengét nem is találni. Pedig tartottak a téltől az Üj Erőben, ugyanis a gabonaforgalmi vállalat biztatására vetettek húsz hektárt kísérletképpen durum búzából, amely egy mediterrán faj, ismertebb nevén makarónibúza. Ennek olyan magas a fehérjetartalma, hogy tojás nélkül gyúrnak belőle tésztát az olaszok. Ez sem fagyott ki... Feszített terv Nem nehéz gyorsan megismerkedni a tsz határával. A terület legnagyobb része egy tömbben helyezkedik el, könnyen áttekinthető. Miközben suhan velünk az autó és sorra nézegetjük a táblákat, számolgatjuk az őzeket — rengeteg van belőlük —, néhol egy-egy nyúl. Feltűnő a vetésszerkezet egyszerűsége. Mindenfelé búza. A vetetlen területen sem lesz más, csak kukorica és burgonya, egy kis kivétellel. — Amikor hetvenkettőben idejöttem, még tizenkét féle növényt termeltünk — emlékezik Dani István. Volt még zöldbab, édeskömény, kori- ander is. Nem lehetett győzni munkaerővel, energiával, figyelemmel. Most három lényeges ágazat van: a gabona, beleértve a kukoricát, a burgonya és az alma. Az utóbbival mi is befüröd- tünk tavaly. — Termelőszövetkezetünkben két éve a megyében a leghatékonyabban használtuk ki a termelőeszközöket. A múlt évben az alma elvitte az elsőséget. Szeretnénk tovább is az elsők között maradni, ezért nagyon feszített a tervünk. Drágábbak a vegyszerek, az alkatrészek, a felvásárlási árak nem követték ezt. Nagyon meg kell néznünk minden fillért, hogy hová tesszük. A kényesebb „műtétektől” sem tartunk. A kevésbé értékes almafajtákat mar kihúzgáltuk, a fákat pedig úgy metszettük, hogy kevesebb teremjen, de az piacos legyen. Gyors rajt Lassan úgy belemerültünk a gazdálkodásba, hogy már csak az utat figyeltük, és nem a táblákat. Eddig nép- telen volt a határ, de egyszerre csak traktorok tűntek fel. Egy zöld John Deere mellett álltunk meg, nem messze piros MTZ, mögötte permetező. A hatalmas gép vezetőfülkéjéből Román László szállt ki üdvözlésünkre. — Lesz itt egy kis borsó vagy harminc hektáron, az alá vegyszerezünk. Ahogy elmegy az MTZ, én a kombinátorral bedolgozom, mert csak akkor hatásos — mondja. — Mikor ült az idén először traktorra? — Nem olyan régen, a hónap elején. Ősszel megcsináltunk mindent, most idejében indulhattunk. A múlt héten volt az a kis fagy, felszívta a nedvességet lentről, ezt soha nem szabad kihagyni, rögtön le kell zárni a szántást, hogy ilyen porha- nyós maradjon mint most. Látja? — és cipője orrával beletúr a tényleg engedelmesen megomló földbe. — Azt mondja azonnal kell kezdeni. Magukon kívül mással nem találkoztunk eddig. — A másik nagy gép a falun túl van, kettőnknek nem sokáig tart. — Jól kijavították a traktorokat? — Nincs ezekkel semmi baj — néz szeretettel masinájára Román László. — Pedig benne vannak már a korban. Ez az enyém már hatéves. Nem nagy tsz a mienk, ott vagyunk mindenütt időben. És nemcsak a traktorosok. Tovább lép a szakvezetés. A modern gépeket elég nehéz dió ma újra cserélni, különösen ha a tengerentúlról származnak. Az Űj Erő elég erős ahhoz, hogy egy komplett nyolcszáz hektár körüli egységgel csatlakozzon a KITE intenzív gabonaprogramjához. Ennek azonban nemcsak anyagi, hanem szigorú szakmai feltételei is vannak. Nos ennek megfeleltek ebben a gazdaságban, így rövidesen új gépekhez, modern eszközökhöz jutnak — és várhatóan tovább emelkednek eredményeik. Gépeink — Már tavasz van, de mostanáig sok szó esett az elmúlt év őszéről. A gépesítési ágazatban dolgozók nem bánnák, ha mindig hasonló idő járna betakarítás idején. Mert tavaly, a nagy munkák idején is megkímélhették gépeiket a vezetők, az akkori igénybevételt össze sem lehet hasonlítani egy esős esztendővel. Ennek hasznát leginkább gépjavításkor láthatták a mezőgazdaságban dolgozók. Kevesebb volt a hiba, az alkatrészcsere, így a javítás is gyorsabban ment. Azért nem volt minden zökkenőmentes. Különösen nem az alkatrészellátásnál. Az egyik gazdaságban például majd fél évig állt egy traktor egyetlen fogaskerék hiánya miatt. Végül nem maradt más megoldás, mint kompletten kicserélni a sebességváltót. Lehet, hogy ez szélsőséges példa, de megtörtént. Nagyon sokszor persze nem is maguk a kereskedelmi vállalatok tehetnek az alkatrészek hiányáról. Ilyenkor segít a leleményesség. Vagy egy nagyüzem saját forgácsoló műhelyében készíti el a beszerezhetetlen alkatrészt, pótolva ezzel a hiányosságot. Feledve a bosszúságokat, a kijavított erő- és munkagépek már a határ» ban róják a köröket, kilométereket. Hiába, mindennél fontosabb a munka, a föld időbeni megművelése. Már földben a mák, a borsó vetőmagja, nagyrészt a tavaszi árpa és a zab is csírázik. A gépek legközelebbi nagy erőpróbája a két- három hét múlva kezdődő kukoricavetés lesz. Százezer hektár országos viszonylatban is komoly területnek számít, nem beszélve arról, hogy a nyáron ugyancsak százezer hektár gabona vár betakarításra. Majd kezdődik a kukorica kombájnolása, és így tovább folyamatosan a többi növény betakarítása. Nem kis feladat tehát az, amit a gépjavítók vállalnak évről évre. Amit télen nem javítottak ki, azt esetleg nyáron kell, amikor pedig minden traktorra, kombájnra szükség van. A felelőtlen munka megtöbbszörözheti önmagát. Sípos Béla V _________ J Esik Sándor Újítás a tejiparban Országos tejminősítés Üj tej minősítési és átvételi laboratóriumot ilyen asze- rendszer bevezetésére készül rekkel, s ezzel megkezdődött a tejipar. Azt várják tőle, az új rendszer főpróbája. Az hogy a minőség javítására új laboratóriumokban ugyan- ösztönzi majd a termelőket, is havonta egyszer kísérleti Az új rendszer az eddigivel jelleggel és anyagi következ- ellentétben nemcsak a tej mények nélkül — az ország tápanyagtartalmát ellenőrzi szinte valamennyi — megkö- majd, hanem a csíratartal- zelítően kétezer tehenészeté- mát is. Egy meghatározott nek tej mintáját megvizsgál- minőségi szint felett felárat ják. Az eredményről folya- fizetnek, s ez jelentősen hoz- matosan tájékoztatják a ter- zájárulhat a tejtermelés gaz- mel°ket. daságosságának javításához Az iparnak azért fontos az is első osztályú tej arányának Korábban a tejmintát bo- "övelése, mert ebben keve- nyolult, hosszadalmas műve- sebb a csíraszám, s így hűtés lettel ellenőrizték. A tejipar nélkül is később következik ezért olyan automata műsze- be a tej savanyodása, minő- reket vásárolt, amelyek nem- ségének romlása. A tovább csak több információt nyúj- eltartható tejből előállított tanak a tej béltartalmáról, napi készítmények — tejföl, hanem kisszámítógép hoz- túró stb. — szavatossági ide- zákapcsolásával az értékelést je is megnyújtható, egy-két is elvégzik. Szekszárdon, nap helyett három-négy na- Debrecénben és Veszprém- pig is megőrzik „frisseségü- ben már felszereltek egy-egy két” e cikkek.
