Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. március 27. Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken fogadta Sztyepan Sa­la jevet, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökét. • Mi okozza a közép- amerikai feszült hely­zetet? Napjainkban a világ egyik elsőszámú válsággócává a közép-amerikai térség lé­pett elő. Dörögnek a fegyve­rek Nicaraguában, Salvador­ban, Guatemalában: Mana­gua felé ezer és ezer ellen­forradalmár próbál előretör­ni, azok, akiket hondurasi táborokban képeztek ki a népi rendszer elleni táma­dásra, Salvadorban a hazafias erők ellen új meg új hajtó­vadászatot rendeznek a nép­ellenes junta katonái, Guate­malában pedig a kivégzőosz­tagok fegyverei oltanak ki életeket, ölnek halomra a fa­siszta rendszer ellen felkelő fiatalokat. Még Washingtonban is el­ismerik a józanul gondolko­dó s a helyzetet ismerő hír- magyarázók vagy politikusok: az USA „hátsó udvarának” számító közép-amerikai or­szágokban a gazdasági és a társadalmi helyzet annyira igazságtalan, annyira kilá­tástalan, hogy a nincstelen tömegek számára nem látszik más kiút, mint a fegyveres harc. A népi erők ellenében az Egyesült Államok kor­mánya mindenütt a reakciót támogatja pénzzel, fegyver­rel, sőt katonai tanácsadók­kal. Innen már szinte egy lé­pés, hogy az USA ténylege­sen is belekeveredjék a har­cokba. „Egy újabb Vietna­mot?” — a perspektíva ri­asztó az amerikai átlagpol­gárok számára is. Nehezen hiszi el a washingtoni pro­paganda állításait, hogy Kö- zép-Amerikában — szovjet fenyegetés jelentkezik, ami­vel szemben az amerikai kor­mánynak „hazafias köteles­sége” fellépni. Fordítva igaz: a társadalmi igazság érvényesülésének megakadályozására Washing­tonból indul el minden akció. S egyáltalán nem csoda, ha például Nicaraguában még ennél is veszedelmesebb, ugyanakkor gyűlöletesebb kí­sérletekre kerül sor a népel­lenes rezsim visszahozatalá- ra, akkor a népi erők ott ke­resnek támogatást, ahol igazi szövetségesekre találhatnak. A szocialista országoknál épp­úgy, mint az el nem kötele­zettek antiimperialista meg­győződésű tagjainál. Űj-Del- hiben Nicaragua ügye mel­lett állott ki az el nem kö­telezettek csúcstalálkozóján részt vettek nagy többsége. Az onnan hazatérő Ortega pedig Moszkvában megállva Jurij Andropovtól kapott szilárd ígéretet arra, hogy a Szovjetunió politikai és anyagi segítséget ad Nicara­guának. Reagan elnök ugyanakkor Washingtonban megpróbált fényképes bizonyítékokat tár­ni újságírók és az amerikai közvélemény elé: ime, Ku­bában, Nicaraguában, Grena- dában „szovjet katonai ké­szülődés” nyomai láthatók. Ország-világ előtt sokkal több bizonyíték áll rendel­kezésre arról, hogy az ame­rikai dollármilliók, a fegyve­rek és a katonai tanácsadók mekkora fenyegetést jelen­tenek Közép-Amerika népei­re, jövőjükre, függetlensé­gükre. O Mi váltotta ki a Közös Piac valutaválságát? A hét elején zárva marad­tak a nyugat-európai főváro­sokban a valutatőzsdék, az előző hét vége óta folyó ma­ratoni tárgyalások ugyanis sokáig nem vezettek ered­ményre. A Brüsszelben ösz- szeült közös piaci miniszterek nem tudtak megegyezni: me­lyik pénzt értékeljék fel, s mennyire, melyiket devalvál­ják, s milyen mértékben? A huzavona két főszereplője az NSZK és Franciaország volt. A két ország közül a Rajnán túli van nehezebb helyzetben növekvő inflációja és egyre több államadósága miatt, a Rajnán innen is van ugyan nagyarányú munkanélküli­ség, de a Kohl-kormány az amerikai támogatást (és az óceánon túli fellendülési elő­jeleket) felhasználva erőtel­jesebb gazdasági pozíciót akar elfoglalni. Párizsban azt szerették vol­na, ha csak a nyugat-német márkát értékelték volna fel, s ha el lehetett volna kerülni a francia franknak 17 hó­napon belül immár harma­dik devalválását. A végén olyan kompromisszum szü­letett, amely szerint a már­kát 5,5 százalékkal értékel­ték fel, a frank értékét pedig 2,5 százalékkal csökkentet­ték. (Ennek megfelelően a többi közös piaci valuta is mozdult: egyik fel, például a holland forint, a többi le, pél­dául az olasz líra.) A közös piaci készség a fracia bajokon való viszony­lagos és szerény orvoslására azzal a követeléssel járt együtt, hogy Franciaország vállaljon szigorú kötelezett­séget a takarékosságra, kül­kereskedelmi mérlegének ki­egyensúlyozására. A hét má­sodik felében az újonnan megalakult francia kormány már ilyen nadrágszíj meghú­zó programot fogadott is el. Végeredményben a bonni kormánykoalíció is takaré­kossági törekvéseket han­goztat, az új Kohl-kormány ott sem fog mást követelni a lakosságtól, mint a lemondást és kemény munkát. Nyugat-Európa rájön, hogy eddig úgy élt — ahogyan él­ni szeretett volna. A válság­ban csak úgy lehet élni — ahogyan szabad. © Mit jelent az új ame­rikai fegyverkezési program? Reagan elnök „A béke és a nemzetbiztonság kérdései” címmel mondott a héten fél­órás tévébeszédet, amelynek egyes részletei alapos vihart kavartak mind az amerikai, mind a világközvéleményben. Néhány jól hangzó békeszó­lam után a Fehér Ház úra ígéretet tett arra, hogy már­cius végi Los Angelesbe meg­hirdetett beszédében foglal­kozik majd a kelet—nyugati fegyverkorlátozási tárgya­lásokkal. Ekkor terjeszti elő talán a hivatalos propaganda által már beharangozott úgy­nevezett közbülső megoldás tervét. Egyelőre azonban meghök­kentő új tervekkel állt elő. Bejelentette, hogy meg fog­ják kezdeni az ő utasítására (hiszen ehhez elég egy elnö­ki rendelet) egy új rakéta­elhárító rendszer előmunká­latait. Űj technológiáról van szó, lézersugarakról és ré­szecskékről ... Nemes egyszerűséggel így nyilatkozott Ronald Reagan: „Valamikor majd a bizton­ságot nem kell többé a fel­tétlen amerikai válaszcsapás elveire építeni, hiszen az új fegyverrel elfoghatnánk és megsemmisíthetnénk a raké­tákat, mielőtt azok elérhet­nék országunk területét vagy szövetségeseink földjét...” Jellemző, hogy Kennedy sze­nátor nyomban a beszéd után „a csillagok háborújába illő elképzelésként” ítélte el a reagani tervet. És számos amerikai szakértő is úgy nyi­latkozott, hogy ha a rakétael­hárító rendszer egységeit a világűrbe telepítenék, akkor kétszeresen is megsértenék a korábbi, 1972-es szovjet— amerikai megállapodásokat. Ugyanez a moszkvai véle­mény is. A reagani elképzelések ter­mészetesen ma még nem je­lentik azt, hogy meg is va­lósulhatnak. Három akadá­lyon kellene túljutniok: a világközvélemény negatív visszhangján, a szovjet tilta­kozáson és lehetséges ellenlé­péseken, meg az amerikai bel­ső ellenkezésen. Mert hogy az USA-ban mennyire válto­zik a közhangulat, azt a kép­viselőháznak e heti szavazási eredménye is mutatja: 229— 196 arányban elutasította a kormányzat katonai költ­ségvetési előirányzatát, amely nem kevesebb, mint 10 szá­zalékos költségnövekedéssel járt volna. Ez már több, mint amit a mégoly hazafi ameri­kai állampolgár is elviselhet­ne! Pálfy József Események címszavakban HBTFÖ: Megváltoztatták a nyugat-európai valuták árfolyamát — Összeültek Brüsszelben a Közös Piac csúcstalálkozójának résztvevői — Andrej Gromiko tárgyalt a kínai külügymi­niszter-helyettessel, aki ezután hazautazott Moszkvából KEDD: Megállapodás Bonnban a CDU, a CSU és az FDP koalí­ciós tárgyalásain, Franz Josef Strauss mégsem vesz részt a kormányban — A finn választások eredménye nem hozott változást, megőrizték mandátumaikat a kormánypártok — Meglepetésre a munkapárti jelölt, Haim Herzogot választot­ta államfővé az izraeli parlament SZERDA: Nicaraguái panasz a Biztonsági Tanács előtt, Honduras- ban kiképzett ellenforradalmárok támadása a népi kor­mány eUen — Mitterrand elnök újra Mauroy-nak adott megbízatást a francia kormány vezetésére, az új kabinet szűkebb körű — A portugáliai Vilamourában tanácskoztak a NATO-hadügyminiszterek az úgynevezett nukleáris ter­vező csoport ülésén CSÜTÖRTÖK: Gromikót a minisztertanács elnöke első helyettesévé nevezték ki — Magyar felszólalás a bécsi had erő csökkenté­si tárgyalásokon — A demokrata párti ellenzék javaslata többségre jutott a washingtoni képviselöházban: eszerint csökkenteni kellene a katonai költségvetést — González spanyol miniszterelnök Weinberger amerikai hadügymi­niszterrel tárgyalt PÉNTEK: Rendkívüli minisztertanácsi ülésen drákói szigorú taka­rékossági programot fogadott el az új francia kormány — Moszkvában Andropov—Ortega találkozón a Nicaraguának nyújtandó szovjet segítség módozatairól volt szó — Tyiho- nov szovjet miniszterelnök befejezte jugoszláviai látogatását, megállapodások születtek a szovjet—jugoszláv együttműkö­désről SZOMBAT: Világszerte ellentmondásos visszhangja van Reagan új fegyverkezési terveinek, amelyeket Moszkvában a korábbi szovjet—amerikai megállapodások megsértésének minősíte­nek — Libanonban tárgyal Habib amerikai elnöki megbí­zott — Feszültség Nicaragua és Honduras határán A hót három kérdése Üt ja során mindenütt heves tüntetések kísérték annak a vonatnak az útját, amely az Egyesült Államok Bangor ne­vű nukleáris tengeralattjáró-bázisára száz nukleáris robba­nófejet szállított. A kép a vancouveri tüntetők egy csoport­ját ábrázolja. (Kelet-MagyarOrszág telefotó) Üdülés — hét végén apasztalataim szerint az átlag moszkvai sze­ret utazni. Mégpedig utazni más tájakra, más városokba, hogy a hét végét vagy a szabadságot eltöltsék. Van aki kétórányit megy az „elektricskán”, hogy valahol a Moszkva környéki erdőkben, folyópar­tokon felfrissüljön, mások csak jóval hosszabb út után érnek a Kárpátokba, a Kaukázusba, Közép-Ázsiába. Van, aki egyedül, mások családdal, barátokkal, gitár­ral a kézben, hátizsákkal a vállon indulnak el. A hét vége, a szombat—vasárnap hasznos eltöltésére a lehe­tőségek közül az egyik, amelyet számos munkahelyen szerveznek, az „egészségvonat”. Ennek lényege az, hogy a vállalat bérel egy egész vonatot, amely a meghatá­rozott időpontban az utasokat — saját dolgozók és csa­ládtagok — elviszi valamely fővároskörnyéki helyre, ahol egy mellékvágányon egész nap vár. Az utasok közben gombát szednek, télen síelnek, nyáron fürödnek valami közeli tóban, víztárolóban, es­te pedig ott várja őket a vonat, nem kell rohanni, nem kell félni, hogy lekésik. Akik — mondjuk télen — ha­mar elfáradnak vagy fáznak, a hideg elől az egész nap nyitva álló vagonokba bármikor visszatérhetnek egy forró teára. Szintén munkahelyi szervezésűek az úgynevezett turistavonatok. Ezek pénteken indulnak és csak vasár­nap érnek vissza, két-három nevezetes várost, történel­mi emlékhelyet érintő hosszú kirándulásból. Ilyen vo­natok indulnak Ukrajnába, Belorusszián keresztül a Balti Köztársaságokba, Leningrádba stb. Ezek a vona­tok természetesen hálókocsikból állnak, hiszen az egész út alapelve: takarékosság az idővel. Ennek lényege az, hogy éjszaka utaznak, amikor úgysem lehetne látni semmit, reggel a vonat valamelyik — a tervben sze­replő — város pályaudvarán kiteszi a turistákat, s azok estig ismerkednek a helyszínnel, majd a vonat éjszaka átszállítja őket a következő úticélig. Ezek a kirándulá­sok még a szerényebb fizetésűeknek sem drágák, hi­szen a teljes árnak csak a 30 százalékát kell a dolgo­zóknak befizetni, a többit a szakszervezet állja. Akik egész évi szabadságukat szeretnék szervezet­ten eltölteni, szintén munkahelyükön érdeklődhetnek, ugyanis ide érkeznek az ajánlatok és itt osztják el a többhetes utakat. A legtöbb moszkvai a melegebb vi­dékeken tölti szabadságát: a Fekete-tenger és a Kasz- pi-tenger partján, Grúziában, Moldáviában, Közép- Ázsiában. Sok az úgynevezett kombinált út is, amikor a résztvevők idejüket több városban, üdülőhelyen töl­tik, hogy változatosabbá tegyék a nyaralást. Eközben gyalogtúrák, sátortábor stb. színesítik az utat. Az árak itt természetesen magasabbak, de a dol­gozók itt is kedvezményben részesülnek, sőt a végzett munkáért ingyen is kaphatnak egy ilyen utat. Főleg a fiataloknak, valamint a romantikát, a kalandokat ked­velőknek szerveznek mindenféle expedíciókat. Vannak hegymászó, barlangász stb. expedíciók, amelyek bejár­ják a Kaukázusok, a Kárpátok zegzugait, vannak mo­toros expedíciók, amelyek Közép-Ázsia sivatagján vág­nak át. Persze mindez megfelelő felkészültséget és hozzáértést követel. A nagyobb vállalatoknak, intézményeknek vannak saját üdülői Moszkva környékén. Ide hét végén jönnek a dolgozók — az előbb említett kedvezményes áron. A különbség annyi, hogy általában erre a 2—3 napra nem terveznek konkrét programot, mindenki maga dönti el, hogy mit csinál. állottám olyan esetről, hogy az üzem egész kol­lektívája egyszerre megy szabadságra, s amíg odavannak, kifestik a falakat, elvégzik a gépek javítását, kicserélését. Ez is hozzájárul a szervezettebb, gazdaságosabb termeléshez. S visszatérve az árakhoz: egy hét vége a vállalati üdülőben teljes ellátással kö­rülbelül 12 rubel, de a szakszervezeti kedvezménnyel kevesebb, mint 4 rubel. Egy litvániai háromnapos út (turistavonat) szakszervezeti kedvezménnyel 12 rubel. Vagy például egy több mint kéthetes Kaszpi-tenger- parti üdülés 130 rubel, kedvezmény nélkül. Moszkva, 1983. március. SzajnLizL<y (Jumjui TELEX • TELEX CHILE — TÜNTETÉSEK A Pinochet-diktatúra elleni egyik eddigi leghevesebb tün­tetéssorozat zajlott le a hé­ten Chile nagyobb városai­ban, Santiagóban, Valparai- sóban és Concepciónban. A tüntetők, akiket a rendőrség vízágyúkkal és könnygáz­bombákkal oszlatott szét, s akik közül 250 főt letartózta­tott, a romló életkörülmények ellen tiltakoztak. Előzőleg a fővárosban nyolc robbantásos merénylet történt, ami jelen­tős károkat okozott a szolgál­tatásokban. GUATEMALA — VÁLASZTÁSOK A guatemalai kormány, amely a közelmúltban látvá­nyos ígéretet tett szabad vá­lasztások megrendezésére, a jelek szerint igyekszik minél későbbre halasztani ígérete beváltását. Arra hivatkoz­va, hogy a csalások és kor­rupciók nélküli választások előkészítése hoszabb időt igényel, nem hajlandó meg­nevezni azok tervezett idő­pontját. Efrain Rios Montt el­nök szerdán, az öt hatalomra segítő katonai államcsíny év­fordulóján írta alá a kilá­tásba helyezett választásokat előkészítő törvényt. A kor­mány ellen harcoló baloldali gerillák azonban visszauta­sították az ezt kísérő am­nesztiát, mivel szerintük az elnök csak látszatdemokrácia megteremtésére törekszik. LONDONI MEGHÍVÁS Nagy-London tanácsának vezetője, Ken Livingstone pénteken látogatásra hívta meg Moszkva város polgár- mesterét. Hét év óta szüne­teltek a két város vezető tiszt­ségviselőinek kölcsönös láto­gatásai. A moszkvai polgár- mester tervek szerint május­ra tervezett hatnapos láto­gatás során Livingstone a nukleáris fegyverkezés kér­déseiről szeretne elsősorban megbeszéléseket folytatni. A konzervatívok propagandafo- gásnak minősítették Livigsto- ne meghívóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom