Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-27 / 73. szám
AZ MSZMP SZA80LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XL. évfolyam, 73. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. március 27., vasárnap Hímes tojások. Készülnek a húsvéti ünnepek elengedhetetlen kellékei — a hímes tojások — a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnél. (A sza- bolcs-szatmári húsvéti népszokásokról írásunk a 7. oldalon.) Sonka, csülök, foszlós kalács Ünnepi asztalra kínálják ■nBHHHnHHHBHnBHHBannBnHBHnHHBHMBBMMHHnaHHBMnBnHnHanHnnni < Képviselők a közrendről A„ rókavadásznő" — Kórházi illemtan i i ! < Kerékpárkrimi Görkorcsolyás rablók A kétnapos ünnepek előtti forgalom egy hete kezdődött. A kereskedelem egyelőre gazdag választékot kínál az ilyenkor hagyományos csokoládéfigurákból, füstölt kötözött sonkából, italokból. A megyei tanácson a napokban megtartott koordinációs értekezleten az ellátásért felelős, hús-, tej-, sütőipari vállalatok, a Zöldért, a Ságváni Termelőszövetkezet, a Fűszért, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat igény szerinti ellátást ígért. Már egy hete szállítja az üzletekbe a húsipari vállalat a füstölt, főtt, pácolt húsféléket. Az idén 59 tonna sonkát, csülköt, oldalast vehetünk húsvét előtt a megyében. A sonka mellé foszlós kalácsot kínálnak a locsolóknak, ebből sehol nem lesz hiány. A fél megyét ellátó Nyíregyházi Sütőipari Vállalat 200 mázsa fonott kalácsot, két és fél tonnányi be- iglit, 20 ezer tortakarikát és kétszáz tonna kenyeret továbbít az üzleteknek. A kenyérfélék iránt mérséklődik a kereslet, inkább az egy kilogrammos vagy még kisebb kenyér és péksütemény fogy. A tej- és a tejtermékekből — igaz, nem számítanak tipikus húsvéti árunak — mégis jóval több várja a fogyasztókat, mint egy átlagos hét végén. Tejből például egymillió liter, vajból 40 ezer kilogramm, túróból 39 ezer kilogramm, a közkedvelt trappista sajtból 15 ezer kilogramm kapható majd. Különösen a tejtermékek és a kenyér, péksütemény biztonságos ellátását könnyíti meg, hogy mindkét vállalat nyújtott ügyeletet tart, így még a húsvétot megelőző szombaton délután két óráig szállítanak ki a pótrendelésekre tejet és kenyeret. Az ellátást alapvetően meghatározza a Zöldért kínálata. Szezonális cikkeik közül bőven van raktáron mákból, dióbelet viszont a piacon vásárolnak fel a magántermelőktől. Primőr salátát, uborkát, csípős hegyes paprikát, retkei a megye- székhely legtöbb élelmiszer- üzletébe, ABC-áruházába és saját boltjaikba küldenek. A múlt évben vette át a nyíregyházi Ságv'ári Termelőszövetkezet a tojás forgalmazását a Hunniacooptól. Jelenleg 800 ezer darabot raktároznak. Naponta átlagosan 60 ezer darab tojással gyarapodik a raktáruk, s ebből 40 ezret szállítanak ki naponta a boltokba. Az italokból gazdag kínálatot találunk a kiskereskedelmi üzletekben. A sör a legkedveltebb ital ilyenkor. A Borsodi Sörgyár lerakata naponta 120 ezer palack sört és 120 hektoliter hordós sört szállít a vendéglátóhelyeknek, üzleteknek. Cseh és lengyei import sörből összesen hatvanezer palack egészíti ki a választékot. Kisvállalati formában alapásásig A skála meglehetősen széles : aszfaltkeverő telepet működtetnek, s ha kell, virágtartóit hegesztenek. Az UTIGÉP, a Közúti Építőgép Kölcsönző, Javító és Ipari Szolgáltató Vállalat január elsején alakult,- a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat hozta létre, hogy gépparkját, műhelyeit jobban hasznosítsa. A legnagyobb feladatot természetesen az alapító vállalatnak való gépkölcsönzés jelenti. De a különböző gépekkel dolgoztak már Debrecenben és Miskolcon is, bár a szervezés, irányítás szempontjából az a legjobb, ha megyén belül dolgoznak. Ezért a lakosságnak is nyújtanak szolgáltatásokat. A lakásépítők megrendelésére az alapokat kiássák, elvégzik a földmunkát — mégpedig ha úgy kívánják, akkor hét végén, szombat—vasárnap. A saját géppark javítása, felújítása mellett a különböző mélyépítési jellegű gépeket, munkagépeket ás jaBagoly József traktoros már permetez Ramocsaházán Wm Megkezdődött a permetezés Ezekben a napokban — a metszést követően — kezdődik a permetezés a megye gyümölcsöseiben. A növény- védelem szükséges a termés mennyiségének és minőségének megóvása érdekében, viszont szakszerűséget követel. Ezzel nincs is probléma a mezőgazdasági nagyüzemekben, hiszen mindenütt jól felkészült szakemberek irányítják, végzik ezt a munkát. Általános, hogy rügyfakadás előtt, még nyugalmi állapotban úgynevezett tél végi lemosó permetezést alkalmaznak az almáskertekben, ami nagymértékben gyéríti az áttelelt kártevőket, kórokozókat. A ramocsaházi Rákóczi Termelőszövetkezetben az elsők között indultak a növényvédő gépek a hát második felében. A közös gazdaságban március közepére fejezték be a metszést, ezt követően összeszedték a nye- sedéket, talajművelő gépekkel megmunkálták a fák alját. — Az enyhe tél következvítja a vállalat, míg az ipari szolgáltatás új formáit most alakítják ki. Ennek jegyében szinte minden vasipari munkát vállalnak a virágtartótól a lépcsőkorláton át a betonvasak hajlítá- sáig. Az UTIGÉP a maga 180 fős létszámával az idén mintegy 73—75 millió forintos árbevételt tervez. Ezen belül a lakosság részére nyújtott ipari szolgáltatások értéke tízmillión felül lesz. (lb) tében nagyrészt átteleltek a kártevők, főként a takácsatka tojásai — tudtuk meg Vitéz Ferenc főmezőgazdásztól. — Így az első permetezés elsősorban ezek elpusztítására irányul. Agrol- lal „mossuk” le a fákat, s a három Kertitox NA—20-as gépeinkkel két és fél, három nap alatt elvégezzük a permetezést. Sajnos most az időjárás közbeszólt, a pénteki, szombati eső félbeszakította a növényvédelmi munkát. Reméljük hétfőn ismét indulhatnak a gépek. Különben nyáron, nyújtott műszakban másfél nap elegendő egy permetezési fordulóra. Mi korán megvásároltuk a szereket, úgy érezzük anyaghiány nem akadályozza majd a munkánkat. Tavaly 2500 tonna almát takarítottak be Ramocsaházán. Az idei termés előrejelzéseként vesszőhaj tatást végeztek és a kísérlet százszázalékos eredményt adott. Ez pedig azt jelenti, hogy 1983- ban sem adják alább 2000— 2200 tonnánál a nyírségi község termelőszövetkezetében. (sípos—császár) Tudományos ülés, hangverseny Befejeződtek Vajáé a Rákóczi-emlékiinnepségek Szombaton tudományos üléssel folytatódott Vaján a Rákóczi-emlékünnepség. A Vay Ádám Múzeum dísztermében rendezett tanácskozáson a XVII. századi magyar történelem vitatott pontjait világíiötták meg a tudomány neves művelői. A témának a török kiűzése, Budavár visszafoglalása közelgő 300. évfordulója ad aktualitást. A tudományos ülés megnyitójaként az elnöklő Hec- kenast Gusztáv kandidátus felolvasta Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter tanácskozáshoz intézett levelét. Ezt követően két vitaindító előadás hangzott el. Bénczédi László kandidátus, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa a török irányultságú XVII. századi magyar politikáról szólt. A másik előadó, Hazai György, az MTA levelező tagja áttekintette, milyennek látta a korabeli Európa az oszmán birodalmat és miként ítélte meg a török világ a meghódítani vágyott földrészt. A vitaülés befejezéseként országos szaktekintélyek szóltak a magyar—török viszony tisztázatlan kérdéseiről. Szombat este a vajai múzeum dísztermében a Szabolcsi szimfonikus zenekar előadásában a községben született zeneszerző, Vántus István: Elnémulások című műve hangzott el. A hangversennyel véget ért a kétnapos Rákóczi-emlékünnepség. A tudományos ülés résztvevőinek egy csoportja. (Jávor László felvétele) MálíL Ébreszti — egy érával korábban Az emberek többségének rossz az időérzéke: elfoglaltságuktól függően lassan vagy gyorsan telnek a percek, s óra nélkül nem tudják, hogy mennyi a pontos idő. Mégis, sokan állítják, hogy a március 27-én, 0 órakor kezdődő nyári időszámítás egyórás változása megzavarja életritmusukat. Az óramutató elő- reállítása miatt elveszettnek érzik a 3600 másodpercet (ami nagy idő!), hetekig tart, mire megszokják, hogy előbb csörög a vekker. A gyermekeket alig lehet kihúzni az ágyból, a felnőttek az utolsó pillanatban vagy késve érkeznek munkahelyükre... S mi a hasznunk ebből? Egy órával „becsapjuk” a Napot: későbben kel, későbben nyugszik, s ebből nem kis hasznot húzunk. Tavaly például száztízmillió kilowattóra villamos energiát takarítottunk meg, ami megfelel egy kisváros éves áram- fogyasztásának. Európa valamennyi országa áttér a nyári időszámításra, ehhez alkalmazkodik a közlekedés is — vasúton, közúton, levegőben, vízen. Eltér a kezdési időponttól a Szovjetunió, ahol április 1-vel és Románia, ahol április 3-án állítják át az órákat. Hosszabbak lesznek a napok, munkaidő után több időt tölthetünk a szabadban, a strandokon. Később alkonyodik, kevesebbet égetjük a villanyt, tehát kisebb lesz az áramszámlánk. Hétvégeken is egy órával tovább kertészkedhetünk, a házépítők tovább dolgozhatnak, hisz később sötétedik. Bármennyire is nem szívesen fogadjuk a változást, be kell látnunk: sok előnnyel jár a „rugalmas” időszámítás, amelyre alkalmazkodóképességünk gyorsan ráhangol. Az sem egy utolsó szempont: milyen kellemes lesz majd szeptember 25-én, amikor visszaállítjuk a mutatót, s egy órával tovább alhatunk. És ... hatvan percet visszafiatalodunk!
