Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA MA Ki védje meg a munkást? (3. oldal) Beszélgetés a tanyán (3. oldal) flz országgyűlés tavaszi ülésszakéi ■■■■■■■■■■ Elfogadták az Elnöki Tanács, a Legfelsőbb Bíróság és a legfőbb ügyész beszámolóját Az országgyűlés tavaszi ülésszaka csü­törtökön délelőtt 10 órakor kezdődött a Par­lamentben. Törvényhozó testületünk fóru­mán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tanácskozást Apró Antal, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Tóth István képviselőről, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának volt tagjáról a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége elnökének munkásságáról. Az^el­hunyt képviselő emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülés­szak részvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Az országgyűlés ezt követően Pozsgay Im­re képviselőt (Bp„ 41. vk.) igazoltnak jelen­tette ki az időközi választások eredménye alapján, majd döntött az ülésszak napirend­jéről : 1. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója, 2. a Legfelsőbb Bíróság elnökének be­számolója, 3. a legfőbb ügyész beszámolója, 4. interpellációk. Ezután Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára beszámolt a Népköatársaság Elnöki Tanácsának munkájáról* súlyozta: hazánkban törvé­nyes rend van. Alkotmányos rendünk szilárd, alaptörvé­nyünk és a többi szabályok, rendelkezések megfelelően érvényre jutnak. Az Elnöki Tanács a beszámolási idő­szakiban döntött állampolgár- sági ügyekről, hivatásos bí­rókat választott, s élt alkot­mányos jogával a kegyelem gyakorlásával. Ez időszak­ban csaknem 18 ezer sze­mély és 29 kollektíva kapott az Elnöki Tanácstól kitünte­tést a szocialista építés és a A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját hallgatja az országgyűlés. Az Elnöki Tanács az elmúlt három év alatt is azon dol­gozott, hogy feladatainak végrehajtásával erősítse szo­cialista államunk törvényes rendjét; j ogszabályalkotás- sal, határozataival előmoz­dítsa szocialista társadal­munk építését, elősegítse a napirenden lévő és jövőt for­máló feladatok végrehajtá­sát. A legutóbbi beszámoló óta eltelt években eredmé­nyesen munkálkodott min­denekelőtt az államélet fej­lesztéséért, demokratizmu­sának további kiteljesítésé­ért, közigazgatási rendsze­rünk egyszerűsítéséért. Szólt az új jogszabályok­ról, amelyek a természetvé­delemről, az alkoholisták kö­telező munkaterápiás intéze­ti gyógykezeléséről, az anya­könyvekről, a muzeális érté­kek védelméről rendelkez­nek. Az a cél — mutatott rá —, hogy olyan jogszabályok lépjenek hatályba, amelyek elősegítik mind az állampol­gári jogok érvényesülését, mind pedig az állampolgári kötelességek teljesítését. Az Elnöki Tanács a kor­mány javaslatára három év alatt összesen 97 törvényere­jű rendeletet alkotott. A szá­mokat illetően el lehet fogad­ni azt az észrevételt, hogy sok a törvényerejű rendelet, ám azok megalkotása az élet közismerten felgyorsult hazai és nemzetközi igényéi­ből indult ki. Fennáll azon­ban a jogi túlszabályozás ve­szélye. A jogszabályozásban az ésszerű, színivonalas szak­mai-igazgatási munkát nehe­zítő. elveinkkel ellentétes je­lenségek megszüntetése ál­landó és sürgető feladat. Az Elnöki Tanács titkára kiemelte: a jogalkotás de­mokratizmusát az állampol­gárok közvetlen részvétele az előkészítésiben rendkívüli módon erősíti, s c munkához hatékony segítséget adnak az országgyűlési bizottságok. A törvényességről szólva hang­kultúra területén végzett ki­emelkedő munkájáért. Katona Imre szólt az utób­bi időben egyre bonyolultab­bá vált nemzetközi helyzet­ről, a növekvő feszültségek­ről. Nemzetközi kapcsolata­ink közül kiemelte azoknak a magas szintű tárgyalások­nak a jelentőségét, amelye­ket a Szovjetunióval és más testvéri országok politikai, állami vezetőivel folytattunk. Végezetül megállapította: az Elnöki Tanács az ország- gyűléstől kapott megbízatá­sa alapján az alkotmányos előírásoknak megfelelően vé­gezte feladatát. Az Elnöki Tanács beszá­molóját a képviselők jóváha­gyólag tudomásul vették. A Legfelsőbb Bíróság el­nöke bevezetőben kiemelte: az évi kereken 90 ezer bűn­ügy, 150 ezer vagyon- és családjogi, 20 ezer munka­ügyi, 15 ezer gazdasági per ellenére országunkban milli­ók élnek békességben, tiszte­lik, megtartják a törvénye­ket, becsülettel végzik mun­kájukat. Az állampolgárok döntő többsége tehát önként követi a jogszabályok előírá­sait. Ennek jó társadalmi előfeltétele hazánk szilárd belső politikai helyzete, s ki­fejezésre jut ez az emberek Mátészalka bemutatkozik Tegnap délután nyílt meg Nyíregyházán, a Megyei és ; Városi Művelődési Központban a mátészalkai és környék- 1 beli üzemek termékbemutató és üzemtörténeti kiállítása.' j Az április 4-ig tartó bemutatón látható termékeket meg isi lehet vásárolni. Ezzel egyidőben fotókiállítás szemlélteti a , szatmári város életét, míg a népművészeti kiállításon a já­rás amatőr alkotóinak munkáival találkozhat a közönség. Képünkön: a kiállítás egy részlete. (Császár Csaba fely.) Kukorica: hatvan hibrid fajta Nagy választék vetőmagokból Már fújnak a böjti szelek, hidegebbek lettek a hajna­lok, de a mezőgazdasági munkák lendületét ez már nem zavarja. A mezőgazda- sági üzemek elvetették a pil­langósokat, a borsót, helyen­ként megkezdték a korai burgonya ültetését. Az elő­készületek a következő na­pokban a kukoricatermesztés érdekében történnek. Ja­vítják a vetőgépeket, előké­szítik a talajt. A kukorica vetésterülete a megyében a tavalyival közel azonos lesz, a háztájit is beszámítva, megközelítően 100 ezer hek­tár. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat orszá­gosan és megyei szinten kü­lönös gondot fordít a ku­koricatermés megalapo­záséira azzal, hogy a tavalyi­nál nagyobb mennyiségű és nagyobb választékú vetőma­got kínál. Kukoricából össze­sen 31 ezer tonna vetőmag áll majd a termelők rendel­kezésére, ebből az országos mennyiségből Száb'olcs-Szat- mámak is az igénynek meg­felelően jut. A kukorica vetőmag válasz­tékára jellemző, hogy most a termelők hatvan hibrid faj­tából választhatnak, elegen­dő korai, középkorai fajta van. A korábbiaktól nagyobb arányban hoznak forgalom­ba gyors vízleadásra képes kukoricaféléket. Ezek azért hasznosak, mert termeszté­sükkel szárítási költség ta­karítható meg. A kukorictermesztés része a gabonatermesztési prog­ramnak, ezért is az üzemek gondos vetésre, nagy hoza­mok elérésére törekszenek. Ezt segítik a termelési rend­szerek azzal, hogy közvetle­nül szállítanak kukorica ve­tőmagot a megrendelőknek, de közreműködtek a készle­tek átcsoportosításában, a minőségi vizsgálatnál is. Ültessünk fát! inden esztendő tava- |V1 szán ezzel a jelszóval I hívják önkéntes mun­kára az ország kicsinyét és nagyját. Ültessünk fát, hogy szebb legyen környezetünk, egészségesebb levegőnk, hogy belopjuk urbánus kör­nyezetünkbe is a természet egy darabját. A világszerte kibontakozott mozgalmat megelőzően hazánkban már megkezdődött ez. Fásítási hónapnak nevezzük kezde­tét, amelynek országos meg­nyitójára ma kerül sor Nyíregyházán. Sok településünk mutat­ja: értő fülekre talált a fel­hívás. Aki ismeri Jármi vi­rágos utcáit, Bátorligetet, Dombrádot, Fehérgyarmatot, Mátészalkát, Balkányt, Ti- szavasvárit, az tapasztalhat­ta: csemetévé serdült su- háng, lombos fává terebé­lyesedett csemete árnyékol utcát, teret, ház udvarát. Miniarborétumot ültettek Nyíregyházán, iskolaerdőt telepítenek megyeszerte. Fát kérők ostromolják a nép­frontot, a tanácsokat. A kezdetek ösztönös faül­tetései mára már sajátos arcot kaptak. A telepítő ügyel arra, hogy a tájvédel­mi körzetbe olyan fajta ke­rüljön, mely nem idegen a tájtól; a csemetét válogató azt is nézi: megfelel-e a ta­lajnak a kiválasztott fa; a műemléki környezet is meg­határozza, mi kerüljön a földbe. Művészien és egyben okosan igyekszünk alakítani azt a környezetet, amelyben élünk. Ültessünk fát — mondjuk az idén is, megtetézve azzal: jusson minden gyermeknek egy. Egy, amit érte telepí­tünk, egy olyan, amelyet ő telepít. Mert aki ültet, az óv is. És nem elég földbe tenni a csemetét, azt védeni is kell. Sajnos nem csak az időjárástól. Az embertől is. Mert nem mindenki ültet. Van, aki pusztít is. Az utcai vandál éppúgy, mint a kör­nyezetet szennyező gyár, a rabló módon fát irtó, a fo­lyóba mérget engedő, az er­dő fáit tördelő. M a Nyíregyházáról hang­zik el a jelszó: „Min­den gyermeknek egy fát!” Ma innen röppen szét a kérés: ültessünk fát! Le­gyünk mi, a házigazdák folytatói jó hagyományunk­nak, melyre büszkék lehe­tünk. Erdeink, zöldterülete­ink három évtized alatt meg­kétszereződtek. Falvaink megszépültek, s városaink­ba is sikerült visszalopni a természetet. A jeles napon ültetett fa legyen a folytatás jelképe, egy soha be nem fe­jezhető folyamat biztató szimbóluma. A fában a min­ket túlélő álmunk, jövőbe vetett hitünk is gyökerezik. Bürget Lajos Szabolcsi képviselők a padsorokban. (Elek Emil felvételei) (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom