Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

1983. március 23. Kelet-Magyarország 7 .•AW.V Postabontás Nem magánügy Levélírónk igazolatlanul maradt távol a munkából. Maga is őszintén bevallja: többet ivott előző nap a kel­leténél és több nap is eltelt, míg összeszedte magát és új­ra munkára tudott jelent­kezni. A termelőszövetkezetben az üzemágvezető természe­tesen nem nézte el, nem is hallgatta el 1 K. munkából való távol'»' ' adását, a veze­tőség ti . .ására hozta. Sajnos nt ez volt már az első esete, amikor meg­szegte a munkafegyelmet. Egyre több volt a rovásán, ezért ezúttal már nem ke­rülhette el a fegyelmi bün­tetést. Ennek következmé­nyei és hátrányai miatt ké­ri segítségünket levélírónk: tekintsen el a termelőszövet­kezet a büntetéstől, mert nagyon megbánta, amit tett. Z. Imre esete súlyosabb, az ő többszöri munkafegyelem­sértése oda vezetett, hogy tagsági viszonyát megszün­tették, nem tart igényt a munkájára többet a termelő- szövetkezet. Nála is az italo­zás játszott közre, emiatt napokig nem jelentkezett a posztján. Érthető most a kétségbe­esése, hiszen négy gyermeke is megsínyli a történteket. Mert ugyan volna munkaal­kalom másutt is, de sehol sem szeretik a megbízhatat­lan munkaerőt. Számos hasonló esettel le­het találkozni a hozzánk ér­kező levelekben. Mondhatni, szánalmas esetekkel van dolgunk, mert a baj hátte­rében mindig ott a család, amely az ital okozta felelőt­lenség miatt szenved. A munkahelyek szigora és nevelőszándéka azonban ért­hető és helyes. Ma már a mezőgazdaságban korszerű gépekkel dolgoznak, esetleg több millió forint értékű ál­latállományt bíznak embe­rek felügyeletére. Ez komoly, rendszeres helytállást igé­nyel. Akár csak egy-egy nap távolmaradás is jelentős ki­esést okozhat, komoly gaz­dasági károkat idézhet elő a közösben. Az alkoholizmus egykoron magánügy volt, nem igen törődött a társadalom azzal, hogy ki miként teszi tönkre magát és környezetét. Ma már más a helyzet. Haladt a tudomány, finomodtak a helyzetfelismerések. Sajnos így is emlegetik; „az alko­holizmus hazánkban igen el­terjedt és még terjedőben levő népbetegség”. Sajnos, ha az üzemi bal­esetek statisztikáját nézzük, vagy akár a közlekedési bal­esetekét, nagyon nagy száza­lékban az alkoholos befolyá­soltság az okozójuk. Sokan vizsgálják ma már az alkoholizmus okait, nem mentséget keresve, sokkal inkább a javulás lehetősége­it nézik, vizsgálják. Hiszen — mint látni a levelekből is — az ittas állapot nem eny­hítő körülmény. Levélíróink családapák, meglett emberek, s akik ta­lán okulnak a történtekből. Bízunk benne. Mert kell is, hiszen van megállj és visz- szaút. Bár nem könnyű, er­ről szólnak levélíróink sorai is. A fiatalabbak pedig e ve­szélyek ismeretében elkerül­hetik a tévutakat. Soltész Ágnes GÖRÖNGYÖS ÚTSZŰKÜLET Gazdi, én még csak elbotladozom, de mi lesz a busszal? .. A következő panaszt több utastámsaim nevében írom, akikkel együtt naponta uta­zom autóbusszal. A Tünde utcában a KEMÉV Vállalat melletti részen az út hóna­pok óta le van zárva és az autóbusz is csak igen kis he­lyen tudja az utasokat bal­esetmentesen szállítani. Sok­szor kaszkadőrmutatvány­nak beillő manőverezéssel próbálja a veszélyhelyzetet az autóbusz vezetője elkerül­ni, különösen, ha szembejö­vő forgalom van. Nyánku Miklósnc Nyíregyháza, Körte utca 55. szám alatti lakos SÉTÁLÓUTCA Olvastam a Kelet-Magyar- országban, hogy a szép el­képzelés megvalósításához a Zrínyi Ilona utcai korzó ki­alakításához egyelőre nincs pénz. Szerintem ez nem csu­pán anyagiak kérdése. Mint ahogy korábban is már tet­ték, először ki kell tiltani a gépjárműveket. Felesleges­nek érzem azonnal padokkal telezsúfolni ezt a rövidke út­szakaszt. A sétálóutcába té- rők valóban sétálgassanak. Inkább arra kellene több fi­gyelmet fordítani, hogy a ki­rakatok nyújtsanak elég lát­nivalót, érdemes legyen előt­tük elidőzni és a szemét pil­lanatok alatt ne lepje be a járdát, az utat. Gyüre Sándor Nyíregyháza, Tompa Mihály utcai lakos DRÁGA ÉS ROSSZ A közelmúltban kávét akartunk inni barátommal a nyíregyházi Jókai téri autó­buszállomás büféjében. Ami­kor a hölgy elénk tette a ká­vét, udvariasan megkérdez­tük van-e benne cukor? Mi­re a válasz: „nem érzik”. Az­tán jött az elszámolás a gyenge, kávénak alig mond­ható folyadékért, s a morcos kiszolgálásért fejenként 5,20- at fizettünk. Míg később a a csemegében ennél jóval ízesebb igazi kávét kaptunk 5 forintért. Nem azért a húsz fillérért méltatlankodom, de ha valamit lehet jól és ol­csón is elkészíteni, miért rontják el? A sóstógyógyfürdői szociális otthon néhány lakója „BEKERÍTETT” GYALOGOSOK Nyíregyházán, a Jókai téri autóbuszállomáson csőkorlá- tokkal szabályozták a gyalo­gosok közlekedési rendjét. Vagyis az állomásra ki- és bemenni a csőkorlátok meg­határozott nyalásain át lehet csak. Csakhogy ezeket a nyí­lásokat olykor az autóbuszok elállják, 6 oly szorosan áll­nak a korlát mellé, hogy ott még csak véletlenül sem tud elmenni még egy sovány al­katú ember sem. Soós János Nyíregyháza, Nyírfa utcai lakos „RUGALMAS” N YIT V AT ARTÁS Nyíregyházán, az Eperjes utcában van egy zöldségbolt, amely egy magánkereskedés, de sajnos csak akkor van nyitva, amikor a tulajdonos „nagy üzletet” lát. 1982 no­vember közepe óta szabad­ság miatt zárva van, s e kör­nyéken lakóknak viszont nemcsak primőr árura van szükségük, hanem az lenne a jó, ha egész éven át szolgál­ná a lakosság ellátását. Min­den családban több kell bur­gonyából, almából és más, úgymond mindennapos, dol­gokból, mint a 180 forintos paradicsomból vagy a dara­bonkénti 10—15 forintos pap­rikából egész éven át. A lakóbizottság elnöke az Eperjes utca 10—16. szám alól MEGKERÜLT Március 10-én délután át­utazóban Kótajiban jártam, s a vas-műszaki boltban felej­tettem táskámat, benne több évi munkánk eredménye: százezer forint volt, melyet gépkocsivásárlásra gyűjtöt­tünk. A táskát a pulton fe­lejtettem a pénzzel a jogosít­ványommal és egyéb szemé­lyes holmimmal együtt. Más­nap jöttem rá feledékenysé- gemre, amikor is a kótaji ta­karékszövetkezetbe siettem, hogy a bemutatóra szóló „el­lopott” (mert én erre gondol­tam) betétkönyvemet senki­nek se fizessék ki. így vett észre a szemben lévő vas­műszaki boltból Bákosi Já­nos és szólt, hogy menjek át. Nagyon meglepődtem, amikor a táskát megláttam, de ő is, amikor megmondtam mi van benne, hiszen ő meg sem nézte, örült, hogy a táskát visszaadhatta, amelyet ez­úton is szeretnék megkö­szönni. Mikovlcs Andrásné Nyírszőlős, Rizling utca 19. sz. TOTÓ-LOTTÖ PANASZ Sokan szóvá tették az utóbbi időben, hogy nem fo­gadják el a kitöltött totó- és lottószelvényeket továbbí­tásra a piacién és a MÁV-ál- lomás előtti szelvényárusító pavilonokban. Az OTP me­gyei igazgatóságán megtud­tuk, hogy az árusító magán- bizományosoknak, a saját anyagi biztonságuk szem­pontjából igazuk van. Ugyan­is nincsenek felhatalmazva a szelvények begyűjtésére. Ez a munka olyan anyagi kihatás­sal járhat — visszaélésre is okot adhat —, hogy azt ma­gánszemély nem bírja el. A szerencsejátékok (totó-lottó) tisztaságára nagyon vigyáz Szerkesztői üzenetek Halhóber József nyír­egyházi, Pesti Ignác császlói, Somogyi Katalin tunyogmatolcsi, Baksán Mihályné nyírvasvári, id. Buliczák György bakta- lórántházi, Bíró Elemér tiszamogyorósi, Tóth Ist­ván nyíregyházi olvasó­inknak levélben válaszol­tunk. Bulatkó Sándorné nyir­bálták!, Molnár József ke- mecsei, Pétercsák Sándor sóstóhegyi, Curáki János- né gávavencsellői, Tóth József mándoki, Oláh Já- nosné paszabi, id. Fazekas Lászlóné orosi, Kovács Ferenc érpataki, Garai János nyíregyházi, Pólón­kat László tiszadadai, Já­rási Ferenc szakolyi, Fosz­tó Lászlóné tiszaeszlári, Takács János ti szál oki, Katona Barna hermán- szegi, Helmeczi Gyula nyír­bátori, Dallos Istvánná zsűrid, Balogh József nyír­egyházi, Tóth Istvánná vásárosnaményi, Dankó István nyírteleki, Gilin- ger Zoltán nyírvasvári, Hanyu József aranyos­apáti lakosok ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Patla Lászlóné nyíregy­házi, Juhász Gáborné nagykállói és id. Buliczák György baktalóránbházi lakosok kedves köszönő soraikat megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Kádár Sándor kocsordi olvasónk panaszát — az áltállá kívánt módon — orvosolni fogják. Gedeon István csenger- simai llakost az illetéke­sek tájékoztatták, hogy az általa kért helyen takar - mányfooltot nem létesíte­nek. özv. Szabó Kálmánná őri olvasónkat a TITÁSZ Vállalat mátészalkai üzem- igazgatósága tájékoztatta a villanyoszlop áthelye­zésének költségéről. Kemecsei Józsefné új­fehértói lakos ügyében a községi tanács a szükséges intézkedést megtette. Szabó Antalné nyírbog- dányi lakos televízióját a MODUL Vállalat megjaví­totta. az OTP Sportfogadási és Lottó Igazgatósága. A kiadott j átékszabál y zatok alapjai­ban rögzítik a játékos, foga­dó és az igazgatóság jogait, kötelességeit, egyáltalán a játékok menetét. Ezek a sza­bályok az OTP-fiókokra, az általuk üzemeltetett totó-lot­tó kirendeltségekre, takarék- szövetkezetekre, postahivata­lokra — Budapesten a Do­hány és Ajándékbolt Válla­latra — vonatkoznak. Nyír­egyházán a szelvénybegyűj­tési panaszok nem ezek ellen irányulnak. Két magánpavi­lon van városunkban és azo­kat csak szelvényárusítással bízták meg, s egyéb tevé­kenységükért nem szavatol az OTP. A helyes tehát az, ha a szerencsejátékban részt vevők a szabályozott továb­bítóhelyeken adják fel szel­vényeiket. Áz illetékes válaszol AUTOMATÁK Lapjukban az „Árdrágító automata” címmel megjelent észrevétel jogos volt. Sajnof nem első eset, hogy automa*- táink különböző okok miatt elromlanák. Elsősorban em­beri felelőtlenségből, amikor idegen, hibás pénzérméket dobnak be. A megjelent cikk kapcsán utasítottam az üzlet­vezetőket, hogy az automaták működését gyakrabban ellen­őrizzék és hiba esetén azon­nal intézkedjenek. Andirkó János igazgatni Utasellátó Vállalat Hajdú—Szabolcs-Szatmár ’ megyei Területi Igazgatósága fl volt házastársak egyetemleges felelőssége A KISKORÚAK VAGYONI HELYZETÉRŐL D. M. nyíregyházi olvasónk jogerős bírói döntés alap­ján végrehajtást kért az adós ellen. A bíróság felhívta, hogy közölje az adós pontos személyi adatait (születési év, hely, anyja neve, foglalkozása, személyi száma). Olvasónk ezt nem tudja beszerezni, az illetékes tanács nem hajlandó a szükséges adatokat rendelkezésére bocsátani. Levélírónk kérte, hogy a bíróság szerezze be hivatalból az adatokat, de a bíróság erre nem vállalkozik. A végrehajtási törvény sajnos előírja ezeknek az ada­toknak a beszerzését, ami sok esetben lehetetlen. Pontosan emiatt á bíróságok már eltekintenek ilyen esetekben a pon­tos adatközléstől, ezért azt tanácsoljuk, ragaszkodjék a vég­rehajtás elrendeléséhez, ha elutasítanák a végrehajtási ké­relmét, az ellen nyújtson be fellebbezést. Dobos Béla tyukodi lakos közös megegyezéssel elvált. Feleségével közös tulajdont képezett egy lakóház, melynek használatában úgy egyeztek meg, hogy a lakást a feleség fogja használni, a fennálló OTP-terhet fele-fele arányban fizetik. Olvasónk felesége az OTP-törlesztési kötelezettsé­gének nem tett eleget, ezért az OTP tőle követeli a hátra­lékos összeget, amit levélírónk jogtalannak tart. Az OTP eljárása jogos. A tartozásért a volt házastár­sak egyetemlegesen felelnek, ami azt jelenti, hogy a teljes összeg bármelyikőjükön behajtható. Célszerű, ha olvasónk megszünteti a tulajdonközösséget és ha ez egyezséggel nem megy, bírósághoz kell fordulni. Ott eldöntik, hogy ki lesz a lakás kizárólagos tulajdonosa és az esetben a tulajdonos felel majd a tartozásért. Vajas Árpádné csengerújfalui olvasónk édesanyja sú­lyosan megbetegedett, amikor is férje — levélírónk mosto­haapja — elhagyta. A válópert még nem folytatták le, amikor az idős asszony meghalt. A temetéséről levélírónk gondoskodott és rendezte az örökhagyó tartozását is. A ter­melőszövetkezet anélkül, hogy megvárta volna a hagyatéki eljárás lefolytatását, levélírónk járandóságát a külön élő férjnek fizette ki. Olvasónk kérdése: helyesen járt-e el a termelőszövetkezet? A termelőszövetkezet eljárása helytelen volt. Minde­nekelőtt azért, mert csak a közjegyző állapíthatja meg, hogy ki az örökös, és az így megállapított örökösnek fizethető ki az örökhagyó járadéka. Miután olvasónk édesanyja után végrendelet nem maradt, a különváltan élő házastárs nem lehet örökös, mert ezt a törvény kimondja. A törvény alap­ján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az élet­közösség visszaállítására nem volt kilátás. Ha ezt a tényt olvasónk bizonyítani tudja, mint örökös, perelheti a volt házastársat az általa felvett összeg visszafizetése végett. Id. Csáki Pál tiszarádi lakos a feleségétől elvált, és a bíróság a lakás használatát megosztotta. Elvált felesége azonban nem lakik a lakásban, elköltözött a lányához és ezért levélírónk 150 forint bérleti díjat fizet minden hó­napban. Olvasónk ezt nem tartja jogosnak. Olvasónk leveléből nem állapítható meg. hogy ezt a 150 forintot, önként fizeti, vagy bíróság ítélte meg. Ha a bíró­ság által megítélt lakrészt olvasónk szabaddá teszi és más módon sem akadályozza, hogy elvált felesége ott lakjék, ez esetben nem köteles bérleti díjat fizetni. Gégény István nagyecsedi lakos a kiskorú fia részére 1980 őszén vásárolt egy házas ingatlant, ezt illetékkiszabás­ra be is mutatta és az illetéket befizette. Az in­gatlan azonban nem lett a fia javára átírva, mert csak 1983. május 27-én tölti be a 18. évét. Kérdése, hogy az új szabályozás alapján a tulajdonjog-bejegyzésre sor kerül-e? Olvasónk, ha levelében pontosan írta a történteket, ak­kor a fia vagy mentességet kapott, tehát megvásárolhatta az ingatlant, ennek hiányában a szerződés érvénytelen és az illetékhivatal azt el sem fogadta volna és nem kér érte illetéket. 1982-ben kiskorú gyermek nem szerezhetett házas bel- sőségű ingatlant, ha a velük élő családtag tulajdonában már ilyen volt. Ma viszont már köthet érvényes szerződést, és ez esetben azt meg is kell tenni, hogy az ingatlan tulaj­donjoga rendeződjék. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Oldalképek
Tartalom