Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-22 / 68. szám

1983. március 22. Kelet-Magyarország 7 KISTERMELÖK-KISKERTEK Növényvédelem a kiskertben egészségünket, környezetű n két! A házitcertekben és a háztáji gazdaságokban megtermelt gyü­mölcs, szőlő és zöldség jelentős mértékben járul hozza a lakosság friss termékekkel való ellátásá­hoz. A kistermelők a konzenv- és hütőiparnak is jelentős nyers­anyagszállítói, ugyanalkkor egyes kézimunka-igényes kertészeti termékDól az export jelentős há­nyadát is megtermelik. Annak ellenére, hogy a kert­barátmozgalom keretében az is- meretterjesztes réven „kert­kultúránk” sokat fejlődött, még­is azt kell mondanunk, hogy egyes növényvédelmi munkák el­mulasztása miatt a „termésbizton­ság" nem mindig megfelelő, és a termékek minőseget is — a kényes ízlésű vevők — kifogásolják. A piac orientált termelésben a jó minőség, a megfelelő ár a jö­vőben még döntőbb fontosságú Ültetvényeinkben elsősorban a kártevő szervezetek fellé­pését kell meggátolnunk, jó agrotechnikával, a növényápolási munkák időben való elvégzésével, a harmonikus tápanyagellátással, és csak végső soron: különböző ikamikáliák segítségével a már fellépett kán. ___; irtásával. A növény »Ü3 szerek veszé­lyes mérgek, „ért a vegyszeres növényvédelmi munkákat csak a házikertben engedélyezett készít­ményekkel, az engedélyben elő­írtak: illetve a használati utasí­tás maradéktalan betartásával, s a szükséges védőfelszerelésekben szabad végrehajtani! A megvásá­rolt növényvédő szereket: gyer­mekek, avatatlan felnőttek, s a haszonállatok számára hozzá nem férhető módon, kulccsal le­zárt és csak növényvédő szerek tárolására használt kamrában, szekrényben vagy ládában kell tartani. A permetezési munkák előtt mindig csak annyi növényvédő szert mérjünk iki, amelyet egy nap alatt biztos, hogy fel tudunk használni. Sohase feledkezzünk meg arról, hogy a növényvédő szerekkel végzett munkákhoz csak feltűnően megjelölt eszkö­zöket szabad használni, s ezeket más célra alkalmazni tilos. A permetezések megkezdése előtt a kertben figyelmeztető táblákat kell elhelyezni, melyeket csak az élelmezés egészségügyi várakozá­si idő letelte után szabad eltá­volítani. Ez arra utal, hogy a növény­védő szerrel kezelt növény az utolsó permetezés (porozás vagy talajfertőtlenítés) után hány nap­pal szüreltelhető, illetve fogyaszt­ható. A munka-egészségügyi vá­rakozási időt a munkát végző — kertész — egészségének megóvása érdekében kell betartani. Ez meghatározza — azt az időtarta­mot napokban —, hogy a növény­védő szerrel kezelt területen mennyi idő múlva lehet védőfel­szerelés nélkül dolgozni. Mielőtt. hozzákezdenénk a vé­dekezéshez, gondosan készítsük elő és vegyük fel a védekezés­nél előirt védööltözetet (pl. védő­ruha, védőkalap, védőszemüveg. védőkesztű) és győződjünk meg arról, hogy a permetezőgép meg­felelő műszaki állapotban van-e. Majd feltöltjük a tartályt (de csak félig) vízzel. A szükséges vegyszereket nagyon pontosan kell kimérni, a túladagolás súlyos perzselésekhez vezethez, az alul- dozírozás pedig nem ad kellő vé­dettséget. A vegyszert — először — kis mennyiségű vízzel (kb. ötször annyi vizet használjunk mint amennyi a kimért szer) törzs- oldatot készítünk. A törzsolda­tot — ezután — csak megfelelő szűrés biztosításával öntsük a tartályba. Majd vízzel feltölt­jük a tartályt, jól elkeverjük, hogy ezzel is biztosítsuk a ható­anyag egyenletes eloszlását. A permetezésnél arra törekedjünk, hogy a növények felületén egyenletes „filmszerű” permet- lébevonat alakuljon ki. A permetezés hatékonyságát befolyásolja a hőmérséklet, le­hetőleg 4 C-fok és 25 C-fok kö­zötti hőmérsékleten permetez­zünk. Általában szélcsendes, kora reggeli vagy alkonyati órákban dolgozzunk. Munka közben étkezni, inni, dohányoz­ni szigorúan tilos. Nagyon kell ügyelni a permetezés utáni alko­hol fogyasztásra is; mert az ár­tatlannak látszó gombaölő szer­nél is mint például a Zineb, a kemikália meggátolja az alkohol lebomlását és súlyos mérgezés vagy esetleg halál következhet be. A szerves foszforsav észter tí­pusú rovalölő szereknél, mint pl. a kifejezetten mérgező s a mé- hekre veszélyes Unifosznál ez a lehetőség fokozottabban ér­vényesül. A méhek védelme ér­dekében — virágzó növényállo­mányt — méhekre veszélyes sze­rekkel permetezni szigorúan ti­los! Az olyan házikertekben, ahol piacra termelnek, ott a tulajdo­nos naprakész permetezési nap­lót köteles vezetni. A naplóban a tulajdonos nevét, pontos címét, a védekezések sorszámát, a ke­zelt növénykultúra megnevezé­sét, a tábla számát illetve a terü­let helyét, a védekezés idő­pontját, a használt növényvédő szerek megnevezését, a hígítás százalékát illetve g négyzetméter, vagy kg ha-ban megadott meny- nyiségét, a szüret, illetve a for- galombahozatal időpontját és a felelős aláírását kell rögzíteni. A nyilvántartást az utolsó be­jegyzéstől számított egy évig meg kell őrizni. Ha gondosan végez­zük a növényvédő szeres mun­kát és betartjuk a szükséges elő­írásokat, úgy a kezelt termékek nem tartalmazzák majd az em­beri szervezetre veszélyes, ká­ros hatóanyag maradékot. Jó tudni azt is. hogy az időszerű növényvédelmi tennivalókra a sajtó, a rádió és a televízió is rendszeresen felhívja a kert- tulajdonosok figyelmét. MG. Dr. Széles Csaba Főiskola, Nyíregyháza és szőlőoltványvásár A téli szünet után ismét or­szágszerte kinyitottak a kerté­szeti árudák, a faiskola leraka­tok, telepek, amelyek az új-gyü­mölcsösök és szőlők telepítésé­hez, a meglévők bővítéséhez vagy a kipusztultak pótlására kínálnak csemetéket, szaporí­tóanyagokat. Az országban 350 idényjellegű áruda hétközna­ponként 8—16 óra között tart nyitva. A KERTFORG 14 tag­gazdaságának telepein ezentúl szombaton 8—16 óra, vasárna­ponként 8—12 óra között is tar­tanak ügyeletet. A telepeken jelenleg is bősé­ges a választék almából — köz­tük több új fajta is található —, szilvából, piros ribiszkéből és magas törzsű köszmétékből, va­lamint szőlőolványból. Meggy­ből és őszibarackból — igaz, eléggé szűkös fajtaválasztékkal — közepes a kínálat. A hosszú­ra nyúlt őszi telepítési időszak az oka annak, hogy szinte tel­jesen elfogyott, sok helyen már hiánycikk a körte, a cseresznye és a kajszibarack. Árudákban a fajtától függően 20—30 százalék­kal olcsóbban kínálnak kösz­métét, piros ribiszkét, árenged­ményt adnak szőlőoltványra is. Az idényjellegű kertészeti árudák, lerakatok április köze­péig, végéig tartanak nyitva. Tavasz a szőlőhegyen Nem szabad elsietni a nyi­tást, bármennyire is biztat a nyitnikék — ez a véleménye György Sándornak, aki a ké­pen éppen szőleje metszésé­vel foglalkozik. A tarpai he­gyen elterülő száznyolcvan négyszögöles „birtok” első talajmunkájával megvárja a gyom kizöldülését a hantok oldalán, így egyúttal egy gyomirtásra is sor kerül. A szépen telelt vesszők nyesett végén már megjele­nik egy nedvességcsepp, je­lezvén, megindult a nedvke­ringés, a vegetáció. Gyorsan be kell tehát fejezni a met­szést. Jó termést Ígérnek a rügyek a Tarpai-hegy olda­lában. György Sándor öt-hat hektót vár az idén, máskor sem terem kevesebb. A faj­ták között akad fehér gyöngy, piros gyöngy, fehér és piros delavári, könnyű, jó illatú borok erjednek belő­le. Sziromhullásig Permeteiési útmutató kiskerttulajdono- soknak Nagyon sok embert foglal­koztat ezekben a napokban a gyümölcsösök nyövényvédel- me. Mikor kezdjék a permete­zést, milyen szereket használ­janak, hányszor védekezze­nek? Több levél is érkezett szerkesztőségünkbe olyan kéréssel, hogy közöljünk per­metezési útmutatót. Többek között ilyen tartalmú levelet kaptunk Baranyai Gézától, nyírbátori olvasónktól, de a megye más városaiból, közsé­geiből is érkeztek hasonló ké­rések. Nehéz mindenkinek kielégítő választ adni ezekre a kérdésekre, mert mindenki esküszik valamilyen jó hatá­sú szerre. Ezért útmutatóként -két permetezési javaslatot adunk a házikerti téli alma növényvédelmére a virágzás végéig, a sziromhullás kezde­téig. A permetezés — ahogy mondják — szükséges rossz. Szükséges a termés mennyi­ségének és minőségének meg­óvása érdekében, s rossz, ha szakszerűtlenül végzik el. A szakszerűség azonban elsőd­leges szempont, hiszen min­den növényvédő szer méreg, tehát emberi vagy állati szer­vezetbe jutva mérgezést okozhat. Fontos ismerni a permetezőszert. Általános, hogy rügyíaka- dás előtt, nyugalmi állapot­ban úgynevezett télvégi le­mosópermetezést alkalmaz­nak a gyümölcsösökben. Ez nagymértékben gyéríti az áttelelt kártevőket. kór­okozókat. Ekkor használ­ható a Novenda 2 százalé­kos, vagy a Neopol 5 szá­zalékos oldata. További per­metezési javaslat: második alkalommal egérfüles álla­pot végén, zöldbimbó elején célszerű permetezni. „A” változat: Miltox-Special 0,5 százalékban: „B” változat: Rézoxidklorid 50 WP 0,5 száza­lékban. A harmadik permetezés pirosbimbós kezdetekor. „A”: Thivoit 0,5, Miltox-Speciál 0,3 és Unifosz 50 EC 0,15 százalék töménységben; „B”: Szulfur 900 FW 0,5, Rézoxidklorid 0,3 és Bi 58 EC 0,12 százalékos ol­data. Negyedik permetezés pi- rosbimbós állapot végén, vi­rágzás kezdetekor. „A”: Thiovit 0,5, Dithane M—15 0,25 és szük­ség esetén Mitac 20 EC 0,25 szá­zalékos töménységben; „B”: Szulfur 900 FW 0,5, Orthocid 50 WP 0,25 és szükség esetén at­ka ellen Pol-Akaritox 0,2 száza­lékos oldata. Ötödik alkalom­mal a virágzás végén, a szirom- hullás kezdetén. „A”: Topsin­Metil 70 WP 0,1, Dithane M—45 0,2 százalékos oldatával; „B”: Fundazol 50 WP 0,1, Orthocid 50 WP 0,2 százalékos töménység­ben. Az „A” és „B” változat azonos hatást biztosít, csak a választék érdekében kö­zöljük a két variációt. Meg­jegyzendő, hogy a háztáji gazdálkodás egyik jellegze­tessége a rendelkezésre álló terület állandó, lehető leg­nagyobb fokú hasznosítása. Ez pedig azt jelenti, hogy sok növénnyel foglalkoznak a kiskerttulajdonosok. So­kan a fák közé helyezik a lágyszárú zöldségfélék ágyú­sait, s ez a termesztési rend­szer mindaddig nem kifogá­solható, amíg nem akadá­lyozza a növényvédelmet. Amikor már egyik zavarja a másikat, változtatni kell a termesztés helyén. Mert min­den pillanatban fennáll a mérgezés veszélye. (sípos) HORGÁSZOKNAK Császár jó fogást ígér Intenzív horgászvíz lesz a kis tó Szép tavaszi napsütés dobogtatta meg a horgászok szivét március idusán. Lassan vége a „szobafogságnak”, kezdődik a szezon azok­nak is, akik nem tartottak az enyhe télen is csukát űző kevesekkel. Bár a „ki korán kel, aranyat lel” igazsága szerint már horogra is akadt az első Balsa-környéki tiszai harcsa. 17 kilójával „ő” nyitot­ta első jó hírrel az idei horgászévet. De mit ígér vajon az idei szezon ? A megyei intéző bizottság császár­szállási horgászvízén nagy a készülődés. A néhány hónapos „szá­razon állás” után a meder lassan megtelik vízzel. A szükséges víz­minőségi vizsgálatok után a napokban megkezdődik az újrahalasí- tás és néhány hét múlva ismét horgászhatunk Császáron. Mégpedig — mint lejjebb kiderül — az eddi ginéi jobbak lesznek a fogás lehe­tőségei. EREDMÉNYES TÁRSADALMI MUNKA A császárszállási tározót láto­gató horgászok előtt közismert, hogy az ottani vizeken — a nagy hongásztavon és a kis tónál is — kisebbfajta rekonstrukciót valósí­tottak meg. Már amennyi a hor- gászerökből tellett. A kis tavon tavaly elkészült halárok és a partrendezés csak az első lépés volt. Az év végén és az idei év elején gépek dübörögtek a nagy horgászto északi, északnyugati végében. A horgásztanya előtti öblöt iszaptalanították, mélyítet­ték. Ezzel mintegy 1500 méteren a partszakasz is rendeződött és ké­nyelmes parti horgászat vált le­hetővé. Elkészült ebben az öbölben a tervezett 40 méter hosszú, 10 mé­ter széles és másfél méter mély halágy, valamint a kis tó zsilip­jénél az a mederben húzódó csa­torna, amely javítja majd a kis tó vízellátásét. Több mint száz­ezer forintba került — volna ez a munka, ha nincsenek segítő­kész horgászok, elsősorban a KE- MÉV fiatal horgászegyesülete, amely (vállalati segítséggel is) oroszlánrészt vállalt a dologból, így az egész eddig csak 20 ezer forintba került! Most már a ko­rábban sok gondot okozó hínáron múlik, hogy a több hónapos szá­razon állás után „emberelje meg magát”. £s persze, a vízbe kerü­lő amurokon, amelyeket ebben az évben ikifogási tilalom is véd majd, hogy jól végezhessék a „tótakarító” munkát. TELEPÍTÉS ÉS HORGÁSZREND Halasításra több mint félmillió forintot fordíthat az intéző bi­zottság. A MOHOSZ 82-es és 83- as halasftásí támogatása együtt 300 ezer forint. Az IB bevétele a területi engedélyek árából 120. a szelektáló halászatból pedig 100 ezer forint. Ezek adják az IB csá­szárszállási halasításra fordítha- ható több mint félmillióját. (Itt jegyezzük meg, hogy a MOHOSZ 100 ezer forint halasítási támoga­tást adott az egyesületeknek is, amelynek felosztásáról rovatunk más helyén szólunk.) A beszerzés gondokkal járt, de az IB-nek több hónapos utánjá­rással sikerült nyélbe ütnie a leg­előnyösebb vásárt. Ezek után a nagy horgásztóba — 50 hektáros horgászható vízfelülettel számol­va — 40 mázsa horogérett ponty, 15 mázsa (darabonként kb. 40 dekás) amur és 10 mázsa csuka kerül az IB pénzéből. 10 mázsa amúr pedig a tározót kezelő Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság telepítése. Az újonnan kidolgozott császár­szállási horgászrend szerint: az éjszakai horgászat mindkét tó­ban tilos. A nagy tározón a fel­nőtt horgászok két bottal (»ay-egy asinórvégen legfeljebb három ho­roggal), az ifi és a kedvezménye­zett horgászok egy bottal hor­Nagyecsedi kertbarátok Első díj borversenyen A nagyecsedi március 12-én gyományos Meghívták kertbarátok tartották ha- borversenyüket. a környékbeli kertbarátklubok, a nagy­községi tanács és a helyi tsz képviselőit. Osváth Sándor, a klub elnöke rövid tájékoz­tatót adott munkájukról, terveikről. Ezt követően Ti­hanyi Ferenc tartott diave­títéses előadást, bemutatva a megyei kertbarátmozga- iom jelentősebb állomásait, a nagyecsediek nyíregyházi kertlátogatását és házikert­jük csodálatos növényvilá­gát. Dr. Széles Csaba, a megyei szövetség elnöke az időszerű növényvédelmi tennivalók­ról, az alma ez évi értékesí­tésének lehetőségéről szólt Elmondta: Nagyecseden nem volt a kertészetnek hagyo­mánya, ma már élen járnak. Meglepően jó minőségű al­mát termelnek és a fólia alatti hajtatásnak is sok hí­ve van. Végül átadta az Or­szágos Rendező Iroda meg­bízásából a Debrecenben megrendezett VIII. országos kertbarátok és kistenyésztők kiállításán való eredményes közreműködésükért a dísz­oklevelet. Közben a bíráló bizottság végezte a borok minősíté­sét. 21 féle bor zöme kitű­nőnek bizonyult, nagyon ne­héz volt a sorrend megálla­pítása. A szorgalmas nagy­ecsediek a szőlőtermesztés, a borkészítés területén is ki­magasló eredményeket értek el. A borverseny sorrendje: első lett fehér borával Mur- guly Sándor, a két második Sarkadi Lajos és Nyíri Sán­dor, harmadik helyezettek Szűcs Bálint és Varga Gyu­la. A klub és a bizottság ok­leveleit kapták. Varga Ferenc gászhatnak. Foglalt hely nincs. Csónakot használhatnak a horgá­szok, de csakis jó állapotú, biz­tonságos vízijárművet, amit kö­telező névtáblával ellátni. Az el­hagyottnak tűnő, rozoga roncsla- dtkokat az IB eltávolíttatja a víz­ről. A befolyónál és a kifolyó zsilipnél tilos horgászni. Tilalmas még minden császári vizen a csa- lifogó háló használata. A nagy tározón napi három ponty, egy csuka és 5 kiló egyéb hal fogható. Az amurfogás ebben az évben tilos. A nagy tározóra szóló éves területi engedély felnőtt horgá­szoknak változatlanul 400 forint, a napijegy pedig 50 forint. Ezek természetesen nem érvényesek a kis tóra, amely — intenzíven ha­laszott vízként — ugyancsak megnyílik a horgászok előtt. A KIS TAVON KÜLÖN JEGGYEL! A kis tóban az IB számításai szerint 12,5 mázsanyi kárász és 2 mázsányi campó maradt. Ebbe a négyhektáros vízbe most összesen 20 mázsa ponty került. így a viszonylag nagy haltelltettségü víz biztos fogást ígér. Erre a tó­ra eltérő horgászrend vonatko­zik. Csak partról horgászható — és 100 forintos napijegyért. Na­ponta 30 horgász várhatja itt a biztos szerencsét. A napijeggyel két ponyt és két kiló kárász fog­ható. Különlegesség, hogy a kis tavon horgászóik távozáskor köte­lesek bevezetni a fogási ered­ményt napijegyük hátoldalára is. amit be kell dobniuk a horgász­tanya kapuján elhelyezett ládába. (Akkor is. ha nem fogtak sem­mit!) Erre azért van szükség, hogy a kifogott halmennyiséget pótolhassa az IB. A kis tóban így áUandó lesz a „haUétszám” és ugyanazok maradnak a jó fogási lehetőségek is. A napijeggyel együtt mindenki megkapja a hor­gászrendet is. Aki ezt megsérti, vagy a napijegy leadását elmu­lasztja, ebben az évben nem hor­gászhat a kis tavon. A tavaszi telepítés után mind­két vizen kiméleti tilalom lesz, ezért a horgászat megkezdésének időpontjáról az IB. az újságban értesíti a horgászokat. Miután az új telepítésű vizeken szaporodási lehetőség nincs, az IB a megyei halászati felügyelő hozzájárulását várja ahhoz, hogy az országos horgászrendtől eltérően a császá­ri vizek mentesüljeniek a fajla­gos tilalom alól és egész évben horgászhatok legyenek. Az IB a nagy tóra 150 ezer, a kis tóra pedig 200 ezer forintos bevételt tervezett erre az évre. amelyet — a bevétel függvényé­ben — további halasításra for­dítanak. Az ellenőrzés szigorúbb lesz. A távozó horgászoknak sem kell majd rossz néven venniük, ha autóikat a kivezető úton ne­tán leállítják az ellenőrök. Mind­ez a közösség, a még jobb fogási eredmények érdekében történik. (Pristyák J.) Százezer forint az egyesületeknek Ülést tartott a MOHOSZ megyei intéző bizottsága A napokban ülést tartott Nyíregyházán a Magyar Országos Hor­gász Szövetség megyei intéző bizottsága, amelyen a szövetséget Kürthi Ferenc szervezési és egyesületi osztályvezető és dr. Hunyady Attila, az osztály munkatársa képviselte. Az intéző bizottság kegye­lettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Antal Pál nyugalma­zott rendőr ezredesről, az IB volt elnökéről. Antal Pál, aki 1957. feb­ruár 1-tŐl 1973. május 31-ig a Szabolcs-Szatmár megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetője volt, sok fontos teendője mellett pihentetőül a horgászatot választotta. 1963-tól volt tagja a Nyíregyházi Vasutas Horgászegyesületnek. Nyugdíjba vonulása után az egyesület alel- nöke volt, ugyanakkor tíz esztendeig — haláláig a megyei IB elnö­ki tisztét is betöltötte. Tagja volt a MOHOSZ országos vezetőségé­nek és a horgászmozgalomért végzett munkájával elévülhetetlen ér­demeket szerzett. Az intéző bizottság döntött ar­ról, hogy a megyei küldöttérte­kezletet április 23-án, szombaton tartják meg. A küldöttközgyűlé­sen megemlékeznek a MOHOSZ megalakulásának 40. évfordulójá­ról, majd kitüntetéseket, okleve­leket adnak át a mozgalom leg­jobb aktivitásának, alapító tag­jainak. A közgyűlésen az IB és szak­bizottságai beszámolnak elmúlt évi tevékenységükről, elhangzik az ellenőrző és a fegyelmi bizott­ságok beszámolója is. Ismertetik az IB idei munkatervét, valamint a zárszámadást és az 1983. évi költségvetést. Az intéző bizottság a közgyű­lésig tagjai sorába kooptálta Fa­ragó Istvánt és Balogh Árpádot. Mindketten a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatár­sai. Faragó István az IB elnöke­ként, Balogh Árpád pedig víz- és környezetvédelmi felelősként hasznosíthatja majd főfoglalko­zása tapasztalatait a horgászmoz- galoim javára. A gazdasági ve­zetői teendőkkel Koczka Évát, az IB adminisztrátorát bízta meg az intéző bizottság. Ignéczi Gyula, az IB titkára beszámolt az egyesületi küzgyű- lések tapasztalatairól. Javul a részvétel, jobb a szervezeti élet, a tagság és a vezetők kapcsolata. A részt vevők egyötöde hozzá-, szólt, felelősséggel és tárgyilago­san beszéltek a gazdálkodás fon­tosságáról. a víz- és környezetvé­delemről és a fokozott ellenőrzés szükségességét hangsúlyozták. A többséget megelégedéssel töltötte el a halászati szövetkezet javuló halasítási tevékenysége, a régeb­bi éles kirohanások helyett reális együttműködést kívántak a ha­lászokkal. Az intéző bizottság elfogadta a 100 ezer forintos halasítási támo­gatás elosztására tett javaslatot, amely figyelembe vette a támo­gatott egyesületek korábbi gaz­dálkodási és főként víz- és kör­nyezetvédelmi tevékenységét. Eszerint a kisvárdai horgászok 70 hektáros vizük további halasítá- sához 20 ezer, a nyíregyházi vas­utas horgászok 90 hektáros vizük­höz 25 ezer, a vásárosnaményiak 20 hektáros vizükhöz 15 ezer, az érpatakiak 3 hektáros vizükhöz 10 ezer forintos halasítási támoga­tást kapnak még az idén. A víz- és környezetvédelem terén elért eredményeikért 10—10 ezer forint halasítási támogatást kapnak a kocsordi, a tiszavasvári és a gávavencsellői horgászegyesüle­tek. Kürthi Ferenc, a MOHOSZ osz­tályvezetője elismeréssel szólt a megyei horgászmozgaloim és a vezetők aktivitásáról, hangoztat­va a további előrelépések fontos­ságát. Mint mondotta, a horgász- egyesületeknek szó szerint ki kell szolgálniuk a horgászokat, akik tetemes pénzösszeget áldoznak a horgászatért. A jó halasítási, tó­gazdálkodási munka, a tiszta víz, rendezett vízpart céljai mellett előtérbe kerülnek az ún. kényel­mi szolgáltatások: a tanyaépítés, a szálláshelyek, az étkezési lehetőségek, a horgászpadok, a csónak part, mi több, akár hor­gász „halászcsárda” létesítése is, hogy a szabad idejüket a vizek partjain töltő horgászcsaládok még jobban érezzék magukat. Mindezek bevételi lehetőségek az egyesületek számára és módot adnak a vizek halállományának további gyarapítására is. (pj)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom