Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-20 / 67. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. március 20. 1 ■Hr A««» ||f f I : Ili i I VumHéhIi LCO Hit 10 mmit asp KP* *tiom «*<■ Furcsa tiltakozás: Washingtonban, a Fehér Ház előtt rögtönzött sátortábort vert fel a Reagan elnök gazdaságpolitikája ellen tüntetők egy csoportja. Látványos akciójukkal az amerikai elnök kül- és belpolitikai lépései ellen is tiltakozni akarnak. Események címszavakban HÉTFŐ: A francia községtanácsi választások második fordulójában sikerül korlátozni a jobboldali előretörést — Választások az NSZK Schleswig-Holstein tartományában — OPEC-döntés az új olajárakról. KEDD: A szocialista országok ideológiai tanácskozása Moszkvában — Madridban a semlegesek csoportja előterjeszti új javaslatait — az Egyesült Államok bírálja az el nem kötelezettek dokumentumait. SZERDA: Kézzelfogható eredmény nélkül fejeződnek be Washingtonban a libanoni és izraeli külügyminiszterrel folytatott tárgyalások — Koalíciós tárgyalások Bonnban az új nyugatnémet kormány összetételéről. CSÜTÖRTÖK: Az amerikai képviselőházban a többség a fegyverkezési verseny befagyasztására tett indítványt támogatja, de elhalasztják a szavazást — Ogarkov szovjet vezérkari főnök nyilatkozata a New York Times-nak. PÉNTEK: Szovjet—líbiai tárgyalások Moszkvában — Csehszlovák lépések a szakadár Unita szervezet által Angolában foglyul ejtett 64 személy kiszabadítására — Az Arab Liga küldöttsége Londonban. SZOMBAT: A Fehér Házban új javaslatot mérlegelnek az euroraké- ták ügyében, a NATO főtitkára is megvalósíthatatlannak mondja a nullamegoldást — A harcok felélénkülése. Á hét három kérdése O Mi a helyzet a kelet- nyugati tárgyalási fórumokon? Nyugat-Európában lassan befejezéséhez közeledik a sorok rendezése két választás után. Bonnban lényegében megállapodtak, a partnerek, s a fő figyelem a személyi kérdésekre, pontosabban Strauss kormányhivatalára irányul. Párizsban egyelőre az a meglepetés, hogy elmaradt a meglepetés. Néhány nappal elhalasztották a várt kormányátalakítást. A községtanácsi választások második fordulóján a baloldal sikeresen mozgósította választóinak jó részét, s ezzel sikerű1^ korlátozni a jobboi^á előretörését. Az értékelések természetesen eüöntmomdóak. A jobboldal azzal érvel, hogy a választók ítélete szerint a korgyalási fórumokon. Madridban, az Európa-találkozón heteken át viszonylag kedvező volt a légkör s úgy tűnt, hogy négy-öt (igaz lényeges) vitakérdés kivételével kidolgozták a tanácskozás lehetséges záródokumentumát. Két nappal a nyugatnémet választásokat követően (aligha véletlen az időzítés!) hosz- szabb hallgatás után felszólalt az amerikai küldöttség vezetője, megkérdőjelezve az addig elért eredményeket. A kilenc európai semleges ország a héten úísib indítványt terjesztőit elő, összegezve a paritokat, ahol már egyetértésre jutottak a résztvevők, a fennálló nézeteltérések ügyében pedig áthidaló javaslatokat tettek. Ez most a tárgyalási alap, s a következő napokban eldől: befejeződhet-e Marx Károly halálának 100. évfordulójáról emlékeztünk meg a héten. Képünkön: a budavári munkásmozgalmi múzeumban rendezett emlékkiállítás egyik részlete. mány „túl sokat akart markolni”, tehát vissza kell fogni a reformokat — a kommunisták véleménye viszont az, hogy a korábbi ígéretek teljesítése nem volt kellő mértékű és tempójú, ez ókozta a választók figyelmeztető távolmaradását az első fordulóban. A két voksolás bevárása bizonyos fokig lelassította a NATO-tagállamok tevékenységét a kelet—nyugati tára találkozó érdemi munkája még a húsvéti szünet előtt, amint korábban tervezték. A lehetőségek adottak, a szocialista országok készék a messzemenő, konstruktív közreműködésre, de nyilván a NATO részéről is ‘hasonló állásfoglalásra lenne szükség. Valami mozogni látszik a genfi eurorakéta-tárgyalások körül is — noha hivatalos bejelentések még nem történtek, csupán a nyugati sajtóban szivárognak ki különböző hírek. Emlékezetes, hogy az amerikai elnök rendre hangsúlyozta: jottányit sem hajlandó változtatni a „nullamegoldáson”, amely közismerten egyoldalú előnyöket jelentene Washingtonnak és hátrányos helyzetbe hozná Moszkvát. A szövetségesek azonban egyre határozottabban bírálták az amerikai merevséget. Még Luns, a NATO főtitkára is megvalósíthatatlannak nevezte a nullamegoldást, s az atlanti hatalmak konzultációját sürgette. Az amerikai sajtó értesülései szerint a szövetségesek álláspontja, valamint az immár a washingtoni képviselőházat is elérő be- fagyasztási követelések hatására, most új elképzeléseket vitatnak. Állítólag három „közbülső megoldás” került terítékre. Végleges véleményt természetesen csak a javaslatok pontos előterjesztése után lehet alkotni — kérdés, hogy ez megtörténik-e március végéig, amikor Genfben több hetes szünet következne. Máris felvetődhet azonban a gyanú: vajon nem csupán a holtpontról való kimozdulás látszatát akarják kelteni a Fehér Házban, miközben egy változatlanul egyenlőtlen javaslatot tesznek, s ehhez mint „új” indítványhoz, szeretnék felsorakoztatni a NA- TO-partnereket. Szovjet részről egy hangsúlyos Prav- da-cikk, Arbatov több nyilatkozata és Ogarkov vezérkari főnöknek a New York Times hasábjain megjelent kijelentései mutattak rá, hogy a reális rendezés alapját változatlanul csak a kölcsönös biztonság és a szilárd egyensúly megteremtése jelentheti. © Hoztak-e eredményt a libanoni rendezésről folytatott megbeszélések? A szokott tárgyalási színhelyek megváltoztak: Khalde és Kirjat Smona helyett Washingtonba helyeződtek át a libanoni rendezésről folytatott tanácskozások. Bár ezzel sem lettek háromoldalúak, csupán háromszögűek, vagyis az amerikai vezetők külön- külön eszmecserét tartottak a két féllel. Néhány „derűlátó nyilatkozat” ellenére, úgy tűnik csekély eredménnyel... A kulcskérdés az izraeli csapatok kivonása Libanonból, s ez annál időszerűbb, mert közben a szíriaiak fontos bejelentést tettek. Damaszkusz eddig az izraeliek kivonulásától tette függővé csapatainak visszavonását, arra hivatkozva, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni az arabközi megállapodások értelmében jelen levő szíriai, illetve a tavaly behatolt izraeli alakulatok között. Szíria módosította ezt az álláspontját és hajlandó a csapiatok egyidejű visszavonására. Csakhogy az izraeli kormány számára nem sietős az ügy, s újabban már két—három esztendős ott-tartózko- dást is emlegetnek azzal érvelve, hogy Libanon nem tudja szavatolni déli országrészének biztonságát. Tel Aviv ezért öt ellenőrző állomást kívánna felállítani, s legfeljebb annyi „engedményt” tenne, hogy azoknál izraeli csapiatok mellett amerikai és libanoni erők is tartózkodnának — ez utóbbiak azonban főként a Haddad-féle kolla- boráns milicisták közül. Washington „látszólag” az izraeli követelések mérséklését óhajtja, de azon az áron, hogy növeljék az amerikai katonai jelenlétet, legalább négy-ötszörösére emelve a máris Libanonban tartózkodó 1200 tengerészgyalogos létszámát. Korántsem veszélytelenek tehát a kilátások. S miközben mindenáron sulykolják, hogy Libanon nem képes biztonságát garantálni, egyszerre ismét kiújultak a belső összeütközések. Támadások érték a Bejrút körzetében tartózkodó olasz egységeket is — hiába, Libanonban könnyű „bizonyítani” az ilyesfajta állításokat... © Milyen új értékelések hangzottak el az el nem kötelezettek csúcsértekezletéről? Világszerte megkülönböztetett figyelemmel tanulmányozták az új-delhi nyilatkozatokat, az el nem kötelezettek immár 101 tagú mozgalmának állásfoglalásait, amelyek érthetően magukon viselik a sokszínű államcso- p>ort kompromisszumait. Ám a lényeg, hogy egy rendkívül viharos időszakban sikerűit megőrizni a mozgalom egységét, s az ellentmondások ellenére egy alapvetően anti- impierialista záródokumentum született. Washingtonban ezért bírálják és tartják „kiegyen- súlyozotlannak” az okmányt. Az Egyesült Államoknak legfeljebb a törvényes kambodzsai és afgán kormánnyal szembeni fenntartások lehet ínyére. Az el nem kötelezettek haladó tagállamai, s az elnökséget átvevő India fáradozásai tehát eredményesek voltak, a mozgalom változatlanul jelentős világpolitikai tényező. A problémákra utalhat azonban, hogy nem született döntés a következő csúcsértekezlet színhelyét illetően, miután Bagdad nem elfogadható Iránnak, s több más országnak. A kérdésről később döntenek — talán addig eredményes lehet az el nem kötelezettek békefelhívása az Irak és Irán közötti háború beszüntetése érdekében ... Réti Ervin Magyar hét Le Havre-ban Normandiában, Le Havre- kívántak a vendéglátók, nor- ban francia barátaink szép mamdiai barátaink arra före- és látványos színekben tob- kednd, hogy minél több em- zódó kirakatot szerveztek bért megérintsen kultúránk Magyarországnak. Vonzó sok- és közéletünk. így kapott sze- oldalúságra törekedtek, szin- repet a debreceni Délibáb te a lakosság minden rétegé- együttes, amely a különböző nek próbáltak nyújtani vala- munkás kulturális központok- mi érdekeset, figyelemre ban lépett fel nagy érdeklő- méltót a mai magyar kultú- dés mellett. Lehotka Sábor ráról és közéletről. orgonakoncertje a Notre Vendéglátóink szinte a ma- Dame székesegyházban zaj- gyar kultúra minden műfajá- lőtt le nagy sikerrel; a mának teremtettek, szerveztek gyár filmhét rendezvényein bemutatkozási alkalmat: A pedig az Objektív Filmstúdió tengerparton álló André öt filmjét vetítették, s esz- Malraux Szépművészeti Mú- mecserét folytattak Marx Jó- zeumban André Heudron he- zsef és Sára Sándor részvéte- lyettes polgármester valló- lével. Különös hangsúlyt ka- mással felérő ünnepi beszéd- px>tt egy politikai vitaest, del nyitotta meg Rippl-Rónai amelynek Francis Cohen, József műveinek reprezenta- francia publicista, a Párizsi tív tárlatát. Utána Csorba Marxista Kutatás Központjá- Géza, a Magyar Nemzeti Ga- nak igazgatója és Boldizsár léria főigazgató-helyettese a Iván volt az előadója. A té- magyar képzőművész kettős ma Aczél György Beszélgeté- közönségét, a francia és a sek a szocializmusról című, magyar képzőművészetben Franciaországban tavaly kiMagyar művészek egy csoportja mitriu Athina, Hámori Ildikó, Imre rendező. Normandiában: Papadi- Kubik Anna és Kerényi egyszerre lélegző, a két kul- adott könyve volt. A könyv túra valóságából táplálkozó kapcsán az egyetem hallgatörekvéseit elemezte. Az ünnepi protokoll szerint a tulajdonképpeni nyitány a városházán zajlott. A teret s az épületet féllobogózták, a francia és a magyar trikolór lebegett mindenütt a tavaszi szélben. M. Duromes, a város polgárrrigg_ tere, a nemzetey^és képviselője és dr. Bényi József tói, tanárai eszmecserét folytattak az előadókkal a magyar kultúra, k gazdaság, a politika kérdéseiről. A magyar hét nak hangutatáérzékeltetésére idézzek egy jelenetet. A CsiksoiTnyói passió előadása után odalépett hozzám egy ember a Nagyszínház előcsarnokában. Barátságos mosolymagyar nagykövet nyitotta lyal megszólított: — Maguk meg az ünnepségek sorozatát, magyarok, ugye? — Igen, de ..j úgy hallom szavaiból, ön úgyszintén... Nem egyszerűen udvarias szavak hangzottak el. A polgármester hazánk kultúrájának, társadalmi életének európai jelentőségét; nagykövetünk pedig országunk nyitottságát, a magyar—francia kapcsolatok kibontakozását, gazdagodását eleNagy lélegzetet vett, amikor újra megszólalt: — Érzelmileg feltétlenül. Én itt születtem, apám lengyel volt, anyám magyar. Ez az ország a szülőföldem, de Magyar mezte, amelynek Mitterrand ország felé mindig bizakodással tekintek gyermekkorom elnök látogatása új lehetőségeket, lendületet adott. A következő nap délutánján Oscar Niemeyer fantasztikus színházi építményében került sor a Nemzeti Színház vendégszereplésére: a Csiksomiyói passió előadására. Ha nem is telt meg teljesen a terem, a jelenlevők mindvégig érdeklődéssel figyelték óta. Nem egyszerű családi oka van, inkább valami belső elemi vonzódás él bennem. Ezért is néztem meg ezt a csodálatos színházi előadást, a kiállításokat és a népi együttesek előadásaira is készülök. Egyébként Alekszandr Fundemek hívnak és autó- műszaki kérdésekkel foglalkozom ... a produkció belső történéseit, érzelmi hullámzásait. Azt hiszem, A. Funder vé- Ebben nagy segítségünkre leménye és vallomása nem volt, hogy narrátorként Kér- egyedülálló. A hét ablaknyi- tész Péter a fontosabb jele- tás volt Magyarországra. Bi- netek előtt szép franciaság- zonyára sokakban kíváncsi- gal mintegy ízelítőt adott a ságot és érdeklődést keltett történésekről. Az összekötő szöveget Jean-Luc Moreau fordította. A műfajok sokféleségével hazánk kultúrája iránt a normandiai partokon. Illés Jenő Körtelefon lakásügyben (Folytatás az 1. oldalról) tek, a többiek körülbelül fele-fele arányban jelöltek meg bér-, illetve tanácsi értékesí- tésű szövetkezeti lakást. Kisvárdán a legkevesebb 500 forint, amit a szociális jellegű tanácsi bérlakásnál kell befizetni, a nem szociális tanácsi bérlakásnál ez az érték 15 ezer forint. Az OTP-s, háromszobás lakásnál 14 ezer forintról kell a csekket bemutatni. FEHÉRGYARMATON 108 darab OTP-s lakásra nyújtottak be igénylést és 98-an kértek tanácsi bérlakást 1982 végéig. Már januárban postázták az érdekelteknek a formanyomtatványt, de eddig körülbelül 25 százalékos a megújítás aránya. A legalacsonyabb összeg ezer forint, amit a szociális bérlakásért kell befizetni, az OTP-s lakásokért a legnagyobb ösz- szeg 15 ezer forint. A tanácson úgy gondolják, hogy májusban, júniusban jelentkeznek majd legtöbben, amikor egyszerre fizethetik be a letéti összeget. NYÍREGYHÁZÁN a legnagyobb a mozgás a lakásigények megújításánál. A múlt év végén 6 ezer lakásra várót tartottak nyilván a Nyíregyházi Városi Tanácson. Eddig minden negyedik igénylő jelezte, fenn akarja tartani a kérelmét. Szociális bérlakásra csak öten tartanak igényt, az ezerötszázból körülbelül fele-fele arányt képvisel az OTP-s és a lakásszövetkezeti, valamint a bérlakásra várók aránya.
