Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-20 / 67. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. március 20. Hlmos Zoltán emléke A Kelet-Magyarország 1983. március 12-1 számának „Krónika” rovatában megemlékeztek édesapám, Álmos Zoltán munkásságáról. Ez nagyon meglepett, mert azt hittük, hogy emléke már csak a családban él. Ha megengedik, életrajzadatait egy pár lényeges momentummal kiegészíteném. Kevesen tudják, hogy alakját barátja és újságírótársa, Krúdy Gyula a „Napraforgó” című regényében megörökítette Álmos Andor személyében, s a kereszmevemet is ez után kaptam. A regény megfilmesített alakját Darvas Iván játszotta. Fiatal újságíró korában már részt vett a munkásmozgalomban, s mint bíró, emiatt Brassóba internálták. Családját Técsőről kiutasították, s így jöttünk Nyíregyházára, anyáink édesapjához. Brassóból való hazatérte után a féhérterror tiszti különítménye letartóztatta, s csak keresztapám Ruttkay Gyula görög katolikus esperes kanonok erélyes közbelépésére menekült meg az agyon- veréstől. Rendes bíróság elé került. Két év szabadságvesztésre és hivatalvesztésre ítélték. A húszas évek elején részt vett a szociáldemokrata párt helyi csoportjának megszervezésében (Fazekas János, Marosán György). Mint ügyvéd a párt ügyésze lett, s maradt 1944 augusztusában bekövetkezett haláláig. A fellett Detorecnből (büntetésből) szabadulás után elvbarátai Técsőre áthelyezve. A Ta- közbenjárására kúriai bírói nácsköztársaság ideje alatt ranggal rehabilitálták s özvezető szerepet vállalt a Kárpátaljai Kormányzó Tanácsban. Románok elől menekült Nyíregyházára, itt elfogták s vegy édesanyánknak ez után állapították meg nyugdíját. Dr. Almos Andor Mik ta dióból Mivel A nyuszi mellett a friss beig- U is húsvéti ünnepi asztalunk egyik jelképe. Míg évekkel ezelőtt esetenként akadozott a bejglibe való mák és dió beszerzése, az idén hónapok óta folyamatosan tartják az üzletek mindkettőt A ZÖLDÉRT Vállalat központi raktárában még kétszáz mázsa mákot tárolnak. Az ősszel felvásárolt 450 mázsa mák — úgy ítélik meg — elég lesz az őszi hónapokban kapható újig. Most a húsvéti ünnepek előtt 40—50 mázsát küldenek ki a megye boltjaiba. A dióbelet folyamatosan veszik meg a piacon, mivel' a tárolása a dió tulajdonsága miatt megoldhatatlan. Hetente átlagosan 2—3 mázsát vásárolnak fel a magántermelőktől. Esetenként még kisebb mennyiséget más megyének is tudott eladni a ZÖLDÉRT. A vásárosnaményi városi-járási művelődési házban Népi életképek címmel nyitottak fotókiállítást Balogh Rudolf fotóművész munkáiból. A képeket e hónap végéig lehet megtekinteni. (E. E. felv.) Klubhelyiség a mozgássérülteknek Két évvel ezelőtt alakult meg a Mozgássérültek Sza- bolcs-Szatmár megyei Egyesülete, amely több száz mozgássérült tagjának érdekképviseletét látja el. Eddig úgyszólván csak egy apró irodahelyiségük adott lehetőséget a tagokkal való személyes kapcsolattartásra. A közelmúltban azonban elkészült Nyíregyházán a Felszabadulás útja 5. szám alatt — az iroda mellett — a klub- helyiségük is. A megyei szervezetnek immár több száz tagja van és Kisvárdán, Fehérgyarmaton, valamint Vásárosna- ményban járási hatáskörrel rendelkező helyi csoportja működik. Tiszavasváríbam Égen az ősláp A lángokat már leverték, csak néhol izzik még a parázs. A vastag pernyével borított határban lapáttal, villával felfegyverkezett férfiak örködnek, nehogy újból lángra kapjon a csontszáraz avar. Bátorliget, 1983. március 17. Szép, hangulatos riportot jöttünk írni a gyönyörű, tavaszi őslápról', s egy majdnem tragédiába forduló avartűz kellős közepébe csöppentünk. Baráth Károly, a természetvédelmi terület gondozója még most is remeg az izgalomtól, idegességtől, arca kormos, csak a szeme világít. Társa, Bodogán János homlokán alvadt vércsík, valami éles ág nyoma, szemöldöke megpörkölődve, csizmája még most is gőzölög a nagy hőségtől. — Itt a háztájim az őspark mellett, itt dolgozgattam, mikor észrevettem a füstöt a fák mögött — eleveníti fel az elmúlt perceket a nyugdíjas téeszelnök. — Kezdetben nem gondoltam én rosszra, hiszen most van itt az ideje a gazégetésnek, aztán csak furcsállLani kezdtem, hiszen a természetvédelmi terület közvetlen szomszédságában nem szokás tüzet rakni. Elindultam hát, de akkor már vagy négyszáz öl'ön lobogott a tűz. A hajam az égnek állt, hiszen már a kerítést nyalták a lángok, s ha bejutnak a parkba...! Nyomban hozzá is fogott az oltáshoz, villájával püfölte az avart, de egyedül nem sokra ment. Felrohant hát a legszélső házhoz segítségért. Onnan indult a tűz. (Császár Csaba felvétele) Jöttek is azonnal az ottaniak, Majtényi Lászlómé, Böjti Lajos, Böjti Ferenc meg Fun- da Mihály. Megérkezett közben Baráth Károly is, s ki lapáttal, ki hatalmas karóval próbálta útját állni az egyre inkább terebélyesedő tűznek ... Jó félórás küzdelem után az emberek győztek. — Látják a fákra felkúszó vadkomlót? — mutat a dzsungel sűrűségű bozótra Baráth Károly. — Ha abba is belekap a tűz, szinte biztos, hogy elpusztul a természet- védelmi terület egy része. Ha nem az egész, hiszen úgy ég most az avar, mintha benzinnel locsolták volna le. A tűz okát csak találgatni lehet. A környéken valaki minden bizonnyal seprűnek való vesszőt gyűjtött, s eldobta égő cigarettáját... Baráth Károly közben elbúcsúzik, megy bejelenteni az eseményt. Mi még maradunk, nézzük az ország egyik legféltettebb természeti kincseként számontartott őslápot. Szép tavaszi idő, a fák alját hamvaskék virágszőnyeg borítja, pompázik a hegyvidéken honos tavaszi csill'agvi- rág. Kidugta már fejét a kutyatej, nemsokára indul a kapotnyak, a bogiáros szellőrózsa. Néhány önzetlen bátorliget! emberen múlt, hogy sok más társával együtt nem pusztult el valamennyi. B. G. pedig egy körzeti csoport, melyet továbbiak megalakulása követ. A megyei szervezet vezetősége — akik társadalmi munkában tevékenykednek — a közgyűléseken már eddig is számos eredményről adhattak tájékoztatást. Például a megalakulásukat követően együttműködési szerződést kötöttek a VAGÉP vállalattal a Hycomat gépkocsik javítására. Körlevél útján rendszeresen tájékoztatták a szervezet tagjait az őket leginkább érintő jogszabályokról, kedvezményekről. A nyíregyházi 3. számú Ügyvédi Munkaközösségben (Bocskai utca 21. szám) minden hétfőn ingyenes jogi tanácsadást tartanak a rokkantaknak. Megalakították és tovább szélesítik a levelezők klubját. Ezzel a mozgásképtelenek „levélibarátságát” szeretnék megteremteni. A megyei szervezet jóvoltából az úszni tudó mozgássérült felnőttek és gyerekek a 9. számú általános iskolában heti egy alkalommal szerdánként 16—17 óra között igénybe vehetik a kis méretű úszómedencét. Nyári hónapokban a gyerekeknek úszóoktatást szerveznek. A sportlövészet iránt érdeklődőknek is lehetőséget ajánl a megyei szervezet. Á klubhelyiség új lehetőséget kínál. Erről érdeklődtünk Kajafciné Pilló Magdolnától a mozgássérültek megyei egyesületének elnökétől. — A klub minden héten három alkalommal lesz nyitva hétfőn, csütörtökön és szombaton délután 19,30-ig. Hétfőre csendesebb progra mókát tervezünk, leginkább könyvtári órákat, amikor is a klubhelyiség olvasóteremmé alakul, ahol sakkozni lehet majd, vagy éppen társasjátékkal tölthetik idejüket a látogatók. Vetítéseket is ezen a napon tervezünk. Csütörtökön az asztaliteniszé, a rugósfocié, az asztali rexé a terem. Szombaton a zenés ki- kapcsolódás napja lesz. Március 21-től pedig hétfőn és csütörtökön délelőtt 10 órától alapfokú angol nyelvtan- folyam indul, amely díjtalan lesz. Egyébként hétfőn és csütörtökön' indánkban is ügyeletet tartunk. A mozgássérültek klubjának megnyitójára március 23- án, 14,30-kor kerül sor. Ezt követően pedig kiállítás nyílik az egyesület tagjai álltai készített kézimunkákból, fafaragásokból, fotókból. (s. á.) A TAVASZ HÍRNÖKE. Az erdőháti Ligeti erdőt virágba borította a tavasz egyik legkoraibb növénye. (E. E. felv.) tárgyalóteremből Történt még 1979-ben, hogy az akkor 16 éves nyírbátori Varga Andrást lopáson érték, s a fiatalkorúak bírósága javítóintézetibe küldte. Az eredmény az lett, hogy Varga újból lopott, így a büntetés szigorúbbá vált, a javítóintézeti nevelést szabadság- vesztésre változtatták és hozzáadtak még 10 hónapot az újabb bűncselekmény miatt. A fiú szabadult, aztán lopott, újból becsukták, s amikor kijött, kezdte az egészet elölről. Ekkor már 1981-et írtak, s a kiszabott 1 év ismét kivonta a forgalomból Vargát. Alig szippantott néhányat a szabad levegőből, újból bíróság elé került, s a csaknem másfél év az idén január 31-én telt ki. Vargát — ismerve múltját — nyomban rendőri A bíróságon is lopott felügyelet alá helyezték, ezeket a szabályokat azonban Varga nem vette komolyan, így 15 nap elzárásra büntették. Február 25-én jött ki a fogdából, de csak három napig élősködhetett családja nyakán. Február 28-án csavargás közben ibetért a Nyírbátori Járásbíróság épületébe, s ott lézengett az ügyfelek között. Egyszer csak felfedezte, hogy az egyik szobából kijött egy ügyviteli alkalmazott, s azt is megfigyelte, hogy a helyiségben nem maradt senki. Beosont, az asztalont talált egy pénztárcát, kivett belőle 300 forintot, a sapkája alá rejtette és mire a pénz gazdája visszament a szobába, Varga már ismét a folyosón táblából! A meglopott asszony szerencsére látta, hogy Varga az ő szobájából jött ki, s amikor észrevette, hogy hiányzik a pénze, nem csak hívta a rendőrséget, hanem azt is megmondta: kit gyanúsít. Vargát kérdőre vonták, de ő tagadott, sőt azt mondta: tudja ki emelte el a pénzt, és segít a rendőröknek az elfogásban. Szerencsére nem hittek neki, s néhány perc múlva előkerült a 300 forint Varga sapkája alól. Varga Andrást a Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa — mint többszörös visszaesőt — nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyektől. Varga — aki ekkor már be ismerte cselekményét — enyhébb büntetés kiszabásáért fellebbezett, így ügyében a megyei bíróság dönt. Heti bosszúságunk Ahogy közeleg a hét vége, úgy Jön rám egyre inkább a félés. Nem a pihenés reménye okoz gondot, inkább az olvasnivaló hoz ki a sodromból. A bét elején nem sok gondom van, pláne hétfőn, mikor nincs újság, de a következő napokban is nyugodt vagyok, bacsak kedden nem bosszant fel, hogy megint nem hozott Rakétát postásom, de utána megnyugszom, mert azt a két-három napilapot majdnem mindig megkapom. Igen, csak majdnem mindig, mert például két hete pénteken és szombaton a Népszabadság hiányzott, vasárnap már a Kelet-Magyarország sem jött, de hétfőre helyreállt a rend, mert akkor is üres volt a láda, de hétfőn, ugye, különben sincs újság. Azon töprengtem, szóvá tegyem, vagy se, aztán úgy döntöttem: van nekem más bosszúságom is, sőt az is lehet, hogy még jobban is jártam, mert nem kellett olvasni, de a múlt héten újból eszembe juttatta mulasztását a postás, mert a Népszabadság menetrend szerint megint hiányzott, de csak akkor jött rám a félés, amikor a ládámban nem volt csak egy fél ES (Ha valaki véletlenül nem tudná: népszerű Irodalmi hetilapunk, az Elet és Irodalom neve röviden az ES). Tehát nekem pont az Irodalom jött, az újság másik felével elsodorta a postást az Elet. Már el Is felejtettem a dolgot, amikor pénteken délután fél öt tájban kaparászást hallottam az ajtómon. Biztos egy gyerek, netán a szomszéd kutyája — gondoltam, de aztán csak kinéztem: ki vagy mi lehet a hang okozója. Ahogy kinyitottam az ajtót, egy papír hullott a földre. Értesítés arról, hogy utalvány érkezett. Olyan értesítés, amit akkor szoktak bedobni, ha a címzett nincs otthon. Azóta Is azon töprengek, honnan gondolta, hogy nem vagyok otthon; meg azon, ha már nem a ládába dobta, hanem felgyalogolt vele a második emeletre, miért nem nyomta meg a csengőt? Ezek utáD mondja valaki, hogy a péntek szerencsétlen nap. Nekem hetek óta se újságot, se pénzt nem kell olvasni. B. J. Mellesleg Kifli miatt háborgott a széles nyilvánosság előtt március 11-i lapszámunkban az egyik olvasó. Azt tette szóvá hirtelen felindulásában, hogy sajnos, egyenlőtlen nagyságúak a, boltokban kapható vajaskiflik, de az áruk csodálatos módon nem egyenlőtlen, az mindig 70 fillér. Akkor is, ha nagy, akkor is, ha csak fele annyi. Példás gyorsasággal válaszolt a nem éppen kirakatba való minősítésre a sütőipar illetékese. „A minőségi reklamációt kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy azt a nyíregyházi III-as számú üzemünk állította elő, ahol a gyártás során kétszeres tésztamennyiséget használtak fel a bemutatott termék alakításához. Az üzem vezetőjének és érintett dolgozóinak figyelmét felhívtuk a gazdaságosabb munkavégzésre.** Kétszer is elolvastam a levelet, míg végül megértettem, hogy miről van szó a válaszban. Rá kellett jönnöm, hogy nem a szemem káprá- zik, hanem ez a valóság: a sütőipar úgy gyakorolt önkritikát, hogy abból lehetőleg haszna is legyen. Ha ez így túl bonyolultnak tűnnék, akkor fogalmazzunk érdekesebben: ők úgy vélik, hogy a vevőnek csak a kicsi kifli jár, és szégyelje magát az a dolgozójuk, aki „a gyártás során kétszeres tésztamennyiséget használt fel’* a nagyobb kiflihez. Erre szokta mondani a magyar ember, hogy hát akkor szépen nézünk ki. Mellesleg gyanítom, hogy az a bánatos tekintetű újságolvasó, aki szóvá tette a vajaskiflik egyenlőtlen nagyságát, nem azért követte ezt el, mert a nagyobbik kiflit vette személyes sértésnek. Megkockáztatom a kijelentést: neki bizonyára a minikifli bántotta a szemét és ezért panaszkodott. Szokta mondani a magyar ember még azt is, hogy ha valamilyen dolog visszafelé sül el: bölcsebb lettél volna, ha nem szólsz. Esetünkben ez azt jelenti, hogy ha nem panaszkodunk, úgy a jövőben még elvétve a kezünkbe akadt volna égy-két tisztességes méretű vajaskifli. így viszont garantáltan csak a kisebbik jut nekünk, (angyal)
