Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

Kelet VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! agyarország AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA JELENTÉS A PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATAIRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KNEB MUNKÁJÁRÓL Ülést tartolt a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfo­gadta az Országos Tervhivatal elnökének je­lentését az 1982. évi népgazdasági terv vég­rehajtásának tapasztalatairól, s megszabta az irányító szervek ebből eredő további felada­tait. A kormány megvitatta és jóváhagyta a vállalatoknál, szövetkezeteknél és költségve­tési szerveknél 1982-ben végzett pénzügyi el­lenőrzések tapasztalatairól és azokról az in­tézkedésekről készített jelentést, amelyek a pénzügyi fegyelmet sértő szabálytalanságok ismétlődését hivatottak megakadályozni. A KNEB elnöke jelentést tett a népi el­lenőrzés elmúlt évi munkájáról és tapaszta­latairól. A Minisztertanács elismerve a népi ellenőrök munkáját, megállapította, hogy a vizsgálatok és javaslatok jól segítik az idő­szerű társadalmi-gazdasági feladatok megol­dását. Kötelezte a minisztériumok és orszá­gos hatáskörű szervek vezetőit, valamint a tanácsok elnökeit, hogy a jelentésben és az ajánlásokban foglaltakat munkájuk során hasznosítsák. Hírmagyarázónk írja: A kormány az Állami Tervbizottság, je­lentése alapján megerősítette azt a progra­mot, amelyet a Csepel Vas- és Fémművek termelési szerkezetének, versenyképességé­nek és jövedelmezőségének javítására dol­goztak ki, egyidejűleg határozatot fogadott el a művek szervezeti és irányítási rendjé­nek módosításáról. A Minisztertanács a gazdasági bizottság tájékoztatója alapján tudomásul vette, hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszter in­tézkedéseket dolgozott ki az építmények mi­nőségének javítására. A kormány a tudománypolitikai bizottság jelentése alapján megállapította, hogy a li- cencek a kívánatosnál és a lehetségesnél ki­sebb szerepet töltenek be műszaki fejlődé­sünkben. Kötelezte az érintetteket, hogy for­dítsanak az eddiginél nagyobb figyelmet a megalapozott licencvásárlásokra és a beveze­tésükhöz szükséges döntések meggyorsítá­sára. Határozott a Minisztertanács az Állami és Kossuth-díjak, valamint a Kiváló és Érde­mes Művész kitüntető címek ez évi adomá­nyozásáról. SZVT-küldöttértekezlet A fejlődés kulcsa a versenyképesség fokozása A küldöttértekezlet résztvevői Juhász Adám előadását hall­gatják. A Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági terv teljesí­téséről szóló előterjesztéssel együtt a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatait is megvitatta és megállapította, hogy az ellenőrzés sajátos eszközeivel segítette az álta­lános gazdaságpolitikai célok megvalósulását, s hozzájá­rult a végrehajtást befolyá­soló körülmények sokolda­lúbb megítéléséhez. A vállalatok és szövetkeze­tek 1982-ben — a nehezebb környezeti feltételek (csökke­nő kereslet, felerősödött kon- kurrencia, szabályozók szi­gorítása stb.) közepette — jobban törekedtek a népgaz­dasági tervben meghatározott célok követésére. A rubel el­számolású exporttervek telje­sítése mellett fokozták a kon­vertibilis exportra szánt ter­mékek versenyképességét, új piacokat kerestek ezek elhe­lyezésére, bővítették a vi­szonylag „kis cikkek” export­ját. Több eredményes intéz­kedést tettek az energiával, az anyaggal való takarékos­ságra, a tőkésimport-korláto- zás pedig a külföldi anyagok lyettesítését segíti, sok irányú és eredményes kezdeménye­zésre késztette a gazdálkodó­kat. Az ellenőrzések azonban azt is megállapították, hogy a konvertibilis export teljesíté­sére kedvezőtlenül hatottak a külföldi kereslet- és árcsök­kenések, esetenként export­termékeink minőségi hiá­nyosságai, a kellő. piaci in­formációk hiánya. Még nem mindenütt töre­kednek kellőképpen az ész­szerű, a gazdálkodás egészét átfogó takarékosságra, a vál­lalatok és szövetkezetek egy része az árak emelésével, a költségnövekedések tovább­hárításával javította gazdál­kodásának eredményét. A gazdálkodó szervezetek jó részénél talált példás rend el­lenére általában nem javult a számviteli és gazdálkodási fegyelem, és a vizsgálatok nagy számban tártak fel olyan szabálytalanságokat, amelyek jogosulatlan, illetve kifogásolható személyi jöve­delmek, előnyök keletkezését tették lehetővé, veszélyeztet­ték a társadalmi tulajdont. Kedvező változásként érté­szervezett vállalatok műkö­désének indítása — a koráb­bi évek tanulságait felhasz­nálva — kevesebb zökkenő­vel járt, és nyereséghelyzetük összességében kedvezőbb, mint volt a megelőző idők­ben, a korábbi szervezetben. A szerződéses formában működő üzletek növelték a vállalati, szövetkezeti nyere­séget, a korábban veszteséges boltok többsége is nyereség­gel zárt az év végén. A pénz­ügyi ellenőrzés szervezete aktívan segítette az új vál­lalkozások nyilvántartási és magatartási rendjének a ki­alakítását. A jelentős szám­ban alakult gazdasági mun­kaközösségek többsége 1982- ben megkezdte tényleges mű­ködését, ellenőrzésükre 1983- ban kerül sor. A tanácsoknál és egyes mi­nisztériumoknál végzett pénzügyi ellenőrzések ta­pasztalatai szerint a VI. öt­éves tervidőszaki lakásépí­téseknél az építési területek kijelölése megalapozottabb volt, mint korábban, továbbá a tervezett ütemnél több ál­talános iskolai tantermet és óvodai helyet létesítettek. Viszont több településen nem kielégítő a magánlakás-épí­tés telekellátása, az időará­nyossal szemben késedelme­sen valósultak meg a kórházi ágyfejlesztések, valamint szo­ciális otthonok, egészségügyi gyermekotthonok beruházá­sai. A Pénzügyminisztérium el­lenőrzési tapasztalatai arra utalnak, hogy a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásá­nak javításához, a tartós eredmények eléréséhez a költség- és energiatakaréko­sabb technológiai és termelé­si szerkezet gyorsabb kialakí­tására, a költséggazdálkodás­ban, az állami és vállalati be­ruházások pénzeszközeinek célszerű felhasználásában ha­tározottabb szemléletváltásra van szükség. A pénzügyi el­lenőrzések által észlelt ked­vező jelenségek, a feltárt hi­bák és hiányosságok össze­függnek a belső ellenőrzés nem kielégítő helyzetével, ál­lapotával és a felelős vezetők magatartását is minősítik — állapította meg a Miniszter- tanács által elfogadott jelen­tés. öt év munkájának ered­ményeit tekintették át, s a következő évekre szabták meg a cselekvési programot tegnap délelőtt Nyíregyhá­zán a Tudomány és Techni­ka Házában, ahol a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság megyei szervezete tartotta tisztújító küldöttér­tekezletét. A megjelenteket, közük Cs. Nagy Istvánt, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét és Lakatos And­rást, a megyei tanács elnök- helyettesét Fábián Lajos, a megyei szervezet elnöke kö­szöntötte. A megnyitó után Juhász Adám, az Ipari Minisztéri­um államtitkára tartott elő­adást a versenyképesség fel­tételeiről a gazdaságban. El­mondta, hogy nem tőlünk függ, részt akarunk-e venni a világgazdaságban, követ­kezésképpen a versenyben. A feladat, hogy olyan ter­mékeket gyártsunk, amit el lehet adni. Az utóbbi évtizedben mint­egy 20 százalékkal romlot­tak cserearányaink, de nem minden terméknél azonos mértékben. A nyersanyag jellegű termékeknél ugyan­azokat az árakat érjük él, mint más termelők. A fel­dolgozottsági fok kisebb szintjén romlik a cserearány, azonban amikor a legkorsze­rűbb termékeket állítjuk elő, akkor újból javul. Ezért a kiút ebben az irányban, a gyors előrehaladásban van. Itt viszont meghatározó, mi­lyen szellemi tartalmat kép­viselnek az új termékek. A népgazdaságnak az ex­port növelése irányában kell haladnia, mellette csak a gazdaságos importhelyettesí­tés a jó cél. Az utóbbi idő­Egy szép felújított épület a Több millió forintot költe­nek megyénk városaiban az idén lakások, illetve középü­letek felújítására. V ÁSÁROSN AMÉNY: gázfűtés a kórházban Az egyik legsürgetőbb fel­adat Vásárosnaményban a kórház fűtésének rekonst­rukciója. Az ÉPSZER már megkezdte a 9 millió forin­tos munkát, amely során gáz­fűtéssel látják el a gyógyin­tézetet. Megszépül a véradó­állomás épülete is. Kialakí­tanak itt egy gyermekorvosi rendelőt, ide költözik a kór­házi laboratórium, de vér­adással is foglalkoznak majd. Erre a célra 1 millió 300 ezer forintot költ a város. oen gondunk, hogy a terme­léstől jobban bővültek a gyártóeszközök, ezért rom­lott a hatékonyság, különö­sen az iparvidékeken, ahol munkaerőhiánnyal küszköd­nek. A jelen körülmények között célszerű a gépeket vinni az emberekhez — ami Szabolcs-Szatmárt kedvezően érintené. Ennek a folyamat­nak a megnyilvánulása a vi­déki részlegek, tsz-mellék- üzemek elszaporodása. Az ipar irányításának ugyancsak fel kell készülnie, hogy a gazdaság versenyké­pessége javuljon. Az ösztön­zés mellé oda kell állítani a kényszert. Jelenleg nincs reális veszély a vállalatok­nál arra, ha rosszul termel­nek, akkor csődbe juthatnak. A versenyképesség a vezetői színvonal emelése mellett a munkások szakképzettségén, nyíregyházi Szarvas utcán. Vásárosnamény vitkai ré­szén már elkezdték az isko­lai szolgálati lakás felújítá­sát. Többek közt kicserélik a tetőt, új ablakokat szerelnek fel — félmillió forintért. Olcsván az egyik általános is­kolai épületben óvodát ala­kítanak ki. Eddig itt a felső tagozatos gyerekek tanultak, akik ma már Vásárosna- ményba járnak iskolába. Az óvoda létrehozása szintén 500 ezer forintba kerül. S még egy iskolás hír: korszerűsítik a szakmunkásképző intézetet is majd’ százezer forintért. FEHÉRGYARMAT: lakás­karbantartások Az idei lakásfelújítási program megvalósítására 1 millió 200 ezer forintot hasz­nálnak fel Fehérgyarmaton. Az összeg kisebb részét há­ezen keresztül a minőségen, a termékek műszaki színvo­nalán múlik. Fontos dolog a rugalmasság, a vevő igényei­hez való alkalmazkodás. A küldöttgyűlésen a hoz­zászólók kiemelték az SZVT- ben rejlő előnyök még jobb kihasználásának szükséges­ségét. (A beszámolóról és a cselekvési programról! március 29-i közgazdasági rovatunkban adunk bővebb tájékoztatást.) Megválasztot­ták a megyei szervezet el­nökségét és az országos érte­kezlet küldötteit is. A Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság megyei szer­vezetének elnöke ismét Fá­bián Lajos, a megyei tanács vb nyugalmazott titkára lett, a titkári funkciót továbbra is Török István, a megyei ven­déglátóipari vállalat igazga­tója látja el. rom lakás teljes felújítására fordítják, a Kossuth téren. Jelenleg a munka tervei ké­szülnek, s keresik az átme­neti lakásokat az itt élőknek, akiket — ha igénylik — a tatarozás idejére elköltöztet­nek. Az összeg nagyobb felét — mintegy 800 ezer forintot — lakáskarbantartásokra köl­tik — vízóraakna-készítéstől kerítéscseréig. A középületek felújítására kevés híján 3 millió 100 ezer forintot használnak fel a vá­rosban. Az egyik legfonto­sabb feladat a kórház sebé­szetének belső felújítása. Korszerűsítik az intézetben a nővérhívó berendezést, s ki­cserélik a nővérszálló tető- szerkezetét. Gacsályban újjá­varázsolják a szociális beteg­otthon két épületrészét, mint­egy félmillió forintért. A Zal­ka Máté gimnáziumban, il­letve a Lenin úti iskolában pedig felújítják a tetőszerke­zetet. kisvár*»* elegáns színházterem Javában tart öt kisvárdai lakás korszerűsítése. 1983- ban összesen tizenöt lakás felújítását tervezik, melyekre 3 millió 100 ezer forintot köl­tenek a városban. A javarészt földszintes házak némelyiké­ben fürdőszobát is berendez­nek a tatarozással egy idő­ben, így ezek — a munka vé­geztével — magasabb kom­fortfokozatba kerülnek. Több mint két és fél mil­lió forint értékű munkát vé­geznek az idén a kisvárdai kórházban. A nővérszállásból hat szolgálati lakást alakíta­nak ki. Tatarozzák a köz­ponti orvosi rendelőt, a vér­(Folytatás a 4. oldalon) pótlását, hazaival való he- kelhető, hogy az 1982-ben át­A NAGYDOBOSI PETŐFI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN 32 hektár termőterület minőségét mészkőpor kezeléssel ja­vítják. A község állomásáról közvetlenül a táblákra kerül szórókocsik segítségével. (Jávor L. felv.) Megszépülő házak városainkban Milliók felújításokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom