Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-17 / 64. szám
1983. március 17. Kelet-Magyarotezág 3 Kinek a zsebére? F elavatták, átadták, talán még koccintottak is a jó munkára, aztán elromlott. Ennyiben lehetne összesűríteni a MÁV nyíregyházi állomásán a konténer-pályaudvar rövid történetét. Az ÉPGÉP építette, s a tervezéssel együtt csaknem 12 millió forintba került. Közel egy esztendeje húzódik a nyíregyházi konténerpályaudvar végleges üzemeltetésének megoldása. Mindössze kétszer 1—1 napig tudták használni, mert a daru „leégett”. Ezt jelezte a MÁV Nyíregyházi Körzeti Üzem- főnöksége a kivitelezőnek, mire az ÉPGÉP a darut leszerelte, elvitte és megjavította. Ez a kis kitérő fél esztendeig tartott. Majd visszahozták a darut, felszerelték. Űjra leégett. És kezdődött elölről a kör. Most ott tart az ügy, hogy a darut ez év januárjában elszállították, de, hogy mikor készül el újra, azt nem tudják Nyíregyházán. Vagyis eléggé kilátástalan a konténer-pályaudvar üzemeltetése. Csakhogy ez zsebbe vágó kérdés. Ugyanis a MÁV Nyíregyházi Körzeti Üzemfőnöksége tavaly másfél millió forintot fizetett ki bérelt darukért (!) mivel az érkező konténerek átrakását meg kellett oldani. S mindezt azért, mert a sok milliós beruházás mind a mai napig üzemzavarral küzd, daru hiánya miatt. A kivitelezők átadták, a beruházók átvették a nyíregyházi konténer-pályaudvart. Csak éppen nem használható teljesen, vagyis csak kölcsön- daruval. Egy bizonyos: nemcsak a MÁV fizet rá, a népgazdaság is! F. K. lelfog* berendezés Sényöről A sényői Zöld Mező Termelőszövetkezet elektrotechnikai üzemé'; ben telefonközpontok jelfogó berendezéseit állítja össze rajz alapján Hegedűs Sándorné. (Elek Emil felvétele) Pénztárcához igazított utazás Üj irodát kapott az IBUSZ szabolcs-szatmári kirendeltsége Nyíregyházán a napokban. Jelen volt az átadáson Harsány! Zoltán, az IBUSZ vezérigazgatója is, akivel időszerű idegenforgalmi kérdésekről beszélgettünk. Többek között arról: a véknyabb pénztárcákat érzi-e az idegenforgalom, érzékeli-e az IBUSZ? — Navigare necesse est! — mondták egykor a rómaiak, s mi ezt úgy fordítjuk le kissé önkényesen: utazni, utaztatni kell. Vagyis az emberek szeretik az újat, szeretik a változatosságot, azaz szeretnek utazni, még akkor is, ha kevesebb a pénzük, legfeljebb jobban meggondolják, mire költik. Természetesen, kár is lenne tagadni, mi is érezzük ezt a változást, de állunk elébe! Még a legutóbbi évektalálkozhat az ember. Mi ennek az oka? — Van nekünk is pótolnivalónk, de sokkal fontosabb ennél a megfelelő létesítmények hiánya. Most már mindenütt érezhető, hogy az emberek sokkal jobban meggondolják, mire költik a pénzüket. S ha már fizetnek, ezért megfelelő szolgáltatást is várnak. Ma már nemigen lehet például egy külföldi csoportot olyan szállodában elhelyezni, ahol minimális a fürdőszobák száma, kevés a nyelveket is beszélő vendéglátóipari szakember. Magyarán, kulturált szálláshelyekre, és minél többre lenne szükség. Reméljük a Koronaszálló itt Nyíregyházán sokat segít majd. De hol helyezzük el például vendégeinket a Felső-Tisza mentén, ahol pedig valóban csodálatos élményekben lenne ré1 sze a külföldinek. — Képes-e a megfelelő feltételek kialakításában segíteni az IBUSZ? — Bár tisztes nyereséggel zártuk a múlt évet, ám any- nyi pénzünk nekünk sincs, hogy különböző komolyabb létesítményeket teremtsünk. Mi ezeket csak hasznosítani tudjuk. Természetesen a megye idegenforgalmának fellendítésében nekünk is vannak feladataink. Korábban Mátészalkán már létrehoztunk egy korszerű IBUSZ- irodát, s ez a most átadott, minden igényt kielégítő nyíregyházi irodánk is a korábbi mulasztást hivatott pótolni. Mi tehát, úgy érzem, sokat tettünk, hogy ez a megye se fehér foltként szerepeljen az ország idegenforgalmi térképén. Most már a szabolcsiakon a sor, de számíthatnak a mi segítségünkre is. Balogh Géza Több feltétel kell a vendégfogadáshoz ben is általános jelenség volt, hogy a főidényben útra kelt fél Európa, a fél ország, ránk pedig szinte csak az ügyintézés várt. A következmény : elkényelmesedett az idegenforgalomban dolgozók hada. Most már nekünk kell szaladni az utazni vágyók után, de azt hiszem, jobb, tartalmasabb programokkal eleget tudunk majd tenni a megmövekedett igényeknek — Jogos-e a külföldre Állják a versenyt Fehérgyarmati tervek a jobb gazdálkodásra A fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz-ben tavaly 1,6 milliós nyereséget értek el, az idén 3 milliós nyereséget terveznek. A megvalósításról Répánszky István, a szövetkezet fiatal főkönyvelője tájékoztatott: millió forint árbevétel származott. Az állattartóknál mintha egy kicsit visszaesett volna a vállalkozási kedv, amit különböző kedvezményekkel megpróbálnak javítani. Molnár Károly vágyó magyarok aggodalma, miszerint az idén kevesebben utazhatnak majd határainkon túlra? — Fölösleges az aggódás. A bennünket irányító szervek ugyanis nagyon jól tudják, hogy az idegenforgalomnak nemcsak gazdasági haszna van, óriási a politikai jelentősége is. A szükséges pénzügyi feltételeket, devizakeretet már megteremtettük, az idén is legalább annyian mehetnek külföldre mint a múlt esztendőben. S ama meglepő, a legávolabbi, legdrágább utak a legkapósab- bak, egy japán, vagy egy amerikai túra naprak alatt megtelik. — Térjünk át a külföldről hozzánk igyekvőkre! Milyen feltételek várják a nyugatnémet, a szovjet, vagy a francia vendégeket hazánkban? — Ha azt mondanánk, hogy nálunk minden feltétel adott a turizmus előtt, enyhén szólva túloznánk. Sajnos még mindig azok a felkapott üdülőhelyek dominálnak, mint évtizedekkel ezelőtt. A Balaton, a Duna-ka- nyar, s még néhány dunántúli város vidéke. Az északi hegyekbe, pláne meg az Alföldre roppant nehéz egy- egy csoportot szervezni. Pedig mondanom sem kell talán, ezen a tájon is gyönyörű helyekkel ismerkedhet meg a külhoni látogató. Szerencsére azért már itt is sikerült előbbre lépnünk, egyre többen kíváncsiak a Mátrára, Bugacra, a Hortobágyra. A létesítmények dolgában viszont, legalábbis ezen a vidéken, nagy még a lemaradás. — Természeti szépségekben Szabolcs-Szatmár sem szűkölködik, külföldi csoportokkal mégis ritkán — Mérleghiányos évek után, az utóbbi 3 évben már gazdaságos éveket zártunk. Idén is azt szeretnénk, s ezért mindent megteszünk. Így gabonatermő területünket a korábbi 748 hektárral szemben 906 hektárra emeljük. Míg 1981-ben 2,9 millió, már a múlt évben 7,6 millió forint árbevételt értünk el gabonafélékből. Most 12 milliót szeretnénk. Megváltozott körülmények — Tudjuk, hogy a megváltozott viszonyokhoz igazodni kell, s ehhez nemcsak az új szabályozó rendszer tartozik. Hiába értünk el 1981-ben napraforgóból 480 hektár átlagában 1,3 tonnás hektáronkénti átlagot, tavaly a szártő- rothadás tönkretette a termést. így le kell mondanunk egy-két évre a napraforgótermesztésről, nem vállalhatunk ilyen nagy kockázatot. — Ez érzékenyen érinti üzemünket, mivel a napraforgó tisztességes nyereséget hozott korábban. Munkánkhoz az elmúlt években nagy segítséget kaptunk a megyei növényvédő állomástól. Ebben az évben búzából 65 hektáron, kukoricából 98 hektáron intenzív növénytáplálási kísérletet végzünk, reméljük, sikerrel. Takarékosabban A szövetkezetnek komoly gondot o>koz az alig 60 hektár alma. Felülvizsgálták a permetezést, körültekintőbben alakították a metszést, a géprak kihasználtságát. Elsősorban a költségtakarékosabb gazdálkodás a cél. A terület egy részét szeretnék a tagoknak háztáji földként kiadni. Azonban nem lehet meghatározó az alma. Az állattenyésztésben 1983- ra 4—6 százalékos növekedést írtak elő. A hízómarha-tenyésztésnél nagyobb lehetőségük volna, de ehhez meg kellene oldaniuk a telep rekonstrukcióját, valamint járulékos beruházásait (silótér, trágyatér). Rendelkezésükre áll a takarmánybázis, még eladásra is jut. A tsz történetében egyedülálló: túllépték az 1 millió liter tejhozamot (úgy, hogy 677 literrel növelték tehenenként a fejési átlagot az előző évhez viszonyítva). Ebben az évben további 9 százalékkal szeretnék növelni tehenenként a tej hozamot. A meglepetések kivédésére — A „meglepetések” kivédésére a melléküzemágat is továbbfejlesztjük — folytatja a főkönyvelő. — A melléküzemág korábbi 1—2 milliós produktuma az elmúlt évben már négymillió volt, az idén 8 millió forint várható. Dolgozunk a METRIPOND-ban, a MEZÖGÉP-nél és szeretnénk bővíteni kapcsolatainkat az Ipari Műszergyár fehérgyarmati egységével. Fehérgyarmaton tovább fokozzák a háztáji bevonását, amelyből 1982-ben 12 ány milliószoT láttam, hogy futnak utána, belerúgnak, aztán hatalmas ívben repül, repül?... Hány milliószor láttam már ezt? — és csak most éreztem meg benne valami örök emberit ... Pedig nagyon egyszerűen történt minden, a körülmények sem voltak különlegesek. Amikor az egyik mellékutcából kiléptem erre a félreeső, néptelen terecskére, amolyan tízéves forma legénykék ádáz labdarúgócsatája dúlt itt éppen. Négy földre rakott iskolatáska jelölte a két kaput, s az egyik felé nagy lendülettel vitte a labdát egy kis kéktrikós. De nyomában az üldözője. „Vedd el, Pista, szereld!” — biztatják többen is. Aztán a kéktrikós, már nem sokkal a kapu előtt, rosszul .számít ki egy húzást, és máris Pistánál I a labda, villámgyorsan meg Ipar a lápon Községpolitikai mérleg Nagyecsedröl ________ Falugyűlések idején jártam Kocsis Miklósnál, a Nagy- ecsedi Nagyközségi Közös Tanács elnökénél. Elégedett, vagy elégedetlen 1982-vel? — Tizenegyezer ember nevében felelőtlenség lenne azt mondani, hogy elégedett vagyok, hiszen mint minden községpolitikának, a miénknek is vannak adósságai, de volt minek örülnünk 1982-ben. Igaz az, hogy a lakosság igényei gyorsan nőnek, talán még az is, hogy az igények nem számolnak a nehézségekkel, de azt azért sokan érzik itt, a társközségekben, a külterületen éppen úgy, mint a község közepén, hogy az élet minősége változott jobbá. — Mi volt a legnagyobb öröm? — A víz. Néhány hiánypótlással, de év végére elkészült a vízmüvünk. Ez nem egy év eredménye, nem is lehet az. Lényegében egy nyolcvanmilliós beruházás fejeződött be. Megépült 45 kilométer hosszú vezeték. Részben itt, részben a társközségekben. A vízműtársulásunk 1978-ban alakult meg. Kaptunk támogatást a megyei tanácstól, az OVH-tól. — Mit jelent a víz? — A falusi élet komfortját. Nyolcszáz lakóépületünk van. Ebből hétszázba már bekötötték a vizet. — Változott a családok életmódja. Mit jelent ez a tanácsnak? — Erősödött a termelőszövetkezet, ipari munkalehetőségek teremtődtek nők számára is. Még 1981 szeptemberétől sikerült megoldanunk a Sárvár étteremmel 350— 400 gyerek napközi otthonos étkeztetését. Más, és ez már friss hír: 2,7 millió forintot költöttünk az 1907-ben épült iskolánk felújítására. A költségvetési üzemünk végezte a munkát. Ugyanígy a jövőt is fordul vele, és szemmel szinte nyomon követhetetlenül lövi még abban a századmásodpercben a másik kapu felé. Bombája átvágja az egész „pályát”, hozzáérni többet nem lehet, csak bámulni A LABDA a gyönyörű ívet, amelyet leír, s azt a kiszámítottságot, amit szinte mértani pontossággal a két táska között célba ér. És itt nincs bíró, aki a gól után megállítsa a mérkőzést, az egyik fiúcska onnan, a kapu mögül hozza azonnal játékba a labdát, már ismét valahol középen pattog, önfeledten erednek a nyomába, és újra Pistánál van, most messzire vágta, s ezúttal a kéktrikós szeretné elérni, kergeti, kergeti, igyekszik inaszakadtáig, most nem lesz ő az ügyetlenebb ... Nem érdekel a futball. Profi labdarúgó-mérkőzésen gimnazista koromban voltam utoljára, de ezt a pompás iramú játékot most önfeledten nézem, feszülten figyelem az egész lényét lábizmaiba sűrítő, minden idegszálával a guruló labdára koncentráló kéktrikóst. Örök emberi törekvés: kergetni, utolérni, elérni valamit. Egész életünkben így futunk valamenyien a labda után, és de ritka az a pillanat, amikor végre a miénk, és úgy sikerül minden, mint az előbb Pistának. Gurul a labda, gurul... Az egyik legcsodálatosabb emberi találmány. önfeledt, könnyed játék, és olykor elkeseredetten komoly vetélkedések eszköze. Kissé jelképe az örök mozgásnak, ke- I ringésnek. Valamiben az I égitestek testvére. Bállá László szolgálja, hogy elkészült egy 22x12 méteres tornatermünk. Nem kis dolog ez sem, hiszen ha mi azt akarjuk, hogy a fiatalok szívesen megmaradjanak a községben, akkor nemcsak ahhoz kell lehetőséget adni, hogy építkezzenek, hanem ahhoz is: a gyerekeik számára megfelelő körülményeket biztosítsunk. — A községpolitikai eredményként könyvelem el, jóllehet forintértékben elköny- velhetetlen, hogy élnek, vannak, dolgoznak a kórusaink, együtteseink, hogy felújítottuk a művelődési házunkat, hogy egyre több, korábban ingázó talált munkalehetőséget a községekben. A termelőszövetkezet, a Medicor, a BFK üzeme vonzza az embereket. Most megépült, és már szerelik a termelőszövetkezetnél a Medicor vérterápiás üzemét. Itt is 130-an dolgozhatnak majd ... Harminc ipari tanulója van itt a Medicornak és 83-ban tanműhelyt is tefvez ide az üzem. — Kereskedelem? — Csak a fontosabbak: bisztrót, húsboltot épített a Rákóczi Termelőszövetkezet. Az ÁFÉSZ felújította a sütőüzemét, kibővített egy ABC-áruházat. Négyszáz méter alapterületű új gyógyszertárunk épült, de már tervezzük a szolgáltatóházat, ahol hat szakmában hat kisiparos kap majd helyet. Folytathatom azzal, hogy két kilométernyi járdánk készült el társadalmi munkában, felújították a KPM-utak egy hányadát, vagy ami megint másképoen fontos: hárommillió forint értékű társadalmi munkával újjászületett a sportpályánk. Nyolc évvel ezelőtt 50 forint értékű társadalmi munka jutott egy lakosra. Tavaly már 650—700 forint. Ez mindennél többet mond a lakosság közérzetéről. Bartha Gábor
