Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-17 / 64. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. március 17. Zsebpénz — gyeshez Tavaly óta minisztertanácsi rendelet teszi lehetővé a gyermekgondozási segélyen lévő anyák számára a munka- vállalást. Eszerint a gyes folyósítása mellett a gyermek másfél éves korától vállalhat munkát az édesanya — mun­kaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén legfel­jebb négyórás műszakot. Érdekesség, hogy a kismama nemcsak saját munkáltatójánál, hanem bárhol elhelyez­kedhet. A rendelet megalkotói úgy gondolták, hogy az asszo­nyok örömmel élnek majd ezzel a lehetőséggel. Hiszen a gyes ugyancsak szűkre szabja a családok költségvetését. Am a megyei tanács felmérése szerint a mintegy 15 ezer szabolcsi gyesen lévő nő közül összesen huszonheten dol­goznak. Főleg tanácsoknál, egészségügyi intézményekben — így például körzeti orvos mellett. Érdektelenség, vagy a lehetőségek hiánya? Az okokat alighanem hosszan boncolgathatnánk. Kezdve attól, hogy a munkahelyek olyan dolgozókat keresnek, akikre min­dennap számítani lehet. A gyeses nők munkavállalását akadályozza, hogy nincs hol elhelyezni a gyermeket, s gond a bejárás is. Legmegfelelőbb számukra a bedolgozói munka lenne. Bizonyítja ezt, hogy az újonnan megalakult munkaerő szolgálati és szervezőirodán érdeklődő kismamák főleg olyan munkát keresnek, amit egyrészt otthon végezhet­nek, másrészt szakmájukba is vág. (Például: gépírás, ké- zimunkázás.) Sajnos Szabolcsban kevés alkalom kínálko­zik a bedolgozásra. A rendelet tehát megyénkben — ahol gond a foglal­koztatás — nem érte el célját. Főleg hazánknak azokon a területein kedvező, ahol kevés a munkaerő. H. Zs. Évente több, mint ötezer tonna keveréktakarmányt ké­szítenek a Balkányi Állami Gazdaság takarmánykeverő üzemében. Képünkön: Kiss János és Kovács Ferenc ser­téshízótápot tölt a zsákokba. (GB) Rezeda Kázmér szép élete A színpadon a múlt rekvi- zitumai, fehér molinókkal le­takarva, mint hét lakatra zárt kastély berendezése, amikor lakói Monte Carló- ban töltik a nyarat, vagy ha télen a báli szezonra Pestre költöznek, az eladó lányt be­vezetni az úri társaságba. Csak a huzat mozgatja meg olykor a bútorok, s a csillár porfogó lepleit — valahol nyitva maradt egy ablak, ta­lán a sarka is nyikorog egy kicsit, s olyankor üveghangú ■ hegedűfutamokat vél hallani az egyetlen otthon hagyott vén komornyik, régi estélyek halk visszhangjaként. Már a hangulat is krúdys, amikora közönség gyülekezik, s Kapás Dezső, a Vígszínház kitűnő rendezője meg is tudja őriz­ni ezt a hangulatot az elő­adás folyamán mindvégig. Szeretem ezt a fajta szín­házat, a látványos, látomá- sos rendezési módot, ami egy kicsit Macrholdot, egy kicsit Ljubimovot idézi. Szeretem a párhuzamosan futó cselek­ményeket, a több szintes já­tékteret, ahol a legváratla­nabb helyeken bukkanhat fel valaki, s ami a társalgási drámák szokványos szobafa­lait igyekszik szétfeszíteni, általánosabb érvényűvé emelve a mondanivalót. Más kérdés az, hogy — el­lentétben Dosztojevszkijjel, — a most színpadra került Krúdy-szövegekben nincs eredendő drámai anyag. Nin­csenek emberek között fe­szülő konfliktusok, ennélfog­va összecsapás sem lehetsé­ges. A csontritkító idő, a ma­ga elvesztegetett lehetőségei­vel nem igazi ellenfél ugyan­is, mert vele szemben a hős­nek semmi esélye nincs. Az, hogy az ember meg­öregszik, s a szerelmek el­múlnak, megkeserednek, még csak nem is sorstragédia, egyszerű tény, ami ellen leg­feljebb lázadozni lehet, csön­desen, rezignáltan, mint aho­gyan azt Krúdy teszi, lázad­ni viszont nem érdemes. Ezért aztán minden színpadi hatáselem mellett, csöndesen csörgedező életkép marad ez a „játék a régi szép Buda­pestről”, lehetőséget adva né­hány jó színészi alakításnak, de adós marad azzal, ami a színház lényege, a feszültség­gel, a drámai helyzetekkel, amelyek megoldásáért izgulni lehet. • Bárány Frigyes Rezeda Kázmérja, valamint fiatalabb és idősebb alteregója, Vitai András és Holt István külö­nös panoptikumfigurái for­gatják az előadás körhintá­ját, melyre fölszállnak sor­ban a régi idők asszonyai, majd leszállnak, s kilépnek a különös vurstli kapuján, el­dobva az összegyűrt belépő­A pillanatképen: Szabó Tünde. jegyet. Bárány Frigyes élve- nem utolsósorban”. Gerbár zetes játékkal, természetes Tibor és Kovács Gyula ket- eleganciával teremt színes és tősségére gondolok. Az a ven- érdekes figurát Rezeda Káz- L~’ ~ c~' *■"** mérból. Vitai András úgy is mint az ifjú Rezeda, úgy is mint a commedia dell’arte Harlequinje, pattogó ritmus­sal és stílusban tökéletesen eltalált groteszk mozgásele­mekkel emeli meg, ezt a dramaturgiailag talán legke­vésbé körvonalazott szerepet. Holl István megint nagyon jó. Milyen kár, hogy még nem láttuk főszerepben. Ak­kor is rá kell figyelni, ha né­mán ül, jógi ülésben, egy postakocsi tetején. Szabó Tünde, azt hiszem, most, Császár Fruzsina sze­repében a legjobb, ebben az évadban. Tökéletesen felépí­tett, nagy ívű alakítás. Máthé Eta, Johanna szerepében, a tőle megszokott magabiztos­sággal van otthon a színpa­don. Hasonlóan Petényi Ilo­nához, aki Szilviát, az idősö­dő polgárasszonyt játssza hi­telesen. Hartmann Teréz Ti­ni, és tizennyolc éves, a szín­lap szerint. Ehhez hozzáte­hetjük, hogy könnyeden, s. helyenként megkapó bájjal játssza a megszeppent kis­lányt, aki a „nagy elhatáro­zástól” visszaretten. Albert Éva és Horinyeczky Erika szintén remekül kita­lált nőalakjai, mintha a szá- zadeleji Pest valamelyik di­vatos uzsonnázó kávéházából léptek volna ki. Pankotay Éva szépen, hangosan és hibátla­nul mondja fel a rábízott szö­veget. Nem ő tehet róla, — pontosabban nemcsak ő —, hogy Júlia figurája (sőt kulcsfigurája) nagy adóssága marad az előadásnak, holott itt lehetett, és kellett volna „csodát művelni”, ebben a drámai helyzetekben amúgy is szűkölködő darabban. S most hadd használjam szívből és őszintén azt a közhelyet, hogy „végül, de déglői asztal, a felnyitott pi­anínó mellett (ami szintén túlnő egyszerű zenekísérői funkcióján), az előadás nagy ötlete. És, hogy tud Gerbár enni, s jelen lenni hosszú tíz- percekig szavak nélkül is gesztusok nélkül is. Az ember szájában összefut a nyál. Ko­vács Gyula pincére is „jó­ízű”, elkapott alakítás, méltó darabbeli partneréhez. Szólni kell még a bravúros színpadképről (Fehér Miklós terve) és Jánoskuti Mária szép, kort idéző jelmezeiről. Egyedül Johanna fekete nép­viseletével nem tudtam mit kezdeni, de lehet, hogy ezt csak én nem értem. Végül megint el kell mondani, mi­lyen nyeresége a színháznak az invenciózusan hangszere­lő, zenekarszervező és -veze­tő Tomasovszky Pál, aki most Darvas Ferenc zenéjét ültette át, a legmagasabb színházi igényeket is kielégí­tő kiszenekarra. Mester Attila Oscar-díjas főzőművész Mézes Mackó atyja Kevesen tudják, hogy már pikánsaibb ízeket olyan si- hét évvel ezelőtt is jutott egy kerrel, hogy ma már a köz- Oscar-díj Magyarországra, élelmezésnek is része lett a Igaz ezt nem filmeseink francia konyha. nyerték, főzőművészt jutái- M ... „ ,- ,, maztak vele. Az alapítójáról, Nem veletlenul. lett a kony­egy amerikai vállalkozóról n‘yu étkek hazai szószólója elnevezett díjat 1976 óta ítéli az Oscar-díjas szakács. Édes- oda legjobb ínyesmestereinek apja üzletében a „Tárgyik a szakácsok és cukrászok vi- János Magyar és Francia lagszove tsege. Ételkülörilegességi Vállalát­Táxgyik Sándor már élső nál„ tanulta a szakmát, s tét- alkalommal, a frankfurti sza­kácsoliimpián ebben az elás- 1938-ban a mestervizs­merésben részesült. A nyug- gát. Nem volt rossz iskola a díjasként is dolgozó buda- családi vállalkozás ... pesti mesterszakács egy na- . y pig a Hotel Szabolcsban fő- ~ Rengeteg versenyen m- zött. A menükártyán Alexán- dúltam, bejárhattam egész der saláta, szárnyaskrémle- Európát, utaztam Tbiliszitől vés, tiszai töltött sertéssze- Londonig. Volt olyan vér­iét és túrókrémes palacsinta se^y’ ah°1 hat kulonbozo di- ,szerepelt. A Budapest-szálló }at nyertem. Háromszor vet- konyhafőnöke azonban első- tem resz^ a szakacsolimpian. sorban nem ezekről híres. — Szeretem a melegkony- Hamarosan megjelenik má- hai ételeket is, de ilyenkor hideg- sem leszek hűtlen önmagam­hoz, a tiszai töltött pecsenyé­hez például köretnek csak zöldségfélét adok ... sodik könyve is a konyha rejtelmeiről. — Előző könyvemet első­sorban szakembereknek ír­tam. A sok színes illusztrá­cióval megjelenő „A hideg­konyha művészete” címűt sP^ahtását az Alexander Tárgyik Sándor Oscar-díjas szakács ajánlja olvasóinknak már a háziasszonyok is haszonnal forgathatják. Re­mélem, így is lesz! A mo­dern, egészséges táplálkozás nélkülözhetetlen részei az ilyen ételek. Az utóbbi ne­gyedszázadban óriási karri­salátát. Hozzávalók öt személyre: 25 dkg narancs vagy/és ana­nász, 25 dkg jonatánalma, 2,5 dkg mandula, 15 dkg ma­jonéz, 5 dkg citrom, 1 dl tej­szín, fél fej saláta és fia van 10 dkg spárga. A man­dulát leforrázzuk, lehúzzuk a nomságok. ért futottak be hazánkban héját, csíkokra vágjuk. Fel­ezek a francia eredetű fi- szeleteljük az almát két-há­rom centis darabokra vág­juk a spárgát, cikkekre szed- Hogy ez így lehetett, nem jük a narancsot. Az egészet kis mértékben Tárgyik Sán- lazán összekeverjük a majo­dor érdeme is. Egyik veze- néfze1’ az átszűrt . cítromtó- „ . vei, az időközben felvert tej­tője volt (az o szavaival) színnel, kevés cukorral1. Sa- „hidegkonyha kampánynak”, látalevéllel bélelt koktél-, A Mézes Mackó üzletek aty- vágy pezsgőspohárban tálal­ját tisztelhetjük benne. Az ^ ,nf ™gy™ndu­J J laszeletekkel díszítjük, újra kevesbe fogékony ma- j5 étvágyat! gyár gyomorhoz igazították a Papp Dénes Könnyebben könnyebb Tavaszi fesztivál és fogyókúra Nyíregyháziak Budapesten Ebben az esztendőben a vid idő alatt sokat leadott budapesti tavaszi fesztiválon testsúlyából, de ott lesznek a művészeti eseményeken kí­vül sok más program is vár­korszerű táplálékokat gyártó és forgalmazó vállalatok is. ja az érdeklődőket. Ezek kő- Elsősorban termékeivel kép­zőit különösen érdekes az a kezdeményezés, melynek el­indítója az Országos Kardio­lógiai Intézet. A helyes táp­lálkozás, az egészséges fo­gyás, az úgynevezett szoma­tikus kultúra is szerepel a műsorok között. Ezekre meg­hívták a nyíregyházi fogyó­kúrázók baráti körének egy tagját, valamint a helyes táplálkozást népszerűsítő egészségnevelőket. A nyír­egyházi csapatban így helyet kap Vitai Lászlóné, aki rö­Viselteti magát a tejipar, a gabonaipar, a sütőipar, vala­mint ott lesz a felvilágosí­tásban részt vevők köre. A kis csapat március 18-án mutatkozik be a vásárváros D-pavilonjában, mégpedig a Magyar Rádió mikrofonjai előtt. A táplálkozási és fo- gyási show keretében lesz mozgás is, s aki ezt vezényli: Monspart Sarolta, aki szen­vedélyesen harcol évek óta a tespedés ellen. Lebukott a szilveszteri rabló Az év utolsó napján könnyeb­ben „engedik el” magukat az emberek, mint egyébként, s a megítélésié is más egy szilvesz­teri hangulatban elkövetett bot­lásnak. Természetesen csak megfelelő határok között ilyen elnéző a közvélemény. Tóth Jó­zsef nagyhalászi fiatalember azonban meglehetősen sajátos módját választotta a szórakozás­nak. Miután sikerült neki már korán reggel italos állapotba ke­rülni, gondolt egyet és délelőtt besurrant az egyik ibrányi la­kásba. Valószínűleg pontosan akarta tudni, mikor köszönt be nek mentén elkerekezett. Észre­vette, hogy valaki ott gyalogol előtte. Megk özelítette a ki len c- venegy (!) éves G. Andrást, rá­kiáltott: „pénzt, vagy életet!”. Az idős ember nagyon megijedt, úgy reszketett, hogy alig bírt megállni a lábán. Fokozta a sértett félelmét, hogy Tóth egyik kezét a zsebében tartotta, s ar­ra gondolt, fegyver van támadó­jánál. Megmondta a fiatalember­nek: a belső zsebében van két­száz forint. Ekkor a vádlott be­nyúlt a kabátjába, és kivette a pénzt. A teljesen megfélemlített idős az új év, ugyanis innen csak ember kérte, hogy legalább úti­órákat emelt el. Közel kétezer forintnyi kárt okozott egy-egy férfi és női karóra valamint az asztalon lévő kvarc ébresztőóra ellopásával. Délben meglátott egy gazdátla­nul heverő biciklit a kocsma előtt, felült rá, és a vasúti sí­költségre hagyjon nála pénzt, mivel a lányához szeretne utaz­ni. Tóth erre visszaadott tíz fo­rintot, felült a lopott kerékpár­ra és Nagyhalászba hajtott. Pechjéré, a tulajdonossal talál­kozott aki visszavette tőle a jár­művet. Tóth nagyon nem szeret­hetett gyalogolni, mert két óra sem telt el, már újra elemeit egy biciklit, most a nagyhalászi kocsma udvaráról. Hazament ve­le, majd nemsokára felült a lopott holmira és bement a fa­luba cigarettáért. Ebben az év­ben ez volt az utolsó két keré­ken megtett útja. Megállították a rendőrök, s hamarosan kide­rültek délelőtti tettei. Tóth Jó­zsef őrizetben volt kénytelen el­tölteni újév napját. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvár! Imre tanácsa két­rendbeli lopás vétségéért és rab­lás bűntettéért három év bör­tönre ítélte Tóth Józsefet. (A második kerékpár ellopása csak szabálysértésnek minősült, mi­vel ezer forintnál kisebb értékű volt.) Mellékbüntetésként három évre eltiltották a közügyektől, s elrendelte a bíróság a vádlott kényszergyógyítását is. Az ítélet jogerős, (p.) *' [Kll ÜT w ESj MEGYEI IAP0KBAN OLVASTOK PETŐFI NÉPE Otthont kapott a szőlőtudo­mány az ország egyik legna­gyobb kertészeti megyéjében, Bács-Kiskunban. Kecskemét határában, Kisfáiban elké­szült a kutatók székháza, és rövidesen befejeződik a hoz­zá kapcsolódó laboratórium is. Héthektáros kertjében szőlőarborétumot alakítanak ki, ahol a régi fajtákon kívül helyet kapnak a legújabbak is. A bemutató ültetvény a hagyományos és a legkorsze­rűbb művelési formákat is szemlélteti. A Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézetének kecskeméti állomásán nem­csak a homoki szőlőtermesz­tés jelenével és jövőjével foglalkoznak, hanem a teljes hazai szőlőtermesztést koor­dinálják. Kijelölték a jövő borszőlőiéinek hibridjeit: ezek közül a Blanka, a Ka­rát, a Zenit, a Zengő kapott máris törzstelepet a történel­mi borvidéken. Boruk színe és „testessége” versenyképes a nemzetközi piacokon, illa­tuk, zamatuk is különleges. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A Buláta név ma még a szakemberek számára is ide­genül cseng, pedig lehet, hogy ez az új termék nagy karriert fut be: ez ugyanis a harmadik olyan sütőipari adalékanyag, mely lehetővé teszi a gyengébb minőségű búzafajták tulajdonságainak javítását. A nagy enzimakti­vitású, csíráztatott búzából előállított őrlemény hatására a péksütemények gyorsabban pirulnak, bélzetük minősége jobb lesz. A napokban pékek és kutatók találkoztak Szol­nokon, hogy megismerkedje­nek az új adalékanyaggal. Az új termék — hasonlóan a má­sik két adalékanyaghoz — képes pótolni az eddig kül­földről beszerzetteket. Elő­állításához a korábbinál 75 százalékkal kevesebb dollá­rért vásárolható segédanyag­ra van szükség. CSONGRÁD MEGYEI HÍRLAP Tavaly készült el a Medi­cor makói gyárában egy so­rozat az orvosi mozgóbútor- családból. Az új gyártmány harmincféléből áll: műszer - és dobozszállító kocsiból, in­fúziós és nagyméretű mű­szerállványból. Modulrend­szerű, variálható, mely köny- nyen összeilleszthetővé és praktikussá teszi. A gyár az elkövetkező időszakra több száz darabra kapott megren­delést, ez bizonyítja a nagy érdeklődést. HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ Debrecen 54 óvodájába 10 ezer kisgyermek jár. Az óvo­dai nevelés programjának fontos része az egészséges ’-életmódra nevelés, a testne­velés. A délelőtti foglalkozá­sok mellett az egész nap fo­lyamán tartanak a gyerekek­nek lazító tornát, játékot, többnyire a szabad levegőn. Tizenkét helyen tornaterem is épült, az Újkerti Nevelési Központban pedig az uszodát is birtokba vehették a gyere- kck VAS NÉPE Leltároznak a kámoni ar­borétumban. Öt—tíz évente szokták felmérni az arboré­tum állományát, háromezer­féle fát, bokrot, cserjét, ami darabszámra sem csekély, körülbelül hatvan—hetven­ezer. Eltelik egy pár év, míg az óriáskert minden szegletét fölülvizsgálják s egyeztetik a térképeken, listákon törzs­könyvezett növényeket. Ilyenkor azt nézik meg elő­ször is, megvan-e még, s ha igen, volt-e beteg, mennyit fejlődött egy különleges nö­vény. Ilyenkor szokott kide­rülni, mit loptak, mit ron­gáltak meg jóvátehetetlenül az arborétumban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom