Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

Krúdy-premier Bár szakmai berkekben nem ősbemutatóként jegy­zik a Rezeda Kázmér szép élete tegnap esti premier­jét, nekünk, nyíregyháziak­nak azonban egy kicsit an­nak számít: a Móricz Zsig- mond Színház színpadán bolyongó Rezeda hírlapíró úr ugyanis, szülőatyja, Krú­dy Gyula személyében in­nen tódult útnak, hogy a századforduló táján a régi szép Budaipestet meghódít­sa. A színpadi játék leplek­kel takart limlomjai, bábú- emberei 1914-be viszik visz- sza a nézőt, amikor „Pest a fulladásig jóllakott gyö­nyörrel, bűnnel, étellel és itallal” — a háború előes­téjén. Krúdy Gyula műveiből Kapás Dezső, a Vígszín­ház rendezője állított szín­padra kétrészes játékot, megzenésített Ady-versek felhaszná Lsá val. Rezeda Kázmér szerepét Bárány Frigyes alakítja, a regé­nyes fiatalember: Vitai András, a beteg úriember: Holl István. A további fcíbb szerepekben Szabó Tündét, Máté Etát, Petényi Ilonát, Hartmann Terézt, Gerbár Tibort és Kovács Gyulát láthatjuk. Zenéjét Darvas Ferenc szerezte, a zenei ve­zető: Tomasovszki Pál. Ven­dégművészek tervezték a jelmezeket és a díszleteket, a kosztümök Jánoskuti Márta tervei alapján ké­szültek, a színpadkép Fe­hér Miklós munkája. A tegnap esti bemutató után két nap pihenő következik, s legközelebb kedden kerül a közönség elé. Képünkön: Bárány Frigyes és Hart­mann Teréz. (Elek Emil fel­vétele) Ravasz tavasz A tavasz ravasz — tartja a mondás. Az elmúlt hét időjá­rása igazolja ezt. Hétfőn, kedden fokozatosan kitisztult az ég, szerdán az átmeneti felhősödés ellenére emelke­dett a hőmérő higanyszála. A napi átlaghőmérséklet elérte a 15,3 fokot. Ez mintegy nyi­tánya volt a csütörtöki kel­lemes tavaszi időnek. A hő­mérséklet tovább emelkedett. Egész nap ragyogott az ég, a melegen tűző nap a téli ka­bátok, sálak sutba dobására csábított. A hirtelen jött hidegfront figyelmeztetése kíméletlen volt. Szombat hajnalra fa­gyott, talajmentén —6,2 fo­kot is mértek a nyíregyházi meteorológiai állomáson. A szél éjszaka mérséklődött, tegnap újra megerősödött és időnként viharossá fokozó­dott. A meteorológiai intézet előrejelzése szerint vasárnap is marad a napfényes, ám hideg idő. A szél élénk lesz és talajmemti fagyok várha­tók. Az előlegezett egynapos tavasz böjtje tartósnak ígér­kezik. Tegnap megkezdődtek a megyei diáknapok eseményei Nyíregyházán. Hat helyszínen, hét kategóriában mérik össze tudásukat a különböző művészeti ágak kedvelői és művelői. A legjobbak gálaműsora ma délelőtt tízkor kezdődik a Megyei és Városi Művelődési Központban. Képünkön a kisvárdai Bessenyei gimnázium néptánc- csoportja. (Jávor László felvétele) Az első nyíregyházi villanykép-színház Ti kai író Rudi nasz lett Támad i A II az „A Kurgánban keres gyógyulást: Nagymama j lekvárja Kelet­agyanrszag AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. évfolyam, 61. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. március 13., vasárnap ZÖLDSÉGDIVAT '83: BROCCOLI, CUKKINI Hogy megszólalt-e vajon a pacsirta, a havat elűző ta­vasz közeiét jelezve, azt bi­zony ezen a télvégen, főleg a városi aszfalton aligha fi­gyelhettük meg, hiszen hó­ból még a földekre is alig ju­tott. Nem sokat fázhattak az Szabolcsi termékek Nyugat-Európába erdő vadjai, madarai sem, enyhe telünk volt. Talán ez az oka, hogy idén a boltok­A hűtőipar a még mele­gebbre várt. Kicsit különös, tálán ez a faggyal, hideggel jegyben járó iparágtól, de a Magyar Hűtőipar miskolci gyárának a korán érkező ta­vaszi meleg éppen olyan el­engedhetetlenül szükséges mint a gyár jókora hűtőkam­ráiban uralkodó sarkvidéki fagy­Szombaton a miskolci gyár­ban Szarka József a temelte- tési osztály vezetője a belg­rádi időjárási előrejelzést böngészgetve fogad. Az eny­he januárra, februárra szóló rész bevált, s a március 10— 12. környékére jelzett mí­nusz 5—6 fokos fagyok elma­radtak. Ami a hűtőiparban dolgozók nyelvén annyit je­lent, hogy holnap március 14-én a tervezett­nél egy héttel korábban kezdődhet a zöldborsó vetése, hiszen a talaj hőmérséklete a legtöbb helyen már eléri a borsó földbehelyezéséhez szükséges 3—5 fokot. A miskolci gyár és Szabolcs megye termelőszövetkezetei között az együttműködés évek óta hagyományosan jó­nak mondható. A gyárban feldolgozott zöldség- és gyümölcsfé­lék 60—70 százaléka Sza­bolcs megyéből kerül Mis­kolcra. A javarészt Nyugat-Európá­ba exportált zöldborsónak például több, mint a felét, nyolcszáz hektáron, a tisza- dohi, tiszadadai szövetkezetek termelik meg. A külföldön oly kedvelt ce­ruzabab javarésze a nyírte­leki, leveleki, ajaki tsz-ekből utazik Miskolcra, hogy rnély- hűtve folytassa útját a fo­gyasztóhoz. Ennek a 10—12 centiméter hosszú, valóban a ceruzához hasonló bab­nak évről évre mind na­gyobb Nyugaton a kereslete, a termelők is szívesen foglal­koznak vele, mert viszonylag kis területen nagy menyiség- ben terem, ráadásul a hűtő­ipar 18 forintot fizet kilójá­ért. Rakamazról vágott babot küldenek idén Miskolcra, mintegy 800—1000 tonnát, ami a gyár szükségletének körülbelül a felét teszi ki. A hagyományos zöldségfé­lék mellett évről évre jelent­kezik a hűtőgyár új termékek­kel is. Ügy tűnik, a zöldség­divat — ha nem is olyan gyorsan és gyakran mint a hölgyek ruhadarabjai vál­toznak — de követi a táplál­kozási szokások változását. Broccoli, cukkini (tok- nborka), a magyar fülnek egyelőre idegenül hang­zó nevek, pedig az előbbi, talán legin­kább a karfiolhoz hasonlítha­tó, levesnek, köretnek való ■zöldségből már több mint 10 éve exportálnak Miskolcról a tőkés országokba. A nagy­üzemi termesztés megkezdé­sét természetesen kísérle­tek kell, hogy megelőzzék, a broccoli esetében például a tiszanagyfalui tsz jár az élen, jelenleg pedig a székelyiek, ajakiak, raka- maziak, vasmegyeriek a legnagyobb termelők. A kísérleti termesztéshez a vetőmagot ingyen adja a hű­tőipar a termelőknek, ám a szerződésben foglalt ár sze­rint vásárolja fel a terméke­ket. Idén a gyökérpetrezselyem termesztési kísérletben a székely! tsz, a póréhagymá­ban az ajakiak vesznek részt. Utóbbiaknak például két kiló, tizenkétezer forint ér­tékű vetőmagot küldtek, s az egyhektáros termőterület­ről betakarított három centi átmérőjű, 30 centi hosszú fe­hér hagymahús kilójáért pe­dig 12 forintot fizetnek. Az ajakiak póréhagymából idén körülbelül 10—12 tonnás ter­mésre számítanak. Mind keresettebb termék a holland, amerikai vető­magból előállítható hámo- zatlan, uborka, amelynek zöld héja nem keseredik, sőt olyan vékony, hogy az uborka há- mozás nélkül is fogyasztha­tó. A termelők a hűtőipartól nemcsak kedvezményes áron kapják a különleges vető­magvakat, de az öt évre szóló szerződé­sekben termésükre átvé­teli garanciát is kapnak. Ezen kívül pedig fejlesztési alap juttatást is nyújt a hű­tőipar termelőinek, a szabol­csiaknak idén több, mint öt­millió forintot, amit a szö­vetkezetek gépvásárlásra for­díthatnak Bár a hűtőházban feldol­gozott termékek javarésze tőkés exportra kerül, marad belföldi fogyasztás kielégí­tésére is. (Magyarországon az utóbbi háírom évben egy főre jutó mirélitfogyasztás egy kilogrammról három kilóra emelkedett.) Miskolcról hetente három­szor szállítanak a mind ke­resettebb mirehttermékektoől Szabolcsba, Nyírbátortól Zá­honyig. Csendes Csaba ban is hamarabb jelentek meg a húsvéti előkészületek kellékei: a színes tojásfestő lapokat már hetekkel ezelőtt kirakták, s most, a napokban már a csokoládéfigurák kö­zött is válogathatunk. Kis­csirkét, kisbárányt, s legin­kább csokitojást hoz újabban a húsvéti nyuszi, ami termé­szetesen ugyancsak csokolá­déból készül. A mai gyere­kek, akik eleven nyulat igen ritkán látnak, természetes­nek tartják ezt az új szokást — / kényelmes, egyszerű, „csak” pénzbe kerül. Van­nak azonban családok, mely­nek idősebb hölgytagjai fel­tétlenül ragaszkodnak a ha­gyományos húsvétváráshoz, azaz, idejében összeszedik a festeni való tojásokat, kivá­logatják a legszebbeket, s jó­kor megfestik, hogy legyen idő mintát írókázni, karcolni, viaszolni, s ami ebben talán a legfontosabb: megtanítják minderre a kis bakfisokat, az első udvarlót váró fiatal leá­nyokat. Nézem a naptárt: még három hét és itt a nyu­szi. Kezdhetjük a festékes fazekakat előkészíteni... NAGYCSERKESZEN IS Szombaton vetették volt a téli csapadék, de most még elegendő a csírá­záshoz. A nagycserkeszi termelő­szövetkezet 366 hektáron vet az idén tavaszi ár­pát, és ebből 246 hektáron vetőmagnak valót aratnak majd. A nagy teljesítmé­nyű IH 6200-as vetőgép na­pi negyven hektárral növeli a bevetett területet egy nagy és jő minőségű termés megalapozásához. az árpát A hét elején, közepén még csak néhány helyen, a vé­gén pedig csaknem minde­nütt elindultak a vetőgé­pek a borsónak, tavaszi ár­pának szánt táblákon. Az első napokban számottevő teljesítményt még nem le­hetett várni, hiszen be kel­lett állítani a gépeket, és most jöttek ki a rejtett hi­bák, de szombaton és ma már teljes gőzzel ment a munka. El is kél a tempós kezdés, mert tavaszi kalá­szosokból hat és fél ezer hektáron keli elvetni ide­jében a magot. — Az idén az áprilisi ár­pának tényleg a zsákban kell maradni — tudtuk meg Tomasovszki Jánostól, aki a nagycserkeszi határban irányítja a vetést. — Nagy­szerű magágyat lehet ké­szíteni — morzsolgatta a kezében a porhanyós föl­det. — Gyorsan- be akar­juk fejezni ezt a munkát, mert ideális a talaj nedves­ségtartalma a gyors kelés­hez. A szokottnál kevesebb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom