Kelet-Magyarország, 1983. március (43. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. március 26 GMK-K ARANYKORA Ki mossa a KRESZ-táblákat? A toronykarbantartástól a mélyépítés tervezéséig, az alpinista hegymászó tecnikát is felvonultató tisztítástól az épületszigetelésig igen változatos igényeket jelentenek be a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. Műszaki Osztályán gazdasági munkaközösség létrehozására. A múlt év január elsejétől alakíthatnak a vállalatok és a magánszemélyek gazdasági munkaközösséget és az elmúlt évben ötven engedélyt adott ki a megyeszékhely tanácsa építőipari, közlekedési és műszaki feladatok ellátására. Legtöbben mellékfoglalkozásként és csak kevesek merik főállásban vállalni a kockázatot. Annál nagyobb viszont a kereslet az épületszigetelők iránt: a Falkit elektrofizikai és kémiai eljárásokkal tíz évre garantálja az épület hő- szigetelését. Nagy forgalmat bonyolít le az Unitas és az Optimál, akik épülettervezéssel, sokszorosítással foglalkoznak. Városépítési, műemlékvédelmi és tervezői feladatokat vállalt a Nyírterv gazdasági munkaközössége, a Nyírteam. Igen érdekes szerep jut a mélyépítés tervező gmk-nak: ők tisztítják Nyíregyházán a KRESZ-táblákat, festik fel az útburkolati jeleket, és helyezik ki az új közlekedési táblákat. Sláger „II számírás története" Sfiikerkönyv lett a Gondolat zsebkönyvek sorozatában decemberben megjelent A számírás története, amely tóét nyíregyházi matematikius munkája. A szerzőpáros: dr. Füep László docens és Be- reznai Gyula tanszékvezető főiskolai tanár, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola pedagógusai. Ez az első olyan könyv, amely magyar nyelven bemutatja a számírás történetét, de világnyelveken is ritkaságnak számít. Hogyan született az ötlet, a könyv? — Írtam egy cikket hasonló címmel a Természet Világa című folyóirat által meghirdetet pályázatra, mellyel II. díjat nyertem — mondja Fi lep László. — Ez adta az ötletet Szerzőtársnak megkértem Bereznai Gyulát, aki hasonló témával foglalkozott és a német nyelvű szakirodalomban járatos, így született a könyv. Egymásra talált a kiadó és a két szerző. Megkapták a megbízatást, s hozzáláttak az anyag gyűjtéséhez. Egy év alatt asztalra tették a kéziratot, elkészült a 128 oldalas könyv. Érdekessége, hogy három lektora is volt. Egy matematikus, egy nyelvész és egy ókor-történész. „Laikusnak” is hasznos olvasmány. Ismerteti a szám- rendszerek felépítését, végig követi a számírás történetét a kezdetleges számrovásoktol egészen a mai modem hindu- aralb számírásig. Hivatkoztak munkájukban a szerzők dr. Csallány Dezsőre, a nyíregyházi levéltár egykori tudós igazgatójára is, aki a magyar számrovásról kiderítette, hogy avar eredetű. A számírás története című könyv 17 fejezetből áll, s kb. 30 számírásfajtát ismertet képekkel, táblázatokkal illusztrálva. Nem kíván különösebb matematikai képességet, olyan olvasmány, amely bővíti az emlber ismeretét, általános műveltségét. Filep László most egy újabb érdekes könyvön dolgozik. Megírja a játékok matematikai elméletét, amely a középiskolai szakköri füzetek sorozatban jelenik meg 1984- ben. (farkas) Több szintes, földbe süllyesztett Sok a garázs — mégis kevés Hamarosan 2 ezer garázs gazdája lesz Nyíregyházán a Lakás-, Garázs-, Üdülőépítő és Fenntartó Szövetkezet. Bár az .utóbbi időszakban az ország nagyvárosai kpzülijt épült a legtöbb „autólakás”, és az idén is sokat át fognak adni, még mindig csak az igények egytizedét tudják kielégíteni. Mint Diczkó Józseftől, a szövetkezet elnökétől megtudtuk, alapvető javulásra sajnos nem is lehet számítani. A legfőbb gátló tényező, hogy nincsen elegendő területe a városnak erre a célra. A városrendezési terv készültekor még nem lehetett felmérni reálisan a szükségletet, hiszen azóta rohamosan nőtt a megyeszékhely lakóinak, s így a kocsiknak a száma. Az eredetileg tervezett több szintes garázsok pedig túlságosan drágák lettek volna. A meglévő lehetőségeket azonban igyekeznek maximálisan kihasználni. A Szamuely téren százhúsz, a Kodály Zoltán utcán húsz garázst szeretne átadni az idén a szövetkezet. Megkezdték a területelőkészítést a Törpe utcára tervezett kétszázötven garázs építéséhez is. Beadták már az építési engedély iránti kérelmet a Kun Béla utca 22—26. előtti területre. Készülnek a tervek a Kossuth utcai tízszintes házak mögötti részre és a Keleti-lakótelepre is. A Ság- vári-lakótelep minden lakásához (mintegy százötvenhez) készül garázs, a Korányi Frigyes utcán száznegyven lakást adnak át így. Komoly gondok vannak a 19. számú lakókörzetben, mivel itt csak a lakások hatodrésze épül garázzsal, a szint alatti építkezést a magas talajvíz akadályozza, sorgarázs építésére pedig nincsen terület. Az Üj városban szint alatti (földbe süllyesztett) garázsokat terveznek. A hatodik ötéves tervben itt ezernyolcszáz lakás épül, hozzávetőleg háromszáz gépkocsival kell számolni, ezért a garázsok tetején parkolóhelyet alakítanak ki. A Törpe utcai sorgarázsok építése a tagok munkájával valósul meg. így harminc—harmincötezer forintba kerül majd az autótulajdonosoknak. (Ebben az összegben a tartós földhasználati díj is benne van.) Többe fog kerülni a Szamuely téri autósoknak, mi✓ A nyíregyházi Keleti-lakótelepen a Család utca szomszédságában még nem garázsok, hanem 200 autót befogadó parkoló építéséhez kezdtek, ez is nagy segítség az autósoknak. (jávor) vei itt statikai okokból támfalat kell építeni, s ezt a szövetkezet szakemberei végzik. A legdrágább megoldás a földbe süllyesztett garázs, 80—100 ezer forintba kerül, viszont több helyen (a Kun Béla utcában, a Kossuth utcán) másként nem oldható meg az építkezés. A szövetkezet elosztási szabályzat alapján dönt az igények kielégítésének sorrendjéről. Elsőbbséget élveznek a közelben lakók, azok akiknek a munkaköréhez szükséges a kocsi, a többgyermekesek és természetesen a jelentkezési sorrend is fontos szempont. (papp) A Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetnél 1300 darab tavaszi dzseki varrását fejezték be a napokban. Képünkön két diva' tos modell. Már megkezdték a téli tollbetétes overallok gyártását is, amelyekből 20 ezer darabot szállítanak NSZK megrendelésre. Újabb üzletek Nyíregyházán Szolgáltatók a „pirosában Ami a kereskedelmi hálózat bővülését illeti, panaszra komoly okuk az idén sem lesz a nyíregyháziaknak, hiszen számos ABC-áruház, szolgáltató bolt nyílik, vagy van már olyan stádiumban, hogy a megyeszékhely lakói belátható időn belül birtokba is vehetik. Elkészült és a belső munkálatoknál tart a Kossuth utca elején a dombház földszintjén egy hatszáz négyzetméteres húsáruház, melyet az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat és a húsipari vállalat üzemeltet majd, s ahol a gyors és kulturált étkezést szolgáló bisztró is megnyílik. Az Iskola utca és a Szarvas utca sarkán épülő ház földszintjén ősszel nyílik a csemege áruház. A nyolcszáz négyzetméteres üzlet fenntartója a balmazújvárosi Lenin Termelőszövetkezet lesz. Ugyanebben a háziban egy Zöldért-zöldségbolt, továbbá egy Patyolat-felvevőhely és egy fodrászszalon szolgálja majd a környék lakódnak jobb ellátását. Az irodaház mögötti „piros” házban több, kis alapterületű, jórészt magánkézben lévő bolt is megnyílik. Lesz itt órás, fodrász, trafikos és három divatáru-kereskedő, de találhatunk majd ezen a helyen „Tempó”-felvevőhe- lyet és barkácsműhelyt is. Folyamatosan javul az új lakótelepek ellátása. A Szamuely téren műszakilag már ebben az évben elkészül a 600 négyzetméteres ABC- áruház és a szolgáltatóház, melyeikben 1984 tavaszán indul majd meg az élet A város igyekszik a legújabb „gyermekről”, Üjvárosról is gondoskodni. Készülnek az ezer négyzetméteres ABC- árulház és a 800 négyzetméteres étterem kivi teld tervei. Maguk a létesítmények 1985- ben nyitják majd meg kapuikat. Az említett újvárosi üzletek a városrész kereskedelmi alközpontjában kapnak helyet, ahol ezeken kívül zöldségbolt, virágüzlet és szolgáltatóház is található lesz, benne Batyolat-felvevőhely- lyel és Gelka-szervízzel. SZIVONÖ, SZAKAJTÓ Kemencemeatés Dombrádon A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat legöregebb kemencéje Dombrádon üzemel. Ezt még az 1930-as években építették, s mint hírlik, a környék legfinomabb kenyerét ma is ebben sütik. Ez az úgynevezett magyar-kemence közvetlen tüzelésű, mely azt jelenti, hogy a kemence szájába, a sütőtérbe rakják be a-Jüzelőt: kórót, nádat, szárat, nyesedéket, s amikor ki- fűtötték a kemencét (2—2 és fél óra) a parazsat, a hamut szivonóval kihúzzák és a forró kemencébe, tehát ugyanoda vetik be a kenyeret ahol korábban a tűz égett. Ezt a megoldást használták már időszámításunk előtt is, s Pompej ban ma is láthatók a magyar-kemencékhez hasonlók a pékek utcájában. Ennek a házi formája a sokat emlegetett búbos kemence. Bár a dombrádi kemence eredeti állapotában megmaradt, a fa- és a széntüzelést azonban olajjal váltották fel, s ebben a kemencében sütik az úgynevezett nagy parasztkenyereket. A dombrádi „búbos” ma is üzemel, naponta kb 20— 25 mázsa kenyeret sütnek benne, s igen kedvelt más vidéken is. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat már korszerűsítette sütőüzemeit, s épül a modern kenyérgyár is Nyíregyházán. A dombrádi kemencét azonban eredeti állapotában hagyják meg, de gondoskodnak állagának megóvásáról, bemutató és oktatási célt is szolgál. Itt tanítják a mesterségre a fiatal pékeket, de egyben sütőipartörténeti jelentősége is van. Megőrzik a pékmesterség ősi szerszámait, eszközeit, a sütőlapátokat, a szi- vonót, a szakajtókat és a bevetéskor . használt mécseseket. (f. k.) Utazóknak, turistáknak Útlevél a biztonsághoz Áprilisiban, májusban rendszerint megnő a magyarországi határátkelőhelyek forgalma, beindul a szokásos idegenforgalom. A biztosítónál immár hagyomány, hogy a turistaszezon kezdetén tájékoztatják az utazni szándékozókat azokról a biztosítási tudnivalókról, lehetőségekről, amelyekre a szabadságukat külföldön töltő honfitársainknak feltétlenül szükségük lehet. Idén március 25-én, a BNV területén, az „Utazás ’83” kiállításhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón Szabó Imre ügyvezető igazgató ismertette az idegenforgalommal kapcsolatos biztosítási lehetőségeket. Elmondta, hogy a külföldre utazó magyar turisták többféle biztosítás közül válogathatnak. A tárgyalóteremből Vadkacsa helyett juhászkutya Pényesldtke és Komoró között legelt e hajnalon Szerdahelyi József egyéni gazdálkodó juhnyája. Maga Szerdahelyi nem volt jelen, a kislányát vitte ki gépkocsival a tomyospálcai állomásra, ezért bojtárját, Györkös Károlyt bízta meg, hogy felügyeljen a juhakra. Györkössel együtt őrizte a nyájat Szerdahelyi négyezer forint értékű, nyájőrzésre betanított németjuhász kutyája is. E napon, szeptember 4-én Almási István 48 éves zsűrid szobafestő kisiparos ismeretlen társával vadkacsázni indult a saját tulajdonában lévő ZM 34—52 rendszámú sárga 1500-as Ladával. A gépkocsit az ismeretlen vezette, mellette ült Almási. Vadkacsázni lehetett ekkor egyénileg is meghatározott napokon, és mivel Almási a tuzséri Kossuth Vadásztársaság tagja, van két 12-es kaliberű vadészpuskája. Mikor Almásiék a dülő- úton a juhnyáj közelébe értek, a juhászkutya elébük ment a tarlóról. Almási a nála lévő, de ismeretlen személy tulajdonát képező 16-os kaliberű vadászpuska csövét a lehúzott ablakon keresztül kidugta, és azzal a kutyát lelőtte. Kiszállt a gépkocsiból, s a kutya tetemét egy közeli bokorba vitte. Györkös felelősségre vonta a tette miatt, Almásiék azonban eltávoztak a helyszínről. Györkös elmondta az esetet a hamarosan megérkező Szerdahelyinek, leírta a gépkocsit, a tettes őszes férfit, Szerdahelyi pedig érdeklődött, kinek van sárga, az alján feketére festett 1500-as Ladája, amelyen csomagtartó is van a tetőn. Megtudta, hogy Almásinak, s Szerdahelyi még aznap fölkereste. Hol volt hajnalban? Almási szerint vadkacsázni, Szerdahelyi erre felelősségre vonta a kutya miatt, Almási pedig azzal védekezett, hogy mint vadásztak, jogában van lelőni. Hamarosan Györkössel tért vissza Szerdahelyi, s a bojtár fölismerte a hajnali eset tettesét. A vadásztársaságban valóságos nyomozás indult, ki követhette el az őrző kutya lelövését. A legnehezebb az volt, hogy Almásinak 12-es kaliberű fegyvere van, a kutyát viszont — tanúság rá a megtalált fojtás — 16-os kaliberű fegyverrel lőtték le. De hát a vadászok gyakran használják egymás fegyverét ... Almása bíróság elé került, s azt is tagadta, hogy azon a hajnalon ott járt volna, csak hét órakor kelt, s halat fogni indult. A Ladája kétségtelen olyan, amilyent leírtak, de ő a kutyát nem lőtte le. A bíróság a többi bizonyítékot fogadta el és nem Almása védekezését, s őt rongálás miatt hétezer forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. (t. s.) Az elmúlt években nagyon népszerű volt, a tőkés országokba utazók körében, a napa öt forintért kiváltható betegség-, baleset- és poggyászbiztosítás. (A díj 30 napon túli kmnitartózkodós esetén napi tíz forintra emelkedik.) A szocialista országokba látogató magyarok — mivel ezekben az országokban az ingyenes orvosi és kórházi kezelést államközi szerződések szabályozzák — a napi három forintos díjú balesetés poggyászbiztosítást vehetik igénybe. Külön foglalkozott a tájékoztatás az autós turistákkal. 1980. szeptember 1-én új Casco-változatokat vezetett be a biztosító, ezek a szerződések előnyös feltételeket tartalmaznak a külföldön karambolozó magyar autósok számára. Megtérítik például az autósnak és a gépjárműben utazóknak a hazatérési költségeit — gyorsvonat II. osztályú áron, ha biztosítási esemény következtében használhatatlanná vált gépjárművét javítás, vagy haza- szállítás céljából kénytelen külföldön hátrahagyni. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál a díjfizetés megszűnése ellenére nincs változás: a magyar rendszám és a H országjel Európa valamennyi szocialista országában, valamint Görögország, Törökország, Spanyolország, Portugália és Iz- land kivételével minden nyugat-európai országban elegendő a biztosítás igazolására. A zöld kártyát csak azoknak kell kiváltaniok, akik az említett öt államba szándékoznak utazni. Szó volt a tájékoztatón a vonaton, autóbuszon, hajón és repülőgépen utazók biztosítási lehetőségeiről is.
