Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-01 / 26. szám

1983. február 1. Kelet:Magyarország 7 TUDOMÁNY I TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Számítógép a vállalatirányításban Beszélgetés Mesterházy Mártával, a Volán 5-ös Vállalat számítástechnikai osztály­vezetőjével 1980 októberében telepítették a Volán nyíregyházi 5. sz. Vál­lalatnál a TPA—1140 kis- számítógépet. Ez a gép, a zá­honyi MÁV-számítóközpont nagy teljesítményű gépei után, 256 Kbyte kapacitásá­val, 20 Mbyte lemezkiépítés­sel és két mágnesszalagegy-. séggel akkor a megye legna-. gyobb számítógépe volt. En­nél nagyobb gépet azóta sem helyeztek üzembe Szabolcs- Szatmárban. Hasonlók tele­pítése a közeljövőben várha­tó. — Miért volt szüksége a Volán nyíregyházi vállalatá­nak számítógépre? Megvan­nak-e a feltételek a kihasz- nálására, a szakszerű fize- meltetésére? valósítására alkalmas. A hozzá csatlakoztatható és munkahelyekre telepíthető terminálok révén közvetlen kapcsolatba kerülhet a ter­meléssel, a forgalomirányí­tással, javítás-karbantartás­sal. — Milyen tapasztalatokkal bályozók korában hasznos segítség a felső szintű veze­tésnek. Közben kinőttük a gépet, 1983. I. fél évében az operatív memóriát a négy­szeresére bővítjük. A lemez­kapacitásunk már 60 Mby­te, és kell még több is. szolgált a gép? Hogyan hasz- — Hogyan léptek előre a számítógép hasznosításában? — Vállalatunk tröszti vál­lalat, 1968 óta a Volán Tröszt Budapesten működő számí­tástechnikai intézetén — Vo­lán Elektronikán — keresz­tül kapcsolatban volt a szá­mítástechnikával. A gyakor­latban ez gépi adatfeldolgo­zást jelentett, mely ugyan kiterjedt az anyagelszámolás, menetokmány-feldolgozás, műszaki információ stb. terü­letére, végül is azonban a vállalatnál csak a feldolgo­zások első fázisa történt: a sokféle bizonylat kódolása, az adatoknak a gép számára érthető formába alakítása, valamint az adatrögzítés lyukszalagra. A vállalat vezetősége úgy döntött, hogy kis számítógép alkalmazásával a közvetlen termelésirányítást támogat­ja. Másrészt sok olyan fehér foltja van a vállalati gazdál­kodásnak, amelyek gépen történő megoldásával a szak­területek igényeit lehet ki­elégíteni. Így kezdődött. — Miért éppen a TPA— 1140 típusú gépet találták al- kalmasnak e feladatok meg- oldására? — A Volán Elektronika választotta ki jó szemmel ezt, a licenc alapján a KFKI- ban gyártott géptípust azzal a céllal, hogy a Volán me­gyei vállalataihoz egyet-egyet telepítve országos számító­gép-hálózatot hozzon létre. Az első gép hozzánk került. Ez a gép egyébként kifeje­zetten a vállalati célok meg­nosítják? — Tapasztalat akad már bőven. Igaz, nem volt diadal­menet, míg 1982 végéhez értünk. Számítástechnikai szervezési, üzemeltetési ta­pasztalatok nélkül, a számí­tástechnikai kultúrától még nem „fertőzött” szűkebb és tágabb környezetben néhány lelkes emberrel kezdtük a munkát. Mindent egyszerre kellett csinálni. Több évre szóló, rendszerszemléletű stratégiát kidolgozni és azt lebontani úgy, hogy már a mai feladatokon dolgozhas­sunk. Jól képzett, lelkes, fi­atal szakemberekkel megis­mertetni egyrészt a gépet, az operációs rendszert, hogy egyáltalán dolgozhassanak, főként pedig a vállalatot, amelynek ismerete nélkül öncélú a számítástechnika. — Az első fél év tanfo­lyamokkal, dokumentációfor­dítással, tanulással telt el, aminek melléktermékeként kisebb, egyszerűbb, de hasz­nosítható programokat készí­tettünk. Megtaláltuk a leg­hatékonyabb módszereket, a legalkalmasabb program­nyelveket, kialakultak az együttműködés formái a a szakterületekkel. Ahová betört a számítógép, a kez­deti idegenkedés után ma már örülnek neki, újabb és -újabb igényeket támaszta­nak. — A rövidebb átfutású rendszerek kidolgozása után (pl. személytaxi-elszámolás, személyzeti, munkaügyi rend­szer, egységdíj-kalkulációs programok, gépjármű-nyil­vántartás) nagyobb lélegzetű feladatokat oldottunk meg: munkaruha-nyilvántartás és -igénylés, szigorú számadá­sú okmányok kezelése, üzem­anyag-elszámolás, bérszám­fejtés stb. — Stratégia ’82 címmel futtatjuk jövedelmezőség, eredménytervezési progra­munkat, ami a változó sza­Koncepciónknak' megfele­lően a termelésirányítás in­goványos talajára jutottunk. Sok nehézségnek nézünk elé­be, megrögzött szokások le­küzdésére lesz szükség — egy olyan világban, aminek változásaira folytan számíta­ni kell. — Készítjük a gép­kocsivezetők vezénylésének rendszerét, és a város külön­böző pontjain lévő úgyneve­zett decentrumokban szeret­nénk kidolgozni a számítógé­pes forgalomirányítási rend­szert. Ennek előnyét az uta­zóközönség érezné elsősor­ban, azonnali intézkedést tesz lehetővé késés vagy meghibásodás miatt kima­radó járatok esetén. Tovább­lépünk a zárt üzemanyag­elszámolás, a műszaki ter­melésirányítás területén is — fejezte be Mesterházy Márta osztályvezető. F. K. FEBRUÁR 1-28 ig Eg)res típusú kerékpárok ENGEDMÉNYES VÁSÁRA! AJÁNLATUNK Túra női kerékpár Csilla camping kerékpár Szovjet fiúkerékpár 2350,— Ft helyett 3150,— Ft „ 970,— Ft „ 1900,— Ft 2550,— Ft 750,— Fi AMÍG A KÉSZLET TART! KERESSE FEL: NYÍREGYHÁZÁN: a Zrínyi Ilona utcai Járműboltot, KISYÁRDÁN ÉS MÁTÉSZALKÁN: a Műszaki Boltokat, ZÁHONYBAN: a Vegyesiparcikk Boltot! FIGYELJE KIRAKATAINKAT! Mélyműtrágyázás szakszerűen A leghelyesebben adagolt műtrágyák is, a hagyomá­nyos eszközökkel, a szokásos módlom bedolgozva, a talaj­nak csupán a felső — 20—25 orn-es — rendszeresen mű­velt rétegébe kerülhetnek. Főképpen a foszfor és a ká­lium minimális elmozdulása miatt nagyobbrészt ebben a rétegben is maradnak. A nö­vények viszont a művelt ré­teg alatti talajból is felvesz­nek tápanyagokat, s ha el­marad visszapótlásuk a nem művelt altalaj ban „relatív éhség” keletkezik. Ennek a temméscsökkemtő hatása el­sősorban a száraz, aszályos időszakokban érzékelhető, amikor a felső művelt és tápanyaggal ellátott réteg ki­szárad, s emiatt — a vízhi­ány következtében — aiz itt lévő tápanyagok feivehetet- lenmé válnak. A vízhiány pótlására mélyebbre igyekvő gyökerek pedig az ottani gyengébb tápanyagéUátott- sággal találkoznak. Hatására a növényék éhezése, sőt vég­ső soron aiz éhhailáía is be­következhet. A műtrágyázás hatékony­ságának növelésére kínálko­zó lehetőség a mélyműtrá­gyázás, ami nem is újdonság, csak a gyakorlati aLkallma- aásámak most érték meg a feltételei: a tápamyagrvissza- pótlás fejlesztésében megje­lentek a folyékony szuszpen­zióik, és a kijuttatásukra al­kalmas mélyműtrágyázók is. A mélyműtrágyázás hatása kettős. Egyrészt lazítja a műveletlen altalajt, s így a gyökerek gyorsabban, ki­Gázhajtású targonca A gázzal hajtott targoncánál a vízszintesen fektetett (bekarlká- -zott) gázpalack is megköveteli a biztonsági előírások betartását. (Gaiil Béla felvétele) A múlt évben az almaszállltók köziül többen meglepődve vették észre, hogy Tuzséron, a Hunga- rofruct telepén gázzal hajtott targoncák is üzemelnek. Az or­szágban igen kevés az ilyen tar­goncák száma, s amelyek má­sutt találhatók, azokat tőkés im­portból szerezték be, 1,5—2 mil­lió forintért. Tuzséron viszont az ottani műszaki gárda alakítot­ta át a meglévő targoncákat, jó­val kevesebb összegből. . A kiindulás az volt, hogy zárt térben a káros füstgázok szeny- nyezlk a levegőt. Két évvel ez­előtt Csehszlovákiában, Prágá­ban jártak, hogy az ott gyár­tott, s átalakított targoncák mű­ködését megnézzék. Ez adta az ötletet, s a Skoda motorral mű­ködő targoncákhoz megrendel­ték a gázosító berendezést. Az átalakítás körülbelül 240 ezer forintba került, s mindössze 15 ezer volt a tőkés importbői be­szerzett gázosító berendezés. Az első példány szükséges en­gedélyezési eljárások után áll­hatott munkába. A tűzoltóság, az energiafelügyelet is vizsgálta biztonságtechnikai okokból a gázzal hajtott targoncák műkö­dését. A kedvező tapasztalatok után ma már 11 ilyen targonca működik Tuzséron. Az erre a célra átalakított palackokat Nyíregyházán, a TDGAZ-nál töl­tik. Vattamány János műszaki vezető és Kovács István, a Hun- garofruct fejlesztési osztályveze­tője — akik kikísérletezték az átalakítást — elégedettek az eredményekkel, így űjabb tar­goncák átalakítását tervezik. Fő­leg azért, mert jobb a teljesít­ményük az elektromos targon­cákénál, s rosszabb terepviszo­nyok mellett Is használhatók. Egyébként egy palack gázzal egy nyolcórás műszakot dolgozik egy targonca. (1b) Vetőgépre szerelhető folyé­kony műtrágya kijuttató be­rendezés. sebb energiával hatolhatnák a mélyebb rétegeikbe, más­részt — ezen mélyebb — 40—50 cm-es rétegekbe nagy adagú műtrágyák juttatását is lehetővé teszi. A gyártó üzemekben előállított folyé­kony szuszpaniziát — műtrá- gyiaoldiatot — lehetőleg elő­zetes talajvizsgálat adatai­nak megfelelően használják, hektáronként 300—1000 liter közötti mennyiségben: A műtrágya-óidat keresztiinány- iban egyenletes szórású, több­tagú késes mélylazítóval ke­rül a talajba. A kiszolgáló IFA szippantó vagy a vonta­tott DETK—5, illetve —10 szippantó lehet Megfelelő sizáklbetakarítás esetén, lazí­tással egymenetben történő mélyműtrágyázás — az ezt követő tárcsázással — a szán­tási műveletet is helyettesít­heti. A mélyműtrágyázás tehát a talajműveiési rendszer bi­zonyos átformálását is meg­követelheti. Ezenkívül a fel­színi trágyázással a biológiai hozamfokozó anyagok s a levéltrágyázás alkalmazásá­val, vagyis jól irányított nö- vénytáplálássál kell társul­nia. Ilyen módon lehet a költségeiknél nagyabb mérvű termésinövekedést elérni, vagy legalábbis a költségnö­vekedést és a tér mésn övéke­dért egyensúlyban tartani. Komiszár Lajos A videotechnika alkalmazása az oktatásban Veszprém adott otthont annak az országos pedagó­giai konferenciának, amelyet az Országos Oktatástechnikai Központ hívott össze a Veszprémi Akadémiai Bi­zottság székházában. A há­romnapos tanácskozáson csaknem száz szakember vett részt a pedagógusképző főiskolák és tudományegye­temek képviseletében és megvitatták a videotechnika alkalmazásának eddigi ered­ményeit a pedagógusok kép­zésében és továbbképzésé­ben. A konferencián több mint 20 előadás hangzott el. A résztvevők megállapíthatták, hogy a videotechnika alkal­mazásának igen változatos formái és lehetőségei van­nak. Ezeket azonban főleg a technikai feltételek határoz­zák meg. Egy országos fel­mérés alapján megállapítha­tó, hogy a tudományegyete­mek — az ELTE BTK kivé­telével — rendelkeznek az alapvető technikai feltételek­kel, közöttük is legkedvezőbb a helyzet a KLTE-n. A ta­nárképző főiskolák video­technikai 'ellátottsága jobb, mint az egyetemeké, körük­ből a szombathelyi tanárkép­ző főiskola emelkedik ki, ott végzik az országos videó- gyártási feladatokat is. A tanítóképző főiskolák el­látottsága is kedvező, ugyan­akkor minimális feltételek­kel rendelkeznek az óvónő­képző intézetek, és nagyon szerények a lehetőségek a megyei pedagógus tovább­képző intézetekben. A Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskola fölszereltsége is jónak értékelhető. A videotechnika lehetőségeit az egyes tanszé­kek egyre növekvő mérték­ben használják fel az oktatás folyamatában. Erről tanúsko­dik az a hat előadás is, ame­lyet a főiskola dolgozói tar­tottak. Czeglédi István, a mate­matika tanszék adjunktusa a komplex óraelemzésben, dr. Figula Györgyné, a tanítói tanszék adjunktusa az anya­nyelvi tantárgypedagógia ok­tatásában, Éva Erzsébet, az orosz tanszék adjunktusa a hallgatók orosz szakmódszer­tani felkészítésében, Miklo- vicz Árpád, a tanítótanszék adjunktusa a környezetisme­ret tantárgy pedagógiai okta­tásában alkalmazta a video­technikát eredményesen. Dr. Nagy Zsuzsanna, a kémia tanszék adjunktusa „A vir deotechnika alkalmazása á kémia tantárgypedagógiai oktatásban”, Lukács István, a pedagógiai tanszék tanár­segéde „A mikrotanítás, ta­nári kérdéskultúra” címmel tartott előadást. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola oktatói és az Oktatástechni­kai Központ dolgozói által készített filmek átfogóan mutatták be a főiskolán fo­lyó korszerű oktatási mód­szereket. A konferncia befejezése­ként tájékoztatást tartottak a pedagógusképzés és to­vábbképzés kutatásában részt vevő témavezetők az eddig elért eredményekről és vázolták a jövő feladatait. Negyedik alkalommal meg­tartott konferencia sikerrel teljesítette feladatát, orszá­gos áttekintést nyújtott a videotechnika alkalmazásá­nak jelenlegi állásáról a pe­dagógusképzésben és tovább­képzésben, sok új ötlettel és tapasztalattal lettek gazda­gabbak a részt vevő pedagó­gusok. A jövő évben tartandó konferenciát a rendezők sze­retnék nemzetközivé bővíte­ni. Várady Béla az oktatástechnikai központ vezetője Tartós mesterséges köd A gyümölcsösök védelmére fagyveszély esetén mesterséges ködöt létesítenek, ez a köd azon­ban gyorsan elillan. A tokiói mezőgazdasági kutatóintézet munkatársai új eljárást dolgoz­tak ki tartós köd létesítésére. Lényege, hogy a vlzcseppeket monomolekuláris (egy molekula vastagságú) bevonattal látják el, ezáltal a párolgás meglassúbbo- dik. A vegyszer 15 mikrométer átmérőjű bevonatot képezett a vízcseppeken, s így a köd 25 C- foknál százötvenszer hosszabb Ideig fennmarad, mint a be nem vont vlzcseppekből álló köd. A hőmérséklet csökkentésével a köd élettartama méginkább meghosszabbodott: 5 C-íoknál már háromezerszer olyan sokáig gomolygott a gyümölcsös fölött, mint a be nem vont vízcseppek- ből álló mesterséges köd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom