Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-06 / 31. szám

1983. február 6 Kelet-Magyarország 7 KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL { III □ p ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a - -■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■••■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■r-~aaaiiiii«iiiiiiiiiiiiiiiiiiaii»aiaiiiiaaiiuia■■■■■■■■■■■■ ■ ---------- aaaaaaa aaaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaaa «- ■•aaaaaaaaaaaaaaBBi _________ —--■■aaaaaaaaaaaaaaaaa ■■■•aaaaa a a a aaaaaaaaaaa M aiaiiiim .......................................aaaaai------”->iBBi V a a a a a ibbbbbbb ■bbh aaaaai aai ________ laaa W aat _______ aaaaa aaaaaaaa ■ aaa aaaaa aai MHB iaaa f aaa aaaa* aaaaaaaa aaaaa ^ taai laaa aaa aaaai ^^B ■ laaaaaaaa aaaaa l^B iaai ^^B iaaa aaa aaaai B «aaaaaaaa ^^B^B iaaaa «aa* BK «aaa laaa aaaai B ^^B B aaaaaaaaa aaaa laaai laai BH iaaai . taaa BHB aaaai ■ ■ aaaaaaaaa aaaa ^B^^B laaai aaa* ^B laaai 1 iaaai caaa B ^^B ■ .aaaaaaaaa ■ aaa ^B^^B aaa ^^B aaa* ^B ^B laaai ^B | aaaai aaaa B ^^B B laaaaaaaaa iaaaa ^B ^^B aaa ^B^ aaaa ^B ^B ■■■■• ^^^B B aaaa* ^^B aaaa B ^^B B aaaaaaaaaa ■ aaaa |^JB aaa ^^^B ^^^B aaaa ^B ^B ■■■■■ ^B _^B aaaaa ^B aaaa B B| aaaaaaaaaa laaaa aa* aaaa laaa* ^B^B aaaaa ^B aaaa B ^BB aaaaaaaaaa aai aaaa «aaaa aaaaa aaaa B ^^^B laaaaaaaaaa ■■• •■■■■ BBSS «aaaa aaaaa ^^B aaa* ^^B «aaaaaaaaaa ■ aaaa *ai ■■ laaaa B .....................................................aaaaa ^^B a a a i aaaaa .................----------------- aaaaa iá «aaaa B ^B laaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai ^^B aaai ^ aaaaaaaaaaa aaaaaaaaa ......................aaaaa ........................................ aaaaa B ^^B aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaai ^^^B aaaa».--. laaaaaaaaaaa aaaaaaaaaa ..............................aa.............................. laaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa jaaiaaaaaaaaaaiaaaaaaaBi ................................................................jaaaaaaaaaaa ..................................■■■■«■■■■ ----■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■_«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■aa* aBaaaaaaaaBaBaaBaaaaaaaaaaaaB_.aaaaaBaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBBaBBaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaBaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaBBa aaaaaaBaaaaaaaaaaaaaBaBaaaaaaaBaaaaaaBaaaaaaaaaaaBBaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaBaaaaaBaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa**aaaBaaaa«BBaaaaaaaa» aaaaaaaaaBaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaa z miimiimiiiiiimimiiiiiimmmiimiiiimimiiiimiimiiiiimii Trokár, vallóbor, véter Nyakunkon a farsang Szabolcsi érdekességek a néprajzi lexikonban Trokár, vallóbor, vakszűr, ümögbáttya, véter — de sorol­hatnánk még a furcsábbnál fur­csábbnak tűnő szavakat, a Ma­gyar Néprajzi Lexikon nemrég megjelent 5. kötetéből. A sorozat korábbi köteteiben is gyakran találkozhattunk sza­bolcsi érdekességekkel, most azonban lépten-nyomon szatmá­ri, beregi, nyírségi anyagokra bukkanhat az érdeklődő ember. A teljesség igénye nélkül, ezek­ből nyújtunk most egy csokorra- valót. Szilva: egyik legfontosabb ter­mőtája a Felső-Tisza vidéke, ahol ártéri gyümölcsösökben termesztik, leghíresebb fajtája a „Nemtudom”, vagy a „Penyi- gei” szilva. Ismert azonban a „Berbencei” vagy a „Beszter­cei” is, melyből már a 16—17. században is nagy mennyiséget szállítottak Németországba, Cseh­országba és Lengyelországba. Szigony: villa alakú eszköz, amelynek a végein levő horgok felnyarsálják a ledöfött halat. Egyik legrégebbi típusát Bereg- ben ismerik, ahol fából készí­tették a Szernye környéki ha­lászok. Tapogató: a sekély állóvizek halászeszköze, a Tiszántúl, de azon belül is a Felső-Tisza vi­dékének legjellegzetesebb hal­fogó szerszáma. Taposóbál: házépítés végén a tánccal egybekötött vendégségén a szoba és a konyha hordott földjét a meghívottak tánc köz­ben keményre letapossák. Szat- már megyében az újonnan épült házat gyakran a fiatalság ren­delkezésére bocsátották szabad bál megtartására. Fogalmával csak a magyar népterület keleti végein találkozhatunk, Szatmár- ban, Szabolcsban, Biharban, Er­délyben. Tejfölös szájú barát: anekdo- tikus mese, melynek változatait Tokaj vidékéről, a hétfalusi csángóktól és a Tiszahátról is­merjük. A mese szerint a pap a tejesköcsögöt a templomban tart­ja, a harangozó a tejet lefölözi, s hogy turpisságát leplezze, a templom egyik szobrának száját tejföllel keni be. A pap a szent szobornak tulajdonítja a lopást, megbünteti, kidobja, vagy arccal a falnak fordítja. Pro­testáns vidékeken, Szatmárban is ezzel magyarázzák a szobrok nélküli templombelsőt. Táncos egyéniségek: az egyes táncdialektusok különböző faj­táinak legjobb előadói. Megyénk­ből a szakirodalom az alábbia­kat tartja számon: Bulyáki Ger­gely Nagyecsed, csárdás, ma­gyar verbunk; Nyeste András Nagykálló, botoló, lassú és ug- rós csárdás, oláhtánc: Szuromi Péter Tyúkod, botoló, csendes és ugrós csárdás, söprűtánc: Mol­nár Lajos Nagyecsed, csárdás, magyar verbunk: Horpácsik Já­nos Öpályi, pásztorbotoló. Véter: a szabolcsi morotvák­ban használt lapos, pohár alakú vess/óvarsa, az Ecsedi-lápon a esik eltartására szolgáló vessző- kosár. Oldalakon át sorolhatnánk még a szabolcsi, szatmári címszava­kat, de megteszi ezt helyettünk a lexikon. Érdemes forgatni! (bg) Agyideg és az éhség Ilyenkor, a nagy farsangi mulatságok idején minden nő — aki egyedi és főleg szemet gyönyörködtető jelmezt szeretne viselni a táncparketten — lázasan, divatlapok tömkelegét lapozza át, hogy megtalálja a számára legelőnyösebb ruhaviseletet. Hogy segítsünk a választásban, két — valóban egyedi — jelmezt mutatunk be, amelyek garantáltan elnyerik az erősebb nem tetszését. Az első ké­pen: sportos viselet. Előnye, hogy a test teljes hosszában cipzár biztosítja a megfelelő szellőzést. A másodikon: az ,,eső után kö­pönyeg” fantázia névre hallgató kisestélyit hordó hölgyeknek nem lesz semmi takargatnivalója. A fej fölé tartott ernyő megvédi a haj költeményt a rázúduló konfetti- és intrikazáportól, (császár) Eddigi élettani tanulmányaink során úgy tudtuk, hogy az ét­vágy az éhségérzeten alapszik. En­nek idegi központja az agy hi- potalamusznak nevezett részé­nek oldalsó magja, amelynek ingerlése, mértéktelen evést (hi- gerfágiát) idéz elő a kísérleti állatoknál. Ezzel ellentétes hatá­sú a hipotalamusz alsó-középső magcsoportjának éhséggátló vagy jóllakottsági központja. Normális körülmények között e két centrum az egyensúlyi ál­lapot fenntartása irányában hat. Egyre több ember panaszkodik alvási zavarok miatt, s véli úgy, hogy hiányzik számára az egészséges alvás. Ezt a fejle­ményt mindenképpen komolyan kell venni. Bár az alvás hiánya önmagá­ban véve nem betegség — mond­ta Harrer osztrák idegklinikai professzor, — alighanem olyan tünet, amely betegséggel függhet össze. Emellett, mutatott rá, egyesek csak nehezen tudják „biológiai órájukat” a 24 órás napra beállítani, az orvostudo­Üjabban amerikai kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a szájüreg fala az a hely, ahol az éhségérzet keletkezeik, illetve elmúlik. Az arc- és szájüreg szö­veteit, sejtjeit az ötödik agy­ideg, az úgynevezett háromosz- tatú ideg látja el idegszálakkal. Ez az agyideg továbbítja a szájüregből és az arc területéről eredő tapintási, hő- és fájdalom- érzeteket. Ezt, illetve ennek egyes ágait zsibbasztja el ideig­lenesen a fogorvos is, amikor kezelés közben érzéstelenítést vagy fagyasztást alkalmaz. mány azóta megállapította, hogy az emberi test ritmusa, az egyéntől függően a naptári na­pon túl terjed és az ember kény­telen minduntalan újra alkal­mazkodni. A tíjdós szerint az, hogy a „tévéálom” a legjobb alvás, nem egyéb, mint általánosan elter­jedt népi tévhit. Aki ugyanis a viliódzó képernyő előtt édesen elszunnyad, az szerinte hamaro­san újra felébred és akkor már nehezen alszik el. Eukaliptusz Ausztráliának nemcsak állat­világa sajátos, hanem növényvi­lága is. Növényei közül talán a legjelentősebbek az eukaliptu­szok. Több mint hétszáz fajtájuk van, változatos nagyságú és ala­kú fák. Némelyik faj egyedei valóságos óriások (60—80 méter magasra megnőnek, de akad köztük 105 méteres példány is). Az eukaliptuszok meglepően „hajlékonyak”, kitűnően alkal­mazkodnak a különféle élőhe­lyekhez, nemcsak őshazájukban, hanem Idegen kontinenseken is. Jelentősek még azért is, mert gyorsan nőnek. Érthető tehát, hogy a múlt század elején elkez­dődött különböző eukaliptuszfa­jok más országokba telepítése. Európában Spanyolország és Portugália létesített jelentős eu­kaliptuszerdőket, a franciák leg­sikeresebb kísérlete a korzikai volt. Az eukaliptuszok azonban elsősorban Észak-Amerikában, Afrikában és Dél-Amerikában terjedtek el. Brazíliában már hatalmas eukaliptuszerdők van­nak. Afrikában Madagaszkár szigete és Etiópia váltak az eu­kaliptuszok igazi otthonává. Rajz a gyémánton A gyémántot, a világ legke­ményebb ásványát a legrégibb korok óta legendák veszik kö­rül. Tulajdonságairól sok tudo­mányos elmélet is kialakult. Közülük az egyik egyértelműen bebizonyított: gyémántot vágni és csiszolni csak gyémánttal le­het. Igaz, erre alkalmas a lézer­sugár is, de a gyémánt végső csiszolását mindig mechanikus megmunkálással végzik az ék­szerkészítők. Különösen nehéz a gyémánt gra- vírozása. Az egész világon csak néhány gravírozott gyémántkö­vet ismernek. Ennek a gyűjte­ménynek most egy újabb tagja is van: egy olyan gyémánt, amelynek felületén Picasso egyik rajza látható. Ez a gyémántkő jakut tudósok sokévi munká­jának eredménye. Lézeres lemezjátszók Á „tévéálom1' nem a legjobb „Az orvosok is idejárnak" Hogy készül az olajpogácsa? A recept a következő: hajaid meg a naprafor­gót, őröld lisztté a nyers magot, utána gőzben főzzed 15 percig, majd sajtold nagy nyomáson, hogy a csurranó aranysárga olaj megtöltse a kannákat. Étkezésre kitűnő, de a maradék olaj­pogácsa sem megy kárba, mert ha valamitől, et­től hízik igazán a disznó. Valaha húsz—harminc kilométeres körben már akadt egy olajütő. Most viszont a megyében, de még Észak-Magyarországon sem találni hagyomá­nyos olajütőt Ajakon kívül. — Hozzák is a magot mindenhonnan, olyan jó ez az olaj, hogy az orvosok is idejárnak — büsz­kélkedik az olaj ütőmester, Vasas Pál. Korántsem állítható, hogy itt a legmodernebb berendezések működnek. Nyilván egy olyan kor­szerű növényolajgyárban, mint a nyírbátori, sok­kal több olajat nyernek ki a magból. Azonban a szinte ipari műemléknek számító darálón, prése­ken nyert olaj ize, zamata sokaknak többet je­lent, mint a régi idők emlékezete. Talán ezért is akad az ajaki Búzakalász Termelőszövetkezet olajütőjének májusig munkája. Hol többen jön­nek, hol kevesebben, a mester indítja a gépet, lendül a szijhajtás, 200 atmoszférás nyomással saj­tolják ki az olajat a magból. S a maghéj sem pocsékolódik el, mert azzal fűtik az üstöket. — Fiatal legény voltam 1942-ben, amikor ideke­rültem. Akkor még jóval többen voltunk, de most másodmagammal is elboldogulok mindennel — mutatja Vasas Pál. Odaáll az olajütő mellé, emeli a fazekat, ami­vel megtölti a formát, s máris teszi hozzá: — Omlik belőle az olaj, mint must a prés alól. Vasas Pál az olajütőt tölti, Vajda Péterné az olaj­pogácsát szedi ki, (G. B. felv.) Megpirít egy karéj kenyeret hozzá, ennél fino­mabbat nem ehet. Egészségére! (lányi) Újabb összetűzés várható az EGK és Japán között az elekt­ronika piacán. Ezúttal a lézeres lemezjátszókról van szó, melye­ket Japán már javában gyárt és exportál, de létrehozta Nyúgat- Európa is, pontosabban a hol­land Philips — egyes értesülé­sek szerint megelőzve a japáno­kat. A lemezjátszók ügye még a közös piaci külügyminiszterek tanácskozásán is szerepelt. Miért lett olyan fontos ez a már túlontúl bonyolultnak tűnő és ma még meglehetősen drága berendezés? Elsősorban azért, mert forradalmasítja a lemez- hallgatást (tökéletes hang, soha el nem kopó lemezek) és így könnyen a szórakoztató hang­elektronika első számú sztárjá­vá válhat — milliárdokat hozva a gyártóknak. Másodsorban: a japán hi-fisek rossz üzletet csi­náltak a videolemezekkel, nem volt rá megfelelő kereslet. Va­lamivel kárpótolniuk kellett ma­gukat. Erre találta ki a Pionér- cég a lézeres lemezjátszót. A lézersugár által felcsippentett di­gitális üzeneteket parányi nyom­tatott áramkörök továbbítják a hangleadó részek felé. Ezeket a Távol-Keleten mindenkinél ma­gasabb színvonalon és minden­kinél olcsóbban gyártják, és ez a „plusz” az igazi veszély az euró­pai iparra. Mint sok más elekt­ronikai cikk esetében. HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG B mdio°tGleuizÍD°mozi°színhúz 1983. február 6., vasárnap február 7., hétfő KOSSUTH RADIO 5,00: Előttünk a vasárnap! — 7,23: Kopogtató. — 8,05: öt kontinens hét napja. — 8,21: Énekszóval, muzsikával. — 9,00: „Tövisek és virágok”. Ze­nés irodalmi magazinműsor. — 10,03: Jelky András kalandjai. H/l. rész. — 10,47: Szőnyi Er­zsébet: A kőfejtő. — 11,00: Va­sárnapi koktél. — 12,05: Har­minc perc alatt a föld körül. — 12,50: Wilhelm Furtwängler vezényli a Bécsi és a Berlini filharmonikus zenekart. — 13,25: így láttam Kodályt. — 14,04: Szonda. — 14,34: Népdal­körök pódiuma. — 15,05: Mű­vészlemezek. — 16,01: A nagy utazás. Epizódok Jorge Semp- run regényéből. — 17,05: La­kossága 4660 fő. — 17,35: Chi­cago. — 18,40: Diákkönyvtár hangszalagon. Shakespeare: Hamlet. II/2. rész. — 19,40: A hegedű virtuózai. — 20,25: Jó­nás Mátyás népi zenekara ját­szik, Kerekes Tóth Erzsébet népdalokat énekel. — 20,53: Csajkovszkij: Anyegin. Három- felvonásos opera. — 23,24: Pur- cell-művek. — 0,10: Hajdú Sán­dor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 6,00: Népszerű muzsika ko­ránkelőknek. — 7,00: A refor­mátus egyház félórája. — 7,30: Vasárnapi orgonamuzsika. — 8,05: Macskabolt. Tordon Ákos mesejátéka. — 9,03: Mit hal­lunk? — 9,33: Tavasz a tél­ben. Részletek Kemény Egon daljátékából. — 10,00: Szerpen­tin. Az ismeretterjesztő szer­kesztőség órája. — 11,00: Szín­házi magazin. — 12,10: Jó ebéd­hez szól a nóta. — 13,04: Egyik fülem sós ... — 14,00: Erről be­széltünk. — 14,35: Táskarádió. — 15,33: Újdonságainkból. — 17,30: Anton kontra Antal. Do­kumentum-összeállítás. — 18,45: Poptarisznya. — 20,33: Társal­gó. — 21,58: örökzöld dalla­mok. — 23,15: Verbunkosok, nóták. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 8,30: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. Évfordulónaptár. — 8,45: A Kossuth-díjas tanyai tanárnő (Ism.) — 9.05: Hang­árverés. A műsor telefonszá­ma: 11-141. — 9,57—10,00: Mű­sorelőzetes. (A nap szerkesz­tője: Gönczi Mária) MAGYAR TV 8,00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism., sz.) — 8,05: Mindenki iskolája. Matematika. Síkidomok és tulajdonságaik. — 8,35: Fizika. Elektromos alapjelenségek. — 9,05: Óvodá­sok filmmüsora. Kisfitm-ösz- szeállítás: 1. Indián mesék. Csehszlovák rajzfilmsorozat. A prérikutya és a bivaly. 2. Guriga a varázsló. NDK báb­film. A titokzatos látogatás (sz.) — 9,25: Foxi Maxi kaland­jai (sz.) Amerikai rajzfilmso­rozat 40. rész (ism.) — 9,45: Bodrogközi csendes napok. Rö­vidfilm. — 10,10: Lenkó. Ma­gyarul beszélő bolgár játékfilm 2/1. rész (sz.) — 11,15: Hírek. — 11,20: Brémai muzsikusok, ze­nés mesejáték két részben. A Békés megyei Jókai Színház előadása, felvételről (sz.) — 13,35: Nótaszó. Szerelem, szere­lem ... (ism., sz.) — 14,00: A Közönségszolgálat tájékoztató­ja. — 14,05: Tarzan és az asz- szonyok. Magyarul beszélő amerikai film. — 15,15: Rek­lám. — 15,20: Műsorainkat ajánljuk! (sz.) — 15,45: Rek­lám. — 15,50: Képújság. — 15,55: Műkorcsolya EB. Gála­műsor. Közvetítés Dortmund- ból (SZ.) — 18,05: Delta. Tudo­mányos híradó (sz.) — 18,30: Reklám. — 18,40: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (sz.) — 18,45: Esti mese (sz.) — 19,00: A Hét (sz.) — 20,00: Hírek. — 20,05: Háttal a falnak. Magya­rul beszélő francia film. — 21,35: Sporthírek. — 21,45: Kap­csoltam. Társasjáték (sz.) — 22,25: Hírek. 2. MŰSOR 20,00: Hírek. — 20,05: Az imp­resszionizmus. Francia képző- művészeti filmsorozat. 13/4. rész: Clauka Monet — az Imp­resszionizmus csatája (sz.) — 20,55: Vasárnap esti tévészín­ház: Édeni történet. Magyarul beszélő NSZK tévéfilm (sz.) — 22,25: Képújság. SZLOVÁK TV 8,25: Hírek. — 8,30: Gyer­mekműsor-összeállítás. — 10,50: A Sportka számainak húzása. — 11,00: A hét tükre. — 11,30: Volt egyszer egy ház. Tv-film- sorozat 5. (befejező) rész. — 13,10: Híradó. — 13,30: Orszá­gos síugróbajnokság. Közvetí­tés Harrachovból. — 14,30: Elis- ka Junkova, érdemes művész sportoló. Portréfilm. — 15,00: Műkorcsolya EB. A gálaműsor közvetítése Dortmundból. — 17,05: Csehszlovákia — 1982. Visszapillantás az elmúlt év legfontosabb belpolitikai ese­ményeire. — 17,45: Filmmúze­um: Halál a függöny mögött. Cseh film. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Vasárnapi vers. — 20,05: Jiri Hubac: Jóviz, a megmentett ménes. Tv-filmsorozat. 6. rész. — 21,20: Gólok, pontok, másod­percek. — 21,35: Zenekedvelők körében. — 22,15: Az SZNF fe­hér nyoma, összeállítás a SI- FOT-versenyről. — 22,45: Hí­rek. HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8,25: Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Életrajzomból. — 9,40: Ki ko­pog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Mit ér a nevem? — 10,45: Magyart Imre nótáiból. —11,05: Réti József énekel. — 11,20: Bioritmus. — 11,40: Védett fér­fiak. Robert Merle regényét Réz Ádám fordítása alapján rá­dióra alkalmazta: Benedek Ka­talin. XXIV/10. rész. — 12,45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13,00: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14,33: János. Kaffka Margit novellá­ja. — 15,05: Zenekari muzsika. — 15,30: Zenélő dominó. — 16,02: Kóruspódium. — 16,30: Világablak. — 17,10: Népdal­gyűjtő úton Kodály Zoltán nyo­mában. — 17,31: Árfórum. — 19,15: Volt egyszer egy előadás. (Cyrano.) — 20,25: Zenekari muzsika. — 21,00: Csak arra vagyok kíváncsi... — 22,30: Alfred Cortot zongorázik. — 23,25: Román művészek opera­felvételeiből. — Q,10: Négy dal a KFT együttes „Macska az úton” lemezéről. PETŐFI RÁDIÓ 8,35: Figyelmébe ajánlom! — 8,50: Filmkeringők Dunajevsz- kij müveiből. — 9,05: Sláger­múzeum. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,00: Albert György népi zenekara játszik, Gránát Zsu­zsa nótákat énekel. — 12,40: Tánczenei koktél. — 13,25: Vi­lágújság. — 14,00: Kettőtől ötig... — 17,00: Őstörténeti kutatások — kérdőjelek. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,35: örökzöld dallamok. — 20,00: Tipp-topp parádé. — 20,35: A rádió Dalszínháza. Montmart- re-i ibolya. Kálmán Imre ope­rettjének rádióváltozata Bram- mer és Grünwald szövegköny­véből — Szenes Andor fordítá­sa alapján — rádióra átdolgoz­ta Szenes Iván. — 22,04: Isme­retlen ismerősök. Király Dezső írásait rádióra alkalmazta: Geszty Péter. — 23,20: Lakatos Miklós népi zenekara játszik, Urbán Katalin és Perczel Mik­lós nótákat énekel. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. — 17,10: Hétnyitó. Hét­fői információs magazin. Köz­ben : Hallgatóink leveleire vá­laszol a jogász. — 18,00: Észak- tiszántúli krónika. — 18,15: A Sweet együttes muzsikál. — 18,25—18,30: Hírösszefoglaló. Mű­sorelőzetes. (A nap szerkesztő­je: Ágoston István). SZLOVÁK TV 15,45: Hírek. — 15.50: A nép­gazdaság fejlesztéséről. 8. rész. — 16,20: Iskolatévé. — 16,40: Pionírok magazinműsora. — 17,10: Iránytű. Katonák politi­kai műsora. — 18,00: Orvosi ta­nácsok. — 18,10: A szocializ­mus világa. — 18,35: A rendőr­ség nyomoz. — 18,40: A nép­gazdaság fejlesztéséről. 9. rész. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Tv-hlradó. — 20,00: Fenomé­nek. Tv-változat. — 21,25: A Prágai Nemzeti Képtár kincse­iből. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. — 22.15: Zenés magyar szórakoztató tv-műsor. — 22,55: Hírek. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: 6­án: DIÖTÖRÖ FANTÁZIA (ja­pán) Előadás kezdete: 16 óra! MARIA BRAUN HÁZASSÁGA (16 év!) (NSZK) Előadás kez­dete: 18 és 20 óra! 7-én SZÍV­ZŰR (14 év!) (magyar) Nyíregyháza Béke mozi: 6­án: BÁTOR EMBEREK (szov­jet) Előadás kezdete: 16 óra! RENDÖRÖK HABORÜJA (16 év!) (francia) Előadás kezdete: 18 és 20 óra! 7-én: KÖLCSÖN VAGY AJÁNDÉK (csehszlovák) 6-án MATINÉ: HAHÖ A TEN­GER! Nyíregyháza Móricz mozi: 6­án: A POGÁNY MADONNA (magyar) 7-én: NEGYVEN­EGYEDIK (szovjet) Mátészalka Béke mozi: 6-án: AZ ÉJSZAKAI UTAZÓK (16 év!) (olasz—spanyol) 7-én: AZ ÉJSZAKAI UTAZÓK (16 év!) (olasz—spanyol) Előadás kez­dete: 17,30 óra! Zártkörű archív filmklubi előadások: 15,30 és 19,30 órai kezdettel! Kisvárda mozi: AGÓNIA I— II. (14 év!) (szovjet) 6-án MA­TINÉ: HAHÓ ÖCSI! Nyírbátor mozi: 6-án: LÁNY TENGERI KAGYLÓVAL (14 év!) (csehszlovák) MATINÉ: AZ ARANYEMBER. 7-én: BA­TOR EMBEREK (szovjet) Fehérgyarmat: 6-án: SÖR­GYÁRI CAPRICCIO (14 év!) (csehszlovák) MATINÉ: A KOPPÁNYI AGA TESTAMEN­TUMA. 7-én: FEHÉR FARKA­SOK (NDK) Vásárosnamény: SZUPER­ZSARU (olasz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom