Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-05 / 30. szám
1983. február 5. Kelet-Magyarország 3 Ki legyen a főnök? A SZÉP REMÉNYEKKEL INDULT, tehetségesnek tartott fiatal osztályvezető — nincs mit szépítgetni _ a dolgon — alig másfél év alatt megbukott. Eleinte csak bizonytalankodott, később kapkodni kezdett, komoly döntések előtt nem kérte ki mások véleményét, máskor meg piti ügyekkel nyaggatta főnökeit. Fokozatosan veszítette el tekintélyét, a végén már sem a beosztottjai, sem pedig felettesei nem vették komolyan, s az utóbbiak legtöbbet azon törték a fejüket, milyen beosztást lehetne neki találni, ahová minimális presztízsveszteséggel visszavonulhatna. Pedig — első ránézésre — nem volt elhamarkodott döntés a kinevezése. Évek óta szerepelt a káder-utánpótlási tervekben, addigi feladatait becsülettel elvégezte, részt vett az aktuális „fejtágítókon”, s akik kinevezték, a felkészültségét is jónak tartották. Csakhogy a felkészültség változó fogalom. Mást jelentett a felkészültség a negyvenes évek végén, mást a hatvanas években, s mást jelent napjainkban. S előbbre nézve: akit ma felkészültnek tartunk, nem biztos, hogy holnap is megállja a helyét. Aztán lehet valaki kiváló szakember a maga területén, aki ha már két munkatárs tevékenységét kell irányítania, szinte görcsöt kap. S nem ismeretlen az ellenkező véglet sem: az elméletileg nem annyira képzett, de szervezni tudó, ambiciózus, munkatársai és főnökei által elismert és elfogadott vezető. AZ IDEÁLIS persze az LENNE, ha az elméleti képzettség és a vezetői képesség — együtt volna. Az ilyen dolgozók kiválasztása, felkészítése a vállalatoknál a személyzeti, oktatási osztályok feladata (lenne). De — sok egyéb zavaró, gátló tényező mellett — az is nehezíti ezt a munkát, hogy néhol ezek az osztályok sokszor csak látszatmunkát végeznek, s az ott dolgozók a szervezetnek, a kollektívának'nem kellőképpen értékelt tagjai. Mert, ha egy termelésirányító dönt, annak pozitív vagy negatív hatása rövid időn belül, konkrétan mérhető. De egy rossz személyzeti döntés, egy elhibázott káderfejlesztési terv hatása csak évek múltán tapasztalható. S az itt elkövetett hibát is nehezebb helyrehozni. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a személyzeti osztályok bánnak a legnehezebb „anyaggal”, az emberrel. Egy gép — az gép. Megvannak a műszaki adatai, tudom, mire képes, mire lehet használni, hogy milyen hibái lehetnek. És az ember? Már a kiválasztás is dilemmát okozhat. Bénító- lag hat-e rá az új, a nagyobb feladat, vagy éppen szárnyakat ad neki? Lehetőséget lát-e ambíciói kibontakoztatására, vagy „megtartani az íróasztalomat” alapon a felsőbb döntések fantáziátlan végrehajtója lesz? Bedobjam a mélyvízbe, vagy rövid pórázon próbáljam ki? Mindegyik módszer lehet hasznos is, káros is, egyéniségtől, s az alkalmazott módszer csomagolásától függően. Mert a legjobb képességű fiatal vezető is csődöt mondhat, ha váratlanul szakad rá minden teher (a „te vagy a főnök, döntsél önállóan” — jó tanáccsal fűszerezve), vagy éppen o sok „segítség" akadályozhatja az önálló munkában. NAPJAINKBAN GYAKRAN HANGOZTATJÁK (hangoztatjuk) különféle fórumokon, hogy a nemzedék- váltás korszakát éljük, egyre több fiatal kerül vezető beosztásba. Ezért azonban nem kell senkinek hallelu- jázni, sem pedig pánikba esni. A nemzedékváltás — jó pár százezer éve — természetes folyamat. Sem adminisztratív eszközökkel visszafogni, sem pedig siettetni nem szabad. S, hogy ki legyen vezető, azt ne az életkora, ne a különféle listák döntsék el, hanem o képességei. Igaz, ennek megállapításához is képesség szükségeltetik. D. K. Cs. KORÁNTSEM TOLONGANAK AZ AUTÓSOK A SZERVIZEK ELŐTT. ILYENKOR, A TÉLI HOLT SZEZONBAN MINDEZ TERMÉSZETES. AZON BAN VAN, AHOL A SZERELŐK ÉPPEN MOST SZERETNÉK MEGMUTATNI, HOGY RAJUK LEHET SZÁMÍTANI, AZ Ő MUNKÁJUKRA ALIG- ALIG LESZ PANASZ. Ideiglenes átszervezés—mert nincs jobb Megnyerni az ügyfelet — Itt csak a minőségi munka, az ügyfél kiszolgálása hozhat változást — szögezi le Turkó Sándor szerelő. — Nem azon kell meditálnunk, hogy milyen lesz a vállalati „felállás”, hanem munkánk legyen. Cégtáblaváltás Mindez Nyíregyháza /•legrégibb szervizében hangzott el, a Moszkva utcán, ahol a cégtábla a múlt év végéig az AFIT-tad kezdődött. Am miután a tröszt megszűnt, az új évet már mint a XIII. számú Autójavító Vállalat 1. számú Személygépkocsijavító Leányvállalata kezdték el. S tegyük hozzá, hogy ez is csak ideiglenes megoldás, mert a kormányhatározat tanácsi kisvállalatokká rendelte el a szervizek átalakítását. — Csakhogy az önállósághoz előbb a feltételeket kell megteremteni — vallja Gazda László, a megyei tanács vb osztályvezető-helyettese. A mi gondunk, hogy ennek a szerviznek az állóeszközei túlzottan elhasználódtak, rosszak a szociális körülmények. Pedig számítunk erre a szervizre, az itteni emberekre, de pont az ő érdekükben szeretnénk normális feltételeket. A súlyosnak tűnő szavak a valóságot tükrözik. A húsz éve épített szerviz beszorult a város központjába, s az utóbbi években lényeges fejlesztés alig valósult meg. Szinte nevetséges, hogy egyedi vízellátásuk van, külön történik a szennyvízkezelés, saját kazánnal fűtenek az alig száz méterre húzódó városi vezetékek mellett. A | háborúban földig rombolt állomást az elsők _____ közt építették újjá. Meghökkentően modern volt, amikor kész lett. Keresztboltíves vasbeton kupolák, szemet-lelket gyönyörködtető sgraffitók, és márvány, márvány mindenütt. Volt ott egy bronzcsövű kerámia falikút is. Stilizált zöld hullámok, kecsesen áramvonalas halak és gyöngyöző buborékok fél szobafalnyi kompozíciója jelezte, hogy a víz iható. A kupolák azóta megfáradtak — vörös-rozsdás húzott betonvasak éktelenkednek az íves mennyezet alatt — a sgraffitók színe megfakult, s a márványpadlót olajos fűrészpor borítja vastagon. S hogy hová tűnt a tenger tisztaságát idéző falikép a kút fölül? Ki tudja? Helyén olcsó fürdőszobacsempe, s rajta bádogtáblán az írás: IVÓVÍZ. — Mikor megy a legközelebbi vonat Nyíregyháza felé? — Az öreg hölgy felnéz valami bonyolult mintájú horgolásból, s szemügyre veszi. — Elnézést — bátortalanodéin el —, Nyíregyháza felé, ha lehetne... . — Huszonhárom-nullahat — mormogja kedvetlenül a hölgy, s visszabújik mintái közé. — Bocsánat — próbálkozom megint. — Ezen a táblán van egy korábbi is, azon a másikon meg ... — Huszonhárom-nullahat! — mondja most már föl se pillantva, de keményen. — Csak azért kérdezem, mert a két táblán nem egyformán van írva, és tizenegy óra még nagyon messze van. csillogó üvegajtón: NEM BEJÁRAT. Beljebb egy másikon: A W. C. NEM JÓ, NE HASZNÁLD. Ösztönösen irtózom ezektől a rojtosan tépett papíroktól, rossz kézzel írt filctollbetűktől, ók ugyanis az előőrsök. A pusztulás vírusai. Már az első nap — Huszonhárom-nullahat! Világos?! Világos! — húzom ki magam a hajdan jól begyakorolt mozdulattal. — Kérek engedélyt távozni! Állok a váróteremben. Valahol itt kell lennie. Emlékszem rá gyermekkoromból. Egy Nautílusz-csiga háza, a piszkei vörös márványba kö- vesedve. Félrekotrom lábammal a fűrészport, s gyönyörködöm. Itt van. Átmérője jó másfél arasz. Van több is, ennél kisebb, de erre emlékszem, a legnagyobbra, ötszázmillió év távolából üzen ez a hibátlan természeti csoda. Tűhegyes körzővel volna csak megszerkeszthető ilyen pontosan, az aranymetszés szabályai szerint. Kőbe zárt Bartók-zene a lucskos fűrészpor alatt. megjelennek, ha nem vigyázunk. A Fő-Fő-Átadó még alig tette zsebre az elvágott szalagdarabkát, valahol már ott lóg tépetten, elálló cel- luxfülekkel, hogy: BÜFÉ A II. EMELETEN. Aztán a vírus szaporodásnak indul a lelki restség ideális és könnyen hozzáférhető táptalaján. Miatta nem veszi eszre, akire tartozik, hogy lóg a villanykapcsoló, kifordult fészkéből a tipli, s ki- akadtak a függönykarikák. Testet-lelket rombol e kór, s a betegség lefolyása viharos, mígnem eljön a vég, a mocskos fűrészalom a márvány- padlaton, és ez az orrbavágó, homlokoncsapó HUSZONHÁROM-NULLAHAT, a bonyolult mintájú csipkeköltemény fölött. Barna ragasztószalaggal felnyalt papírfecni a hajdan Mit tudtál te, Nautílusz- csiga, amit mi nem tudunk? Mester Attila Turkó (Sándor oszcilloszkópos vizsgálatot végez az ELKON- 300-as mérőműszerrel. (Császár Csaba felvétele) fényezőműhely lehetőségei sem haladják meg egy jól felszerelt kisiparos műhelyét. Megtépázott hírnév — Feladatunk továbbra is a személy- és kistehergépko- csik javítása, elsősorban a lakossági szolgáltatás kielégítése — fogalmaz Czvik Ferenc megbízott igazgató. — A leányvállalati formában az egyszerűsített ügyviteli rendszerrel, munkaszervezéssel, dolgozóink jobb munkájával szeretnénk az ügyfelet megnyerni. A szervizben tudják, hogy a korábban kivívott jó hírnév az utóbbi időben kissé megtépázódott. Azonban éppen a törzsgárda tagjai, a legjobb szerelők akarják bebizonyítani, hogy állják a versenyt az élesedő konkurenciában, s bizalommal fordulhatnak hozzájuk az autósak. A bizonyításhoz pedig különböző intézkedésekre is van szükség. — Sorrendiséget kell felállítani a folyamatos felújításra és cserére. Most például a gépi felső mosó berendezés sürget bennünket — folytatja Czvik Ferenc. — Az alapvető műszerek rendelkezésre állnak, így a javítás, a garanciális munkák végzése, a vizsgára való előkészítés továbbra is akadálytalan. Változás következett be az alkatrész-ellátásban is, amennyiben nemcsak központilag szerezhetik be azokat, hanem bárhonnan vásárolhatnak. Ám ami a legfontosabb, házon belül közelebb viszik az ügyfelet a szerelőhöz. Brigádokat alakítottak ki, amelyek a munkafelvételtől a kijavított autó átadásáig felelősek, s az anyagi érdekeltségük a végzett munka minőségétől és mennyiségétől függ. Nem volt partner... — Tudjuk, hogy az új szervizekhez képest nehezebb körülmények között dolgozunk — állapítja meg Turkó Sándor, aki a pártalapszer- vezet titkára is. — Azonban a többség innen akar megélni, s olyan szerelőink vannak, akikben megbíznak az ügyfelek, évek óta visszahozzák az autójukat. A minisztérium és a megye közötti tárgyalásokon éveken keresztül folyt a vita az AFIT-szerviz fejlesztéséről. Hiába akáH a megye a szolgáltatásfejlesztési alapból milliókat adni, amikor az AFIT nem bizonyult megfelelő partnernek. Most, a tröszt megszűnésével a debreceni székhelyű vállalati központé a gond, de várhatóan ez év nyarán önálló kisvállalatként kell, hogy működjék a szerviz. Valamilyen anyagi támogatást nyilván kapnak ehhez, de sokkal fontosabb a belső „támogatás”, a dolgozók kifejezésre juttatott akarása és bizalma. Csakis ezzel lehet megtartani a korábbi hírnevet, csakis így lehet gazdaságosan üzemeltetni a majdani kisvállalatot. Lányi Botond Tengely, teával láttunk egy hírt ötletesen csomagol va. A győri Rába gyár mint már annyiszor, most is újított. Győrött egy olyan üzletet nyitottak, ahol a vevők ingyen kapják a feketekávét, teát és az üdítő italt. (Mutatta a tv.) A lényeg azonban nem ez. A Rába idén — várhatóan — négymilliárd forint értékű erő- és munkagépet készít a mezőgazdaságnak. Ennél jóval nagyobb értékű Rába-emblémás gép van ma is használatban. Ezek a gépek jók, nélkü lözhetetlenek és bosszantó volt, hogy az alkatrész- ellátás időközönként a Rábánál is akadozott. Most a gyár — és ez többet ér, mint az ingyen tea — hadat üzent az al katrészhiánynak, közvetlenül juttat gép tartozékokat a termelési rendsze reknek, a Rába-gépeket üzemeltető gazdaságoknak. A rendszerközpon tokban: Nádudvaron, Sza jóiban, Baján, Szekszár- don, Győrött és Nagyig- mándon ezért alkatrész- raktárakat hoztak létre, innen látják el a taggazdaságokat. A raktárhálózat 300 millió forint értékű nyitókészlettel kezdte működését. Van raktár — 700 négy zetméter — Győrött is az Ipar utcában. Ott a rendszereken kívül álló gazdaságok vehetik meg az alkatrészeket. Ott lehet teázni, kávézni, hűsítőzni. A teát azok a beszerzők kapják, akik a kiszolgálásban sorukra várnak, vagy arra, míg a megrendelésük alapján az alkatrészeket csomagolják. Szó ami szó, jó ez a teaakció. Csak el ne fogyjon az alapanyag, mert vannak beszerzők, akik képesek száz csésze teát is meginni. Mondjuk, ha száz napig várnak egy féltengelyre, vagy fogaskerékre. Reméljük, ilyen nem lesz. A Rába jól felfogott érdeke, hogy most már valóban az igényeknek megfelelően gyártson alkatrészeket, mert különben ingyen teára, kávéra, üdítőre költheti az egész nyereségét. |avaslat; adjanak ingyen teát másutt is. Biztosan kevesebb lesz a hiánycikk. Csipkedné magát minden üzem és gyár, főként, ha a tea tényleges költségét mindig az fizetné (igazgató, főmérnök, mérnök, művezető), aki miatt valaminek a gyártása, árusítása akadozik. (seres) Műszakonként 1100 pár szovjet exportra kerülő férficipőt készítenek a Nagykállói KALLUX Cipőipari Szövetkezet aljaszalagján. (Gaál Béla felvétele)
