Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-27 / 49. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. február 27. Ajánlat díszkertekbe Aranyvessző, Hol szírit a iyermefcci|8? Oknyamozás néretűgybea halttól a gyárig rózsás akác Februar vége a tavaszra való felkészülés, vallják a dísznövénykertészek. Gajdos Miklós dísznövénykertész, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság Korá­nyi Frigyes utcai árudájának vezetője elmondta: megfele­lően felkészültek a tavasz fogadására. Annál is inkább, . mert márciusban, amint a * föld fagya kienged, a lomb- 5 hullató díszfák és díszcser­jék telepítését már meg lehet kezdeni. Az egyre szaporodó dísz­kertek telepítéséhez és fel­újításához az árudában sok minden rendelkezésre áll. Így például a díszsövények létesí­téséhez mintegy 5 ezer félig örökzöld fagyaltő, 2 ezer da­rab spirea (gyöngyvesszö) áll a vásárlók rendelkezésére, amelyek sövénynek és külön is ültethetők, mutatósak. Bi­zonyára sokan keresik majd a kedvelt berberist (sóskabor­bolya) amely vörös leveleivel egész nyáron mutatós cserje, lombjait lehullajtva viszont piros bogyós termése tetsze­tős. Ebből mintegy 2 ezer kö­zül válogathatnak a vásárlók. A díszkerttulajdonosok rendelkezésére áll 1500 darab Díszcserjék termesztóedé- nyekben. (Fotó: Cs. Cs.) aranyvessző is, amelyet a köznyelv aranysárga színe miatt aranyesőnek becéz. Megtalálják kedvenceiket a rózsaszeretők is, hiszen 4000 db különböző színű és fajtá­jú teahibrid bokorrózsáből válogathatnak. Ezeken kívül 150 féle díszfa és díszcserje bővíti a fenyőt, a virágot, a szépet szeretők választékát. Bár a fenyők ültetésével még várni kell legalább már- rius végéig, április elejéig, a jelenlegi készlet kiegészítése érdekében megrendelték a szükséges fenyőfamennyisé­get a Szombathelyi Kertészeti Vállalat és a Siófoki Állami Gazdaság díszfaiskoláitól. Ezek között most várnak legalább 20 féle örökzöldet, főleg ezüstfenyőket, oszlopos tujákat, kúszófenyőket és másokat. Mintegy 3500 ilyen csemete közül válogathatnak március elejétől a vásárlók. Ajánlanak viszont ezeken kí­vül 2500 különböző kuriózu­mot, közöttük díszszilvafát, japáncseresznyét, berkenyét. S újdonság lesz az idén a rózsás akác és a vörös levelű ehető díszmogyoró. Sok szülő panaszkodik: 31-34-es csizmát, téli cipőt nem lehet kapni a gyerekeknek. Az ősszel vásároltak jórészt, már tönkrementek (sajnos, hogy egyetlen szezont sem bírnak ki), a tél viszont nem tágít és épp most, napjaink­ban volna legfontosabb, hogy meleg lábbeli legyen a gye­rekeken. Garai András, a Tiszántúli Cipő Nagykereskedelmi Vál­lalat lerakatvezető-helyettese: — Vállalatunk a gyáraktól kellő mennyiséget rendelt, de kapacitáshiány miatt keve­sebbet tudtak vállalni és szállítani. A hiányt cseh és NDK importból sem sikerült pótolnunk. Országos gond ez, r-----------------------------------\ HODÁSZ, TARNAI-TAG Szociális otthon nyílik Ajánlatot tett a Sza­mos menti Állami Tangaz­daság a megyei tanács il­letékeseinek arra, hogy a kezelésében lévő Hodász Tarnai-tag elnevezésű külterületi ingatlanát té­rítés ellenében átadja szo­ciális otthon létesítésére. Ez a terület arról ismert, hogy az utóbbi időben di­áktábor volt itt, ezt a célt szolgálták a 19 hektáros területen lévő épületek, a készenléti lakások. Az ingatlanegyüttes fel­szereléseivel együtt alkal­mas egy 300 személyes szociális otthon kialakítá­sára úgy, hogy a berende­zések többsége is haszno­sítható erre a célra. Az itt kialakítandó szociális ott­honnal lehetővé válna, hogy a kisvárdai kórház mellett épülő szociális ott­hont kétszáz, úgynevezett „krónikus ágyként” mű­ködtessék. Ezzel megyei szinten mentesítenék a kórházakat olyan betegek magas költségű kórházi ellátásától, akik csupán könnyebb ápolásra szorul­nak. Az ajánlatot a megyei tanács vb nemrég elfogad­ta s hozzájárult, hogy a hodászi épületkomple­xumban szociális otthont nyissanak. Az otthon ke­zelését átmenetileg a Má­tészalkai Városi Tanács V. B. látja el. V _______________________> Különös kegyetlenséggel... A gyermekgyilkos Részletek Balogh Aladár, 25 éves nyirlugos-szabadságtelepi lakosnak a bíróság előtt elmon­dott vallomásából: ,,A vádat megértettem, abban elismerem a bűnösségemet, hogy ügy megvertem másfél éves Ala­dár utónevü gyermekemet, hogy meghalt, abban viszont tagadom, hogy én a gyermekemet Izzó ci­garettavéggel megsütöttem vol­na. Debrecenben dolgozom, reg­gel busszal indulok, este érek haza. A fizetési napokon italoz­ni szoktam. Jónás Erzsébettel hat éve kö­töttem házasságot. A házasság általában jó volt, egyszer-egy- szer adtam az asszonynak egy­két nyakast, mert elcsavargott otthonról. Három éve egyszer elhagyott, és egy hétig más férfivel élt. Megfelel a valóságnak, hogy az elmúlt évben a feleségem pa­naszkodott a községi tanácson, hogy öt megvertem. Ez igy volt, de azért vertem meg, mert ha este hazaértem, nem találtam ott­hon, elcsavargott, erre utána­mentem és megvertem. Aladár gyermekem kicsi súly- lyal született, ezért a nyírbátori csecsemőotthonban hagytuk szü­letése után, hagy fejlődjön. Mi­kor az egy év letelt, hazahoztuk, nehogy állami gondozásba ke­rüljön. Mikor hazahoztuk, a gyermek még nem volt szobatiszta, maga alá píszkolt, maga alá pisilt, és hogy a bilire megtanítsam, né­hányszor elfenekeltem. Tagadom, hogy a kis Aladár karján az égési sérüléseket én akoztam volna. Szerintem azok csak úgy keletkezhettek, hogy a lakásban el szoktuk dobni a csikkeket, s vagy azokba könyö­költ bele, vagy a tűzhelyből ki­hullott parázsba. November hatodikén délig két és fél deci pálinkát ittam, s olyan közepesen ittas lehettem tőle. Délután a feleségemet ki- •kisénem a buszmegállóba, Nyír- ábrányba ment, a szüleit láto­gatta meg, s a legkisebb gyerme­ket magával vitte, Erikát és Ala­dárt pedig rám bizta. Hazafelé megittam három deci bort, vet­tem is két litert, s otthon a ro­konaimmal megittuk az egyi­ket. ök öt óra tájt elmentek tv-t nézni, s magukkal vitték Erikát. Aladár gyermekemmel kettes­ben maradtunk. A kis Aladár a vaságyon ült és vizet kért. Ittasságom miatt tévedésből bort adtam neki, ab­ból ivott vagy négy nyeletet. A többit kiöntöttem, mert azt hit­tem, víz van benne, csak akkor jöttem rá a tévedésemre, mikor a maradék bort kerestem min­denütt. Csak akkor vettem ész­re, mit adtam én a fiamnak. Mikor meggyújtottam a vil­lanyt, akkor láttam, hogy a kis Aladár maga alá píszkolt. Na­gyon ideges lettem, jobb kézzel nyakon vágtam, ő pedig leesett az ágyról, de már esés közben elkaptam a kis lábát, s együtt estünk el, vagyis én át rajta, még az orromat is a földbe ütöttem. Visszatettem a gyereket az ágyra, és magam sem tudom miért, belém bújt az ördög, — egy fadarabbal rávágtam. Ezzel a fával szoktuk betámasztani az ajtót. Hármat ütöttem rá, s rqind a három a hasát érte, mert a gyerek hanyatt feküdt. Nem ütöttem én olyan nagyot, in­kább olyan közepeseket. Leszedtem róla a piszkos ru­hát, megmosdottam egy lavór­ban, de láttam, hogy a gyerek furcsán viselkedik, dülöngőzik, nincs észnél. Majd azt vettem észre, hogy nem mozog, ölem­be kaptam és ordítani kezdtem, hogy meghal a gyerek. Meg­hallgattam, lélegzik-e, ver-e a szíve, de halott volt. Elájultam. Jónás Sándor lo­csolt fel vizzel. Nem akartam én a gyermeke­met megölni, magam sem tu­dom megmagyarázni, miért ütöt­tem olyan nagyokat”. Az orvosszakértő szerint a súlyosan ittas másfél éves gyer­meken kilenc sérülés volt. Ha­lálát azok okozták, amelyek a hasát érték, megsérült a has­nyálmirigy és több hasi szerv. Gyors orvosi segítség sem tudta volna a gyermeket megmenteni. A Nyíregyházi Megyei Bíró­ság dr. Rajka Sándor tanácsa Balogh Aladárt különös kegyet­lenséggel elkövetett emberölés miatt tizennégy év fegyházra büntette és tíz évre eltiltotta a közügyektöL Az ítélet nem jog­erős. T. S. így a társ nagykereskedelmi vállalatok sem tudnak segí­teni. Novemberben és decem­berben a Minőségi Ci­pőgyár nyírbátori gyáregy­sége 2000 pár lánykacsiz­mát, s a debreceni cipőgyúr pedig ugyanennyi fiú bunda­csizmát gyártott szerződésen felül, soron kívül. Raktára­inkban jelenleg 31—34-es mé­retben csak béleletlen pvc- csizma van, a bélelt változata — ami téli viseletre inkább alkalmas — már elfogyott!. Nem hallottunk biztatób­bakat Krámmer Gyulától, a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi osztályve­zetőjétől sem: — Sajnos, az utóbbi évek­ben nem zökkenőmentes az ellátás gyermekcipőkből, ki­váltképp ezekből a méretek­ből. Az idén késón érkezett a tél és valóban most is kelle­ne, hogy legyen csizma, téli cipő, de utórendelésre sajnos, már nincs lehetőségünk. A gyárak már a tavaszi-nyári cipőket készítik, vagyis a gyártás jóval megelőzi a sze­zont. A Minőségi Cipőgyár nyír­bátori gyáregységének igaz­gatóját, Wágner Flóriánt is kédeztük: ők nem vállalkoz­nának-e még néhány ezer gyermekcsizma gyors elké­szítésére? A válasz: A korábbi 2000 pár gyer­mekcsizma elkészítésénél is a segítő szándék vezetett ben­nünket. Kapacitásunk miatt jelenleg is vállalkoznánk egy kisebb tétel ű megrendelésre, de anyagunk nincs hozzá. Ennek megrendelési határide­je viszont nálunk 90 nap. (s. á.) Nyírségi borok versenyén Kajsziból készült az első helyezett Fehér, vörös és gyümölcs­bor kategóriákban versenyez­tek a nyíregyházi központi kertbarátklub tagjai szoká­sos évi bortalálkozójukon. Igen nehéz helyzet elé állítot­ták „a versenyzők” a zsűrit, amikor is ötven bor közül választották ki a szigorú kri­tikusok a győztes és helyezett nyíri vinkókat. Vizsgálták a szakemberek az ízét, zama­tét, színét, alkoholtartalmát és még számos kritériumnak vetették alá a borokat. A fe­hér borok versenyében dr. Pa- tay István bora végzett az első helyen, a vörös borok ka­tegóriájában Varga Ferenc lett az első, míg a gyümölcs­borok közül Zelenyánszki András kajsziból készült bora vitte el a pálmát. Tiszta vizet a pohárba! Ki vigye el a szemetet falun? Falvaink egész sorában okoz gondot manapság az egészséges ivóvíz. A megye a legfontosabb VI. ötéves tervi feladatok közt rangsorolta a vízművek és az ivóvízhálózat kiépítését. A meglévő közku- tak 90 százaléka egyszerű fúrt kút, amelyek nem mindenben felelnek meg a szabályban előírtaknak. Még a 'vízmű­vek egy része is csak úgyne­vezett nyers vizet szolgál­tat, valamennyinél indokolt lenne felépíteni a vas- és mangántalanítót. A szennyvízelvezetés sem csak szabolcs-szatmári gond, országosan is a kiemelt fel­adatok közt szerepel. Amíg a csatornázás minden egyes településen nem épül ki, ma­radnak az ősrégi megoldások, a szikkasztók. Mint a Kö- JÁL-nál dr. Házi Erzsébet csoportvezető főorvos rámu­tatott, a megyére jellemző magas talajvíz miatt vasbe­ton gyűjtőaknát kellene használni, nem pedig egy egyszerű ásott gödröt. A helyi tanácsok — mint en­gedélyező hatóság — igen so­kat tehetnek már az engedély kiadásánál, ha elmagyaráz­zak, miért van szükség a kor­szerűbb megépítésre. Rend­szerint akkor derül fény egy- egy szabálytalanságra, ami­kor a szomszéd panasszal él a hatóságnál, mert a kertjé­ben valamit tönkretett a szennyvíz. Ezekben az ügyek­ben most már laboratóri­umi vizsgálattal is alátá­masztott véleményt mondhat a KÖJÁL, ugyanis tavaly kezdte meg munkáját a szenny vízvizsgáló labor. Itt külön ellenőrzik a felszíni és a fürdővizek tisztaságát, vizs­gálják a szennyvizet is. A szemétszállítás évszáza­dokon át nem okozott senki­nek problémát, manapság vi­szont igen sok műanyagot használ a falusi háztartás is. A tejeszacskó, a mosószeres flakon, a különböző csoma­golóanyagok már nem kerül­hetnek az udvar hátulján le­vő szemétdombra. Minden egyes településen, de még a legkisebb faluban is szemétle­rakó helyet jelöltek ki. Tud­nak jó kezdeményezésekről is, ahol a termelőszövetkezet és a tanács között eredményes együttműködés alakult ki, a téesz időnként a saját kocsi­jával gyűjti össze a házak­nál felhalmozódott szemetet és elviszi a kijelölt telepre. T. K. Ha a kiszolgálás is olyan színvonalas, mint a cégtulajdonos háza; akkor a geszterédiek joggal örülhetnek az új füszer- és vegyesboltnak, (molnár) Hűti bosszúságunk Hadd dicsekedjek: voltam farsangi bálon. Igaz nett most, hanem vagy harminc évvel ez­előtt. Arra már nem emlék­szem pontosan, minek is Öltöz­tem be, lehet hogy Piroska, le­het hogy csak a farkas vol­tam, de nem is ez a lényeg, hanem, hogy napokkal elObb hozzáláttunk barkácsolni, s még varrni is megtanultunk, hogy álarcot Sütögessünk össze magunknak. Hogy kerül erre a helyre „el­ső bálom” története? Ügy, hogy farsang van, pontosab­ban csak volt, hiszen abban az időben még számon tartották: mettől meddig farsang a far­sang, de ki emlékszik már ar­ra. Most az a lényeg, hogy ad­dig tart a báli szezon, mig el nem múlik az enyhe lefolyású influenzajárvány. Es nemcsak a reprezentatív éttermek hangosak ezekben a napokban, az iskolákban, sőt a munkahelyeken is áll a bál. Tízéves kis barátom mesélte tegnap: náluk délelőtt 11-kor, nővérééknél délután 2-kor volt a bál, de az anyu munkahe­lyén már egy nappal hama­rabb megkezdődött, mert ami­kor megmondta az igazgató bácsinak, hogy ő is szeretne mindkettőn ott lenni, kopasz létére is égnek meredezett a haja, s valami olyasmi csu szott ki a száján, amit né­hány perc múlva meg is bánt. Mert valóban, mit tehet arról a gyermek báljára készülő ma­ma, hogy munkatársainak fe­le épp most fordult otthon másik oldalára, hiszen egyik oldala elzsibbadt már az in­fluenzától, és az sem az ő hibája, hogy — szolgáltató vál­lalat lévén — mindig olyankor jönnek az ügyfelek, amikor az iskolában Is áll a bál. A gyerek ugye — ezt min­denki megérti — nem marad­hat fenn estére, a szombatot pedig nem azért tették szabad­dá, hogy olyankor is tárva- nyitva legyen az iskola kapu­ja. Ezt csak egy-két, az új szokásokkal nehezen barát­kozó tantestület merte meg­kockáztatni. Mert ők nem gon­dolták kellően át, hogy a szj* * lök egy részének nem elég csak a vasárnap a hetekig tar­tó, feltűnést keltő maskarák beszerzésének, elkészíttetésének kipihenésére. B. J. Mellesleg Táblát tartott a kezében a neves aka­démikus egy nyíregyházi kon­ferencián tavaly: zöldet, sár­gát és pirosat. Ha a résztvevők közül valaki szót kért és okos dolgokat mondott, csak egy ki­csit hosszan, akkor az elnöklő akadémikus magasba emelte a zöld táblát. Aki nem sok oko­sat mondott, de azt annál hosz- szabban, annak nyomban fel­tartotta a sárgát. Aki viszont eltért a tárgytól, rögvest meg­kapta a pirosat, ami azt je­lentette, hogy seperheti össze a jegyzeteit, mehet a helyére, megvonták tőle a szót. Nagy sikere volt ennek a módszernek úgyannyira, hogy egynémely megyei tanácsko­záson is fel-feltűnnek a táb­lácskák. Történt pedig a mi­nap, hogy az egyik társadalmi szervezet értekezletén az elr nöklő — aki nagy híve a szí­nes tábláknak — a kelleténél tovább tartotta magánál a szót, mire a szünetben valaki odasúgta neki: „És az elnök­nek ki mutatja fel a piros táb­lát?" Mellesleg nekem is nagyon tetszik mindez. Igen sokat gondoltam rá azon az értekez­leten, ahol az egyik, immáron négyéves szervezetünk irá­nyító testületének munkájáról három és fél órán át folyt a szó. Kis híján azt is mondhat­nánk: ahány év, annyi óra. Egy másik tanácskozáson pe­dig szóbeli kiegészítést fűzött az előterjesztő az írásos anyag­hoz, s csaknem fél órán át siránkozott amiatt, hogy sajnos, hat gépelt oldalban maximálták felettesei a terjedelmet. így szóban kénytelen nagyon sok mindent közölni. Kár, hogy ezen a tanácskozáson nem volt se zöld, se sárga, se piros táb­lája a tanácskozást vezető el­nöknek, pedig szerintem már a harmadik percben nyugod­tan magasba emelhette volna a pirosat. Tekintettel arra, hogy tegnap megkezdődött a fuballidény, ahol — mint köztudott — már elég régóta a játék tartozéka a sárga meg a piros lap, volna egy szerény javaslatom. Ha­sonlóan a futballpályákhoz, be kellene vezetni az értekezle­teken is, hogy aki két sárga lapot kap, az a harmadik ér*-| tekezletre már el se mehet, mert automatikusan kiállította magát. Nem beszélve a piros­ról, amit ha a bíró felmutat, az illetőnek el kell hagynia a játékteret. Nem ártana ezt meghonosítani a tanácsterem­ben sem! (angyal) ’■v

Next

/
Oldalképek
Tartalom