Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

2 Kelet-Magyarország 1983.február 26-----------------------------------------------------­Rendezői vallomás Krúdyról MANDÁTÓL BUTYKÁIG Tanyából kertváros Lássuk a menyasszonyt! ff IGEN íi A múltait feltáró ásatá­soknál talán a szemétdomb­nak örül legjobban a kuta­tó, akit igazán az érdekel, hogy hétköznaipjait hogyan élte az elmúlt kor embere. Templomoknál többet mond az ilyen szép és csúnya sze­métdomb, mindennapos tárgyaival. A „Rezeda Kázmér” — közeleg a nyíregyházi be­mutató — színpada a múlt­nak ilyen szép és csúnya szemétdombja, amely a szá­zad elején Volt tárgyakat, bútorokat, embereket őrzi, huzatokkal, leplekkel ta­kartam. Az előásott tárgyak, emberek, bútorok élni kez­dik akkori életüket, s mi önmagunkra eszmélhetünk a hasonlóságok és különbö­zőségek láttán. A múltnak ebben a különös, színpadi feltárásában Krúdy és Ady segít nekünk. Krúdy — költői prózájával, Ady — drámai verseivel. A korról, emberről ők tudták a leg­többet, a legszörnyűbbet, s ők mondták a legszebben, leigazabbul. Krúdy tudja, hogy lehet saját életünket, jelenddőn- ket úgy tekinteni, mintha régen történt volna, önma­gunkat is úgy szemlélni, mint régen élt valakit, egy régen volt, letűnt korból. Így sikerült jelenidejű éle­tünket, mostani önmagun­kat kibírni, a borzalmakat bennünk és a világban fel­ismerni, elviselni, talán sok mindent meg is oldani, vagy legalább feloldani. Így a szépség is maradandóbb élményükké válik, s a bol­dogságot is túléljük. Mert a múltat a színház semmi­képp sem akarhatja régé­szeti célokkal előásni. Ez a színpadi „ásaitás” is csak úgy lehet értelmes, ha ön­magunkra bukkanunk. Ha fantáziánk, humorunk, ke­Néhány éve az Alkotó Ifjú­ság pályázaton nyíregyházi munka került az érdeklődés homlokterébe: Lajtos György, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. tervosztályának helyet­tes vezetője egy hálótervet ál­lított össze, amelyen az üte­mes beruházásszervezést áb­rázolta. Az eltelt bő négy év alatt változott-e valami? — Biztos gazdasági helyzet és korrekt partneri kapcso­lat szükséges ahhoz, hogy megbízhatóan tervezni lehes­sen eszerint — hallottuk Laj­tos Györgytől. — Most példá­ul, amikor Újvárosban már állnak a tízemeletes lakóhá­zak, s az első ütemből is la­kások százai várnak átadás­ra, mi már a második ütem terveztetésén gondolkodunk. Nem túlzás., hogy körülbelül három év telik el a gondolat megszületése és az első kapa­vágás között. Az Újváros építésénél már a VII. ötéves terv első évében átadásra ke­rülő több száz lakással kap­csolatos tervegyeztetésen voltunk nemrégiben Debre­cenben a tervezővállalatnál. Ha az említett három év alatt nem születik meg a pre­cíz szerződés a tervező, a beruházó és a kivitelező kö­zött, s nem kezdené el az anyagrendelést a kivitelező oég, bizonyára nem sikerül­ne a rögzített határidőben az átadás. Ma még állnak a régi há­zak az Erdősoron, a Vasvári Pál és a Kossuth utcák kör­nyékén, de az előkészítésnek serűségünk, erőnk nem­csak ahhoz van, hogy nagy- apáninkat megítéljük. Hi­szen ha manapság nem is szokás végigenni az étla­pot, a „békebeli” evészet- ivászat újra halálos divat, s a jobb léttel sokszor jár együtt a véget nem érő mu­latozás, az idegbaj, a sze­relmi erkölcseinkre sem mindig gondolhatunk büsz­kén, ha századeleji hölgyek és urak zilált kalandjait szemléljük a színpadon. Manapság mások a ru­hák, divatok, nincsenek tollas kalapok, cilinderek, nyilvánosházak, legyezők, más a lóverseny, nem öm­lik éjszaka annyi pénz és pezsgő, rég eltűnt Ferenc József és a nyomor, nincs lovasát, korzó, bankár, cse­léd és postarestante leve­lezés, nem élnek már hu­szártisztek, munkanélküli­ek, eltűnt a velőscsont és a városligeti színkör, s hol van a „cs”, és „kár.” fel­irat, amelyről sokan azt sem tudják, hogy „császá­ri és királyi”-! jelentett? Manapság nem divat, hogy az öngyilkosok búcsú­levelén ez a mondat szere­peljen: „Nem tudok Pest nélkül élni!” — hogy újság­cikk és slágerszöveg szü­lessen belőle. Ha nem is tudjuk Budapestet annyi indulattal, úgy gyűlölve sze­retni, mint Krúdy és Ady, ha nem is írnak már annyi verset, dalt, cikket, regényt róla, mint hajdanán, mégis szeretjük ezt a várost, ha szemérmeskedve, csende­sebben is, de szeretjük, ha itt születtünk, ha nem, ha itt élünk, vagy másutt, a múltban, most és mindig: szeretjük. ebben a stádiumában már nem titok, hogy kétszer 75 lakásos garzonházak épülnek az Erdősoron, 12 darab har­minclakásos ház áll majd a Vasvári Pál utca térségében. Nem elég az újat megálmod­ni, a hozzá vezető utat, az esetenként elengedhetetlen szanálást is évekkel elő kell készíteni. Annak felmérése, hogy a szanálásra kerülő ház­ból hogyan képzeli el a csa­lád a további életét, ugyan­csak jelentősen befolyásolja a tanács lakásgazdálkodását. Aránytalanul hosszúnak tű­nik az idő az előkészítéstől a tényleges munka megkezdé­séig. A pályamunka lehető­séget ad bizonyos -tói -ig ha­tárok rugalmas alkalmazásá­ra. Vannak bizonyos felada­tok, amelyekre mondjuk öt hónap is rendelkezésre áll, a késedelmes átadás veszélye nélkül. Ezek mellett azonban tevékenységek egész sorát, például a tervek felülvizs­gálatát, a szerződéskötéseket kell mindenképpen a meg­szabott határidőn belül elvé­gezni. Az Alkotó Ifjúság kereté­ben bemutatott pályázat egyelőre a fiókban hever. Ám hogy mégis elindult egy folyamat, bizonyítja több át­adás, egyáltalán az új beru­házások precízebb előkészíté­se. Márpedig ahhoz, hogy a megyeszékhely gyarapítása a szűkösebb lehetőségek ellené­re se szenvedjen késedelmet, érdemes minden hasznos gondolatot mielőbb alkalmaz­ni. Megszámlálni is alig lehet, hány tanya, hány bokor ve­szi körül ko- szorúszerűen Nyíregyházát, ám közülük csak néhány — köztük Fel­sősima, Manda- bokor, Vajda­bokor, Butyka és Rozsrétszőlő — kapta meg azt a lehetősé­get, hogy nem­csak mostani formájában maradhat fenn, hanem a megyeszék­hely kertvá­rosává fejleszt­hető. Ez a le­hetőség nem­csak az ott élők számára kedvező, ha­nem azoknak is, akik ma bér­lakásban élnek, de szívesen épí­tenének ker­tes családi há­zat. A fejlődéshez, a fejlesz­téshez azonban előrelátó tervek kellenek, hogy egy- egy kis lakóterület ne ötlet­szerűen, hanem a városépíté­si igényeknek megfelelően fejlődjék tovább. Például Rozsrét Legutóbb Rozsrétszőlő rész­letes rendezési tervét készí­tette el és hagyta jóvá a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága, méghozzá olyan for­mában, hogy a tervezők el­képzelése és az ott élók igé­nye nagyon közel van egy­máshoz. Korábban érte a ta­nácsot olyan vád, hogy elha­tározásaik nem esnek egybe a lakosság kívánságával, sőt most is elhangzottak olyan vélemények, hogy Rozsrét je­lenlegi demográfiai adatai nem indokolnak olyan nagy léptékű fejlesztést, amilyet a terv elhatároz. A gazdasá­gosság miatt azonban célsze­rűnek látták már most helyet biztosítani az olyan intéz­mények számára is, amelyek megépítésére csak később lesz lehetőség, vagy amelye­ket, ha most kisebbre építe­nének, később okozna gondot bővítésük. Á város kasszája Nem a véletlen műve, hogy hamarabb tartották meg Rozsréten a városkörzeti ta­nácskozást, mint ahogy elfo­gadta a rendezési tervet a végrehajtó bizottság, így ugyanis lehetőség nyílt a terv elképzeléseit megismertetni az ott élőkkel, a végrehajtó bizottság pedig figyelembe vehette a döntés meghozata­lakor Rozsrét lakóinak véle­Valószínű nem lett volna rossz botosispán a 31 éves. gávai Kender Imre, ha egy emberöltővel korábban szü­letik. Tavaly ősszel 1200 négyszögöl saját és két hold bérelt földön gazdálkodott, volt egy lova és négy bikája, de mivel inni is nagyon sze­retett, nem jutott elég ide­je a gazdálkodásra, ezért gyakran szorult mások se­gítségére. A segítséget persze Ken­der egészen másként értel­mezte, mint kellett volna, úgy gondolta, hogy a szom­szédjában egyedül élő J. Bé­lának kötélessége nála dol­gozni. Igaz, J. Bélának hosz- szabb idő óta nem volt ál­Tanyai csendélet. (Császár Cs. felvétele) ményét is. Ez a jó tapaszta­lat adta az ötletet: a jövőben csak azután kezdenek hozzá egy terv elkészítéséhez, ha előtte párbeszédet folytatnak a lakossággal. Milyen lesz tehát Rozsrét az ezredforduló táján? Lé­nyegesen nagyobb, mint ma, hiszen a mostani 400 lakó he­lyett körülbelül kétezren lak­ják majd, s az elkövetkező időben nyitandó utcákban a szokásosnál nagyobb telken építhetnek családi házat az érdeklődők, mert figyelembe vették a terület mezőgazdasá­gi jellegét is. Többnyire vál­tozatlanul hagyták a terve­zők a mai telekhatárokat, így alig kell majd néhány épületet szanálni ahhoz, hogy megvalósulhassanak az el­képzelések. A majdani lakók számának megfelelő közintézményekről landó munkahelye, s időn­ként szívesen is segített Ken­dernek, amikor azonban nem volt kedve a maszek gazda­ságban dolgozni, Kender ve­réssel próbálta munkára kényszeríteni. A sok haragosdi és „mun­kára nevelő” verés után a múlt év április 18-án Ken­der egész napi munkája köz­ben meglehetősen sok pá­linkát ivott, s este 9 óra tájban átment J. Béla laká­sára, hogy a korábban el­kért szerszámokat hazavi­gye. Az udvaron lepakolt, aztán bekopogott J. Béla la­kásába, aki — bár már aludt — felkelt és beengedte. Könnyelműségét alighanem is gondoskodik a részletes rendezési terv. Lesz tanácsi kirendeltség, lesz posta és takarékszövetkezet, 40 sze­mélyes öregek napközi ottho­na, az egészségügyi kombinát pedig körzeti orvosi rendelő­vel, fogorvosi rendelővel, gyermekorvosi rendelővel és csecsemőgondozóval épül, s javaslat született két or­voslakás építésére. Körjárattá bővülhet A lakótelep központjában száz gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda épülhet majd, a tervezők egy nyolc tantermes általános iskolát is elhelyeztek a központban, bár a jelenlegi iskola még hosszú ideig a helyén ma­rad. A város kasszájától és Rozsrét fejlődésétől függ, mikor nyílik lehetőség a köz­pontban korszerű művelődési ház és filmszínház építésére, de egy új területen helyezik majd el a központ közelében a majdani korszerű sporttele­pet is. Az ott lakók ellátásá­ról egy ABC-áruház, vendég­lő, presszó gondoskodik majd, szolgáltatóházában pedig fod­rász, mértékutáni szabóság, cipőjavító, ruhatisztító felve­vőhely és háztartási gépjaví­tó kap majd helyet. A közlekedésről a mostani 3-as számú helyijárat egy továbbfejlesztett változata gondoskodik majd, hiszen a bekötő út elején a javasolt autócsárdánál, majd a köz­ponti részen, aztán a Fenyő úton és a Rozsrét úton két helyen alakítanak ki busz­megállókat, így a járat kör­járattá bővülhet. Lesz hely az ottlakók gépkocsijai számára is: a családok saját telkeiken építhetnek garázst, az intéz­mények közelében pedig több mint kétszáz parkolóhe­lyet alakítanak ki. nyomban meg is bánta, mert Kender kezében egy kés volt. A házigazda ijedtében az ajtó melletti sezlonra ült, s abban bízott, hogy Kender nem támad neki. Kender akarata fölött azonban ekkor már a pálin­ka uralkodott, s előbb szid­ni kezdte J. Bélát, amiért ■iszákos életmódot folytat, és több napja nem is dolgo­zik, majd hadonászni kez­dett a késsel, s mikor több helyen is megszúrta J. Bé­lát, hazament. Amikor a megsérült em­ber magára maradt, látta, hogy erősen vérzik, felöltö­zött és a kerten keresztül menekült egyik ismerőséhez, hogy segítséget kérjen. Az ismerős vasvillával a kezé­ben kísérte el a sérültet a körzeti orvoshoz, mert még ekkor is tartottak attól, hogy Kender rájuk támad. Az or­vos elsősegélyben részesítet­Lássuk a menyasszonyt! — suttogják gyakran a kíván­csiságtól epekedő járókelők Nyíregyházán a Zrínyi Ilo­na utcai házasságkötő te­rem környékén. — Mostanában milyen ru­hát viselnék a menyasszo­nyok legszívesebben? — ez­zel a kérdéssel kopogtattunk be Tiszai Kálmánná ruha- kölosönzőhöz. — A könnyű anyagú, hosz­szú, fehér csipke, illetve a gazdagon díszített ruhákat — válaszolj1». — Nagyon ked­velik a romantikus fazono­kat. Minél fodrosabb, annál népszerűbb — így is jelle­mezhető. És természetesen kalap, fátyol, vagy fej dísz nélkül ma már szinite nincs menyasszonyi ruha, de ezek közül is a modemek men­nek. — Milyen hölgyek, milyen ruhát kérnek? — A vékonyabb nők nyil­ván a fodros, a kevésbé vé­konyak pedig inkább a si­mább vonalú ruhákat. Azt tapasztalom: az egymásra küllemre és magatartásra, karakterre hasonlító nők ruhaízlése is közel áll egy­máshoz. — Forgalom? — Januárban, februárban kevesen kölcsönöztek ruhát. Márciusban, áprilisban, au­gusztusban, októberben szo­kott nagy forgalom lenni. Van aki túl korán megren­deli, „leköti” a ruhát. Eskü­vő előtt úgy 2 hónappal ide­ális róla gondoskodni. Elő­fordul, hogy az itt kiválasz­tott anyagból valakinek — saját terveim alapján — kü­lön' varrattunk. — Tervei? — Év végén körülbelül 50 alkalmi ruhát szeretnék a kölcsönzők rendelkezésére bocsátani. Azontúl a ruha­választás megkönnyítésére készítek egy szép albumot, a Zrínyi Ilona utcán pedig egy vitrinben elbelyezett fényképek segítségével fo­gom reklámozni a ruhákat. (cselényi) te a sérült embert, majd mentővel kórházba vitette, ahol gyors beavatkozással el­hárították az életveszélyt, de a gyógyulás így is közel két hónapba került. Kender a nyomozás során beismerte, hogy ingerültsé­ge miatt szinte tudtán kívül támadott J. Bélára, az ügyészségen és a tárgyaié-, son azonban mindent leta­gadott, a bizonyítékok azon­ban elegendőek voltak ah­hoz, hogy Kender Imrét életveszélyt okozó testi sér­tés miatt elítéljék. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság dr. Wathy Ákos taná­csa két és fél év börtönbün­tetésre ítélte, két évre eltil­totta a közügyektől és el­rendelte kényszergyógyítását. Kender fellebbezett, ám a Legfelsőbb Bíróság helyben­hagyta a megyei bíróság íté­letét, így az jogerőssé vált. Kapás Dezső a Vígszínház rendezője Egy hálóterv kulisszái Garzonok az Erdősoron B. J. Beszédes fotó. A nyíregyházi Nyírfa Áruház illatszerosztályán. (Elek Emil felvétele) A tárgyalóteremből A szurkálós Kender T. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom