Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-25 / 47. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. február 25. Kommentár A három indokínai or­szág, Vietnam, Laosz és Kambodzsa neve évtizedek óta nem kerül le az újságok első oldaláról. A világ legszegényebbje közé tartozó három nép hosszú harc után vívta ki a jogot az önálló létre, a független bél­és külpolitikára. E nemzeti felszabadító mozgalmak győ­zelme óta most először ta­lálkoztak ezeknek az álla­moknak legmagasabb szintű vezetői, hogy megvitassák a további együttműködés gaz­dasági, politikád és — sajnos még mindig szükség van rá — katonai kérdéseit. A február 22—23-án Laosz fővárosában, Vientiánéban megtartott csúcsértekezlet két nyilatkozat elfogadásá­val zárult A hosszú előké­szítés után született doku­mentumok egyike az indokí­nai országok együttműködé­sével és külpolitikájával foglalkozik, míg a másik a Kambodzsában állomásozó vietnami csapatok kivonásá­ról szól. Kína és a továbbra is bi­zalmatlan magatartást tanú­sító öt ASEAN-ország szom­szédsága tovább erősíti az egymásrautaltságnak a par­tizánháború alatt kialakult érzését Indokína népei kö­zött. Ám szövetségük nem irányul egyetlen külső állam ellen sem és — mint Hanoi­ban rámutatnak — csak sa­ját szándékait kívánja lep­lezni az, aki agresszivitással vádolja őket. A Le Duan, Heng Samrin és Kaysone Phomvihane ve­zette küldöttségek aláhúzták, hogy továbbra is kölcsönös előnyök, egymás érdekeinek tiszteletben tartása, a szuve­renitás, a belügyekbe való be nem avatkozás és a terü­leti sérthetetlenség alapján erősítik együttműködésüket és szembeszállnak a nagy­hatalmi sovinizmus és a szűklátókörű nacionalizmus mindenfajta megnyilvánu­lásával. Ez utóbbi annál is inkább fontos, mert az érin­tett országok soknemzetisé- gűek, és a törzsi, nemzeti el­lentétek leküzdése a tovább­lépés egyik feltétele. Bár a nehéz körülmények miatt a lehetőségek erősen korláto­zottak, fokozott szerepet kap a jövőben a gazdasági együttműködés, a tervek egyeztetése és összehango­lása is. A részt vevő országok ki­nyilvánították tárgyalási szándékukat minden szom­szédukkal, sőt, rendezni kí­vánják kapcsolataikat az Egyesült Államokkal is. Az egyetlen feltétel: a békés egymás mellett élés elveinek tiszteletben: tartása. Javasla­tok születtek egy Délkelet- Ázsia problémáival foglal­kozó konferencia összehí­vására, kölcsönös meg nem támadási szerződések köté­sére a térség államai között és általában a kapcsolatok rendezésére. Jelentős döntést hoztak arról, hogy folytat­ják a vietnami csapatok ta­valy megkezdett kivonását Kambodzsából és ezentúl évente újraértékelik a leg­gyengébb indokínai orszá­got fenyegető veszélyt, mér­legelik az elhárítására szük­séges eszközök nagyságát. Hanoiiban a csúcstalálkozó­val egyidejűleg külügymi­niszteri szinten cáfolták az esetleges indokínai konfö­deráció megalakításáról ter­jengő híreket. A józan hangvételű vien- tiánéi dokumentumok lé­nyeges haladást jelentenek a térség békéjéért, biztonsá­gának megteremtéséért ví­vott harcban. Éppen akkor, amikor bizonyos imperialis­ta körök és délkelet-ázsiai követőik az ellentétek szí­tására törekszenek, amikor az Egyesült Államok, Kína és több más ország mindent megtesz a kambodzsai ren­dezés lassítása érdekében. H. G. A szocialista fordulat 35. évfordulóján Ünnepség Prágában A Csehszlovákiában 1948. februárjában végrehajtott szocialista fordulat 35 éves jubileuma alkalmából nagy­gyűlést tartottak csütörtök délután Prágában. Az ün­nepség szónoka Gustav Hu­sik volt. A CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köztársasági elnöke rámutatott: a 35 év­vel ezelőtti események so­rán a csehszlovák nép for­radalmi fellépésével meg­akadályozta, hogy a belső reakció erői visszaállítsák az országban a tőkés rendszert, és végérvényesen a szocia­lizmusnak a CSKP által mutatott útját választotta. A februári fordulatnak nagy nemzetközi hatása is volt, mivel fontos szerepet töltött be a szocialista világrendszer kialakításában. A csehszlovák vezető em­lékeztetett arra is, hogy a szocialista fejlődés útja nem volt könnyű, sok erőpróbán át vezetett, amelyek közül a legnehezebb az 1960-as évek végén lezajlott mély politi­kai-társadalmi válság volt. Beszédének nemzetközi kérdésekkel foglalkozó ré­szében Gustav Husák mél­tatta a Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testüle­té prágai nyilatkozatának jelentőségét. A KGST tervezési és együttműködési bizottsága az NDK fővárosában, Berlinben ülésezett. A képen a magyar dele­gáció dr. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes (közé­pen) vezetésével a tanácskozáson. Összeállították a lyoni hóhér vádiratát Jean Berthier lyoni fő­ügyész közölte, hogy Chris­tian Riss vizsgálóbíró, aki Klaus Barbie perének tár­gyalását készíti elő, már ösz- szeállította a vádirat főbb pontjait. A vádiratban a lyo­ni hóhérnak csak azokat a tetteit tüntetik fel majd, amelyek az „emberiség el­leni bűncselekménynek” minősíthetők. Nem vonják felelősségre Barbie-t a fran­cia ellenállási mozgalom tag­jainak megkínzásáért és ki­végzéséért, így Jean Moulin- nak, a francia ellenállási mozgalom nemzeti tanácsa elnökének haláláért sem. A főügyész azzal indokol­ta a vádirat leszűkítését, hogy az ellenállási mozgalom tagjai katonai személynek te­kintették magukat, így az el­lenük elkövetett cselekede­tek háborús bűnöknek mi­nősülnek. Ezek azonban a francia törvények értelmé­ben már elévültek. Az em­beriség ellen elkövetett bű­nök ellenben nem évülnek el, így Barbie-t ezekért vonják felelősségre. A vádiratban nyolc ilyen pont szerepel majd; ezek elsősorban zsi­dók deportálására és túsz­ként fogva tartott polgári személyek kivégzésére vo­natkoznak. . Christian Riss vizsgálóbí­ró csütörtök délelőtt felke­reste a lyoni börtönében Barbie-t, s közölte vele a vád­irat pontjait. A kőolajéhség és a szürke bálnák M exikó leghűsége­sebb vendégei nem hoznak va­lutát az országnak, s mégis, ha eljön a sze­zonjuk, a legpénzesebb turistáknak kijáró fo­gadtatásban részesülnek. A szürke bálnákról van szó, amelyek bálnaem­lékezet óta minden év­ben januártól márcdu- sik megjelennek Mexikó csendes-óceáni partjai­nál. Biológiai órájuk annyira pontos, hogy legfeljebb, ha öt napot késnek, pedig több ezer tengeri mérföldet kell megtenniük Antarktisz- tól, illetve a Bering-ten- gertől a Kaliforniai-fél­sziget simogató vizű la­gúnáikig. Megszakítás nélkül haladnak, órán­ként hét kilométeres át­lagsebességgel. A Kali- fomiái-félszigeí meleg és védett parti vizei esz­ményi körülményeket kínálnak vándorúltjuk céljának beteljesedésé­hez: a párosodáshoz és a kicsinyek világrahozá- sához. Egy-két „tapasz­taltabb” bálna segédke­zik a szülésnél. A kicsi­nyek farokkal előre jön­nek a világra, s azonnal a víz felszínére emelked­nek, hogy teletölthessék tüdejüket az éltető oxi­génnel. Egy-egy bálna­csecsemő súlya 400—800 kilogramm, hossza há­rom-öt méter. Mire fel­nő, 355 tonnára gyarap­szik, s tizenhárom méter hosszú lesz. A bálnacsa- pait két hónapot tölt a kaliforniai partoknál, mielőtt visszaindulna az északi vizekre. A növen­dékállatok hat hónapig szopnak, aztán már ma­guk szerzik be a ten­gerből az élelmet. Nyá­ron megerősödnek, s ja­nuárban a többiekkel együtt visszatérnek szü­lőhelyükre. A mexikói partoknál a szürke bál­nák egy ideje különleges védelmet élveznek: vi­gyáz rájuk a mexikói haditengerészet, Mexikó pedig természetvédelmi övezetnek nyilvánította tartózkodási helyüket Mert a szürke bálnák legfőbb ellensége a ter­mészetet kizsákmányoló TELEX KOSZORÚZÁS A szovjet hadsereg napja alkalmából a kínai kormány és a Kínai—Szovjet Baráti Társaság magas rangú vezetői megkoszorúzták a háborúban elesett szovjet hősök emlék­műveit Liaoning, Csilin, Hej- lungcsiang és Hupej tarto­mányban. EMELIK A GYAPOT FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁT Az afgán kormány hatvan százalékkal emeli március végétől a gyapot felvásárlási árát. Arra számítanak, hogy így a gyapottermelő területek az 1980-as 45 ezer hektárról 95 ezerre nőnek. Afganisztán az idén több mint 100 ezer tonna gyapotot termelt, ami csaknem hatvan százalékkal több az 1980-as termelési eredménynél. Az afgán gya­pot exportpiacai között szere­pel a Szovjetunió, de az év elején Nagy-Britannia is vá­sárolt egy hétezer tonnás té­telt.' JAPÁN MÉRNÖKÖK IRÁNBAN .. A japán mérnökök márci­usban újra felveszik a mun­kát az Irán déli részén ko­rábban megkezdett Bandar Khomeini olajvegyészeti üzemóriás építésén — közöl­ték Tokióban. A munkála­tok, amelyek eredményeként a létesítmény már 75 száza­lékban elkészült, előbb az iráni forradalom, majd az iraki—iráni háború miatt áll­tak le. A két fél valószínűleg a munka előkészítése után, május elején ismét felbecsüli az építés költségeit. Japán visszautasította azt az iráni kérést, hogy a munkák hely­színén ellássa a kivitelezés felügyeletét. ELHUNYT SZUN JE-FANG Kedden elhunyt Szun Je- fang, a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadói Bizottságának tagja, neves közgazdász. Szun Je-fang 1908-ban született, 1923-ban kapcsolódott be a forradalmi mozgalomba. Nevéhez első­sorban a szocializmus építé­sének elméleti és gyakorlati problémáival foglalkozó kuta­tások fűződnek. Életének utolsó három évében a KKP gazdasági stratégiájáról és a modernizálási politikáról írt számos tanulmányt. ember: az igen szapora állatokat sokáig vadá­szok irtották, napjaink­ra mindössze tizenegy­tizenhatezer szürke bál­na maradt. Ma már nem a vadászok, hanem a tengerszennyeződés, s az ember „kőolajéhsége” fenyegeti az életüket. Múlt évben a Western Geophisdcal amerikai cég a kaliforniai partok mentén kísérleti szeiz­mikus robbantásókat végzett, hogy később fel­térképezhesse a tenger­feneket kőolajipari vál­lalatok számára. Kali­forniai környezetvédők megfigyelései szerint a robbantások teljesen megkeverték a szürke bálnákat: az állatok el­veszítették tájékozódá­si képességüket, néhá- nyan a partra vetették magukat. A bálnavé­dők és a halállományt féltő halászok panaszára a robbantásokat betil­tották ugyan, de nem tudni meddig: az érde­kelt cégek ugyanis min­dent megtesznek, hogy bebizonyítsák a kutatá­sok ártalmatlanságát, holott kimutatható, hogy egy robbanás erőssége eléri a 225 decibelt, ami messze túllépi az em­ber — és a bálna — fáj­dalomküszöbét. KAIRÓI LEVELŰNK Nyitott kapukat döngetnek M ég Szadat elnök idején forgatták, s a kairói te­levízióban most mutatták <be az utóbbi évek egyik legfeltűnőbb egyiptomi filmjét. A film meséje: a viharsebesen meggazdagodott, gátlástalan vállalkozó csillagászati lelépést és lakbért követel a rászorulóktól. A fiatal egyetemi professzor és meny­asszonya is képtelen előteremteni a kért summát. A lány elhagyja jegyesét és a háziúr háremébe költözik, a tanár pedig öngyilkosságba menekül. A lakásínség nemcsak azért gyötrelmes itt, mert Egyiptomban soha nem volt még ilyen reménytelen, hanem azért is, mivel a nagyvárosokban töméntelen otthon áll üresen. Kairóban például negyvenezer. Az építtetők néhol silány munkát fektetnek be, de min­denképpen a még jobban felvert árakra spekulálnak. A lakáshelyzet az „infitah”, a sokat vitatott „nyitott kapuk” politikájának egyik következménye. A film bemutatása nem volt egészen véletlen, hiszen a Szadat által kinyitott kapukat most mind erősebben döngetik. A közelmúltban a félhivatalos Al-Ahram tárcaírója is kifakadt a rekordösszegű, 19 milliárd dol­láros külföldi adóságállomány hallatán. Azt írta, hogy nem a nasszeri időkben viselt igazságos háborúk gaz­dasági következményeiről van szó, hanem a látszat­beruházásokra tékozolt, rosszul felhasznált hitelekről. „Az olyan álprosperitás, amelyben csak kis rétegek képesek nagy keresletet fenntartani, nem jelent virág­zó államot” — jegyezte meg. Az „infitah” politikáját azoknak a belső gazdasági nehézségeknek felszámolására hirdették meg, amelye­ket a közel-keleti háborúk miatt nem, vagy alig lehe­tett orvosolni. Szadat az 1973-as háború után lezárta az ország fejlődési irányának egy korszakát, a Nyugat felé nyitott politikájában és gazdaságában egyaránt. Az „infitah" bátorította a külföldi tőkebehatolást, az álla­mi szektor rovására hadrendbe állították a hazai tőkés vállalkozásokat, megreformálták a piaci árrendszert, és a minimálisra csökkentették az állam közvetlen ellen­őrző szerepét. Szadaték azt remélték, hogy Egyiptom bajokkal küsz­ködő gazdaságát a külföldi — főleg arab — és az elő­csalogatott, addig lappangó belföldi tőkével talpra tud­ják állítani. A remények nem igazolódtak be. A politi­ka kezdeti esztendejétől, 1974-től a pénzt jobbára a gyorsan megtérülő szférákba fektették, spekulációk­ban forgatták meg. Ennek nyomában járt a vám- és adócsalás, miközben termelői ágazatok hoppon marad­tak. A nemzeti jövedelem mind egyenlőtlenebbül oszlott meg: nőttön nőtt a különbség a magánszektorban és az államiban foglalkoztatottak jövedelmi viszonyai kö­zött, és megzsírosodott egy eladdig szinte ismeretlen társadalmi formáció, a gyakran alacsony sorból felka­paszkodott élösdieké. Ilyen volt az egyiptomi film dickensi háziura is a túlnépesedett, túlautósodott, in­frastruktúrájában túlterhelt, vízfejjé vált Kairóban, ahol a nagyvárosi élet hátrányait az „infitah” fényei képtelenek feledtetni. Egyiptom gazdasági értelemben ráadásul teljesen a Nyugat kénye-kedvére van bízva. A Mubarak-kormányzat már jelét adta, hogy — amint szokta: óvatosan — valamilyen pályamó­dosításra készül. Célja az, hogy amennyire tud, meneküljön a külföldi kiszolgáltatottságtól, jobban a termelés irányába fordítsa a tőkét, fékezze a tőke meg­bolydult áramlási folyamatát — az importot beleért­ve —, nagyobb szerepet adjon a belső gazdasági erők­nek, támogassa az ipari és mezőgazdasági beruházáso­kat, növelje a munkaalkalmak számát, s a bürokrácia vadonjában is javítsa az összeomlással fenyegető in­frastruktúrát. A jelképes cselekedetek sem hiányoznak. Közéjük tartozik a visszásságokért felelős személyek felelősség­re vonása. A világszerte feltűnést keltő gazdasági bűn- perben, amelyben Szadat elnök öccsét és családtagjait ítélték el, egy jelenséget is a vádlottak padjára ültet­tek. Kairó, 1983. február. Patak Károly A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS KERESKEDELMI SZÖVETKEZETI VÁLLALAT 1983. április 1-től 5 ÉVES IDŐTARTAMRA szerződéses üzemeltetésre átadja a kővetkező üzleteit: 4. sz. zöldség-gyümölcs bolt 18. sz. zöldség-gyümölcs bolt 27. sz. halbolt 39. sz. zöldség-gyümölcs bolt 46. sz. zöldség-gyümölcs bolt 47. sz. zöldség-gyümölcs bolt 51. sz. zöldség-gyümölcs bolt 74. sz. zöldség-gyümölcs bolt Nyíregyháza, Simái u. Nyíregyháza, Honvéd u. 40. Nyíregyháza, piaccsarnok Nyíregyháza, ipartelep Mátészalka, almatároló Szamosszeg, Bajcsy-Zs. u. 18. Kisvárda, Zrínyi tér 13. sz. Nyírlugos, Debreceni u. 9. A pályázatokat 1983. március 18-ig kell benyújtani a vállalat központjába. A versenytárgyalás 1983. március 25-én, 13,30 órakor lesz a vállalat központi kultúrtermében. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilá­gosítást a vállalat kiskereskedelmi osz­tálya ad. Nyíregyháza, Benczúr tér 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom