Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-22 / 44. szám

A Kelet-Magyarország 1983. február 22. Kommentár Játék Andropov találkozott Claude Cheyssonnal Stefan Olszowski életrajza a tűzzel Néhány napig egy minivé!- ságra irányult a világ köz­véleményének figyelme. A krízis forgatókönyvét ismét Wasihingtonbtain szerkesztet­ték — bevált, ismert recep­tek szerint. A múlt héten ugyanis kósza hírek kaptak szárnyra arról, hogy Líbia agresszióval fenyegeti Szu­dánt. Bizonyos források tudni vélték: Nimeri elnök ellen puccsot kíséreltek meg. Nem sokkal később a Földközi- tengeren állomásozó 6. ame­rikai flotta néhány egysége már ott is termett Líbia ten­geri határai közelében, s egyidejűleg Awacs felderítő­gépeket irányítottak Egyip­tomba. Nem messze a Szidna- öböltői pedig horgonyt ve­tett az atommeghajitású Ni- mitz repülőgép-anyahajó. Hogy ismét durva provo­kációról volt szó, ahhoz két­ség sem fér. Az állítólagos líbiai csapatösszevonások- ról sem Szudán, sem Egyip­tom nem tudott. Az Egyesült Államok tengeri és légi csa- paitmozdulataiiról viszont maga a Pentagon számolt be. Azért a helyzet koránt­sem ilyen egyszerű. Mert mi történt volna, ha példá­ul a Nimitz anyahajót fel­derítési célból megközelítő líbiai vadászgépek ismét harcba bocsátkoznak ame­rikai pilótákkal? S egyál­talán : békés körülmények között meddig terjedhet egy szuverén ország önmérsék­lete, ha idegen felségjelű Awacs-gépek rendszeresen zavarják polgári távközlési rendszerét? Végül: mi a biz­tosíték arra, hogy Washing- toftban hónapok múltán nem találnak-e ki újabb ürügyeit, hogy provokálják Tripalit? Gy. D. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára hétfőn Moszk­vában fogadta Claude Cheys- son francia külügyminisztert, ki hivatalos látogatáson tar­tózkodik a Szovjetunióban. A találkozón részt vett And­rej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag- jat a Szovjetunió külügy­minisztere is. A megbeszélésen Jurij Andropov és Gl'aude Cheys- son áttekintette a szovjet— francia kapcsolatokat és megvitatott több időszerű nemzetközi kérdést is. A nemzetközi kérdéseket vizsgálva különös figyelmet szenteltek az európai bizton­ság és együttműködés meg­A Moszkvában tartózkodó francia külügyminiszter Clau­de Cheysson (balról az első) a Kremlben megbeszélést folytatott Jurij Andropovval (jobbra). szilárdításának, ezen belül a közepes hatótávolságú nuk­leáris fegyverek egyenlősé­gen alapuló csökkentésére tett szovjet javaslatnak. Claude Cheysson a talál­kozón átadta Jurij Andro- povniak Mitterrand köztár­sasági elnök személyes üze­netét. Hivatalos látogatásának befejeztével hétfőn elutazott Moszkvából Claude Cheysson francia külügyminiszter. Ismét mutatkozik? Szent Columba hosszú nyakú szörnye Több tízezres felvonuláson tiltakoztak Tripoliban a Lí­biát fenyegető amerikai de­monstrativ lépések miatt. A „miniválság” során az USA Awacs felderítőgépeket és repüiőgép-anyahajókat irá­nyított a térségbe. Stefan Olszowski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­jai, a Lengyel Népköztársa­ság külügyminisztere 1931. augusztus 28-án Toruniban, pedagógus családban szüle­tett. Tanulmányait a lódzi tudomáyegyetem lengyel fi­lológia karán végezte. Ezt követően a Lengyel Diákszövetség Főtanácsának elnöke és a Lengyel Szocia­lista Ifjúsági Szövetség KB titkáráságának tagja volt. Stefan Olszowski 1960-tól három éven át a Lengyel Egyesült Munkáspárt pozna- ni vajdasági pártbizottságá­nak titkáraként tevékenyke­dett, majd öt esztendőt töl­tött el a LEMP KB sajtó- osztályának élén. 1964-ben, a párt IV. kongresszusán a Központi Bizottság tagjává, négy évvel később a Köz­ponti Bizottság titkárává vá­lasztották. 1970 decemberé­től a Politikai Bizottság tag­ja lett. Egy esztendő múlva azonban felmentették KB- titkári tiszrtsége alól, és ezt követően — 1976-ig — a kül­ügyminiszter posztját töltöt­te be. Az év végétől 1980 februárjáig ismét a Közpon­ti Bizottság gazdasági kérdé­sekért felelős titkáraként dolgozott. A lengyel diplomácia je­lenlegi vezetőjét a LEMP VIII. kongresszusán ismét központi bizottsági taggá vá­lasztották és fél esztendeig a Lengyel Népköztársaság nagykövete volt a Német De­mokratikus Köztársaságban. A LEMP 1980. augusztus 24-i plénumán ismét a Politikai Bizottság tagjává és a Köz­ponti Bizottság titkárává vá­lasztották; feladatkörébe a propaganda és az ideológiai kérdései tartoztak. Stefan Olszowskit 1982. jú­lius 16-án felmentették KB- titkári tiszte alól, és — po­litikai bizottsági tagságának megtartásával — a szejm külügyminiszterré választot­ta. H íre-hamxva sincs még a sajtó nyári ubor­kaszezonjának, de Nessiteras Rhomboptteryx, közismertebb nevén a Lochness-i szörny már me­gint szerepel az újságokban, ráadásul most egyszerre több szörnyről van szó. A New Scientist című ne­ves brit folyóiratban leg­utóbb megjelent közlés sze­rint valami mégiscsak van a tóban. Adrian Shine, a „Loch Ness-program” veze­tője elmondta, hogy a múlt nyáron, májustól augusztu­sig ultrahangos berendezé­sékkel átfésülték a 36 kilo­méter hosszú, átlagosan 1,5 km széles, 230 méteres mélységet is elérő észak­nyugat-skóciai tavat és 40 alkalommal nagyabb élő­lényt észleltek benne. Va­lami, vagy valamik függő­legesen mozogtak a mély­ben. Május 16-án például 68 másodpercen át nyo­mon tudtak követni egy nagyobb testet, amint 67 méteres mélységből 113 mé­ter mélyre szállt alá. Az erős ultrahangos visszhang a tóban élő halaknál jóval nagyobb testet jelzett. Shine elvetette Craig skót mérnök nemrégiben felállí­tott elméletét, amely sze­rint Nessie nem más, mint egy fenyofatörzs, mely a benne fejlődő, és időnként kiszabaduló természetes gázok hatására hol felemel­kedik, hol lesüllyed. Cá­folta azt az 1904-ből szár­mazó feltételezést is, mi­szerint rothadó növényzet­ről lenne szó, s közölte, hogy ezt sem a tófenékről vett minták, sem pedig a tv-kamerákkal készített felvételek nem támasztják alá. A legutóbbi biológiai fel­mérések szerint a ness-i tó, mely mélyebb a Nagy-Bri- tanniát körülvevő tengerek többségénél, megfelelő élet- feltételeket nyújtana na­gyobb élőlények számára is. A dús oxigéntartalmú víz hőmérséklete tartósan plusz 6 Celsius-fok körül van, a tó 30 méteres mélységig halak­ban gazdag. Mint Shine elmondta, a Nassiie-legenda végleges tisztázásához speciális be­rendezésekre van szükség, csakhogy a rajtuk fityegő árcédulán 300 ezer font van feltüntetve. Addig is, amíg a pénz összejön, 150 ön­kéntest toboroznak az idei nyárra, akik a kutatásiban való részvételért hajlandók heti 50—70 fontot fizetni. I. sz. 545 óta eltelt majd­nem másfél évezred alatt — akkor pillantotta meg első­nek Szent Columba a hosz- szú nyakú szörnyet — any- nyit írtak és fecsegtek róla, annyi áltudományos és tu­dományos elmélet született, hogy a legújaibbaknak és a legmegalaipozottabbaknak sincs már hitelük Talán akkor sem hinne senki Nessie létezésében, ha egy szép napon előjönne a tó­ból. Ha valákit mégis ér­dekel a dolog, írhat a kö­vetkező címre: Loch Ness Center, Drum- nadrochit, Inverness-Shire, Skócia Vi pn-pan. MINDEN IPARÁG... Leningrad számoktól Szétnyitott híd a Néva folyón Leningrádnál. A 277 éves Leningrad 215 éven át volt Oroszország fő­városa, ma a Szovjetunió második legnagyobb városa. Négymillió-hatszázezren lak­ják, de a számok csupán ada­lékok az egyéni portréhoz. Ez pedig Leningrad esetében egyedülálló. Érdemes végig­tekintenünk rajta. A világ legtökéletesebb csillagászati műszerét, a 6 méter átmérőjű tükörrel el­látott teleszkópot Leningrád- ban építették meg. Az utób­bi években ennek segítségé­vel a szovjet tudósok bo­nyolult űrkutatási programo­kat hajtottak végre, és részt vettek különböző nemzetközi programokban. Egy másik példa: az I Elektroszila vállalat. A szá­zad elején feladata csupán a cári palota elektromos ellátá­sa volt. A szovjethatalom éveiben különböző berende­zéseket szállított, gyakorlati­lag csaknem minden szovjet elektromos erőmű számára, beleértve a hatalmas szibériai erőműveket is. A tizedik öt­éves terv éveiben az egész vi­lágot bámulatba ejtette egy­millió 200 ezer kilowat telje­sítményű hatalmas generáto­rával. A Néva-parti városban épültek a szovjet atommeg­hajtású jégtörőhajók. Ezek legutóbbikja a Szibir. Innen indultak útnak a tudományos kutatóhajók, az óceánjáró te- herhajók és tankhajók. Vala­mennyi kontinensen dolgoz­nak a 300 lóerős leningrádi traktorok.-------------------------------------------------------------------------------------------------------­NICOSIA! LEVELÜNK Komp Európa és a Közel-Kelet között A négy és fél évszázad múltán is láthatóan ép, egy­kor védelmet, ma csupán impozáns látványt nyújtó velencei faltól a nicosiai belváros szűk, de annál forgalmasabb utcáin negyedórás séta sem kell ahhoz, hogy egy sokkal kevésbé szívderítő falba ütköz­zék a látogató. A korántsem csak a nicosiai közleke­désrendészet által egyirányúsított bevásárlóutca, a Ledra társaihoz hasonlóan egyszer csak zsákutcába tor­kollik, amelyet kőből, téglából, homokzsákból emelt másfél emelet magasságú fal zár le. Tetején ócska bá­doghordókban itt-ott igénytelen ecetfa sárgállik. A szigetországot és fővárosát északnyugati—délke­leti irányban nagyjából egyharmad-kétharmad arány­ban török és görög övezetre osztó „zöld vonal” halad itt. A ma építőinek összehasonlíthatatlanul könnyebb dolguk volt velencei elődeiknél: mindössze a legfeljebb 5—6 méter széles utcák szemben álló házai között kel­lett falat emelniük a kor nem nagy dicsőségére. A Led­ra utcai átjárónál, mint a hasonló több tucatnyi más őrbódé környékén valóságos zászlóerdő van: az innen­ső oldalon a Ciprusi Köztársaság lobogója és a görög nemzeti zászló leng, kissé beljebb a félholdas török zászlót lobogtatja a február közepén is kellemes, me­diterrán szél. A köztük lévő demarkációs vonalon pedig sok helyütt az ENSZ kék zászlaját is kitűzték. Aphrodité szigete, a szerelem szigete, a Földközi­tenger gyöngyszeme, a válságok szigete, lehorgonyzott repülőgép-anyahajó ... Ki tudná megmondani pontosan, hogy az évezredek során, a műkéniai uralomtól napja­inkig hányféleképpen nevezték a Földközi-tenger Szi­cília és Szardínia után harmadik legnagyobb szigetét. A réz latin neve, a cuprum állítólag innen származik. A látogatónak, aki 1983 kora tavaszán vetődik a szigetre, az a benyomása, hogy Ciprus népe ha nem is békéit meg a kilenc évvel ezelőtti tragikus események következményeivel, de megtanult új módon élni, beren­dezkedett a tartósnak ígérkező átmeneti állapotra. A ciprusi görögökre fenntartás nélkül elmondható, hogy szükségből tudnak erényt csinálni. 1974-ben az ország területének igen értékes részét veszítették el: ott állí­tották elő a szigetország bruttó nemzeti termékének 70 százalékát, ott tárták fel az ásványkincsek 56 szá­zalékát, megtermelték az exportra szánt mezőgazdasági termékek 48 százalékát. Mégis a ciprusi kormány által ellenőrzött országrészben az egy főre jutó nemzeti jö­vedelem 1982-ben elérte a 3295 amerikai dollárt. Az úgynevezett ciprusi török szövetségi államban ugyanak­kor ez a mutató 1200 dollár körül mozog. Az itt élők túlnyomó többségének meggyőződése szerint Ciprusnak, amely a levantei kereskedelem ha­gyományos központja, az európai és az arab országok elismert és aktív kereskedelmi partnere, sajátos föld­rajzi helyzetéből adódóan kompként kell szolgálnia Európa és a Közel-Kelet között Kompként, de nem a NATO elsüllyeszthetetlen repülőgép anyahajójaként. Erre szavazott a ciprusiak többsége a február 13-i el­nökválasztáson is. Nicosia, 1983. február. Pék Miklós V__________________________________S Leningrádban a bányásza­ton kívül minden iparág megtalálható ... Különleges helyet foglalnak el a köz­szükségleti cikkeket előállító ágazatok. Ezek 1980-ban 500 millió rubel értékű áruval tertneltek többet. Története során a város ne­ve többször változott. Volt Péterburg, Petrográd, napja­inkban pedig Leningrád. A változások a régi Pétervárt és Petrográdot is érintik. Hol az egyik, hol a másik régi utca ölt ünnepi ruhát, a kőműve­sek, festők, restaurátorok munkája nyomán. Az elmúlt ötéves tervben kétszáznál több olyan házat állítottak helyre, melyet 100—150 év­vel ezelőtt építettek. A régi történelmi közpon­tot a korszerű Leningrád öve­zi. Ez a gyűrű egyre növek­szik. Mindennap 140 lenin­grádi költözik új lakásba. Az újjáépítésekkel égy időben 8 új metróállomást nyitottak meg (a városban jelenleg 39 van). Az új lakónegyedek­ben 53 iskola, 17 kereskedel­mi és szolgáltató központ, 240 bölcsőde és óvoda létesült. A leningrádi diákok a vá­ros 41 felsőfokú és 87 közép­fokú oktatási intézményének bármelyikében továbbtanul­hatnak. Ezenkívül még 200 szakmunkásképző iskola és technikum is várja őket, ahol a nekik tetsző 300 szakma valamelyikéből választhat­nak. A város 600 négyzetkilo­méteren fekszik, 42 szigettel, ezek partjait 86 folyó és csa­torna határolja. A legna­gyobb folyó a Néva, mely 32 kilométer hosszan húzódik keresztül a városon. A fo­lyón a híres szétnyitható hi­dak vezetnek keresztül. A városban több mint 300 híd van. Nem lenne hiteles a város­kép, ha nem tennénk emlí­tést az árvizekről. Ezek 250 alkalommal pusztították a várost. Nemrég fogadták el azt a határozatot, amely sze­rint a Finn-öbölben árvízvé­delmi létesítményeket építe­nek. A város így elfelejtheti az árvizeket, és újabb hidak­kal gazdagodik. Leningrád­ban 26 színház és koncert­terem fogadja a látogatóit. Legutóbb 1980-ban ifjúsági színházzal gazdagodott a vá­ros. Ma 76 filmszínház mű­ködik. Több mint 2500 könyvtár, 150 millió könyv­vel és folyóirattal. N. Jampolszkaja APN—KS A leningrádi Marsmező (Fo­tó: APN)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom