Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-20 / 43. szám

1983. február 20 Kelet-Magyarország 7 KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•a [Ml ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a aaaaaaiaaaaaaaaaaaaaai ...............................aaaa ■aaaaiaiaaaaai ■aaaaaaaaaaBai ■BBBaaaaaiBiBi ■ ■■■1MIIBBBB! ■BBaaaaaaaaaai -’■aaaaaaaBi --•aai A aaaBBBBBBBaaBB aaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaa ....................... SH«UBSnB«U»»‘-- | G ■■■■■■■■■ aaaaaaflaa BBBaaaaaa A ■■■■■■■■■■ ••■aaaaiaaaai z BBBBBBBBBBB ■ BBBI**' I ■■■-«bbbbb aaaaaaaaaa aiaaaaBBBBaaaaaaaiaaaa ........ni.........■■■■■■■■■--■■■■■■■■■■■■■■aaaaaa--■■BBaaaaaaaaaaa N ........................... ■ ■■■ ........■■■■■■■ ........................... IIMMIMMIIIIIIMIIIMIIIIMMIIMMEIIIIIMIIIIIINIIIIMIIIIIIIIIIIIIIlllll Tűnődés egy régi gyárról Ezzel a címmel jelent meg lapunk február 13-i, vasár­napi számának Magazin ro­vatában egy írás. Az arcké­pet is hozó közleményben fontos adatokat olvashattunk Májerszky Barnabásról és nemes törekvéseiről. Amellett, hogy a cikk több fontos adatokat olvashattunk nem található adatot is kö­zöl, s ez feltétlenül elisme­résre méltó, néhány tévedé­sére mégis utalnunk kell. Az említett, 1882-ben alapí­tott gépgyár nem a vasút mellett volt, hanem az egy­kor Vasúti utcának nevezett mai Széchenyi utcán, a ké­sőbbi számozás szerint a 15. sz. alatt, a mai Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetke­zet helyén. Májerszkyék gyára gépek­kel foglalkozott kezdettől fogva. Amióta — 1882-ben —, Hercz Zsigmonddal megalapí­tották üzemüket, olyan szer­kezeteket gyártottak, amelyek a megye — elsősorban mező- gazdasági — iparát segítették. Ezekkel a hidraulikus olaj­sajtókkal aratták legna­gyobb sikerüket. A Bo- rovszky-féle monográfia sze­rint 1900-ig 86 olajgyárat sze­reltek fel, rendeztek be ilyen, általuk gyártott készülékek­kel. (Egynek a képét a Há- ger-féle monográfia is bemu­tatja a XI. képtáblán.) Ezt a terméket, az I. világháború után már az új tulajdonosok: Mauritz Ottó és Márton Gyu­la fejlesztették tovább, meg­tartva a cég régi nevét. A húszas években aztán már inkább autók és traktorok motorjainak szerelését vállal­ták. De sohasem foglalkozott a Májerszky-cég vasgyártás­sal, pontosabban vasöntéssel. És ezért sincs a Májerszky Barna által alapított üzemnek a Vasgyár utcához semmi kö­ze, s így természetesen a konzervgyárral szemben meg­maradt épületekhez sem (bar az idézett cikk ezt állítja). Az itteni vasöntöde: 1889-ben a Göbel—Wagner cégtársak ala­pítása, amelyet majd 10 év múlva vett át a Gölnicbányá- ról idejött Irsai (Oberländer) Gusztáv és ő is fejlesztette tovább. Mindig az öntés volt a főmunkájuk: kutakat, majd később még központi fűtés­hez való radiátorokat is elő­állítottak; városunk utca- és házszámtábláit is ők öntötték, ezek jól láthatók főleg a vá­ros külsőbb részein mind­máig. Ennek a gyárnak a földszintes műhelyei láthatók ma a konzervgyárral szem­ben, a Göbel—Wagner—Irsai féle üzemnek az emlékét őr­zi és hirdeti a Vasgyár utca neve is kb. 1900 óta. M. J. Virágcsodák a télben A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikus kertjének üvegházában időjárásunktól függetlenül 18 féle orchidea bontogatja szirmait. Ezen a pár négyzetméternyi „mini őserdőben” szinte valamennyi földrész képviselve van néhány ritka orchideafajjal és -változattal. A belépőt Délkelet-Azsia talajlakó virágcsodái, a Paphiopedilumok fogadják. Jellegzetes papucs alakú, kiöblösödő ajkuk olyan, mintha rovarfogó edény volna, ez öleli a húsos virágzat! tengelyt is. Kocsányukon rendszerint egy virág fejlődik, alakúk és szépségűik miatt kapták a magyar Vé- nuszpapucs nevet. Otthonukban, — Dél-Azsiá- ban és Óceániában magas fákon tanyáznak az egy fürtön 5—15 virágot is hozó Phalaenopsisok. E furcsa íánlakó életmódra azért kényszerültek, mert így jutnak megfelelő nedvességhez, fényhez és táplálékhoz a többi őserdei növény konkuren­ciája miatt. Fehér, rózsaszín, piros virágaik pihenő lepkéhez hasonlítanak, mely aiz igazi pillangókat is megtéveszti. Közép- és Dél-Amerikában honosak az orchi­deák királynőjének nevezett Cattleya-fajok. A 10— 15 cm-es rojtosszirmú virágaik a fehértől a bíbor­liláig igen sok színben és színváltozatban pom­páznak. Rendkívüli szépségükhöz különlegesen fi­nom illat is társul. Az üvegház érdekességei a bro- méliák családjába tartozó Tillandsiák, melyek el­halt faágra telepedve igénytelenül élik le életüket. A nemzetséget Linné nevezte el egy finn bota­nikusról, aki az éhezést és a szomjazást hetekig, hónapokig tűrte. A körülbelül egy hónapig pompázó virágok megtekinthetők mindennap 10—12 és 13—15 óra kö­zött. S ha valaki kedvet kap e különlegesen szép és érdekes növények tanulmányozásához, esetleg tartásához — ami a közhiedelemmel szemben nem is annyira nehéz — értékes szakirodalomra talál dr. Makara György „Orchideák és broméliák” cí­mű könyvében, mely könyvesboltjainkban most jelent meg. Bartha Dénes Aratnak a szegedi klímaházban Programozott nyár Nyár — bonyolult berendezé­sekkel programozott mesterséges nyár — van a Gabonatermeszté­si Kutató Intézet szegedi növény­házaiban. Egymás után vágásra érnek a kísérleti gabonák és megkezdték betakarításukat. Az aratás itt természetesen nem ka­szával történik, hanem ollóval. Az aprócska kévék az Intézet la­boratóriumaiba kerülnek, ahol a szakemberek minden részüket alaposan ellenőrzik: szemügyre veszik minden kalászukat, meg­mérik a magasságukat, értékelik leveleik állását és formáját. E mindenre kiterjedő, alapos vizs­gálattal választják ki a tovább- szaporításra alkalmas egyedeket. Az aratás befejeztével átprogra­mozzák a klímaház éghajlatát, s folytatódnak a kísérletek tovább. A bármikor, bármilyen évszak, illetve hőmérséklet, fény és pá­ratartalom megteremtésének le­hetőségével a kutatóknak módjuk van arra, hogy évente többször vessenek, arassanak, s ezzel lé­nyegesen meggyorsítsák, átlago­san körülbelül felére csökkent­sék az új fajták egyébként meg­lehetősen hosszú előállítási ide- ‘jét. A szegedi intézet szakemberei a világ minden részéről szárma­zó búzatörzsek legjobb tulajdon­ságait igyekeznek átörökíteni az új fajtákba. Egyik fő törekvé­sük: hazai viszonyoknak jól megfelelő kemény búzák előállí­tása. Már most 15—16 olyan faj­tával rendelkeznek, amelyeknek a fehérjetartalmuk 15—16 száza­lékos. A köztermesztésben lévő fajtáké viszont csak 12—13 szá­zalék. Az ilyen magas fehérje- tartalmú, úgynevezett durum bú­zák lisztjéből tojás hozzáadása nélkül is elsőrendű rétes-, ka­lács-, vagy főzni való tészta ké­szíthető. Az idén már mintegy 2000 hektáron termelnek hazánk­ban ilyen fajtákat, elsősorban vetőmag-szaporításra. Szertartás — galócával A légyölő galóca — a nálunk is sajnálatosan ismert gombaféle — részegséghez hasonló hatása régóta ismert. Innen a „bolond­gomba” elnevezés. Amerikai és francia antropológusok, akik a mexikói indiánok ősi szertartá­saiban a hallucinogén gombák szerepét tanulmányozták, azt ku­tatják, vajon a galóca nem ját­szott-e hasonló szerepet Indiában is. Bár India szent könyvében, a Rid Vedában név szerint nincs megemlítve a gomba, ez a nö­vényi anyag —a Soma —, ame­Mátészalkai kórház, anno 1932 A tűzkatasztrófa ébresztette fel az illetékeseket lyet az ősi árja szekták papjai fogyasztottak, hogy extázisba ke­rüljenek, minden valószínűség szerint légyölő, pőrpárducgalóca, vagy fakógomba lehetett. Utóbb Indiában a vallás mellőzte a gom­bafogyasztást, az extázist a fe­gyelem és erkölcsösség gyakor­lásával kellett elérni. A légyölő galóca kábultságot és halluciná- ciót keltő tulajdonságait más né­pek is ismerték, így a Szibériá­ban élők, vagy a skandináv vi­kingek. TEKTITEK Bozumtvi-üvegeknek nevezik azokat a legföljebb néhány cen­timéter nagyságú természetes üvegeket, amelyek Ghánában a Bozumtvi-krátertó közvetlen kö­zelében találhatók. A heidelber- gi Max Planck intézet expedíció­ja megvizsgálta ezeket az üvege­ket. Korukat kálium-argon mód­szerrel kereken 1,2 millió éves­nek találta. Hasonló korúak az Elefántcsontparton talált tektikekj is. Ebből arra következtetnek, hogy a krátertó és a tektitek ugyanannak a természeti ese­ményeknek a hatására keletkez­tek. A tó közelében vasmeteori- tokra jellemző nikkel-vasat tar- .tfilmazó .kpze.te.^et r is találtak. ‘Már néhány évtizede ismeretes* hogy a moldavitok (Csehszlová­kiában a Moldva paTtján talált; tektitek) kb. 14 millió évvel ez­előtt, egy kozmikus tömeg be­csapódása következtében kelet­keztek. A Ghánában végzett vizs­gálatok is alátámasztják ezt a feltevést. A mátészalkai városi kór­ház az év végén volt ötven­éves, ugyanis a „II. Rákóczi Ferenc” közkórház 1932. no­vember 21-én nyitotta meg kapuit Amikor a kórház története szóba kerül, em­lítik? az intézmény elődjét, nevezetesen a „bujasenyvi- kórházat” is. Erről viszont pontatlan adatok vannak forgalomban, aminek tisz­tázása most, az évforduló idején kívánatos. Valóban kevés adat áll rendelkezésre a bujasenyvi kórházról. Egy 1882. évi al- ispáni jelentésből idézünk: „. . . A mátészalkai bujas. kórházban 1882. évi május 20-ról ápolás alatt maradt 30 beteg, augusztus hó 20-ig fölvétetett 65, az ápoltak összege 95, ezek közül gyó­gyultan elbocsátatott 68, au­gusztus 21-én ápolás alatt maradt 27, a felmerült ápo­lási napok száma 2508.” A fentiekből kitűnik, hogy éppen 100 esztendeje már állt a kórház, mégpe­dig ilyen jellegű az ország­ban csak négy volt, legkö­zelebb Szinyérváralján. A bujasenyvi kórház első or­vosa Tauszig Dávid volt, aki 1885-ben meghalt. öt követte dr. Neuburg Gyula, ezután dr. Rosenberg Ignác vette át a kórház vezeté­sét. Vele véget is ért a kór­ház működése, 1895 végén pénzügyőri laktanya került a helyére. Idézzük a kór­ház hírlapi búcsúztatását: „Consummatum est! Elvé­geztetett tehát. Kórházunk, a gyógyítás és közigazgatás- ügy e nagy fontosságú és nélkülözhetetlen tényezője, a folyó év december hó 31- ve.l csakugyan feloszlat tá­tik. Erre nézve megtörtént már a belügyminiszter úr részéről minden intézkedés. Nem titkolhatjuk, hogy ez a kétséigbeejtő ténykörül­mény nagyon fáj nekünk és hogy elhalaszthatatlan kö­telességünk minden lehetőt elkövetni, hogy Mátészalka városban mielőbb állíttas­sák fel egy kórház. Bízzunk vezérférfiainkban, hogy a kórház ügyét buzgalommal fel fogják karolni, s nem fogják tétlenül tűrni, hogy minket túlszárnyaljanak már kisebb községek, mint ez már is megtörtént Fe­hérgyarmat részéről, hol folyó hó 15-én a közkór­házi jelleggel felruházott kórház megnyílt, s a köz­forgalomnak át is adatott.” (Mátészalka és Vidéke.) SzóiLni keli még az egyko­ri kórház helyéről. Ellen­tétben az eddigi ámítások­kal, a bujasenyvi kórház nem a mai Budai Nagy An­tal utcán volt, hanem a mostani Helyközi Távbeszé­lő Igazgatóság (postai erő­sítő áll) helyén, a Mosoly­gó Antal téren. Itt volt egykor a „Berger Oszi-féle” Pannónia vendéglő, amit csak 1940-ben bontottak le, ennek a helyére épített a posta. Az 1910-es ököritói bor­zalmas tűzkatasztrófa éb­resztette fel az illetékese­ket, hogy mégis kellene kórház a városnak, mégpe­dig sürgősen, hiszen az> ápoltak elhelyezése tragikus volt. Ekkor határozta el az elöljáróság, hogy június 11- én kibérelje a Fellegvár ut­cában Mislai Lajos házát „járványkórháznak”. Ez viszont egyáltalán nem elé­gítette ki az igényeket, így történt, hogy 1932-ben visz- szaköltöztették a megye- székhelyre, Mátészalkára, az 1895-ben ugyancsak innen áthelyezett fehérgyarmati kórházat. Nyéki Károly Parányi varrótű Az NDK-beli ichtershauseni tűgyár 3000 fajta tűt állít elő. Ezek, között a legkisebbek az or­vosi célokra szolgáló, ún. atrau- más tűk. Ezeket — főként súlyos szemműtétek alkalmával — a szaruhártya varrására használ­ják. Egy-egy ilyen tű nem na­gyobb egy szempillánál. A tűnek nagy előnye, hogy nincsen foka: a szintetikus varróanyagot köz­vetlenül összedolgozzák a tű anyagával. A nagyon kemény króm-nikkel ötvözetből készült tűnek igen éles, háromélü hegyé van. Ezért a legcsekélyebb erő­kifejtésre is könnyedén átcsúszik a szaruhártyán. C-vitamin és tetanusz Egy indiai kutató kísérletei azt a reményt keltik, hogy a C-vita- min hatékony szer a merevgörcs ellen. Egerek combjába teta­nusz injekciót adott. 16—26 óra múlva a lábban bénulás jelei mutatkoztak, 40—47 óra múlva általános merevgörcs lépett fel, 47—56 óra múlva pedig bekövet­kezett a halál. Azokon az ege­reken azonban, amelyek a teta­nusz-injekciókkal azonos időben nagy adag C-vitamint is kaptak, csak könnyű és átmeneti merev- görcsök voltak tapasztalhatók, azok az állatok pedig, amelye­ket már a tetanuszfertőzés előtt C-vitaminnal kezeltek, semmiféle kórtüneti elváltozást nem mutat­tak. Az állatokat még akkor is meg lehetett menteni, ha a C-vi­ta min kezelést csak a bénulás fellépésekor kezdték meg, sőt akkor is, ha már megkezdődött az általános merevgörcs. Ez utóbbi esetben az intravénásán adott nagy adag C-vitamin aka­dályozza meg a halál beálltát. HALLGASSUNK NÉZZÜNK MEG B radio°televízió°mozi°5zínház 1983. február 20., vasárnap 1983. február 21., hétfő KOSSUTH RADIO 5,00: Előttünk a vasárnap! — 7,23: Föld-adta sors. Idegen föl­deken. I. rész. — 8,05: öt kon­tinens hét napja. — 8,21: Ének­szóval, muzsikával. — 9,00: Körhinta. — 11,00: Vasárnapi koktél. — 12,05: Harminc perc alatt a föld körül. — 12,40: Csa­ládverők. — 12,50: Évfordulók nyomában. — 13,39: így láttam Kodályt. — 14,05: Szonda. Tu­dományos magazin. — 14,34: Népdalkörök pódiuma. —15,05: Művészlemezek. — 16,01: Ren­dezte : Cserés Miklós dr. A nagy fejedelem. Móricz Zsig- mond regényének rádióváltoza- ta. m/2. rész. — 17,05: Nyitott stúdió. — 17,30: Reflektorfény­ben egy operaária. — 18,06: Nó­tacsokor. — 18,40: Szükségem van rád. Wolfdi-etrich Schnurre dialógusai. — 19,47: A zeneiro­dalom remekműveiből. — 20,40: Népdalok, néptáncok. — 21,09: A zene nem ismer határokat. — 22,15: A rádió lemezalbuma. — 23,26: Zinka Milanov operaári­ákat énekel. — 0,10: Virágéne­kek PETŐFI RÁDIÓ 6,00: Népszerű muzsika — ko­ránkelőknek! — 7,00: Az evan­gélikus egyház félórája. —7,30: Vasárnapi orgonamuzsika. — 8,05: Hétköznapi varázslat. Aballse Felsenstein regényét T. Aszódi Éva fordítása alapján rádióra alkalmazta Végh György. — 8,50: Babits Mihály, Juhász Gyula, Kassák Lajos, Simon István, Szabó Lőrinc és Tóth Árpád versei. — 9,05: Mit hallunk? — 9,30: Tessék válasz­tani. II. rész. — 10,35: Az MRT gyermekkórusa énekel. — 10,50: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Pesti erkölcsök. Mol­nár Ferenc jelenetei és szatí­rái. — 12,00: Jó ebédhez szól a nóta. — 12,45: A rózsa és a gyűrű. Thackeray regényét Apostol András fordítása alap­ján rádióra alkalmazta: Szabó Éva. — 14,00: Erről beszéltünk. Riport. — 14,35: Táskarádió. — 16,00: Útközben hazafelé. — 17,27: Utolsó vacsora. Mezei András rádiójátéka. — 18,45: Poptarisznya. — 20,33: Társalgó. — 21,58: Újdonságainkból. — 22,38: Erich Kunz operettfelvé­teleiből. — 23,15: Válogatott fel­vételek. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 8,30: Hírek. Időjárás. Lap­szemle* Évfordulónaptár. — 8,45: Csak úgy, pariyókára? (ism.) — 9.15: Kérni mindent szabad! Kívánságlevelek között válogat a zenei szerkesztő. — 9,57—10,00: Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Tarnavölgyi György.) MAGYAR TV 8,00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétoma (ism., sz.) — 8,05; Mindenki iskolája. Matematika. Hasonlóság. — 8.35: Fizika. Fo­gyasztók kapcsolása. — 9.05: Óvodások filmmüsora. Kis- film-összeállftás. 1. Indián me­sék. Csehszlovák rajzfilmsoro­zat. A tetemek ajándéka. 2. Váratlan látogatás. Lengyel rajzfilm. (sz.) — 9,25: Foxi Maxi kalandjai. Amerikai rajz­filmsorozat (ism., sz.) — 9,45: Varázsgömb. Szórakoztató ösz- szeállítás (ism., sz.) — 10,20: A lányok. Riport-dokumentum- film (ism., sz.) — 10,45: Varázs­fuvola (sz.) — 11,45: Hírek. — 11,50: Sakk, Kempelen úr! Té­véjáték. IH/2. rész (ism., sz.) — 13,25: Szól a nóta (sz.) — 13,50: Reklám. — 13,55: Műsorainkat ajánljuk! (sz.) — 14,20: Képúj­ság. — 14,25: Audrey Hepburn- sorozat. Alom luxuskivitelben. Magyarul beszélő amerikai film (sz.) — 16,15: Reklám. — 16.20: Vasárnap délután. Magazinmű­sor (sz.) — 18,00: Delta. Tudo­mányos híradó (sz.) — 18,25: Reklám. — 18,35: A Közönség- szolgálat tájékoztatója. —18,40: Idősebbek is elkezdhetik. Tévé­torna (sz.) — 18,45: Esti mese (sz.) — 19,00: A Hét (sz.) — 20,00: Hírek. — 20,05: Charlie angyalai. Magyarul beszélő amerikai tévéfilmsorozat. An­gyali hajsza (sz.) — 20,50: Kap­csoltam! Társasjáték (sz.) — 21,30: Műteremben. Patay Lász­ló festőművész (sz.) — 22,05: Hírek 2. MOSOK 20,00: Hírek. — 20,05: Az imp­resszionizmus. Francia képző- művészeti filmsorozat. XIH/6. rész: Renoir, avagy a festés gyönyörűsége (sz.) — 20,50: Te­lesport. Sporthírek. Női gyors­korcsolya VB. Közvetítés Kari Marx-Stadtból, felvételről (sz.) — 22,05: Rubinstein emlékére. Arthur Rubinstein Budapesten (ism., sz.) — 22,30: Képújság. Válaszolunk hallgatóinknak. — 13,00—14,34: zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. — 14,34: Berlini éjszaka, 1936. — 15,05: A Philadelphiai rézfúvós együttes játszik. — 15,28: Hát­szín virág. — 16,00: Operettfiná­lék. — 16,3«: Világablak. V. rész. — 17,10: Népdalgyűjtő úton. Zoborvidék. — 17,31: Könyvpremier. — 19,15: Sajtó­konferencia — Csepelen. — 20,10: Zenés beszélgetés Tolnay Klárival. — 21,10: Évszázadok mesterművei. — 21,47: Tegnapi önmagunkról. — 22,30: Ha más­ként nem lehet, jurij Davidov és Jakov Gorgyin színmüvének rádióváltozata. — 23,43: Nóták. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Járóka Sándor népi ze­nekara játszik. — 8,35: Figyel mébe ajánlom! — 8,45: Szabó Miklós operettfelvételeiből. — 9.00: Slágermúzeum. — 10,00— 12,00: Zenedélelőtt. — 12,00: Fél­óra népzene. — 12,40: Táncze­nei koktél. — 13,25: Világújság. — 14,00—17,00: Kettőtől ötig. — 17,00: Eco-mix. — 17,30: ötö­dik sebesség. — 18,35: Rock­hangversenyekről. — 19,30: Népdalok. — 20,00: Sportvilág. — 20,35: Társalgó. — 22,00: Ma ximtól a Maimig. — 23,20: A tegnap slágereiből. 3. MOSOK 9,00: Mesedélelőtt. — 9,25: Mignon. Részletek. — 10,00: Tu­dományos magazin. — 10,30: A Stúdió 11 felvételeiből. —11,05: Zenekari muzsika. — 12,44: Énekek éneke. — 13,07: Diet­rich Fischer-Dieskau opera­áriákat énekel. — 14,00: A Ma­gyar vonósnégyes felvételeiből. — 15,35: Kórusainknak ajánld, juk. — 16,00: Világok meséi. — 16,30: A hét zeneműve. —17,00: Pat Benatar felvételeiből. — 17,30: Szimfonikus zene. — 18,24: Mozart: Á-dűr klarinét­ötös. — 19,05: Dickens, — 19,40: A Poptarisznya dalaiból. — 20,48: Verdi: Macbeth. Opera. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. — 17,10: Hétnyitó. Hét­fői információs magazin. Köz­ben: Hallgatóink leveleire vá­laszolunk. — 18,00: Észak-ti­szántúli krónika. — 18,15:. , A Dire Straits és a Bad Marínét«, •együttes játszik. — 18,25—18,30: Hírösszefoglaló. Müsorelőzetes, (A nap szerkesztőjét Ágoston István) SZOVJET TV 8,00: Időnk. — 8,45: Szervusz és viszlát — film. — 10,15: Ál­latvilág. — 11,15: Hírek. —14,30: Hírek: — 14,50: Dokumentum­filmek műsora. — 15,40: Kon­cert. — 16,15: Téli főiskolai já­tékok. — 16,45: Televíziós do­kumentumfilm. — 18,45: Ma a világban. — 19,00: Rajzfilmek. — 19,25: Koncert. — 19,55: Té- véfilm-bemutató. Lőtér 1. rész. — 21,00: Időnk. — 21,35: Lőtér című film 2. rész. — 22,40: Ma a világban. — 22,55: A hét sportja. SZLOVÁK TV 15,30: A haladó tapasztalatok iskolája. — 4. rész. — 16,10: Hírek. — 16,15: Iskolatévé. — 16,40: Pionírok magazinja. — 17,10: Iránytű — katonák poli­tikai műsora, -r 18.00: Orvosi tanácsok. — 18,10: A szocializ­mus világa. — 18,35: A rendőr­ség nyomoz. — 18,40: A nép­gazdaság fejlesztéséről — 10. rész. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Vég nélküli élet — tévéfilmsorozat. 1. rész. — 21,15: Gazdaságpoli­tikai magazin. — 22,00: Ez tör­tént 24 óra alatt. — 22,15: Téli Universiade. — 22,45: NDK ze­nés szórakoztató tévéműsor — 23,15: Hírek. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: 20-21-én: EGY ZSARU BŐRÉÉRT (14 év!) (francia) Nyíregyháza Béke 21-én: KRAMER KRAMER (14 év!) 20-án MATINÉ: VACSKA. mozi: 20— KONTRA (amerikai) A POPOS LO­21., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8,25: Mit üzen a rádió? — 9,00: A hét zenemüve. — 9,30: Ködruhában. — 9,40: Ki ko­pog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Mit ér a nevem? — 10,45: Szovjet művészek operafelvé­teleiből. — 11,04: Az MRT ének­karának felvételeiből. — 11,19: Fekete Afrika történetéből. — 11,39: Védett férfiak. — 12,45: Nyíregyháza Móricz mozi: 20 —ai-én: Óvakodj a törpé­től (16 év!) (amerikai) Mátészalka Béke mozi: 20-án: PANELKAPCSOLAT (14 év!) (magyar) 21-én: PANELKAP­CSOLAT (14 év!) (magyar) Elő­adás kezdete: 17,30 óra! Zárt­körű archív filmklubi előadá­sok: 15,30 és 19,30 órai kezdet­tel! Kisvárda mozi: 20—21-én: A CSENDBIZTOS (román) 20-án MATINÉ: START KÉT KERÉ­KEN. . Nyírbátor mozi: 20—21-én: AKIT BULLDÓZERNEK HÍV­TAK (olasz) 20-án MATINÉ: MEDVEFOKÁK SZIGETÉN. Fehérgyarmat mozi: 29—21-én: ELVIS PRESLEY (amerikai) 20-án MATINÉ: EGY KIS IN­DIAN. Vásárosnamény mozi: 20-án: RONTÁS ES REMÉNYSÉG (magyar) 21-én: KABALA (14 év!) (magyar) Előadás kezde­te: 17 óra. RONTÁS ÉS RE­MÉNYSÉG (magyar) Előadás kezdete: 19 óra!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom