Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. február 18. Kádár lánas és Viktor Kulikov találkozéja Üdvözli táviratok a magyar—szovlet barátsági szerzidis aláírásának 35. évfordulója alkalmából Kommentár Halál az ínség A 15 ezer dacoai diák az éhségtől, nyomortól nekikeseredve vonult az utcákra. Demokráciát, normális politikai állapotokat követelitek, de voltaképpen csupán egyetlen — nem nagy — kívánságuk volit: emberibb életet szeretnének. Ez azonban Bangladesben lehetetlennek látszik. Nem csoda: a világon sok szegény ország van, ez a délkelet-ázsiai állam azonban mind között alighanem a legmyomoruságosabb. Ez Banglades születése, 1971 óta alapvetően meghatározza az ország politikai változásait. Az egykori anyaországgal; Pakisztánnal vívott véres háború vezére, a legendás hírű Mudzsibur Rahman sejk sem tudta szabadságot szerzett népét a jobb élet felé vezetni. A társadalmi-gazdasági átalakítás kísérletei zátonyra futottak a nyomorúság gerjesztette folytonos elégedetlenségen. Az elmúlt több mint egy évtizedben éppen ezért kizárólag a hadsereg, a fegyvereket birtoklók nyers ereje volt képes meghatározni a politikai képletet. Rahman sejket is a hadsereg gyilkolta meg, hogy megoróbáljon hatékonyabb hatalmat teremteni. Az őt követő tábornokot, Ziaul Rahmant a vele nem szimpatizáló katonák pusztították el. A puccsok és ellenpuccsok országa lett Banglades, a felemelkedés esélye nélkül. Legutóbb tavaly márciusban léptek újra színre a katonák. A nyomor pedig újra és újra az utcára hajtja a tömegeket. Most éppen a diákokat A lázadó bangladesi fiatalokkal szemben ezúttal sem használtak más eszközt a katonák, mint a fegyvert. Halottak, sebesültek, kijárási tilalom, az amúgy is érvényben lévő rendkívüli állapot megszigorítása. Eszközök a megnyugvás kikényszerítésére, de nem módszerek a tartós nyugalom megteremtésére. A mostani jun- tavezérnek, Ersad tábornoknak sincs varázsvesszeje Banglades bajainak megszüntetésére. A. K. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, aki hivatalos láArne Bemer finn külkereskedelmi miniszter meghívására — február 14. és 17. között Budapesten tartózkodott. Tárgyaló partnerével megvitatták a magyar—finn gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a két ország között 1975 óta érvényben lévő szabadkereskedelmi megállapodás beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Arne Bemert fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. Megbeszélésükön jeMoszkvában csütörtökön tárgyalások kezdődtek Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Claude Cheysson francia külügyminiszter között. A megbeszélésen a jelenlegi nemzetközi helyzetről volt szó, valamint arról, hogyan közelíti meg a problémákat a Szovjetunió és Franciaország. Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter csütörtökön villásreggelit adott Claude Cheysson francia külügyminiszter tiszteletére, aki a szovjet kormány meghívására tartózkodik hivatalos látogatáson Moszkvában. A villásreggelin Andrej Gromiko pohárköszöntőt mondott, s ebben kijelentette: Országainknak egyet kell érteniük abban, hogy az enyhüléshez és az együttműködéshez való visszatérés hatoga,táson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti megbeszélésen részt vett Korom Mihály, az MSZMP' Politikai Bizottságénak tagja, a Központi Bizottság titkára és Czinege Lajos hadseregtá- bomok, honvédelmi miniszter. len volt Veress Péter és Osmo Väinölä, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. A finn miniszter találkozott Méhes Lajos ipari, Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi, valamint Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterrel. Utóbbinál napirendre kerültek az idegenforgalom fejlesztésének kérdései. Anne Bemer csütörtökön délután elutazott Budapestiről. ladéktalan intézkedéseket követel. Az ön moszkvai látogatásában annak bizonyítékát szeretnénk látni, hogy Franciaországban — szélesebb értelemben véve egész Nyugat-Európában is — érlelődik a felismerés: a népek békés jövője érdekében a különböző társadalmi berendezkedésű államoknak egyesíteni kell erőfeszítéseiket — hangoztatta Gromiko. A nap folyamán Andrej Gromiko szovjet és Claude Cheysson francia külügyminiszter aláírta a két ország tudományos és műszaki együttműködésének bővítéséről szóló tízéves programot. A francia külügyminiszter szerdán érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba a szovjet kormány meghívására. A megbeszélések tárgyszerű, konstruktív légkörben folynak. TELEX ItEletidO Kubában Kuba nyugati partvidékén csütörtökön hat órán át ítéletidő tombolt. A váratlanul érkezett, özönvízszerű esőzések és az óránként 180 kilométer sebességű szél tetemes anyagi károkat okozott. A hirtelen időjárás-változás miatt Havanna több kerülete víz alá került. A Jósé Marti repülőtéren több épület és repülőgép megrongálódott. A nemzetközi repülőtér nyolc alkalmazottja megsérült. Havanna megyében a hivatalos jelentések szerint 23 ember sebesült meg, és folyik az anyagi károk felmérése. Az esőzések a legnagyobb kárt a dohányültetvényekben okozták. A szigetország meteorológiai szolgálata figyelmeztette több megye lakosságát a fenyegető veszélyre. LEMP KB ÉS A KORMÁNY EGYÜTTES ÜLÉSE A lengyel társadalmi életben tapasztalható negatív, visszahúzó jelenségek elleni fellépés volt a témája a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságában tartott tanácskozásnak. A párt és a kormány képviselőinek együttes ülésén Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok elnökölt. A vita során több határozatot fogadtak el a bűnözés és más negatív társadalmi jelenségek megfékezésére. CHILEI LETARTÖZTATÄSOK A chilei rendőrség szerdán Santiago egyik gyára előtt letartóztatott 78 sztrájkoló munkást, közöttük 3 szakszervezeti vezetőt is. Ennek előzménye az, hogy a Madeco nevű rézfeldolgozó üzem előtt összesereglett munkanélküliek között a sztrájkolok röpcédulákat osztogattak, és a munkabeszüntetés támogatására kérték őket. Ennek láttán a sztrájk letörésére a vállalatvezetés meghirdetett 357 munkahelyet. A La Segunda című lap jelentése szerint a felhívásra több ezer állástalan jelentkezett. Megfigyelők a sztárj- törők és rendőrök segítségével levert munkásmegmozdulást a Pinochet-rezsim elleni fellépés fontos eseményeként értékelik. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának Az évforduló alkalmából az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a elnöke a következő táviratban üdvözölte a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségét és a Szovjetunió Minisztertanácsát. A távirat többek között hangsúlyozza: ★ csa a következő táviratban üdvözölte a magyar vezetőket. A távirat többek között hangsúlyozza: Szovjetunió Minisztertana„Ez a történelmi esemény fontos szerepet játszott a Szovjetunió és Magyarország új, valóban testvéri kapcsolatainak kialakulásában, jelentős tényezőjévé vált az európai* béke megőrzésének és a biztonság megszilárdításának. A magyar—szovjet kapcsolatok sokéves tapasztalata meggyőzően bizonyítja a szocialista internacionalizmus szerződésben foglalt elveinek elévülhetetlen jelentőségét, amely ai 1967-ben aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös! segítségnyújtási szerződésben megerősítést nyert. Országaink népeinek kapcsolatai szilárd alapokra támaszkodnak. Népeinket a szocializmus és a kommunizmus' építésének alapvetően közös érdekei és céljai egyesítik. A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gyümölcsözően' együttműködik pz élet minden területén. A többi testvéri* országgal együtt aktívan részt vesznek a Varsói Szerződési szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa te-1 vékenységében. Az SZKP és az MSZMP teljes nézetazonos-1 sága nyilvánul meg a jelenkor legfontosabb kérdéseiben. A szovjet kommunisták, az egész szovjet nép a jövőben is mindent megtesz pártjaink, népeink, államaink testvéri szövetségének, megbonthatatlan barátságának és sokoldalú együttműködésének szakadatlan erősítésére. Ojabb nagy sikereket kívánunk 'önöknek, a testvéri Magyarország minden kommunistájának és dolgozójának a fejlett szocialista társadalom felépítésében.” Befejezőinek a magyar—finn külkereskedelmi tárgyalások Gromiko pohárköszöntője Vissza kell térni az enyhüléshez „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének, a Szovjetunió Minisztertanácsának és a kommunizmus építésén munkálkodó testvéri szovjet népnek a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulóján. A három és fél évtizeddel ezelőtt megkötött szerződés megbízható, szilárd alapja a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének, a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus, a teljes bizalom és a kölcsönös megértés szellemében. Népeink történelmi jelentőségű okmánya kiállta az idők próbáját, valóra váltása minden területen segítette a szocializmus építését hazánkban, jól szolgálta országaink együttműködését, a szocialista közösség erősítését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967. szeptember 7-én új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött, amely ötvözi a két évtized eredményeit és további feladatainkat népeink barátságának erősítésében, kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk bővítésében. Első barátsági szerződésünk aláírásának 35. évfordulóján további kiemelkedő sikereket kívánunk önöknek, az egész szovjet népnek, hazájuk felvirágoztatásában, a kommunizmus építésében, az emberiséget fenyegető háborús veszély elhárításában.” r írta: Roska István külügyminiszter-helyettes A béke, a barátság és a függetlenség útján — 35 évvel ezelőtt ezek a fogalmak uralták a magyar híradásokat, amikor beszámoltak a magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés előkészítéséről és 1948. február 18-i aláírásáról. A korabeli méltatások joggal hangsúlyozták, hogy történelmi jelentőségű egyezmény született, amely szilárd és megbízható alapokat teremtett függetlenné vált hazánk és a felszabadító Szovjetunió kapcsolatainak sokoldalú építéséhez. Magyarország, amely háborút viselt a Szovjetunió ellen, új helyzetbe került: a régi rend uralkodó osztálya elvesztette háborúját, a magyar nép megnyerte a békét és élve a fel- szabadulás kínálta lehetőséggel, saját kezébe vette sorsának intézését, határozottan elindult az új társadalom építésének útján. A magyar—szovjet barátsági szerződésben a szerződő felek „kifejezésre juttatták az együttműködésre irányuló megingathatatlan törekvésüket az általános béke és biztonság megszilárdítása érdekében”. Most, amikor visszatekintünk szerződésünk elmúlt három és fél évtizedére, jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy mindig együtt haladtunk a békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harcban. Ezt különösen fontos hangsúlyozni ma, amikor a nemzetközi helyzet bonyolult és feszültséggel terhes, amikor az imperializmus agresz- szív köreinek tevékenysége következtében fokozódott a fegyverkezési verseny, megnövekedtek a békét fenyegető veszélyek Európában és az egész világon. Meggyőződésünk azonban, hogy bármennyire bonyolult is a világhelyzet, megvan a lehetőség arra, hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e veszélyes szakaszán. Az események mostani menetét meg kell és meg is lehet állítani, es olyan irányba lehet terelni, amely megfelel a népek vágyainak. A magyar—szovjet barátsági szerződés e cél elérésének fontos eszköze. V _____________________________________ A szerződés kimondta azt is, hogy a szerződő felek „a barátság és az együttműködés szellemében fognak eljárni a Magyarország és a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlesztése és megszilárdítása érdekében, kölcsönösen tiszteletben tartva függetlenségüknek, állami szuverenitásuknak és a másik állam belső ügyeibe való be nem avatkozásnak az elvét”. A .magyar nép barátsága a szovjet néppel a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban született. Közismert, hogy mintegy százezer magyar internacionalista harcolt a polgárháborúban a Vörös Hadsereg oldalán. Az 1919-ben kikiáltott Magyar Tanácsköztársaság is legelőször Magyarország és a Szovjet-Oroszország népeinek testvéri barátsága mellett szállt síkra. Volt tehát forradalmi örökség, amire az 1948-as magyar—szovjet szerződés támaszkodhatott. Az elmúlt 35 évben széles körű kapcsolatok létesültek és gyümölcsöző együttműködés bontakozott ki hazánk és a Szovjetunió között az élet minden területén. Különösen lendületesen fejlődtek gazdasági kapcsolataink: külkereskedelmi forgalmunk közel egyharmadát a Szovjetunióval bonyolítjuk le. A két ország áruforgalmának értéke évente kb. egymilliárd rubellel növekszik. Az 1983. évi előirányzat meghaladja a 8 milliárd rubelt. A Szovjetunió hazánk legnagyobb nyersanyag-, fűtőanyag- és ipariberendezés-szállítója. A Szovjetunió továbbra is az energia- és energiahordozó-importunk* valamint alapanyag-behozatalunk fő förrása. Villamos- energia- és energiahordozó-szükségletünk közel 50 százalékát szovjet importból fedezzük. A vaskohászat és a könnyűipar alapanyag-ellátása döntő mértékben a szovjet szállításokra épül. A Szovjetunió egyben a magyar termékek nagy vásárlója is. Gépiparunk éves termelésének mintegy 25— 30 százalékát szállítjuk a Szovjetuniónak. A magyar kivitelben évek óta fontos helyet foglalnak el olyan termékek, mint a híradástechnikai berendezések, a számítógépek, az élelmiszer-ipari és vegyipari berendezések, az autóbuszok, a portál- és az úszódaruk és más gépipari termékek. Könnyűipari és gyógyszeripari termékeink szintén népszerűek a Szovjetunióban. A Szovjetunió nagy mennyiségű élelmiszer-gazdasági árucikket is vásárol hazánktól. Évente 350—400 ezer tonna gyümölcsöt importál tőlünk és konzerviparunk termelésének mintegy 40 százalékát vásárolja meg. A magyar— szovjet gazdasági együttműködésben fontos szerepet játszik, hogy — mintegy 110 jelentős, hosszabb időre szóló egyezmény alapján — kiterjedt és bővülő a szakosítás és a kooperáció országaink között. Három és fél évtizedes gazdasági együttműködésünk eredményeit olyan maradandó létesítmények szemléltetik, mint a Szövetség gázvezeték, az Uszty-Ilimszki cellulózkombinát, a 750 kilovoltos villamos távvezeték, a paksi atomerőmű, a fővárosi metró, a Budapest Sportcsarnok, a dunaújvárosi vasmű rekonstrukciója, új bányák kiépítése a Dunántúlon. A magyar—szovjet kapcsolatok dinamikusan fejlődő részét képezi országaink kulturális, tudományos együttműködése is. A Szovjetunióban nagy érdeklődéssel fogadják a magyar kultúra értékeit. Nagy a közönségsikere a magyar kultúra napjainak a Szovjetunióban és a szovjet kultúra napjainak Magyarországon. Büszkék lehetünk rá, hogy a szovjet emberek ismerik és becsülik Ady Endre, József Attila, Móricz Zsigmond, Kodály Zoltán, Bartók Béla és kultúránk más nagyjainak műveit. A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 35. évfordulóján örömmel állapíthatjuk meg, hogy kapcsolatainkat a barátság, a kölcsönös megértés és tisztelet jellemzi. Napjainkban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vállalatait, intézményeit, városait, megyéit és köztársaságait sokrétűen átszövik a barátság szálai. Fejlődnek országaink lakosságának közvetlen kapcsolatai is a bővülő turizmus eredményeként. A magyar—szovjet barátság a népek boldogulásáért, a szocializmus és a kommunizmus ügyének győzelméért, a békéért és a haladásért küzdő harcostársak barátsága, amely egyaránt megfelel mindkét ország népei érdekeinek. A . 1948. február 18-án aláírt szerződés húsz esztendőre szólt és kiállta az idők próbáját. 1967-ben új, korszerűbb szerződést írtunk alá és most ez képezi kapcsolataink, együttműködésünk alapokmányát. Mi eddig is azt vallottuk, hogy a magyar—szovjet barátság nagyra becsült közös értékünk. Most, a 35. évfordulón újból hangsúlyozzuk: nagyra becsüljük, hogy egy úton, együtt haladunk a Szovjetunióval, hogy egyre bővül politikai, gazdasági és kulturális együttműködésünk, hogy erősödik népeink barátsága. Ez biztos támasz volt és marad szocialista építőmunkánk sikeres folytatása, hazánk felvirágoztatása számára.
