Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-16 / 39. szám
1983.február 16. Kelet-MagyaroEszág 3 Kollektív párbeszéd } HA CSAK ANNYI HASZ NA LENNE a megyében most befejeződött falugyűléseknek, népfrontkörzeti tanácskozásoknak, hogy az emberek kibeszélik magukból az őket foglalkoztató gondokat, önmagában ez sem lebecsülendő. Közérzetet, hangulatot, életked vet befolyásoló tényező ; legalább így feloldott feszültség. Közéletünk, politikai légkörünk tükörképei a kol lektív párbeszédek, ahol bárki, bármilyen köz- és magángondot, panaszt, javaslatot elmondhat, nem néznek rá ferde szemmel. De ez ma már kevés, nem elegendő az embereket fog lalkoztató gondok nyilvá nos elmondása. Amin lehet javítani — változtatni kell; amin viszont nem tudunk, meg kell érteni azok okait. Az idei falu-, tanyagyűlések, városkörzeti tanácskozások — melyeket a népfrontbizottságok együttesen szerveztek és bonyolítottak le a tanácsokkal — tapasztalatait a Hazafias Népfront megyei bizottságán már számba vették Ezek szerint a bő évtizede meghonosodott falugyűlések, városkörzeti tanácskozások jó színterei a demokratizmus gyakorlásának Megkedvelték az állampolgárok ezeket az összejöveteleket, melyek a falukö zosség minden rétegének, tagjának lehetőséget adnak, hogy hallassa szavát. A NÉPSZERŰSÉG EGYIK OKA, hogy a korábbá évektől eltérően ma már nem csupán beszédek, előterjesztések hangzanak el; nemcsak a községek, városok vezetői mondják el már eldöntött terveiket, intézkedéseiket Mindinkább igénylik az állampolgárok véleményét, javaslatait is a döntések meghozatalához. A kollektív bölcsesség nagy kincs, amivel nemcsak érdemes, szükséges is élni. A felszólalók, a vitában részt vevők többsége szintén nem monológnak szánja szavait, amit a „másik fél” úgy sem ért meg, vagy nem teljesít. Kollektív párbeszéd van kialakulóban, ahol vezetők és állampolgárok közösen keresik a helyileg legfontosabb tennivalók okos rangsorolását, az. anyagi és a szellemi erőforrások gondos összehangolását. Miért élénkült meg az érdeklődés a népfront és tanácsi falugyűlések kánt? Az emberek közvetlenül is szeretnek tájékozódni szű- kebb lakóhelyük, szülőhelyük napi kérdéseiről, legyen szó a szolgáltatásokról, orvosi ügyeletről, közlekedésiről, iskolába járásról A megyében a 298 falu, tanya és városkörzeti tanácskozáson emberek ezrei vettek részt: az egy-egy falugyűlésre jutó átlagszám 100—150 között mozgott, de száznál kevesebben szinte sehol sem voltak. Többsé gében nem számzuhatagot hallhattak a résztvevők, amin nem lehet eligazodni, hanem világos beszédet, mire, mikor kerül sor, miben kérik az emberek megértését, segítségét és mire nincs lehetőség a szűkös anyagi helyzetünkben. NEM ELVONT KÉRDÉSEKRŐL FOLYT A VITA, hanem napi tennivalókról. Sok helyen tették szóvá a gyermekintézmények fejlesztését, az iskolai körzetesítések átgondoltabb, türelmesebb lebonyolítását. Számos társközségben áriról panaszkodtak, hogy a székhelyközségben nem rendszeres az ügyintézők „kiszállása", emiatt minden apró ügyben be kell menniük a nagyobb községbe. Több községben a kisipari szolgáltatások hiányosságaira hívták fel a figyelmet és intézkedést sürgettek, hogy ne kelljen egy rossz cipővel más községekben kilincselni, vagy fodrászt keresni. Különösen a nagyobb községekben és a városokban a közrend és á közbiztonság javítását .várják az állampolgárok és erélyesebb fellépést a környezet rongálóival szemben. Felelősséggel szóltak a gyűléseken szót kérők társadalmi gondjainkról, feladatainkról. Nemcsak megértik, hanem érzik is az országos méretű erőfeszítések okait, lényegét és készek saját munkájukkal segíteni a kibontakozást. A KÖZÉRDEKŰ JAVASLATOK SORSÁNAK figyelemmel kísérése nem csupán lelkiismereti kérdés, politikai követelmény is. Egy év múlva számot kell adni a kérdezőknek, javaslattevőknek, mit, hogyan valósítottak meg a tanácsok, a különböző gazdasági szervek. S arról is szólni kell, mit nem sikerült megoldani és miért nem. A falugyűlések, városkörzeti összejövetelek iránti érdeklődés úgy válik majd tartóssá, ha a résztvevők értelmét látják e találkozásoknak, mert figyelmek rájuk, nem csupán fejbólintást, egyetértést, eldöntött kérdések tudomásulvételét várják tőlük, hanem a gazda okosságát, felelősségét, tenni- akarását... Páll Géza B ementem a minap a boltba és fűzfánfütyü- lőt akartam vásárolni. Ügy néztek rám, mint a véres ingre. Fűzfánfütyülőt??? — Hát nem tudja a kedves vevő, hogy azt már hetek óta nem lehet kapni? Egy nagyon fontos alkatrészét, a fütyülő lelkét, importból szerezzük be. És sajnos, a szállító cég csődöt jelentett. Ne is zargasson bennünket, amíg ismét nem szállítanak! Elfutott a pulykaméreg. Nem elég, hogy nem szolgálnak ki, még így beszélnek velem! — Ide figyeljen — mondtam az eladónak. — Vegye tudomásul, hogy a vevő nem zargatja önöket, hanem vásárolni akar maguktól. Egy kis udvariasságért nem kellene a szomszédba menniük! Szánakozva nézett rám az eladó, s mint atya a hülye gyermekének, megmagyarázta: — Hol él maga? Valóban azt hiszi, hogy az udvariasság nem importcikk? Hát mit gondol, miért olyan kevés az udvarias kereskedő? Tudja meg, az udvariasságot éppúgy importáljuk, mint a fü- tyülőt. Sajnos, ebben a helySZOLGÁLTATÓHÁZ AIAKON Frizuráért a városba Gyakorlott kézzel gyúrja a gittet az iparos. Maroknyit szakít a képlékeny anyagból, s másodpercek alatt körülgitteli az üveget. Néhány üvegtábla, pár ablakszárny, egy kényelmes szabászasztal, gázkályha. Az új ajaki szolgáltatóház üveges és képkeretező műhelyén látszjk, hogy még csak most rendezkedik itt Szoták Mihály kisiparos. — Hivatalos megnyitó még nem volt, csak én beköltöztem. Tanácselnöki engedéllyel! — teszi hozzá a fiatalember, aki a vasutat cserélte fel a kisiparral. — Targoncás voltam Záhonyban, másodállásban meg üveges, aztán jött ez a lehetőség ... Ajakhoz mindössze négy kilométerre van Kisvárda, ahol sokféle szolgáltatás várja az embereket. Az ingázóknak természetes, hogy ott mennek fodrászhoz, ott vásárolnak, varratnak. Ám aki a faluban tölti napjait, annak nagy távolság ez a négy kilométer is. — Legjobban fodrászat kellene — hallottuk Hara- kály Péternétől, aki gyesen van harmadik csemetéjével. — Hiányzik a patyolat is. Hiába jó a közlekedés a városba, nagy megterhelést jelent csak azért bemenni, mert ki kell tisztíttatni egy zakót — szól Fodor Tiborné. — Sok a kisgyerek, gyakran van esküvő. Ezért szükség lenne egy fényképészre is — veszi át a szót Zubály Miklósné. « Ajak szolgáltatások tekintetében nem tartozik az ellátatlan települések közé. Harminchárom kisiparos tevékenykedik itt: villanyszerelőtől kőfaragóig. Sajnos fehér foltok is vannak: — Évente 60—80 új ház épül nálunk. A három helyi kőműves erejét meghaladja ennyi munka. Nincs burko- lónk. Ezt a munkát fusiban vállalják fel a szakmunkások. Mindössze egy háztartásikisgép-javítónk van. Mivel Kisvárdán dolgozik, csak esténként számíthatunk rá — sorolja Kovács Pál tanácselnök. Ha minden gondot nem is old meg, de sokat segít majd az ellátásban az új szolgáltatóház. Egymillió-százezer forintért múlt év tavaszán kezdték építeni, s Erzsébet zetben itt is fennakadások vannak. Tönkrement a Höflich és társa cég Alsó-He- xenschuss-ban, és hónapok óta nem szállítanak udvariasságot. Ne is keresse, drága uram, már nekem is fogytán van, a többiekről nem is beszélve. m Átmeneti nehézségek — Na jó, de akkor legalább ajánlhatnának valamit helyette. Azt bezzeg nem tudnak! Úgy látszik, maguk a szakértelmet is importálják! Egymásra nézett a két kartárs. — Mégiscsak jól értesült a kedves vevő. Ezt maga is tudja. Sajnos, ez a helyzet. A szakértelmet a Kluge és fiai nevű korlátolt felelősségű társaság szállítja a magyar kereskedelemnek, de mivel a cég amerikai szabadalommal is dolgozik, Reagan leállíttatta a szállításokat. — Ide figyeljenek! Ha azt hiszik, hogy mindent az import nehézségeire foghatnak, nagyon tévednek. Én ezt az egészet megírom az újságba... — Hohó... — mondta a boltvezető — látja, észre sem vettük, hogy a kedves vevő állandóan firkál. Mutassa csak...! Pillanatok alatt kikapták a kezemből ezt a cikket, és olvasni kezdték. — Ez jó..., nahát, ki sem néztük volna belőle ... höhö, még hogy atya a hülye gyermekének ... De megálljunk csak! Uram, miféle humo- reszk ez? Nincs poénja? Azt nem adjuk meg az olvasónak, szerkesztőkém? — Hát... izé..., hogy is mondjam... — Csak ki vele, semmi mellébeszélés! — Tudják az úgy volt, hogy a... na, szóval a poén alapanyagát importból szereztem be ... Mondom, szereztem. Mert sajnos, az a híres francia cég, a Le Point ltd — az látja el a párizsi Canard Enchaine-t is alapanyaggal, beszüntette a szállítást. így krokijaimat bizonytalan ideig a legnagyobb sajnálatomra nem tudom ellátni poénnal. Gőz József Az új szolgáltatóházban az üveges már dolgozik. (Gaál Béla felvételei) napjára meg is volt a műszaki átadás. Az üveges mellett boltot nyit benne egy virág- és koszorúkereskedő, egy kárpitos, egy tévé-, rádió- és háztartásikisgép-javí- tó meg egy fodrász. — Sok múlik azon, hogy találunk-e fodrászt — folytatja a tanácselnök. — Hiszen amíg egy hely is 'betöltetlen, addig várni kell az avatással. — Mi élővirág- és koszorúkereskedést szeretnénk nyitni. Ha minden sikerül, március 8-ra — magyarázza ■ Hegedűs Gusztávné tanárnő. — Egy ideig másodállásban koszorúkötő voltam, Csaba fiam tőlem leste el a mesterséget. Az engedély az ő nevén van, de azért ez családi vállalkozás lesz. Kovács Pál úgy mondja, tavaszra ha törik, ha szakad átadják a szolgáltatóházat. Az első lépés persze nehéz. Erről beszélt Szoták Mihály is: — Mivel a műhelyhez nincs raktár, ezért én két helyiséget igényeltem az épületben. Csak a beugró így 60 ezer forint. Aztán költeni kellett berendezésre, a fűtés megoldására, anyagra. Házi Zsuzsa Egy beszélgetés közepébe csöppentem január végén az aranyosapáti tanácsházán, ahol éppen egy óvoda építését tervezgették. Oka, hogy nő a gyereklétszám, s a műemlék kastély 75 helyén ma is 86 gyerek van. A település pedig fejlődik, így egyre több hely kell a gyerekeknek. A megyei tanács is segített — szól közbe Debreceni Imre, a település megyei tanácstagja. — A tervek elkészültek, ebben nagy segítséget adott Tóth Dezső építész, aki társadalmi munkában végezte el a munkát, s a tanács közel 3 milliója mellé más támogatást is próbáltunk szerezni. Kertész Gábomé vb-titkár egy levelet mutat, melyben Szurovecz Béláné, a Budapesti Harisnyagyár vezér- igazgatója értesíti Lucski Béla tanácselnököt, hogy a helyi üzemükben foglalkoztatott másfél száz leány és asz- szony érdekeire tekintettel a harisnyagyár 500 ezer forinttal segít. A pénzt 1984-ben, illetve 1985-ben utalják át. — Megkerestük a MÁV igazgatóságot is — folytatja a megyei tanácstag — hiszen a munkaképes férfiak döntő többsége a MÁV-nál dolgozik. A férfi munkaerő 70 százaléka vasutas, így merjük remélni, hogy az 1982. október 26-án elküldött levelünk nyomán nem maradt el a Magyar Államvasutak segítsége sem. A tsz 200 ezer forintos társadalmi munkát ajánlott fel. A januárban lezajlott falugyűlésen nagy tetszés fogadta a tanácstag tsz-elnök javaslatát, hogy minden tsz-tag ajánljon fel 6 kommunista műszakot az óvodaépítésre. M. K. Moziba — behunyt szemmel? Gyermekkorunk legszebb emlékei közé tartozik az első mozi. Kit érdekelt, hogy törött a szék, ki figyelt a függönyökre, lestük a varázslatot. Kinek a Halálos tavasz, kinek a Jégmezők lovagja volt a nagy élmény, .amely mellett akkor még eltörpült, milyen maga a mozi. Azután új filmek jöttek, új hullám, avantgarde, Jancsó, ám a mozi, úgy tűnik, csak a vásznon újult meg. Ami a környezet esztétikáját illeti, abban maradt a régi. — Ne tessék körülnézni — fogad egyik művelődési házunk népművelője a moziként használt nagyteremben — éppen nincs takarítónk... A helyszín mellékes, sok hasonló van ilyen. Piszkos függönyök, berepedt ablak, málló vakolat, porzó szőnyeg — ha van —, a mellékhelyiségekről nem is beszélve. Nemcsak a tv hibás... De álljon itt egy példa a másik végletre is. Egyik színművészünk mesélte, aki kamaraműsoraival gyakran járja megyénk falvait. — Fűthetetlen nagyterem, amelyet egyébként mozinak használnak, az „öltöző” kész tüdőgyulladás, de azért nagyon jólesett, hogy kezet mosni vizet melegítettek a kályhán ... Főleg Szatmárban látni olyan „kultúrháznak” nevezett épületeket, melyeknél még a legrosszabb állapotban lévő családi ház is különb. Nem is lehet csodálni, hogy a kínált programok nem eléggé vonzóak. Ezúttal egy körutat tettünk mozinézőben: a Kemecse — Vasmegyer — Beszterec — Tiszatelek — Nagyhalász — Ibrány — Paszab — Búj — Kótaj — Nyíregyháza úton. Tapasztalataink vegyesek voltak, de arról egyértelműen meggyőződhettünk, nemcsak a tévé a hibás, hogy csökkent a mozik látogatottsága. Lú- das a mozinak használt épület állapota, igényesebb ember nem érezheti jól magát ilyen környezetben. Két községben külön épülete van a mozinak és külön a művelődési háznak. Kemecsén a templomnak épített régi ház még példázza a kultúra hajlékát. S Erdei Imre könyvtáros és mozigépész igyekezete révén megfelelő propagandája is van a filmeknek — itt viszont romokban áll a művelődési ház. Bujon a mozi a szokásos. A művelődési háznak használt helyiségek is megfelelnek — nagy jóindulattal — a mai követelményeknek. most teljes házak előtt játszanak. A közelmúltban több mozi szűnt meg a megyében, átmenetileg, vagy végképp. Látogatottság hiánya miatt megszüntették Győröcske, Nyíregyháza Manda I., Rozs- rétbokor, Felsősima, Nyírszőlős, Zsarolyán, Zsurk, Gyü- gye moziját. Életveszélyes állapot miatt szünetel a mozi Fülesden, Fülpösdarócon, Kispaládon, Nyírkércsen, Sza- moskéren, Tákoson, Hete-Fe- jércsén és Gemzsén. Sorrend Érdemes közönséget szervezni Két jó példát is találtunk az úton, az egyiket Nagyhalászban, ahol a községi tanácson azt hallottuk: a 2 milliós központi támogatáshoz a nagyközség hozzátette a maga másfél millióját — pénzben és társadalmi munkában. A felújítás után már szívesen látogatja a közönség a megszépült épületet. Pasza- bon Vattai Pálné jegykezelő, pénztáros és fűtő számolt be arról, hogy az új moziüzemvezető munkája meghozta az eredményt: lám érdemes a közönséget szervezni. A tavalyi átlag 5 mozinéző helyett Sok helyen pénzkérdés a mozi, s ha a tanácsnak rangsorolni kell, megelőzi ezt az egészségház, a bölcsőde, az iskola, mert arra még nagyobb szükség van. De mi lenne, ha a falu népét, a brigádokat, a kollektívákat ilyen célokra is mozgósítanák, nemcsak a megszokott társadalmi munkákra, mint például — az egyébként szintén hasznos — faültetés? Egy életveszélyes kéményt egy szocia- lis'ta brigád is ki tud javítani, egy hét végén. A helyi tanácsok, a népfrontbizottságok és más társadalmi szervezetek vezetői is sokat tehetnek lakóhelyükön a kultúrotthonok és környékük megszépítéséért. Elég talán egy jó kezdeményezés, egy ötlet, s nem szükséges a tatarozásra, felújításra addig várni, míg a kassza tele nem lesz. Érdemes a fiatalokat is munkára fogni, biztosan sokan segítenek szívesen falujuk csinosításáért. S azért is, hogy ne kelljen behunyt szemmel mennünk a moziba. Baraksó Erzsébet
