Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-13 / 37. szám

4 Kelet- Magyarország 1983. február 13. EGY HÉT NEED a 1 [0Nuclear FREE BRTTAIN C a lucicurFREE Europe [@NuctearfRK \\ORLdF ffif George Bush amerikai alelndköt tüntetők fogad­ták Londonban. „Atommentes Britanniát, atom­mentes Európát és atommentes világot aka­runk!” — olvasható a feliratokon. (Telefotó) Események címszavakban HÉTFŐ: George Shultz amerikai külügyminiszter Dél-Kore&ban tár­gyalt és megtekintett egy hadgyakorlatott — Jasszer Arafat Ammanban Husszein királlyal találkozott KEDD: Folytatta munkáját a madridi találkozón részt vevő 35 or­szág küldöttsége — Jeruzsálemben közzétették a Szabra és Satila palesztin menekülttáborokban történt tömegmészárlás izraeli felelősségéről szóló bizottsági jelentést — George Bush Párizsban Mitterrand elnöknél járt SZERDA: Az izraeli kormány nem jutott dűlőre a Kahan-bizottság ajánlásainak dolgában — Befejezte munkáját a bécsi béke- konferencia, amelyen Péter János vezette a magyar delegá­ciót — Shultz amerikai külügyminiszter Honkongban járt CSÜTÖRTÖK: Púja Frigyes Párizsban Claude Cheyssonnal tárgyalt a magyar—francia kapcsolatok fejlesztéséről és nemzetközi kérdésekről — Bush befejezte nyugat-európai kőrútját és Londonban sajtóértekezletet tartott — A külföldi újságírók előtt nyilatkozott Vu Hszüe-csin kínai külügyminiszter. FENTEK: Sáron izraeli hadügyminiszter lemondott, de tárca nélküli miniszterként a kormány tagja maradt — A tüntetők és el­lentüntetők Jeruzsálem! véres összecsapása súlyos belső fe­szültséget teremtett az országban — Philip Hablb tiz héten belül az izraeli, a szír és a palesztin csapatok fokozatos ki­vonását javasolja Libanonból SZOMBAT: Cheysson francia külügyminiszter megkezdte közel-ke­leti körútját, amelynek során Ammanban, Bagdadban és Damaszkuszban tárgyal — Husszein Jordániái király Iraknak támogatást Ígért Irán ellen — Az iraki—iráni háború új for­dulatáról, az új iráni offenziváról A hét három kérdése O Milyen kibontakozás várható az izraeli vál­ságból és mit jelent ez a közel-keleti rendezés lehető­sége szempontjából? Izrael történetének legsú­lyosabb belső válságát éli át. Az izraeli nép megoszlik: a „Békét most”! mozgalom és a baloldal táborával szemben ott vannak a „nagy Izrael” gondolat megszállottjai. Te­kintélyes személyiségekből álló vizsgálóbizottság kutatta hónapokon át, terhel-e izra­eli politikusokat és katonai vezetőket felelősség a Nyu- gat-Bejrút melletti két pa­lesztin menekülttáborban, Szabrában és Satilában el­követett tömegmészárlásért ? A héten nyilvánosságra ho­zott jelentés egyértelműen megállapítja Sáron hadügy- és Samir külügyminiszter, to­vábbá Ejtan vezérkari főnök és még néhány katonai pa­rancsnok felelősségét: tudtak róla, mi készül, nem akadá­lyozták meg, nem siettek be­avatkozni. Háromnapos huzavona után Sáron hadügyminiszter lemondott, de felemás meg­oldásként egyelőre még a kormány tagja maradt, meg­bízatás nélkül. Hívei a parla­mentben és a jeruzsálemi utcán is hangosan követelik, hogy maradjon a helyén. Egyes politikai megfigyelők azt jósolják, hogy Sáron nem adja fel a harcot és most már nem kevesebbre pályá­zik, mint a miniszterelnöki tisztségre! Az izraeli belső helyzet ilyen alakulása Washingtonban is bizonyos nyugtalanságot vált ki. Rea­gan elnök az utóbbi időben egyszer-másszor már burkol­tan bírálta Izraelt. Való­színű, hogy az szolgálná az USA érdekeit, ha Jeruzsá­lemben engedékenyebb ma­gatartást tanúsító politiku­sok kerekednének felül. Amerikai javaslat az is, hogy Libanonból tíz héten belül fokozatosan vonják ki az izraeli, a szír és a palesz­tin csapatokat. Ez természe­tesen Izrael szempontjából kedvező változást jelentene az egy évvel ezelőtti állapo­tokhoz képest, miközben az USA úgy tüntethetné fel ma­gát, mint a libanoni függet­lenség védelmezőjét. Az iz­raeli válságot nyilván ele­mezni fogják a palesztin nép küldöttei is, a palesztin nem­zeti tanács ülése a jövő hé­ten kezdődik Algírban. O Mit ígér a madridi ta­lálkozó Európa bizton­sága és az együttműködés te­kintetében? A héten folytatta a mun­kát a madridi értekezlet, a második „helsinki utáni” konferencia, ugyanazzal a 35 résztvevővel, vagyis 33 euró­pai és két észak-amerikai or­szág képviselőivel, a helsin­ki okmányt aláíró államai­nak küldötteivel. Idestova másfél éve üléseznek Mad­ridban, a Bernabeu-stadion tőszomszédságában, s míg a plenáris ülések gyakran tor- kollódtak meddő szópár­bajba, vádaskodásba, addig a bizottsági üléseken tulaj­donképpen ■ már sok részlet- kérdésben közel jutottak a megegyezéshez. A fő kérdés, persze, még mindig eldöntet­len: hasznos és kellően terje­delmes záróközleménnyel, megegyezéseket magában fog­laló dokumentummal fejez­zék be a madridi konferenci­át, vagy pedig — amint egyik­másik nyugati állam szeretné — semmitmondó rövid kom­münikével. Egyesek azt is szeret­nék megakadályozni, hogy már most elkészítsék a meg­hívót egy újabb nagy euró­pai konferenciára, amely a földrész katonai problémáit lenne hivatva megvitatni és az úgynevezett bizalomépítő intézkedések egész sorát tud­ná elhatározni. A szocialista országok gyak­ran a semleges és az el nem kötelezett államok küldöttei­vel együtt léptek fel a mad­ridi találkozó sikeres befe­jezéséért. Van remény, hogy végül is Madrid nem kudarc színhelyeként vonul be az európai történelembe, hanem mint a folytatás ígéretének tanúja. Bizonyos fokig biz­tató, hogy most a bizottsá­gokban folyik tovább a mun­ka, a küldöttségek elálltak a nyilvános vitától. Ugyanak­kor az is valószínű, hogy a nyugati küldöttségek vára­kozó álláspontra helyezked­nek: kivárják az NSZK-ban március 6-án sorra kerülő Bundestag-választások ered­ményét. O Mi a jelentősége a ma­gyar—francia külügy­miniszteri tárgyalásnak? Púja Frigyes párizsi útja mind a kétoldalú kapcsola­tok, mind a kelet—nyugati vi­szony tekintetében fontos volt Külügyminiszterünk meghívásával a francia dip­lomácia bizonyíthatta, hogy a szocialista országokkal való együttműködés szándéka ak­kor sem hiányzik, amikor egyébként néhány kérdésben, így az eurarakéták dolgában s a francia atomfegyverkezés terén, véleménykülönbség mutatkozik. (Cheysson kül­ügyminiszter a jövő héten Moszkvába látogat.) Púja Frigyesnek alkalma nyílott a magyar álláspontot őszintén és egyértelműen is­mertetni. (Ezt egyébként megtette • a tekintélyes pári­zsi lapnak, a Le Monde-nak adott nyilatkozatában nyil­vánosan is.) Ugyanakkor ter­mészetesen a hangsúly arra esett, ami Budapestet és Pá­rizst összeköti: a fejlődő, bár még mindig új meg új im­pulzusokat igénylő gazdasá­gi, műszaki-tudományos együttműködés, a kölcsönösen előnyös árucsere növelése a Közös Piac megszorító in­tézkedéseinek ellenére is, a magyar és a francia kultúra értékeinek megismertetése, és így tovább. Akkor, ami­kor az utóbbi években Kelet és Nyugat között, a világban és Európában annyi feszült- ségi elem adódott, a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság kapcsolatainak fejlődése az enyhülés irá­nyába hat. Pálfy József TObb száz brit nfi tartott ülfisztrájkot Newbbury-ben, a városháza előtt, ahol Heseltine hadügyminiszter mondott beszédet. A tüntetés résztvevői a nukleáris fegyverkezés és az amerikai izámyasraké- ták tervezett angliai elhelyezése ellen tiltakoztak. (Telefotő — AP — MTI — KS) ( Pemberton úrtól Demecserig A Coca-Cola regénye Bő évtizede már nálunk is kapható a Coca-Cola, s for­más üvegei ugyanúgy ott so­rakoznak az élelmiszerboltok meg a presszók, vendéglők polcain, mint a leghagyomá­nyosabban honi boraink, üdí­tő italaink flaskái. Kedvünkre fogyaszthatjuk tehát mi is eme szénsavas italt, és amíg testünk üdítő­sének okából kortyolgatjuk, dehogyis gondolunk arra, hogy ki, mikor s hogyan öt- lötte ki e barnás-sötét színű levet, s hogy miért is lett be­lőle az egész földkerekségen jól ismert világmárka. Robinson úr ötlete sonlíthatatlanul jobb innivaló ez a Pemberton úr féle bubo­rékos lé, mint más, hasonló készítmény? Egy névtelen­ségbe burkolózó, ám annál szellemesebb brit szakember szavaival válaszolunk, aki a nevezetes árucikkről egyszer a következőket mondotta: „Végülis ez az ital nem any- nyival jobb a többinél, mint amennyivel többen isszák, de ahogyan az egészet tálalják és ahogyan a vállalatot mű­ködtetik, az lenyűgöző, az sok mindent megmagyaráz.” Hozzánk is betört Második évtizedébe lépett Szaholcs-Szatmárbam is a kólaláz. A Kisvárdai Szesz­ipari VállaLat demecseri üze­a szomjat. Ez 300 ezerrel ha­ladja meg az előző évit, s az idén átlépi a forgalom a bűvös 2 milliós határt, a nö­vekvő kereslet miatt újabb 300 ezres gyarapodásra szá­mítanak. A literes palacko­kat nem Demecserben, ha­nem a vállalat miskolci üze­mében készítik. A fogyasztók közül a Má­tészalka, Fehérgyarmat kör­nyékiek esküsznek a Coca- Colára, ezen a vidéken kiug­róan többet adnak el ebből az üdítőből. Hűséges nép lakja ezt a tájat, legkoráb­ban itt mérték fel a piacku­tatók az igényeket, s azóta tucatnyi más üdítő sem térí­tette el a szokástól őket. Kiszámították: megyénkben a csecsemőt és az aggastyánt is beleszámítva 18 liter üdí­tőt fogyasztunk személyen­ként. A Coca-Cola imponáló részt képvisel, közel 9 litert A Coca-Cola karrierje a múlt század végén, egészen pontosan 1886-ban indult. Egy jámbor atlantai (USA) patikus, Pemberton úr talál­ta fel, de rossz üzletember lévén, nem tudott Vele mit kezdeni. Helyette barátja, Frank Robinson vállalta ma­gára a népszerűsítés minden gondját baját, ö ötlötte ki a jól hangzó márkanevet; s ugyancsak ő rajzoltatta meg e név összetéveszthetetlenül jellegzetes, szecessziósán hul­lámzó betűsorát is. S mert tényleg jól üdített, frissített ez az összetételét il­letően máig titokzatos ital (receptjét a Cola cég fő em­berei hétpecsétes titokként őrzik), hamar kelendő áru­cikké vált, s egy bizonyos Asa Candler úr jóvoltából 1888-ban védjegyét bejegyez­ték, és a korábbinál sokszo­rosan nagyobb reklámhadjá­rat indult érdekében, s ha­marosan egész Amerika ezt a folyadékot szomjazta. Mister Candler, mint új üzlettárs, a palackozóüzemek egész hálózatát építette ki, s arra is volt gondja, hogy a kis üvegek újratöltése, szállí­tása folyamatos legyen. 1899-ben már egy nagy cég, a Thomas and Whitehead Company vette pártfogásá­ba — írjuk ezután így, ma­gyarosan — a kólát, s ennek a vezérei adták ki a paran­csot, hogy nemcsak a töltelék minőségét kell vasszigorú­sággal megőrizni, hanem olyan üveget is kell terveztet­ni, amely semmilyen más göngyölegre nem hasonlít. Cola-ország 1919-ben Ernest Woodroof lett a kólás birodalom koro­názatlan fője, majd őt fia, Robert Winship Woodroff követte, aki 1923-tól egészen 1955-ig uralta a behatárolha- tatlanul nagy Coca-Cola „or­szágot”. Leányvállalatokat alapítót mindenfelé; mégin- kább megszigorította a minő­ségellenőrzést. Hogy a kóla kóla marad­jon, ahhoz tényleg nagyon szigorú regulák kellenek, s ezeket keményen be is kell tartani. Csupán a Coca-Cola reklámhadjáratát háromköte­tes kézikönyv szabályozza, amely kiadvány az üvegek feliratának a méreteit éppen úgy megszabja, mint a hir­detések nagyságát, színezését. Mindezek után azért kény­telen-kelletlen megkérdezi a józan ész: tényleg olyan ha­Demecserben palackozzák. mében 1971-ben kerültek le az első kétdecis palackok a gépsorokról. Most már évek óta 15 millió kólát szál­lítanak a boltokba, vendég­látóhelyekre. A takarékosság, a praktikus megoldások itt is előtérbe kerültek, ezzel magyarázható a literes pa­lackozása Coca-Cola szédítő karrierje. Tavaly 2 millió pa­lackot gyártottak, ez Sza­bolcs és jóval kisebb tétel­ben Hajdú megyében oltotta veszünk ebből. A vállalat is jói jár, meghaladja az 50 millió forintot a kis és a nagy palackok gyártása, for­galmazása. Az üdítőcsata eldőlt. Há­rom évtizede még bűnös do­lognak számított az ameri- kiak kedvenc italáért lelke­sedni és azt keresni, mára hétköznapivá szelídült a kó­laőrület. Egy-egy kampány már csak arra hivatott, hogy valamelyik fajtája feLé irá­nyítsa a fogyasztó figyelmét. A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI szálloda és vendéglátó vállalat a 38/1980. (IX. 30.) MT. sz. rendelet alapján pályázatot hirdet az alábbi üzletek szerződéses időtartamra: 202. sz. OÁZIS cukrászda III. o. Nyháza, Ungvár sétány 9. 503. sz. italbolt IV. o. Nyháza, Simái u. 1. A versenytárgyalásra 1983. március 15-én, délután 14 órakor a Hotel Szabolcs különtermében kerül sor (Nyír­egyháza, Dózsa Gy. u. 2. sz.). PÁLYÁZATOKAT 1983. március 8-ig lehet benyújtani a vállalkozás-szervezési csoportra, ahol az érdeklődők részére megfelelő tájékoztatást adunk. (205) üzemeltetésére 5 éves ^®GYEI SZÁLLODA jfg, 'oavzs •ixnvrNb

Next

/
Oldalképek
Tartalom